Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-23 / 303. szám
Kongresszus után Beszélgetés SramM Lászlóval, a Heves megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárával — Sramkó elvtárs részt vett a közelmúltban lezajlott termelőszövetkezeti kongresszuson. Személy szerint mit várt ettől a kongresszustól? — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és társulások III. kongresszusától mindenekelőtt azt vártuk, hogy erősítse meg és fejlessze tovább a gyakorlatban jól bevált agrárpolitikánkat. Örömünkre és teljes megelégedésünkre erre sor került. — Milyen kérdések szerepeltek a kongresszuson az érdeklődés középpontjában? — A kongresszuson folyó vita legfontosabb tanulsága, hogy előtérbe kerültek gazdasági kérdések. És itt rögtön hadd utalják arra, hogy amikor a hatékonyság növelésének értelmezéséről és helyes gyakorlatáról volt szó, akkor már ott, a kongresszuson rögtön saját problémáinkra gondoltunk. Történetesen arra, hogy az üzem. és munkaszervezésben nálunk a fejlődés üteme nem kielégítő. A termelő- szövetkezetek jelentős részében a vezetés színvonala nem üti meg még a kőtelező minimumot sem. Ez az egyik döntő oka hogy megyénk termelőszövetkezeteinek gazdálkodási eredményeiben indokolatlanul nagyok az eltérések. A kenyérgabona átlagtermése megengedhetetlen különbeé- geket mutatott az idén is egyes tsz-ek között, s ennek köszönhető, hogy a megyei MAGYARORSZÁG IS cselekvőén részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezetének abban a munkájában, amelyet az UNICEF, az ENSZ gyermekjóléti alapja, valamint az UNESCO, a világ- szervezet nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete végez. Mindkettőt 30 évvel ezelőtt hozták létre, s ennek kapcsán a Magyar ENSZ Társaságnál, illetve az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságánál a következő állásfoglalásról tájékoztatták az MTI-t: Az UNICEF a második világháborút követően alakult meg, amikor gyermekek milliói maradtak árván, élelem és ruha nélkül, s amikor nem lehetett tudni, hogy létrejönnek-e a világban mindenütt a gyerekek fejlődésének, nevelésének feltételei. Ebben a helyzetben a gyermekjóléti alap fontos missziót teljesített nemzetközi segélyakcióival. A gazdasági fejlődés, az életszínvonal emelkedése nem csökkentette az UNICEF szerepét, figyelmét azonban — indokoltan — a fejlődő országok, a világon legrosz- szabb sorban tengődő gyermekek felé fordította. Az ENSZ sok más intézményéhez képest az UNICEF eszközei. lehetőségei jóval szerényebbek. programjait rendszerint a nagy szakosított szervezetekkel együttműködve kezdeményezi. Munkája. tevékenysége így is megkülönböztetett figyelmet érdemel: része lehet abban, hogy testileg és szellemileg egészségesen fejlődjék szerte a világon a jövő generáció. A fejlődő országokban, ahol az emberiség többsége él — és ez az «arány várhatóan még nőni fog — a lakosságnak több mint fele húsz éven aluli, gyermek és ifjú Nevelésükhöz, normális létfeltételeik megteremtéséhez. hasznos foelal- koztatásukhoz az UNICEF is sok segítséget nyújthat, átlag öt és fél mázsával alacsonyabb az országos átlagnál. Vagy, hogy más példát említsek, a helytelen műtrágyatárolás következtében a veszteség eléri nálunk a 25 —30 százalékot is. — Hadd kédezzem meg, hogy miért volt annyira fontos a földek jobb hasznosításával foglalkozni? —• Képzelje el, hogy országos szinten évente százezer hektár, egyébként mezőgazdasági művelésre alkalmas föld vetetlen, illetve műveletlen. Ez túl nagy luxus, ennek véget kell vetni. Ha még hozzávesszük, hogy városiasodás miatt évente jelentősen csökken nemzeti kincsünk, a föld, akkor még súlyosabb ez a gond. Sajnos a parlagterületek csökkentésében tényleges változás nem következett be az utóbbi években. És a kisajátítások is egyre nagyobb kárt okoznak a mezőgazdaságnak. Az esetek többségében jó termőképességű földek vesznek el. — Ebben az esztendőben kiéleződött a zöldségkérdés. Mi várható e területen a kongresszus után? — A termelési kérdések most kevésbé foglalkoztatták a küldötteket, mivel a kormány intézkedése már megtörtént. Sok kritikai észrevétel hangzott viszont el a felvásárlás, forgalmazás területén tapasztalható feszültségekről, visszásságokról. A küldöttek elmondták, hogy csakúgy, mint a legsúlyosabb gondként jelentkező éhség, az írástudatlanság, a munkanélküliség, a gazdasági és társadalmi elmaradottság felszámolásában. Az UNESCO három évtizeddel ezelőtt Londonban kezdte meg működését, később Párizsba tette át székhelyét. A szervezet tagjainak száma 30 év alatt több mint háromszorosára nőtt: a 44 alapítóval szemben ma már a világ 141 állama vesz részt munkájában. Az UNESCO rendkívül sokat tett azért, hogy a világ államai jobban megismerjék egymás kultúráját, hagyományait. Az UNESCO története világhírű tudósok és művészek, kul- túrpolitikusok és nevelésügyi szakemberek nevével is ösz- szefonódott. Ugyanakkor politikus szervezet is az UNESCO: a béke, a haladás, és az emberi jogok kérdéseivel egyaránt foglalkozik, harcol az elmaradottság és a faji megkülönböztetés ellen. Működését és fejlődését olyan nagyszerű akciók is jelzik, mint az írástudatlanság elleni küzdelem, nemzetközi együttműködés a hidrológiában, a geodéziában és az emberi környezet védelmében. az emberiség közös kulturális értékeinek megóvásában. AZ UNESCO MA a különböző nemzetiségű és felfogású tudományos és kulturális szakemberek együttműködésének, a szellemi áramlásoknak a leereorezen- tatívabb fóruma. Évfordulója alkalmából — hanesú- Ivozták a Magyar ENSZ Társaságnál — kívánjuk, hogy a jövőben is eleget tud ion tenni eredeti és alan- vető funkciójának, hozzájárulhasson ahhoz, hogy a nevelésügy, a tudománv, a kultúra és a tájékoztatás területén kibontakozó és fejlődő nemzetközi együttműködés az eeész világ békéjét és haladását szolgálja. (MTI) indokolatlanul magasak az árrések, baj van a szabványokkal, esetenként katasztrofális a göngyöleghiány. A kongresszuson leszögezték, hogy a forgalmazó vállalatokat alkalmasabbá kell tenni e feladatok megoldására, s éppen ezért e vállalatokat egy kézbe kell összpontosítani, felelős gazda kijelölésével. A zöldségtermesztés mellett erősen vitatott téma volt a szarvasmarha-ágazat veszteséges termelése is. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter hozzászólásában kiemelten foglalkozott e témával. Megnyugtatóan hatott annak bejelentése, hogy a kormány foglalkozik a fejlesztés kérdésével és a közeljövőben döntés is születik az ágazat érdekében. — Már a küldöttválasztó közgyűléseken is sok szó esett közgazdasági szabályzórendszerünkről. Milyen állásfoglalás született ezzel kapcsolatban a kongresszuson? — Közgazdasági szabályzórendszerünk szigorú. Alapvető módosítására nincs szükség. A kormány menet közben kiigazításokat hajtott végre, amelyekre szükség volt. Az a kongresszus döntése, hogy a jövőben is ott kell ezeket a kiigazításokat kezdeményezni, ahol céljainkat a szabályzórendszer nem szolgálja megfelelően. Mint például a zöldségtermesztés és szarvasmarha-ágazat kérdésében. — Hogyan értékelte a kongresszus a háztáji és kisegítő gazdaságokat? — Nagyon röviden. Ezekre a gazdaságokra hosszú távon szükség van. Meg kell valósítani, hogy a termelés itt is könnyebb, korszerűbb legyen, egyben megbecsültebb és jövedelmezőbb is. Még nagyobb tervszerűségre van szükség, és a kedvezőtlen tendenciák elleni határozottabb fellépésre! — Köszönjük a beszélgetést. „Doüárgyár” az Izzóban Az extort: 14-öl 14S minióra nőtt öl év alatt Nem titok: gazdasági életünkben jelentős szerepe van a kereskedelemnek. Szükségünk van arra. hogy termékeink jó részét határainkon túl értékesítsük, ahogy arra is szükségünk van, hogy különböző áruféleségeket külföldről hozzunk be. Az Izzó gyöngyösi gyára az árbevételének 80 százalékát az exporttevékenységéből biztosítja. Duplája vagy háromszorosa A köznapok embere nyugodtan mond ki ilyen számot, hogy tízmillió, bár aligha képes érzékelni a tartalmát. Pénztárcája alapján legfeljebb az ezres tételek jelennek meg előtte tárgyi valóságukban. Most mégis milliókban kell számolnunk, ha az Izzó tevékenységét akarjuk vázolni. Kezdjük az előző ötéves tervvel. Akkor még az éves árbevételük könyvelésekor 365 milliót írtak le. Az exportra termelt gyártmányaik értéke már ekkor is kiemelkedő volt. Közel járt a kétharmados arányhoz. Ennek azonban csak egy kis töredékét tette ki az, amelyik a nyugati országokban talált vevőre. Abszolút számban azonban ez is több mint tízmilliót ért. Egyáltalán nem kis összeget. Ha a mostani ötéves terv kezdő évét hasonlítjuk osz- sze az akkorival, akkor meglepő fejlődést rögzíthetünk. A teljes termelési érték is majdnem a háromszorosa a réginelc. és a tőkés export is nőtt, méghozzá több mint háromszáz százalékkal. Ezek az arányok fölöslegessé tesznek minden magyarázatot. De akaratlanul is megfogalmaztatnak velünk egy kérdést: hogyan lehetett ezt a fejlődést ilyen rövid idő alatt elérni? Mennyi erőfeszítés van emögött? Üveggyár Szíriának Az üzlet soha nem volt könnyű ügylet. Hogy mi minden kell a jó üzlethez, Sz. A. Képünkön az exportra készülő öblösüveggyártó-gép látható Üdvözöljük az ENSZ harminc ere létrehozott szervezeteit Panyik János az öblösüveggyártó-gép vezető szerelője a hidraulikát állítja be. A gépsor teljesítménye 24 óra alatt 249 ezer üveg. v (Fotó: Perl Márton) aligha győznénk felsorolni.^NSteen módszerekkel történik.' Közrejátszhat ebben a sze- * ^Elvárható-e a forgácso- rencse is, de a vak vélet- lótól, vagy a címkézőtőlj lenre aligha lehet bízni a dolgokat. Ahogy ez a téma 6zóba jön, azt ecseteli Sku 1- téti János, az Izzó gyöngyösi gyárának az igazgatója, hogy mennyire „napra készen” kell rendelkeznie a legkülönfélébb információkkal a jó üzletkötőnek. — A tőkés piacot ma megtartani nem könnyű. Vagy a minőségben, vagy az árban kell versenyképesnek lennünk. Ha egy termékünk „nem tud annyit”, mint a nyugati gyártmány, akkor az árával hívhatja fel magára a figyelmet. Az áraknál viszont az a helyzet, hogy a végtermékek ára alig emelkedett, nem úgy a gyártáshoz felhasznált anyagoké. Egyszóval: bonyolult dolgok ezek. A gondokat csak fokozza, hogy időnként előre nem látott kellemetlenségek is nehezítik az üzlet lebonyolítását. Szállítanak egy üveggyárat Szíriának. A gépekhez bizonyos dolgokat a partnerek nem tudnak a jövő év első negyede előtt leszállítani. Igaz, még mindig a megállapodásokon belül maradnak a Szíriái megrendelővel, de a csúszás az itthoni programot befolyásolja. Nem lehet a végelszámolást sem megcsinálni. A pénz kint marad. Mi legyen a helyében? Az exportárbevételi tervet csorba nem érheti. Az üzletkör tők gyorsan körülnéztek, és a félvezetők elhelyezésével tették rendbe az üveggyári kiesést. Az export jobb • rr w w ^ minőségű ? Ügy rögződött belénk, hogy minden, ami külföldre megy, jobb minőségű. Az „exportból visszamaradt” áruknak ezért olyan nagy a keletje. — Sem a gépgyártásban, sem a félvezetőknél nincs külön exportminőség — jegyzi meg Skultéti János. — Nem is lehet. A munkások nem tudják, nem is kutatják, hogy az a gép vagy az a félvezető, amin ők dolgoznak, hová kerül majd. A részműveletek miatt a különválasztás nem is lehetséges. De az is igaz, hogy a munkásnak a hó végén a borítékjában nincs is „exportból származó” külön forint. Neki tehát a forint — forint, ezért a gép is — gép a félvezető is — félvezető. A címzett nem kavarja meg a fantáziáját. Közvetve nem is érdekelt az exportfeladatok végrehajtásában. A munkás számára csak „gyári feladatok” léteznek. Mi ösztönözze mégis? Mi ösztönözheti mégis? — Erre vannak a termelési tanácskozások és a többi tanácskozások is — mondja a gyár igazgatója. — Ott hangsúlyozzuk, milyen jelentősége van az exportnak. Mennyi az aránya az exportnak az egész árbevételünkből? Népgazdaságunk számára miért fontos az exporttervek teljesítése? És így tovább. Tehát a tudat alakítása, a gondolkodás ráhangolása hogy ő „öntudatból” törődjék az exporttal? Talán: igen. Ha nem is abszolút mértékig, de befolyásolnia kell munkája minőségét a tudatosságnak is. Emellett ott a célprémium is. mert az üzletben forint nélkül nem lehet kapni tíz deka parizert sem. Ezek már milliárdok Nem minden az export Nagyon fontos, de nem minden. A belföldi piac igényeit ki kell elégíteni. A baráti államokkal szembeni kötelezettségeinknek maradéktalanul, a szerződésben foglalt feltételek szerint kell megfelelnünk. A tőkés export fokozása pedig kívánatos. Csináltunk egy öblösüveg-; gyártó gépsort. Az első gép a Szovjetunióba utazott, Szolnicsnogorszkba. Az idén kezdett el dolgozni. Az értéke huszonötmillió forint. Ennek a gépnek kifogástalanul kell működnie, mert a termelése folyamatos. Amikor üzembe állították, azonnal tervet adtak rá. Agyárnak a tervét teljesítenie kell. A gép kifogástalan működése tehát alapfeltétel. Ilyen, és ehhez hasonló „tételekből” áll össze az Izzó ötéves terve. Ennek végösszege az előző tervciklusban már a hárommilli- árdot is meghaladta. A most folyó tervidőszakban majdnem a háromszorosát kell elérni. A tőkép export az egésznek a harminc százalékát teszi majd ki a terv szerint. Ennek a tételnek a számszerű kifejezésekor már szintén milli- árdot kell mondanunk. A baráti országokba irányuló szállítások mértéke pedig több mint a háromszorosa a nyugati exportnak. Ki tudja érzékelni ezeket a számokat? A forintok visszatérnek A valóságban ezek az „exportforintok” egyáltalán nem csak a kissé távoli régiókba tartozó elmélet síkján mérhetők, rögzíthetők, könyvelhétők, használhatók. Visszatérnek azokhoz, akiknek a keze munkája nyomán megszületnek. A munkásokhoz. Egy részük közvetlenül, a boríték „béleléseként”, nemcsak prémium formájában, hanem a bérfejlesztés mértékében is. De közvetve úgy is, hogy a bevétel növekvő forintjai adják az alapot a szociális ellátás fejlesztéséhez, a munkásjóléti intézmények szolgáltatásainak bővítéséhez, a bölcsődék, az üdülők korszerűsítéséhez és létszámuknak növeléséhez is. Igaz ez „általában” is — tehát mindannyiunkra értve, és igaz ez ..konkretizálva” — tehát a gvárkapun belül levőkre értve is. Mégis csak úgy van, hogy elkölteni csak azokat a forintokat lehet, amiket munkánkkal teremtünk elő. G. Molnár Ferenc
