Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

\ Ä ís2*Scongresszusra készülve I A szövetkezetek gazdája a tagság 4L SZÖVETKEZETI MOZ­GALMUNK tapasztalatai azt bizonyítják, hogy azok a közös gazdaságok értek el kiváló gazdasági eredménye­ket, amelyekben megfelelő­en érvényesült a demokra­tizmus. Nagy előny szárma­zik ugyanis abból, ha fon­tos döntések előtt minél többen véleményt monda­nak, észrevételeket, javas­latokat tesznek. így formá­lódhatnak ki a legjobb meg­oldások. Nem is szólva arról, hogy a közösen hozott döntések­re a tagok másként tekin­tenek, a sajátjuknak érzik azokat. Tudatában vannak a lehetőségeknek , a nehézsé­geknek és saját felelőssé­güknek. Mindez megköny- nyíti a határozatok végre­hajtását, a kitűzött célok elérését. Más az eredmény, ha nem csupán egy-két ve­zető töri a fejét a helyi adottságok, lehetőségek jobb kihasználásán, a költségek csökkentésén, hanem százak és százak ismeretei, tapasz­talatai, elképzelései öltenek testet egy-egy elhatározás­ban. Törvényeink pontosan sza­bályozzák és biztosítják a tsz-ek működési, gazdálko­dási önállóságát. A termelő- szövetkezetek kollektív tu­lajdonosai, gazdái maguk a tagok. Ök jogosultak dönte­ni a közös gazdaság leg­fontosabb ügyeiben. Mivel pedig jövedelmük a közös gazdálkodás eredményétől függ, döntéseikkel jelentős mérvű kockázatot is ma­gukra vállalnak. TELJES MÉRTÉKBEN be­vált az, hogy a tagok titko­san választják meg a szö­vetkezet vezetőségét, elnö­két, az ellenőrző bizottságot és a döntőbizottságot. A tagság le is válthatja poszt­jára alkalmatlanná vagy érdemtelenné vált vezetőit. Természetesen a szövet­kezeti demokrácia szerves része a szocialista demok­ráciának. A XI. pártkong­resszus szerint törekedni kell a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésére is: „Ügyelni kell rá, hogy for. mái a termelési feltételek módosulásával változatosab. bakká váljanak, gazdagodja- nak.” A termelőszövetkezeti, kongresszust megelőző szö­vetkezeti közgyűléseken, majd a megyei, illetve a területi szövetségi küldöttgyűléseken érdemben is sok szó esett erről a feladatról. Ismere­tes, hogy az utóbbi két-há- rom évben az egyesülések következtében lényegesen megnövekedett, 3300 hektár fölé emelkedett a tsz-ek át­lagterülete és ennek követ­keztében gyarapodott az egy tsz-ben levő tagok száma is. Bonyolultabbá vált a gaz­dálkodás. Sok rendeletet, ál­lásfoglalást, határozatot kell ismernie annak, aki el akar igazodni a szövetkezetek ügyeiben. Gyakran nem könnyű ez a tsz-ek vezetői, elnökei, főkönyvelői számá­ra sem. Ennek ellenére sem mond­hatunk le a tagok jogainak az érvényesüléséről. A de­cemberi kongresszus bi­zonyára összegezi majd azo­kat a tapasztalatokat, meg­oldásokat, bevált új formá­kat, melyek révén a meg­nagyobbodott közös gazda­ságokban is hatékonyan megvalósulhat a demokrati­kus vezetés. Szerencsére van mit ősz­szegezni. Sok megnagyobbo­dott tsz az utóbbi években már sikerrel próbálkozott bi­zonyos új megoldásokkal. Sok helyen belátták már, hogy 600—800 tag a „mikro- fonos” közgyűléseken képte­len érdemi vitát folytatni. Viszont a közgyűlések előtt írásos tájékoztatókkal, bri­gádértekezletekkel, ágazati tanácskozásokkal, üzemegy­ség-megbeszélésekkel is el lehet érni azt. hogy a tag­ság mindenről értesüljön, szűkebb körben mindent alaposan megvitasson. Így felkészülve azután tájékozót- tan dönthessen a közgyűlé-™ sen. Több szövetkezetben rész- közgyűlések tartásával sze­reztek jó tapasztalatokat, va­lószínű, hogy a nagy létszá­mú szövetkezetekben az ed­diginél szélesebb hatáskör­rel kell felruházni a kül­döttgyűléseket. Bizonyára nagyobb szerephez jut a szövetkezetekben a válasz­tott vezetőség is, mely ed­dig is az önkormányzat egyik legfontosabb testületi szerve volt Sokat segíthet az önelszá­moló egységek kialakítása is abban, hogy a tagok minél jobban elvégezzék felada­taikat, hiszen anyagilag közvetlenül is érdekeltté vál­nak gazdálkodási egységük eredményességében; Kínál­kozik a lehetőség, hogy a közvetlen demokrácia erősí­tése érdekében növeljük a brigádok, az ágazatok, az üzemegységek, tehát a ki­sebb dolgozói közösségek szerepét. Érdemes meghatá­rozott körben véleményezé­si, illetve döntési jogot is biztosítani részükre. A DEMOKRATIZMUS ERÖSÖDESE a szövetkeze" lekben természetesen meg­követeli a kötelességek lel­kiismeretes teljesítését is' Ugyancsak szükséges a belső ellenőrzés hatékonyságának a növelése, hiszen az ellenőr­ző bizottság tevékenysége az önkormányzat fontos része. Társulnia kell ehhez az úgy­nevezett vezetői ellenőrzés­nek és a legalább kétéven­ként sorra kerülő tanácsi törvényességi vizsgálatnak, valamint az oly fontos álta­lános pénzügyi ellenőrzés­nek is. A rendszeres, haté­kony ellenőrzés elejét vehe­ti a későbbi bajoknak és elősegítheti a szövetkezetek nyugodt, egészséges fejlődé­sét. T. B. Következik: önállóság, tervszerűség, társadalmi érdek KBrűItehliitéssel, felelősséggel Mi valósult meg az elképzelésekből ? Lőcsei József, az egri Fi­nomszerei vénygy ár pártbi­zottságának titkára vaskos dossziét vesz elő. Rajta dőlt betűs felírás: Cselekvési program az 1976. évi fonto­sabb gazdaságpolitikai fel­adatokra. A pontosság ked­véért azonban meg kell je­gyeznünk hogy az irattartó­ban nem csupán a cselek­vési program kapott helyet, hanem mindazok a jelenté­sek, jegyzőkönyvek, amelyek a tervek végrehajtásáról ad­nak számot. S hogy nem véletlenül, arról a párttitkár szavai tanúskodnak. — Nem csupán terveznünk kell hanem az elképzelése­ket végre is kell hajtanunk. A közelmúltban • éppen a háromnegyedév munkáját értékeltük. Hogy milyen volt az értékelés? Erről talán egy kicsit később. Előbb talán nézzük meg hogy melyek voltak a cselekvési prog­ramból adódó főbb felada­taink. Nos, a vállalati párt- bizottság, egyetértésben a vállalat és a társadalmi szervek vezetőivel — mond­ja Lőcsei József — úgy fog­lalt állást, hogy az idén alaptevékenységünk árbe­vétele 5—6 százalékkal, az export árbevételünk 10—12 százalékkal növekedjen. Meg­határoztuk ezt is, hogy a megnövekedett feladatokat létszámemelés nélkül, kizá­rólag a termelékenység eme­lésével szükséges végrehaj­tanunk. A célkitűzések meg­határozásán túlmenően meg­jelöltük azokat a kiemelt feladatokat is, amelyekre kü­lönösen nagy figyelmet szük­séges fordítanunk az év so­rán. Mindet természetesen . gasm sorolom fel, estijén né­hányat jellemzésként. így például nagyon fontosnak tartottuk a nagy értékű, nagy teljesítményű gépek jobb ki­használását a hatékonyabb készletgazdálkodást, a ter­melékenység további dinami­kus növelését, a munkafe­gyelem megszilárdítását, az ésszerű takarékosságot. S mivel számunkra is nagyon jelentős tényező az export fokozása, ezért nagyon je­lentősnek tartjuk v termékeink minőségének javítását, ez­által versenyképességük fo­kozását. Célul tűztük ki to­vábbá a műszaki fejlesztés hatékonyságának fokozását is. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a cselek­vési program a felsoroltnál lényegesen több feladatot tartalmaz, az elmondottakkal inkább csak illusztrálni akartam, hogy milyen teen­dőink vannak az év során. — Ne haragudjon de az újságíró számára úgy tű­nikmintha mindezt egy gazdasági vezető is elmond- háttá volna. — Ez valóban így is van. Hiszen a gazdaságpolitikai célkitűzések meghatározása és azok végrehajtása mind­annyiunk számára közös fel­adat. A cselekvési progra­munk azonban nem csupán a gazdasági, hanem az úgy­nevezett mozgalmi felada­tokat is tartalmazza. Fon­tosnak tartottuk meghatá­rozni például, hogy a gaz­daságpolitikai célok elérésé­nek egyik igen fontos felté­tele, hogy vállalatunk dol­gozói jobban megismerjék, megértsék népgazdaságunk helyzetét, ezen belül termé­szetesen a vállalat helyzetét is. Azt is megfogalmaztuk. hogy minden dolgozónkkal tudatosítanunk kell, hogy csak fegyelmezettebb mun­kával, a fogyatékosságok el­leni határozottabb fellépés­sel belső tartalékaink fel­tárásával tudjuk biztosítani a vállalat további dinamikus fejlődését. Mindez a gyakor­lati oldalról úgy nézett, il­letve néz ki, hogy a pártbi­zottság cselekvési program­ja alapján pártalapszerveze- teink is kidolgozták a saját cselekvési programjukat, eze­ket taggyűlésen fogadták el, s a munkát negyedévenként értékelik. Ezenkívül úgyne­vezett gazdaságpolitikai ak­tívaüléseket is tartunk, ahol szóba kerülnek az eredmé­nyek, illetve a problémák is. Mindezeknek igen nagy moz­gósító hatása van. Fontos­nak tartjuk, hogy elsődlege­sen a kommunisták, de a vállalat pártonkívűli dolgo­zói is szinte naprakész ál­lapotban lássák, hogy hol tartunk a végrehajtással. Emellett természetesen a pártbizottság, a végrehajtó bizottság és a gazdaságpo­litikai munkabizottság is — a munkaterv alapján —sor­ra veszi és elemzi a külön­böző résztémákat. így érté­kelte például végrehajtó bi­zottságunk többek között a vállalati munkaerő-gazdálko­dás helyzetét a tőkés export alakulását vagy a termelést segítő munkahelyi agitáció helyzetét és feladatait. — Mindezek tükrében mi­ként ■ alakult a háromne­gyedéves gazdálkodás? — Összességében véve azt mondhatom, hogy kedvező­en. Kedvezően, de azt is hozzáfűzhetem, hogy azért a cselekvési programban meg­határozott célkitűzéseket VÍ földgázüzem Szegeden A szegedi szénhidrogén- medencében elkészült az új gázfeldolgozó csúcsüzem. Rendeltetése az, hogy az őszi és a téli időszakban ■ a nö­vekvő gázfogyasztást kielé­gítse. A fontos kisegítő üzem létrehozása mintegy 300 mil­lió forintba került. Képün­kön: az új csúcsüzem leg­fontosabb berendezései: a stabilizáló tornyok és a sze­parátorok. (MTI fotó —Tóth Béla —KS) Négy meg négy, az három Nem tévedés, nem szá­molási hiba. hanem tény. Ha valaki azt mondja, Ilyen pedig rjem létezik, legyen türelemmel. A következők­ben bebizonyítjuk, az élet sokfajta meglepetést tarto­gat. Nem kell hozzá más, csak egy város, a mi -esetünk­ben Gyöngyös, annak egy lakótelepe, a mi esetünkben a Mérges utcai és egy ka­zánház. A többi már csak a részleteken múlik. Néhány évvel ezelőtt kezd­ték építeni a lakótelepet. A kazánház annak idején az elsők között került tető alá. Falai közé négy olaj- tüzelésű kazánt építettek be. A múló idővel egyre több lakást adtak át a telepen, egyre több család otthoná­ba kellett eljuttatni a me­leget. Ideje volt tehát az eredetileg is tervezett újabb négy kazánt is beszerelni a többi mellé. Pillanatnyilag tehát nyolc kazán számolható meg a magas kéményű épületben. Ügy tetszik hogy minden a legnagyobb rendben van már, jócskán a fűtési sze­zonban járva. mégsem sikerült maradék­talanul végrehajtani. Igaz, hogy az első kilenc hónap­ban sikerült mind a tervet, mind az árbevételi tervet teljesíteni. Néhány termé­künkből, mint például a motorkerékpár porlasztóból, az olajszabályozókból többet termeltünk a tervezettnél. Ugyanakkor nem sikerült a tervet teljesíteni például a kompresszorokból, vagy a saját gyártású Mecman au­tomatika elemekbőL Az export is vegyes képet mutatott hiszen a szocialis­ta exportot túlteljesítettük, ugyanakkor a tőkés export árbevétele elmaradt a ter­vezettől. Nagyon jó eredmé­nyeket értünk el viszont például a munkaerő-gazdál­kodásban, hiszen létszámhi­ányunk ellenére sikerült a háromnegyedéves feladatokat összességében teljesíteni, vagy például a készletgaz­dálkodásban. A tavalyi idő­szakhoz képest például kö­zel kilenc százalékkal növe­kedett a készletek forgási sebessége. Nagyon pozitív­nak tartjuk* hogy a problé­mák ellenére a vállalatnál a tervezettnél kedvezőbben alakult a jövedelmezőség, és jelentősen javult a gazdál­kodás hatékonysága. összességében ügy értékel­jük a hárpmnegyedévet, hogy sikeres volt, és a fennálló problémák megoldásával si­kerül végrehajtanunk a cse­lekvési programunkat. Eh­hez azonban az szükséges, hogy mindenki de főként a kommunisták talán még az átlagostól is nagyobb figyel­met fordítsanak a hátralevő időszakra. Egyrészt azért, mert csak így tudjuk való­ban sikeresen zárni az évet, de azért is, mert a követke­ző esztendő még nagyobb feladatokat tartogat a szá­munkra, s ehhez jó alapokat szükséges teremtenünk. Kaposi Levente Naív feltételezés ez. Annak a bizonyos újabb négy kazánnak a beszerelé­se az eredeti határidő, sze­rint március végére volt esedékes. Csekélység. — Tudtommal szerződés- módosítás nem történt — kapjuk a választ Szántó Já­nostól, a beruházási válla­lat gyöngyösi részlegének ve­zető jétőL — Kötbéreztek tehát? ■— Erről sem tudok. A Láng Gépgyár a generálki­vitelező, de alvállalkozóval dolgozik. Sokáig folyt a vita arról, hogy az új kazánokat hogyan főzzék ki. Aztán egy sor nehézsége is volt a Láng Gépgyárnak, ezt tu­dom. A kötbérről mindenki tud­ja, hogy az semmit nem lendít a dolgokon. Általá­ban olyan elenyésző össze­geket kell a mulasztónak fi­zetnie hogy azt fel sem ve­szi. Á mostani esetben is figyelmen kívül hagyható a kötbér. Nem célravezető módszer, nem megfelelő esz­köz. Semmit nem javít a helyzeten. Az a bizonyos vita pedig a kazánok kifőzéséről, már sokkal inkább közelebb visz bennünket a lényeghez. Tu­lajdonképpen arról van szó, hogy az új kazánokat ki kell tisztítani. Ez a kifőzés. A szerelés közben belekerülő piszkot, szennyeződést trisós oldattal szokták eltávolítani. A gépgyáriak azt akarták,’ hogy ők a kifőzést akkor végezzék el, amikor már az új négy kazánt rácsatlakoz­tatták a meglevő másik négyre. A szenny, a piszok bekerült volna az egész rendszerbe. Nem kell sok képzelőerő ahhoz, hogy ki­derítsük mivel járt volna ez együtt. Nem csoda, ha az Ingatlankezelő Vállalat ra­gaszkodott ahhoz hogy a rácsatlakoztatás előtt főzzék ki az új kazánokat. A vita folyt, az idő ha­ladt, a négy kazán ott állt a többi mellett, csak éppen „holt” berendezésként, sem­mire sem lehetett azokat használni. November második felé­ben végre megérkeztek a szerelők. Azt már nem vi­tatták tovább, hogy mikor kell a kazánokat kifőzni, az ingatlankezelő álláspontját elfogadták. Az újabb kérdő­jel a trisó. Lehet-e kapni, annyit lehet-e kapni, olyat lehet-e kapni, és egy sor egyéb, ehhez hasonló kér­dés teszi bizonytalanná az egész kazánügyet. Nem ne­héz belátni, hogy ezeknek a kétséges töprengéseknek mi lehet a céljuk. Már előre vetítik az ár­nyékát az újabb „nem te­hetünk róla?’ állásfoglalás­nak. Hátha szükség lesz rá. A munkások szerelnek, te­vékenykednek. Az egyes mű­szereket ellenőrzik, bemérik, faggatják azokat. Erre szük­ség'van, hiszen a műszaki átadás másként nem tör­ténhet meg, csak akkor, ha a kazánok pontosan annyit tudnak, amennyit a műszaki előírások szerint tudniuk kell. A bizonyítványt erről a kazánbiztos adja ki. ő üt­heti rá a pecsétet az üze­meltetési engedélyre. A ka­zánbiztos nem helybeli sze­mély, tehát legalább egy héttel korábban kell értesí­teni arról, hogy mikorra kerülnek üzemképes álla­potba a berendezések. Ez ä „legalább egy héttel koráb­ban” újabb bizonytalansági tényező. Pedig most már itt az év utolsó hónapja, és ba az időjárás odafigyel a nap­tárra, olyan hideget zúdít­hat ránk, hogy alig győzné azt kiegyenlíteni a nyolc ka­zán. De hoi a nyolc kazán? A műszaki átadás határ­ideje: 1076. március 31. volt. A mostani négyből is csak három az igazi. A negye­dikre olyan égőfejet tettek, amelyről a KGM Tüzelés- technikai Kutató Intézete 1976. április 16-án úgy nyi­latkozott, hogy az nem meg­felelő. Hoav miért? Elégtelen a hatásfoka, jóval alacsonyabb, mint a szokásos ennek kö­vetkeztében a koromképző­dés is nagy. Ezt a már meglevő ne­gyedik kazánt tehát nem lehet üzemeltetni. Gondol­juk el amikor még csak egy-két épületet kellett fű- .teni, meleg vízzel ellátni, akkor is annyi kazán mű­ködött, mint most, amikre már a lakótelep majdnem elkészült, amikor már mint­egy ezer „fogyasztó” aggó­dik mi lesz. ha az idő ko» ményebbre fordul? — Megkapják-e a műsza­ki terveket a beruházás el­kezdése előtt? — Igen — válaszolja Ma­rosán Lajos, az Ingatlanke­zelő Vállalat igazgatója. — Azon rajta van, milyen tí­pusú a berendezés. De az elnevezésből még nem tud­hatjuk, hogy milyenek a műszaki jellemzői. Az utólagos észrevétel te­hát eső után köpönyeg. Nyu­godtan válaszolhatja bárki a kifogást tevőnek: Akkor kellett volna észrevételt tenniük, amikor a műszaki terveket megkapták. Miért hagyták azokat jóvá? De ez még nem megy olyan simán, mint kellene. Ügy látszik. Végül is: mi lesz a gyön­gyösi Mérges utcai lakótelep fűtésével? Ez itt a kérdés. Igaz. kicsit későn elhangzó érdeklődés ez. De mit tehe­tünk már mást? Hiszen no­vember elején a városi ta­nács elnökhelyettese, Ke­resztesi Lajos telexen sür­gette a beruházási vállala­tot a kazánok ügyében. A holtpontról ekkor lendült ki a huzavona. — Ügy látjuk, hogy de­cember közepére lehetővé válik: az új négy kazán üzembe helyezése — mond­ja Száruó János, a beruhá­zások gyöngyösi felelőse. Jobb későn, mint soha. Az biztos. De az is biztos, hogy minden ügyből, így ebből a kazá.nkálváriából is lehet tanulni. Reméljük, nemcsak Gyöngyösön. G. Molnár Ferenc 1976. december 4., szombat j

Next

/
Oldalképek
Tartalom