Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-31 / 309. szám
Gazdasági időszámításunk irfa: Ballal László, az MSZviP KB gazÉsagpolítikai osziá yának lie vetoes vezetője Együtt — jobbon További előbbre lépésre készül a sütőipar T A GAZDASÁGI tevékeny [ ségre a folyamatosság a ] részfolyamatok kölcsönhatá- ■ sa, összefüggése a jellemző. A gazdaság egyes területei, a fejlődés fő mutatói (a termelés, a fogyasztás, a beruházások az export, az import stb.) szoros kapcsolatban állnak egymással és így naptári dátumokhoz nem kötődő, egyik évről a másikra áthúzódó egységes folyamatot alkotnak. A szocialista országokban a gazdasági folyamatok a tervgazdálkodás körülményei között bontakoznak ki. A gazdasági tevékenység fo- Ij'amatosságával szemben a népgazdasági, vállalati, tanácsi tervek naptári évre (évekre), meghatározott időtartamra vonatkoznak. A külöriböző időszakokra vonatkozó tervek közötti összhang biztosított. A tervek teljesítésére — többek között — megfelelő érdekeltségi rendszer ösztönöz. A tervele. teljesítéséhez fűződő érdek az egyoldalú naptári év szemlélet az időszak végén gyakran a gazdasági folyamatok erőltetett ütemű felgyorsulásához vezet, amelyet később a gazdásági tevékenység visszaesése követ. Téves lennne azonban ebből azt a következtetést levonni, hogy „ tervidőszak végi „kiugró” teljesítmények a termelési, forgalmazási „hajrá” a szocialista tervgazdálkodás lényegi sajátossága. Gazdasági növekedésünk azonban sohasem lehet teljesen egyenletes olyan értelemben, hogy minden fő folyamat állandóan azonos ütemben növekedjék. Ez sehol és semmilyen időben nem érvényesül. Nincs is. ilyen követelmény. A viszonylag egyenletes ütemű fejlődés kritériumában egyfelől kifejezésre jut az, hogy egyes területeken a gazdasági folyamatokra jelentős hatást . gyakorolhatnak gazdaságon kívüli tényezők (pl. az időjárás a mezőgazdasági termelésre az ebből adódó anyagellátás az élelmi- szeripari termelésre, egyes folyamatok alakulása szezonális jellegű), másfelől egy olyan kis országban, mint Magyarország, a gazdaság jelentős világgazdasági hatásoknak van kitéve. Ameny- nvire egyértelmű az. hogy a feilődés bizonyos, ütemkülönbségei elkerülhetetlenek, annyirn nem tekinthető szükségszerűnek azok bizonyos nagyságot meghaladó mértéke. A GAZDÁLKODÁS jelenlegi gyakorlatában gyakran találkozunk a gazdasági folyamatok olyan mértékű ütemtelenségével, amelyek a tervgazdálkodás tartalmi követelményeivel ellentétesek és nem felelnek meg gazdasági fejlettségünk színvonalának, a gazdaságirányitó szervek által biztosított feltételeknek. Különösen a tervidőszakok végén rendszeresen ismétlődő „kiugró” teljesítmények, a termelési és for- ga’mazásl hajrá és az azt követő visszaesés szembetűnő és okoz jelentős károkat. Az ipari termelésben ^ pl. csaknem minden év decemberében 15—20 százalékkal nagyobbak, a következő év január-februárban ezzel szemben rendszerint mintegy 10 százalékkal alacsonyabba^ a teljesítmények, mint a’ év átlagában. Az egy- jr ' •* követő december-janu- é- hónapok teljesítményei k ött gyakran 25—30 szá- zr Ákos különbségek találhatók. Még ennél is nagyobbak az ütemtelenségek egye": iparágak termelésébe- (pl. gépipar) és hasonló év végi „hajrá”, év eleji visszaesés figyelhető meg a bombázások üzembe helyező" <-41 (pl. lakásátadások), a-* e^oort-import forgalom- hr v rtb. / helytelen szemléletből, p gazdálkodási fogyatékos- sápokból adódó ütemtelenségek rontják a gazdasági hatékonyságot. fékezik a gazdasági fejlődést. A termelési felhasználási, értékesítési i hajrák hatására nő a termelés költségé . (pl. a több selejt és túlóra növeli az anyag-, energia- és bérköltségeket); romlik a termékek minősége, megbízhatósága és ezáltal piaci helyzete, perspektívája; a termelők a nemzetközi piacokon lökésszerűen változó árukínálattal nehezebben tudnak a legkedvezőbb áron értékesíteni. Ezzel szemben az év eleji csökkentett tempójú munka a termelési kapacitások és a rendelkezésre álló munkaerő kihasználatlanságához vezet. AZ V. ÖTÉVES terv gazdaságpolitikai céljai között kiemelkedő helyet foglal el a gazdasági munka hatékonyságának erőteljes fokozása és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításával összhangban a fejlődés dinamizmusának fenntartása. A gazdasági nőve-' kedés egyenetlenségének mérséklése tehát az ötéves tervcélok megvalósításának egyik jelentős eddig még nem kellően hasznosított tartaléka. 1976 elején — a korábbi évekhez hasonlóan — mérséklődtek a gazdálkodás különböző területein a teljesítmények. A teljesítmények csökkenése részben összefüggött az V. ötéves terv indulásakor végrehajtott változásoknak a vállalati magatartásra gyakorolt hatásával. A vállalatok egy részénél a módosított gazdasági szabályozók hatásainak felmérése, a tervekben és a gazdálkodásban való érvényesítése- az indokoltnál lassúbb volt. Késleltette a gazdálkodó szervezetek na gyobb aktivitásának kibontakozását a szocialista külkereskedelmi tárgyalások elhúzódása is. Később — g.z átmeneti bizonytalanság, óvatosság megszűnésével egyidejűleg — fokozatosan kibontakoztak azok a kedvező tendenciák, amelyek a legfontosabb gazdaságpolitikai célok, a gazdasági egyensúly helyreállításának és a hatékonyság javításának folyamatát segítik. Az 1977. évi — az ez évi elmaradásokkal megnövelt — tervfeladatok ismeretében még inkább arra van szükség, hogy a gazdasági munka lendülete tovább folytatódjék, illetve fokozódjék. A soron következő magasabb követelmények teljesítéséhez az szükséges, hogy az 1976. és 1977. naptári évek közötti átmenet. az összefüggő gazdasági folyaVékony, szikár alkat. S módfelett csendes, szerény. Amikor megkeressük, csodálkozik. — Rólam írni? Mert ő tulajdonképpen csak azt csinálja, amit várnak tőle. Persze becsülettel, hiszen — mint minden valamire való ember — örömét leli a munkában. Még akkor is, ha ez a megbízatás talán nem éppen kedvére van. Mindenki álmodik egy hivatásról. Bartók János például gépkocsivezető szeretett volna lenni. Ügy érezte, hogy a távolság, a sebesség, a volán mögött töltött magány és felelősség a vágyak netovábbja. — Mégsem sikerült! így aztán a nagytelki állami gazdasághoz kerültem segédtraktorosnak. Zsoké helyett lovász, aki a nyeretlenek patáját fényesíti. Szerencsére ebben a feladatban is láttam szépet. S tervemről sem mondtam le. Maszek alapon beiratkoztam gépkocsivezetői tanfolyamra, amit egyéb munkám mellett sikerrel elvégeztem. Csakhogy ez nem jelentette a volánt, kocsira eztán sem kerültem. Akkor jöttem át a hatvani Lenin Termelőszövetkezetbe. Ennek februárban lesz tizenöt esztendeje ... Mintha szakmád lenne Éppen az egyesülés után érkezett. S akkoriban annyi mátok áthúzódása zavarmentes, viszonylag egyenletes legyen. Ehhez a központi gazdaságirányító szervek kedvező feltételeket teremtettek. 1977 elején a gazdasági szabályozókban csak kisebb módosításokra került sor, alapvető szervezeti .változásokat sem terveznek. Az illetékes szervek év közben — nem várva meg a terv- készítés időszakát —- határozatokat hoztak • az állattenyésztés fejlesztésére, a zöldség- és gyümölcstermelés és -forgalmazás javítására a háztáji és kisegítő gazda- « súgok termelési és értékesítési biztonságának fokozására, soron kívüli intézkedéseket tettek az aszálykárok mérséklésére. A termelés anyagi— íűszaki ellátása alapvetően kielégítő. A központi gazdaságirányító szervek az 1977. évi népgazdasági terv céljairól és követelményeiről a szokásosnál korábban tájékoztatták a vállalatokat. Mindez kedvező feltételeket teremtett a gazdálkodás számára ahhoz, hogy az 1977. évi felkészülés minden eddiginél gondosabb legyen és az irányítás, a végrehajtás minden szintjén az év kezdetétől a tervben foglalt célok megvalósítására összpontosuljon a munka. MAR 1977. JANUÁR elején szervezetten jól előkészített gyártással lehet és kell hozzáfogni a tervcélok megvalósításához. Január elején és nem hónapokkal később. A jövő évi tervcélok 12 hónapos egyenletes és lendületes munkával teljesíthetők. Január és február már nem lehetnek a további tervezés, felkészülés hónapjai; nem szabad megengedni, hogy a vállalatok teljesítményei lényegesen elmaradjanak az erőforrások, lehetőségek csökkentett mértékű kihasználása miatt. A termelés hatékonyságát nem ronthatja a termelés és az árukibocsátás ütemtelensége. Az év eleji teljesítmények növelésével. a munkaidő teljesebb és jobb minőségű kihasználásával a vállalatok a meglevő, jelentős tartalékaikból meríthetnek. A vállalatoknál az irányítás és i végrehajtás minden szintjén az adott tervezesi-érdekelt- ségi rendszer keretében a népgazdaság érdekeinek felismerése és képviselete hozzásegíthet a termelési, árukibocsátási átmeneti zavarok megelőzéséhez, szervezett elhárításához. volt itt a tennivaló, hogy senki sem törődött vágyaival, lelkivilágával. — Fél évig ismét a traktorok. Tisztogatás, karbantartás, a vezér kiszolgálása... Aztán jött a fordulat. Végre fölültettek egy teherkocsira, hogy tizenhárom évet lehúzzak ezen a poszton. Igyekeztem helytállni, megragadni. Különösképpen a nyári és őszi betakarítás idején volt ez nehéz, amikor a siker fele a szállításon múlott. De nem panaszkodtak rám. Amennyire csak rajtam múlt, csökkentettem az állásidőt, gyorsítottam a fuvarokat S olyannyira rendben tartottam a kocsit, hogy műszaki hiba miatt jóformán alig vesztegeltem. Ismét traktoron Kollégái rábólintanak, majd sokoldalú érdeklődését, szorgalmát dicsérik. Nem szerzett gépszerelői képesítést, mégis olyan ügyes a keze, mintha szakmája lenne. — Figyeltem a szakmunkásokat, ellestem fogásaikat! Aztán megérkeztek a termelőszövetkezetbe a legA megye két sütőipari vállalata — mint ismeretes — az idei január elejétől közös szervezetben folytatja munkáját. Néhány nappal az esztendő vége előtt aktuálisnak látszik. hogy megtudjuk; vajon sikerült-e az első év, menynyire haladtak együtt? A témáról Oláh Gyom?/_ gyei, a Heves megyei Sütő. és Édesivari Vállalat igazgatójával beszélgettünk, Egerben. Nos, mint ennek alkalmával — egyebek mellett — hallottuk: az összevonás ez esetben sem történt egészen „simán”. Bár nem kellett hozzá túlságosan sok idő, azért mindenesetre néhány hónap eltelt, amíg a két cég — a gyöngyösi és az egri — valóban eggyé vált. Különb. sógeket kellett eltüntetni egy sor t őrületen, bizonyítani kellett, hogy nem gyöngyösi és egri, hanem tényleg me. gyei érdekek érvényre juttatásáról van szó, s tulajdonképpen csak így lehet előbbre lépni. — .Egerben mindenekelőtt felülvizsgáltuk a sokat emlegetett kenyérgyár technikai berendezését, alkalmazott technológiáját — beszélte Oláh György igazgató —.aztán pedig, hogy megállapítottuk a hibákat, iparkodtunk mielőbb kijavítani. Mit mondjak? Kiderült, hogy a megyeszékhely üzeme is alkalmas a jobb munkára. Amint ezt bizonyára tapasztalják a fogyasztók is: javult a kenyér minősége. Sőt, többnyire jónak nevezhető már, hiszen ha másképp lenne, minden bizonnyal nem vinnék termékünket boldogan még a fővárosba is az erre járó kirándulók, utazók oly gyakran. Különben a jobb munkát az egész vállalatnál szorgalmazzuk a nyáron bevezetett „DH” mozgalommal, ezen belül a 10 százalékos minőségi prémiummal. Jóllehet, e módszer kiteljesítése lényegében még éppen hogy csak elkezdődött, máris elmondhatom: sokat jelentett és jelent a mindennapi munkában. A Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat ma a 260 millió forintos termelési ér. ték körül „jár” — ezzel tanácsi vállalataink között az előkelő 2. helyre sikerült újabb, nagy teljesítményű traktorok, amelyek „sokat tudnak”, de igényesek. Karbantartásuk átlagon felüli hozzáértést követel, nyergükbe a legrátermettebb kerülhet. Jók közül a legjobb. Egyikük lett Bartók János. — Ismét a traktor, a kombájn! De akkor már nem sírtam a gépkocsi után(/ hiszen ezek a gépek valósággal műszerek. Inkább az aggasztott, hogy megbirkózom-e az új .feladattal? Hanem elküldték Nádudvarra, ahol kicsit eligazítottak bennünket, s rögtön megjött az önbizalmam. Azóta is John Dee- rekkel foglalkozom. Nyáron a gabonatáblákon, tizenkét órás műszakban, ősszel a kukoricaföldön. A volánt csak télen cserélem fel, amikor a szerelőműhelyben készülünk az újabb esztendőre. Két kegyetlen ősz van már mögöttem. Gondoljon a rengeteg esőre, sárra! Olykor neki sem mertünk indulni a táblának. Mégis betakarítottunk mindent, külső segítség nélkül Aki ennyire állja a sarat, nyilván megbecsülik. Anyagi, erköl esi értelemben egyaránt Bartók János érkerülnie —, ami igen erőteljes, 15 százalékos növekedést jelent a tavalyi teljesítmény hez képest. Különösen a sü teminygyártásnál lényeges a fejlődés: az elmúlt évi 57- ről 61 millióra nőtt a különböző termékek száma — csupán kalácsból és csak a mostani karácsonyra kereken 100 mázsányit kapott a három város — s erről az egész szakmában elismeréssel szólnak. Különösen pedig azért, mert a „felfutás” a termelékenység emelkedésének az eredménye. Év közben — amint ezt korábbi lapszámainkban jeleztük már — új termékekkel is jelentkezett a vállalat: megszokott választékát a burgonyás kenyérrel, illetve a „levegő”-kenyérrel bővítette, s mind jelentősebbé váló édesipari profiljában, hamar népszerűvé vált nápolyija mellett rövidesen bemutatja töltött ostyarúdját. — Édesipari termelésünk is eléri már a 15 millió forintos értéket — mondta az igazgató —, s bár elsődleges törekvésünk nyilvánvalóan ezután is a kenyér. illetve péksütemény gyártás még további javítása, nem akarunk megállni a fejlődéssel. Hatvanban készülő ostyáink iránt ugyanis olyan élénk még a külföldiek érdeklődése is, hogy feltétlenül figyelembe kelj vennünk terveinknél. Nem beszélve arról, hogy például gyöngyösi .cukrászüzemünknek is akkora a sikere, hogy már hasonló egri. létesítéséről beszélgetünk. — Vannak-e más fejlesztések is? — Természetesen. Gyöngyösön hozzákezdtünk már a régóta ígért gyári rekonstrukcióhoz, amelynek, során az üzem jelenlegi 12 tonnás kapacitásit 40~re növeljük. A tervezett létesítményekből elkészült az új kazánház és a négy csarnok egyike, méghozzá úgy, hogy közben a gyár zavartalanul termelhetett, nem kellett más sütödék segítségét igénybe venni! S azt szeretnénk, ha a továbbiakban is hasonlóan végezhetnénk a dolgunkat, úgyszólván csak a legutolsó hónapokban, 1918-ban szorulna a város néhány másutt levő — hatvani, petőfibányai, tarnamérai vagy egri — üzem átmeneti támogatására. A gyöngyösi munkákkal egyidejűleg az egri gyár sittemé. .« a bennünk bujkáló kérdést. Két kitüntetés — Persze az áldozat viszonzásra talált mindmáig. Mondhatom úgy, hogy elégedett vagyok. Havi átlag- keresetem ötezer forint felett van. Ennyit nem mindenütt kapnak az emberek... S hát a másféle elismerés is megjött. Méghozzá kétszer. Előbb miniszteri kitüntetést kaptam, a mező- gazdaság kiváló dolgozója lettem. Majd szocialista brigádunk szerzett bronzkoszo- rút. Részben a magaménak érzem ezt a jelvényt, hiszen beleadtam anyait-apa- it, hogy már az első nekifutásra sikerüljön vállalkozásunk ... Ennek a fokozatnak különben az idén szintén megfeleltünk. Jólenne most már előbbre rukkolni. Csak hát nem vagyunk egyformák, meg aztán nőttek a követelmények. Apja nyomában Mint az eddigiekből kiolvasható: Bartók Jánosnak a szakma Immár hivatást, egyéniségét kibontakoztató elfoglaltságot jelent. Ezért sem véletlen, hogy fiaival — egyik tizenkettő, a mányesüzemmel bővül, s ennek során biztosítjuk, hogy akár 200 ezer zsemlét, kiflit is lehessen itt napjában készíteni, hosszú távon elláthassuk innen a távolabbi településeket is. Az ú,j csarnok „készültségi foka” jelenleg mintegy 50. százalékos, s úgy akarjuk, hogy a következő esztendő végén az üzem már dolgozhasson. Egyébként a jövő év utoljáig vállalati központunk is erre a telepre költözik, miután jelenlegi épületünket — a jelzések szerint — szanálják. Hatvanban az ostyaüzem további gépesítése, s az olajtüzelés gázfűtéssel történő kicserélése jelent feladatot. Bélapátfalván nagyobb felújítás van folyamatban, s ezt elképzeléseink szerint be is fejezzük a jövő év első felétiek végére. Lényegében ezek jelentik V. ötéves tervi fejlesztéseinket is. — Mindent összevetve: hogyan értékeli 1916.01? — Mint említettem már: a kenyérsütést tekintjük legfontosabb feladatunknak, s ebben, ha olykor vannak is minőségi ingadozások, a malmokból érkező, s nem mindig ideális alapanyag miatt, úgy érzem, általában sikerűit javítani a munkánkon. Különösebb panasz nem érkezett hozzánk az utóbbi időkben, helytálltunk a kettes ünnepeken is. Más dolog a szikkadt kenyér. Sajnos, elkerülhetetlen még - a „sima” hétvégeken is, hogy előre ne süssünk egy keveset. Így előfordulhat, hogy nem mindig friss az - áru, Mindenesetre azon vagyunk, hogy legalább a szaküzléte- inkben ne legyen harmadnapos, vagy akár csak másnapos vekni — jóllehet a szabvány szerint háromnapos lm. nyér még forgalomba hozható —. s próbáljuk a kiskereskedelmet is leszoktatni a több napos termékek árusításáról ... Ami pedig általában illeti az eredményeinket: soha ilyen év végének nem néztünk még elébe! A gazdasági mutatóink minden reményünket felülmúlják! Ennélfogva csak azt mondhatom, hogy a két vállalat összevonása szerencsés volt. bizonyítja: az erők koncentrálásával többre lehet jutni... Értékeljen azonban berniünket inkább a fogyasztó. eik kilencéves — megked- veltette a gépeket, a szerelést, fabrikálást. — Azt hiszem, mindkettő valamilyen formában a nyomomba lép. A kisebbik gyerek jó tanuló, érdeklik a . műszaki dolgok, belőle nyilván gépészmérnök lesz. Vagyis magasabb fokon csinálja azt, amit most én. A másik kevésbé szorgalmas, valószínűleg itt, a termelő« szövetkezet tanműhelyében sajátítja el a mezőgazdasági gépszerelő szakmát. Természetesen addig is segítségükre leszek. Ami kitelik belőlem, átadom nekik szcw bad óráimban! — S amikor nem dolgod zik, amikor nem agy úsztál« ja a gyerekeket? — Itthonülő típus vagyok. Ehhez a család ízhez kis kert tartozik, abban hasznosítom magam. — Tervek, remények? — Megtaláltam a helyemet, többre nem vágyom. Ha csak ki nem ta'á'nak megint újfajta gépeket, s meg kell tanulnom a kezelésüket .., Moldvay Győző Mmühnn 1978. december 3L* péntek , Gyóni Gyula / r Alija a sarat
