Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

Bulgária Kata DDK Hazai nemesítésű Minden héten egy hajó Bulgária sikeresen megva­lósította a mezőgazdaság szocialista átszervezését, és azt hatalmas, gépesített és magas termelékenységű ága­zattá fejlesztette. Jelenleg az ország a napraforgó, dohány, a paradicsom, a bab, az őszibarack, az üriihús és a gyapjú egy főre jutó terme­lésében világelső, a búza, a kukorica és más mezőgazda- sági növények termesztését tekintve pedig a második helyet foglalja el. A gazdasági élet fejlődése megteremtette a mezőgazda- sági tudományok gyors fej­lesztésének legfontosabb elő­Jugoszlávia A Vaskaputól az Adriáig Kelet-Szerbiában a Hmo- ki határvidék lakossága ha­marosan rövidebb úton jut­hat el az Adriai-tenger part­vidékére, mert épül már a Kladovo (Vaskapu) és Tre- szibaba közötti főútvonal, amely teljes száz kilométer­rel rövidíti meg az utazást a tengerig. Ez a közút — jugoszláv kategorizálás szerint — az adriai autósztráda tartozéka, illetve leágazása lesz. A Vas­kapunál kezdődik, majd Ne- gotinon, Zajecsáron, Knyá- zsevácon, Szvrljigán, Nisen, Frokupljén és Pristinán ke­resztül haladva csatlakozik a Titográd—Szkopje között már meglévő autóúthoz. A szóban forgó új főútvo­nal és a Prahovónál felépí­tendő új Duna-híd újabb kapcsolatot jelent Jugoszlá­via és Románia között s az idegenforgalom szempontjá­ból rendkívül jelentős lesz. feltételeit. Jelentős anyagi eszközöket fordítottak az anyagi-műszaki bázis megte­remtésére és a szakemberek felsőfokú képzésére. Két- százkilencvenhét tudomá­nyos központot és szerveze­tet hoztak létre az országban mezőgazdasági célokra, töb­bek között 14 tudományos kutató intézetet, 102 regioná­lis kísérleti állategészség­ügyi, fajtavizsgálati, fajtane- mesítési és ellenőrző állo­mást, 8 központi laborató­riumot, 15 műszaki fejleszté­si bázist, 7 kísérleti szántó­földet és parcellát, 9 tudo­mányos irodát stb. Jelenleg 5 tudományos termelő válla­lat és 10 tudományos terme­lő komplexum szervezése van folyamatban. A mező- gazdaságban és az élelmi­szeriparban foglalkoztatott tudományos munkatársak, valamint a felsőfokú oktatási intézményekben dolgozó ta­nárok száma 1975-ben több mint 3,3-szor volt több, mint 1955-ben. Az agrártu­dományok fejlesztésére for­dított eszközök mértéke az elmúlt húsz év alatt csak­nem hatszorosára nőtt. Ugyanebben az időszakban az egyetemi tanárok és tu­dományos munkatársak szá­ma is többszörösére emelke­fajták dett; nyolc akadémikust, 17 akadémiai levelező tagot, több mint 600 kandidátust és 30 tudományok dok­torát avattak. Bővültek az integrációs kapcsolatok más országok, elsősorban a Szovjetunió tudományos ku­tatóival és intézményeivel. Ma már Bulgária állja a versenyt számos fejlett or­szággal. Idén a búza vetés- területének körülbelül 60 százalékát, a kukorica- és a cukorrépaföldeknek pedig csaknem 70 százalékát hazai nemesítésű *fajtákkal vetették be. Ez a bolgár hibridek ki­tűnő minőségének köszönhe­tő. A keleti típusú dohány minden egyes fajtája bolgár nemesítés. A szőlő, a zöld­ség és egyes illóolaj-tartal­mú növények nemesítésé­ben elért sikereket is a ki­tűnő terméseredmények bi­zonyítják. Hasonló eredmé­nyeket értek el a nemesítők a szarvasmarha- és a ba­romfitenyésztés terén. A tudomány a bolgár me­zőgazdaság fejlesztésének alapvető tényezőjévé vált. Az 1964—1974 között beveze­tett több mint 1800 új eljá­rás 1,7 milliárd leva gazda­sági hasznot hozott. Neuroziskutatás Nemzetközileg is elismert a Kubai Tudományos Aka­démia intézeteinek neurózis­kutató tevékenysége. Többek között ennek tulajdonítható, hogy három évvel ezelőtt, amikor Moszkvában megkö­tötték a szocialista országok tudományos akadémiáinak sokoldalú egyezményét, a 8-as számú téma, a neurózis­kutatás irányítását Kubára bízták. A Szovjetunió, Ma­gyarország, Csehszlovákia, az NDK és Kuba tudomá­nyos akadémiáinak együtt­működésével Havannában létrehozták ennek a kutatá­si területnek a központját. A közelmúltban hazánk­ban írták alá az erre vonat­kozó egyezményt. Nemrég Lengyelország és Bulgária is bejelentette, hogy részt vesz a közös kutatásban. A havannai és orientei ku­tatók, valamint a kubai egészségügyi minisztérium szakemberéi havonta értéke­lik a munkát. Az együttmű­ködő szocialista országok tu­dományos akadémiái pedig évenként összegzik az ered­ményeket és kitűzik a továb­bi feladatokat. A Keleti-tenger hosszában a lengyel határtól a nyu­gatnémet határig terül el a re. rostocki körzet; az NDK legészakibb területe. A kör­zetre éppen ezért legjel­lemzőbb a hajógyártás, a tengeri kereskedelem és a tengeri halászat. Ezen a tengerparton 1952 óta fejlesztették ki az NDK kereskedelmi flottáját. Ma 198 különféle speciális, nagy teljesítményű teherhajó tar­tozik ehhez a flottához. Az elmúlt öt évben is újabb 23 hajóval gyarapodott. Az 1960-ban újjáépített rostocki, valamint a wismari és a stralsundi kikötő a világ 400 tengeri kikötőjével tart fenn kapcsolatot Az ide befutó hajók elsőrendű feladata ter­mészetesen a szocialista part­nerekkel szemben vállalt tranzit kötelezettségek tel­jesítése. A szocialista Mongólia je­lentős eredményeket ért el az emberek kulturális és szellemi színvonalának eme­lésében. A néhány évtizede még teljesen írástudatlan mongolok napjainkban Ázsia legkulturáltabb népei közé tartoznak. Az első negyvenszemélyes iskola 1921-ben nyílt meg Ulánbátorban. Ma az or­szágban kötelező a nyolc- osztályos általános iskola el­végzése. Az ezer lakosra ju­tó diákok száma Mongóliá­ban nagyobb mint egyes fejlett kapitalista országok­ban. Több száz kultúrház. klub, könyvtár és olvasóterem mű­A hajógyártás ütemére, ■ talán volumenére is jellem­ző, hogy minden héten vízre bocsátanak itt egy hajót, amelynek űrtartalma gyak­ran eléri a 2300 tonnát. Stralsundban elsősorban ha­lászhajókat gyártanak. Itt van a világ legjelentősebb halászhajógyára. De a rostocki körzetben az ipar többi ága is virág­zik: 1975-ben 16-szor annyi árut termeltek, mint 1949- ben. Az egy főre jutó ipari termelés értéke az 1971. évi 56 500 márkával szemben 1975-ben 70 200 márka volt. A körzet rohamosan fejlő­dik. Sok új lakás épült te­lepülésein: egyedül Rostock­ban hat új városrész létesült 1945 óta, s ma már minden második családja új lakás­ban lakik. ködik az országban. Több,’ mint ötven újság és képes­lap jelenik meg, összesen hetvenmilliós évi példány­számban. Nemcsak a hazai, de a külföldi szerzők műveit is nagy példányszámban ad­ják ki. A népi hatalom évei alatt a színházművészet rohamos fejlődésnek indult. Egyedül a fővárosban opera, balett-, báb- és gyermekszínház mű­ködik. Nemzeti filmstúdiót és cirkuszt is nyitottak. Mongóliában nagy népsze­rűségnek örvend az amatőr­művészet A különböző kép­zőművészeti és színjátszó köröket körülbelül kétszáz­ezer ember látogatja. HÁZ T UZNEZOBEN Vietnami Szocialista Köztársaság Kongresszus előtt Jelentős eseményre készül a Vietnami Szocialista Köztársaság népe. December közepén Hanoiban összeül a Vietnami Dolgozók Pártjának kongresszusa. Az indokínai ország kommunistái ez alkalommal már a békés építés soron levő feladatait tárgyalják meg. Mongólia Kétszázezer amatőr műrész Lengyelország A felsőoktatás eredményei és gondjai Jelenleg Lengyelországban 89 felsőoktatási intézmény működik. Az elmúlt évek nagy fej­lődést hoztak a lengyel fel­sőoktatásban. Az ugrásszerű változás tulajdonképpen eb­ben az évtizedben követke­zett be. 1976-ban 330 ezer egyetemi hallgató volt Len­gyelországban, ami azt je­lenti, hogy 10 ezer lakosra 90 fő jutott. Ez európai vi­szonylatban nem jelentett túl jó eredményt. Idén már a 10 ezer lakosra számított egyetemi hallgatók száma elérte a 140-et, ami konti­nensünkön az ötödik-hatodik helyet jelenti. A fejlődés tehát igen je­lentős. A 70-es évek ugrás­szerű fejlődése azonban ez ideig csupán azt eredmé­nyezte, hogy behozták a 60- As évek lemaradását. Az el­múlt 6 esztendő alatt 150 százalékkal növelték a fel­sőoktatási beruházásokra fordított összegeket, ami megmutatkozott az eredmé­nyekben is. A jövő még to­vábbi jelentős beruházáso­kat igényel. Ezek elsősorban a tanulási körülmények to­vábbi javítását szolgálják majd. Az oktatók és a hall­gatók számának növelése ugyanis nem jelentene to­vábbi eredményt a tanulás hatékonyabbá tétele nélkül. Ezért 1980-ig elsősorban új diákotthonokat menzákat és előadótermeket építenek és döntés született a főiskolai felvételek számának csök­kentésére. Az 1976—77-es tanévben „csupán” 60 ezer új hallgató került a főisko­lákra és egyetemekre. december 4„ szombat A télisportok kiemelkedő szovjet egyéniségei kitűnő formában kezdik az új idényt, és minden bizonnyal jó eredményeket fognak el­érni — ez Nyikolaj Bazsu- kov, Zinaida Amoszova és más edzők, egykori olimpiai bajnokok véleménye. A korábbi gyakorlatnak megfelelően minden téli sportszámban országos és kupabajnokságokat rendez­nek a Szovjetunióban. Az idei szezonban startol a Szovjetunió Népeinek Fehér Spartakiádja, amely 1978 ta­vaszán ér véget. A sparta- kiád első, legtömegesebb méretű szakasza a sportklu­bok kereteiben kezdődik, vállalatoknál, mezőgazdasági szövetkezeteknél, oktatási és más intézményeknél, kato­nai alegységeknél működő klubokban. A spartakiádon — az újoncoktól a sport hí­res mestereiig — mindenki részt vehet Az elmúlt szezon kedvező­en alakult a szovjet téli sportolók szempontjából. Innsbruckban az olimpián a szovjet válogatott 13 arany­érmet szerzett és a nem hi­vatalos pontversenyben első helyezést, 192 pontot szer­zett. Egyes nyugati szemleírók a szovjet sikereket azzal magyarázták, hogy a Szov­jetunió északi ország. Pedig a részvevők számát illetően a havat nem is látott Kö- zép-Ázsiát és a Dél-Kauká- zust is magában foglaló or­szágban a nyári sportágaké az elsőség. Könnyűatlétiká­val például több mint 6 millióan foglalkoznak, míg a legnépszerűbb télisport­tal — a sífutással — csak 4,5 millióan. Igaz, ez is nagy szám... Közülük mesterfo­kon több mint 1600-an síel­nek. A jégkorongnak 610 000 fiatal hódol, 275 ezren pedig gyorskorcsolyáznak. Elmond­ható tehát hogy az élenjá­rók sikerei közvetlen kap­csolatban állnak e sport­ágak tömegbázisával. A Szov­jetunióban szinte mindenütt megteremtették a téli spor­tolás feltételeit. A közlekedés helyreállítása a vietnami dolgozók előtt álló nagy feladatok egyike. Uta­kat, vasúti pályákat kell helyreállítaniok, meg kell te­remteni a két országrész kö­zötti forgalom feltételeit. A Hanoit Ho Si Minh-várossal összekötő vasútvonalon fo­kozatosan indul meg a forga­lom. A hadsereg alakulatainak segítségével jelentős területeket tesznek művelésre alkalmassá a Központi-fennsíkon. A ké- Jelenleg Észak-Vietnamban 82 hivatásos művészegyüttes van. Ezek a múlt évben a kli­pen harcosok ellenőrzik egy gyomtalanító és kapálőgep mű- lönböző tartományokban több mint ezerötszáz előadást tartottak. Képünkön a Központi ködését. Művészegyüttes tagjai táncot adnak elő a Quang Ninh tartománybeli halászoknak. Szovjetunió Startol a télisport

Next

/
Oldalképek
Tartalom