Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

fi füzesabonyi főáliomáson A pazarló természet kijavítása Szinte bőkezűen pazarló a természet, ha az utódok létrehozásáról, a nemzésről van szó. Mind a humán or­vostudományban, mind az állategészségügyben dolgo­zók között közismert, hogy egy-egy megtermékenyítés­kor a hím ivarsejtek milli- árdjai keresnek utat a ter­mékenyítendő petesejt felé. Azon az úton, amelyet a hím ivarsejtnek be kell jár­nia, míg eléri a természet törvényei szerint szabta cél­ját, az ivarsejtek legna­gyobb százaléka elpusztul, vagy alkalmatlanná válik feladata végrehajtására. Ez a hallatlan bőkezűség csak részben tulajdonítható an­nak, hogy már az élet ke­letkezésének e szakaszában a természetes kiválasztódás törvényszerűségeinek eleget téve a legjobb győzzön. A másik rész valóban pazar­lás. Ezt ismerték föl a mesterséges termékenyítés biológiai szakértői, s ennek a hatalmas pazarlásnak a megakadályozása, valamint a genetikai képességek terv­szerű irányítása indította el először az állattenyésztésben a mesterséges termékenyítés gyakorlatát. Ma már elképzelhetetlen lenne korszerű állattenyész­tés mesterséges termékenyí­tés nélkül. Hazánkban min­den megyében működik mes­terséges termékenyítő főállo­más, így nálunk, Heves me­gyében is. A füzesabonyi székhellyel működő intézet­ben folyó munka azonban alig ismert a szélesebb kö­zönség előtt, s nagyon keve­sen tudják, hogy állatte­nyésztésünk eredményeiben, annak fejlődésében igen je­lentős szerepe van a Heves megyei főállomásnak. II szükség diktálta A füzesabonyi intézet 1949. október 17-én alakult meg. Közvetlen létrehozását az indokolta, hogy a háború az állatállományban is szin­te pótolhatatlan károkat okozott. Az állatállomány to­vább szaporítása a hagyo­mányos megtermékenyítéssel — a kevés számú apaállat miatt — szinte lehetetlen' volt. Ekkor hívták segítsé­gül az állattenyésztés szak­emberei a tudományt. Azo­kat a hím ivar sejteket, ame­lyeket a természet bőkezűen elpazarol, laboratóriumi kö­rülményes között, mester­ségesen csökkentették így 0,25 milliliter termékenyítés­re alkalmas adagban 15— 13 millió termékenyítésre alkalmas hím ivarsejtet sű­rítettek. A mesterséges ter­mékenyítést végző szakem­ber ezután lerövidítve a természetes utat, közvetle­nül a petesejt közelébe — az úgynevezett nyakcsator­nán túl — juttatja az ondó­sejteket, ezzel mintegy sok­szorosára növelve egy-egy apaállat szaporítási haté­konyságát. így tehát lehető­ség nyílik arra, hogy a leg­kiválóbb tulajdonságú hűn ivarú egyedek kiemelkedő tulajdonságait sokszorosan örökítsék tovább, mint ahogy arra természetes körülmé­nyek között lehetőség adód­na. A másik1 óriási előny, hogy a leggondosabb szak­mai ellenőrzés és kiváloga­tás után juttathatják el a hím ivarsejtet olyan távol­ságokra és olyan rövid idő alatt, amelyre szintén nem volna mód, ha az apaálla­tot szállítanák a helyszínre. fiz intézet szerepe A füzesabonyi főállomás azok kiizé az állomások kö­zé tartozik — mindössze hat ilyen van az országban —, ahol • tenyészbikákat tarta­nak. A füzesabonyi úgyne­vezett tenyészbika-istállóból évente mintegy 300—350 ezer ’ adag alapanyag, azaz hím ivarsejt kerül laboratórium­ba. Heves megyének ebből a mennyiségből mintegy 52 ezer adagra van szüksége, így tehát a füzesabonyi fő­állomás igen jelentős szere­pet játszik az egész ország állattenyésztésében. Amellett, hogy a mester­séges termékenyítés minő­ségileg jobban kiválogatott egyedek kedvezőbb tulajdon., ságait örökíti át és ezzel biztosítja az állomány di­namikus javulását, az sem elhanyagolható szempont, hdgy feleslegessé válik tö­megméretű tenyészbikák ne­velése, tartása, gondozása. A mesterséges termékenyítés elterjedése előtt csupán He­ves megyében 600—650 te­nyészbikát kellett tartani, ami a költségkihatásain túl igen veszélyes, nem egy esetben életveszéllyel járó foglalkozásnak számított. He­ves megyében a főállomás szaporodásbiológiai csoportja az egész megye tehénállo­mányának illetve tenyész- érett üszőállományának mes­terséges termékenyítését vég­zi. Ez azt jelenti hogy je­lenlég évenként mintegy 26 —27 ezer tehén, illetve te- nyészérett üsző termékenyí­tése történik mesterséges úton. Ez az állomány ösz- szességének több mint 99 százalékát jelenti. Gyakor­latilag tehát elmondható, hogy megyénkben az a mód­szer, amelytől annyira ide­genkedtek még nem is olyan régen, ma általános és ter­mészetes gyakorlattá vált. .Különösen nagy a jelen­tősége ennek a módszernek ma, amikor a szarvasmar­ha-tenyésztés is döntő for­dulat előtt áll. Napjainkban folyik ugyanis az a te­nyésztői munka, amellyel a magyartarka-állományt tej-, illetve hústermelésre szako­sítják. A világ egyik legjobb tejtermelő fajtája az ame­rikai holstein-friz. A hol- slein-friz és magyar tarka keresztezéséből alakul majd ki a sajátos magyar tejelő állomány. Itt is óriási se­gítség a mesterséges ter­mékenyítés. A füzesabonyi főállomáson 14 holstein-friz tenyészbika „termeli” a ke­resztezéshez szükséges hím ivansejteket. Az állomásról kikerülő adagok a szakosí­tás a jövőbeni nagyobb tej­termelés szó szerinti érte­lemben vett csírái. RT ondósejt. Az istállóból először a füzesabonyi főál­lomás laboratóriumába ke­rül, ahol gondos szelektálás után előkészítik mélyhűtés­re. A mélyhűtésre előkészí­tett adagok azután Buda­pestre kerülnek, ahol a köz­ponti laboratóriumban új vizsgálat alá vetik azokat. Ha ezeknek a vizsgálatok­nak is megfelelt, akkor kö­vetkezik a mélyhűtés, ami­kor folyékony nitrogénben mínusz 196 Celsius-fokra hűtik az élő anyagot. Ez az igen alacsony mélypontra való hűtés nemcsak az el­tarthatóság szempontjából fontos, hanem azért is, mert éppen a gyors és erős hűtés a garancia arra. hogy élet- tanilag minél kevesebb ká­rosodást szenvedjen az ivar­sejt. Huszonegy nap múlva újra előveszik a már mély­hűtött adagokat és ismét gondos vizsgálatnak vetőt alá, s ha ezután is megfe­lel a biológiai követelmé­nyeknek, csak akkor kerül­nek vissza a megyei állomá­sok laboratóriumába, ahol tovább tárolják az adagokat különleges ötvözetből készült tartályokban, folyékony nit­rogén hűtéssel. A mélyhűtés a 70-es évek elejétől terjedt el, ad­dig csupán plusz 4 Celsius- fokon tárolták az ivarsejte­ket, amely egyben azt is jelentette, hogy csak napo­kig volt eltartható és fel­használható. Ma ez az el­tarthatóság és felhasználha­tóság elvileg szinte korlát­lan időre bővült. Előfor­dulhat és elő is fordul az az eset tehát, hogy már ré- ges-régen nem élő kiváló apaállat ivarsejtjei örökítik tovább a kiváló tulajdonsá­gokat A mínusz 196 fok le­győzte az idő korlátáit Engedményes DECEMBER 24-IG: itÉlen karácsonyi ajánlatunk: tv-készalék árából 300,- Ft eioedmsiy! December 31-ig : H—2 hajszárító KM—8 robotgép RD—3603 Zsiguli autórádió Rosszija 301 táskarádió 293 Ft helyett 210 Ft 2730 Ft helyett 1930 Ft 1270 Ft helyett 1000 Ft 870 Ft helyett 630 Ft Komfort st. pb. gáztűzhely Kuktafazék 4 literes Kuktafazék 6 literes 3520 Ft helyett 2990 Ft 193 Ft helyett 135 Ft 226 Ft helyett 153 Ft RA—3301 Nápoly de Lux rádió 1910 Ft helyett 1550 Ft Elektrosvit 308 hűtőgép 2660 Ft helyett 2130 Ft EGERBEN O GYÖNGYÖSÖN O HATVANBAN AZ IPARCIKK KISKER. RÄDIÖVILLAMOSSÄGI, VAS. VAS-EDÉNY ÉS JÁRMŰ SZAKÜZLETEIBEN, VALAMINT petöfibAnyän és bélapatfalyAn AZ IPARCIKK ÜZLETEKBEN! MZ—125 em’-es motorkerékpár 11 100 Ft helyett 8 880 Ft MZ—150 cnr’es motorkerékpár 12 900 Ft helyett 11 600 Ft MZ—250 end-es motorkerékpár 2 500 Ft engedménnyel Riga moped 4080 Ft helyett 3480 Ft Verhovina moped 4770 Ft helyett 3970 Ft Férfikerékpár, szovjet 1100 Ft heljTett 770 Ft Férfikerékpár, szovjet 1020 Ft helyett 715 Ft Féríikeréltpár, szovjet 1050 B't helyett 735 Ft Amíg a készlet tart! férfi-női bőrkesztyűk 145-ft. sálak, kendők 22-ft. férfi-női ernyők 130-ft zsebkendők 8'90ft melltartók 56--ft S” divattáskák 150-ft. övék 27-40«, 321-- ft ’ • 210 -ft. •• 450-ft. ” . 24^ft. •» 189-ft. • ’ 376=-«. • * 150-ft. • • Az AGRIA Bútorgyár rendkívüli ajánlata! EGYEDI BETÖRÖK, BONTOTT GARNITÚRÁK KEDVEZMÉNYES ÁRON TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSE DECEMBER 5—6—7—8-ÄN 12—18 ÖRÄIG A VÄLLALAT EGER KNÉZICH KAROLY U. 36. SZ. ALATTI BEMUTATÓTERMÉBEN. AGRIA BCTOKGYÄR, KERESKEDELMI OSZTÁLY. TELEFON; 19-84. A főállomás dolgozói amel­lett, hogy végzik a mester­séges termékenyítés legkü­lönbözőbb munkafázisait, a tenyészbika-tartástól a ’ la­boratóriumi munkáig, min­den évben két alkalommal állományvizsgálatot tarta­nak a nagyüzemi gazdasá­gokban. Ennek a munkának az a célja, hogy a termelő üzemek szakembereivel, ál­latorvosokkal együtt kiszűr­jék az improduktív tehene­ket és a beteg állatokat vagy selejtezésre, vagy kezelésre javasolják. Nem csupán a szarvas­marha-tenyésztésben játszik fontos szerepet a füzesabo­nyi intézet. Két esztendeje a sertéstenyésztésben is beve­zették a mesterséges ter­mékenyítés módszerét. Az el­ső esztendő sok zökkenővel, sok gonddal járt. Két esz­tendővel ezelőtt minden száz mesterségesen termékenyí­tett kocából csupán 64 fialt le. Ez az eredmény tavaly már lényegesen jobb volt, 75 százalékos, az idén pedig az előzetes adatok szerint 85 százalékos lesz. A főállomás a kistenyésztők, a háztáji gazdák rendelkezésére áll a legnagyobb választékkal. Éppen azokat a fajtákat tart­ják az állomás kanszállásán, amelyeket a kistenyésztők igényelnek. így a magyar nagyfehér mellett megtalál­ható a cornvall, a duroc és az NDK lapály fajta is. Hogy megyénk állatte­nyésztése fejlődött ahhoz nagyon sok köze van a fü­zesabonyi állomás egy kis méretű, 2x3 méteres helyisé­gének, ahol egymás után sorakoznak a különleges fémtartályok, amelyekben folyékony nitrogén őrzi a legjobb egyedek hím ivar­sejtjeit. Ez a helyiség az úgynevezett spermabank. A korszerű állattenyésztés legalább olyan nélkülözhe­tetlen bankja, mint a má­sik, ahonnan a pénzt kapja. Nemcsak tehenek Felvékenv nitrogén Amíg a hím ivarsejt el­jut az inszeminátor úgyne­vezett munkakonténerébe — tulajdonképpen mélyhűtött tartályról van ■ szó —, addig igen bonyolult utat jár meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom