Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-03 / 286. szám
Közlemény / * a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. december 1-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) v ülésének mérséklődése, az élelmiszeri per- ban pedig a nyersanyaghiány miatt — az előirányzottnál kisebb a növekedés. A központi fejlesztési programok és a rekonstrukciók keretében üzembe helyezett kapacitások hozzájárultak a műszaki színvonal emeléséhez, a termelés bővüléséhez, a termékszerkezet korszerűsítéséhez. A munka termelékenysége a tervezett mértékben nő, azonban lassú az előrehaladás az állóeszközök kihasználásában, a feldolgozóipar exportképességének növekedésében. — Az építőipar termelése várhatóan 4 százalékkal emelkedik, a tervezettnél több lakás épül. A kivitelezés szervezettsége elmarad a korszerű építési technológiák által biztosított lehetőségektől. Az építési tevékenység tervszerűségét zavarták az egyes beruházások előkészítésében, a szervező munkában és a munkaerő-gazdálkodásban meglevő hiányosságok. — A mezőgazdasági termelés — döntően s kedvezőtlen időjárás miatt — az 1975. évivel azonos lesz. A mezőgazdasági dolgozók helytállásának és a széles körű társadalmi összefogásnak köszönhető, hogy nem következett be nagyobb terméskiesés. Kenyérgabonából a tervezettnél több termett,1 az őszi betakarítású növények termés- eredményei azonban elmaradnál; áttervezettől. Aa előirányzottnál kisebb területen termeltek zöldséget és burgonyád A sertésállomány az év során jelentősen nőtt. A szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben némileg. gyarapodott, a háztáji és kisegítő gazdaságokban viszont csökkent. A tejtermelés mennyisége és a fejési átlag növekedett. — A közlekedési ágazat az igényekkel összhangban teljesíti áru- és személyszállítási feladatait. b) Beruházásokra a tervezettnek megfelelően 150 milliárd forintot fordítunk. A gyorsított megvalósításra kijelölt nagyberuházások kivitelezése tervszerű. A célcsoportos beruházások színvonala eléri a tervezettet, az egyéb állami beruházásoké azonban elmarad, attól. A vállalati beruházások meghaladják az előirányzatot. Bővültek a versenyképes export árualapok termelésére alkalmas kapacitások. Javult a készletgazdálkodás. c) A foglalkoztatottak száma összességében nem változik, népgazdasági ágak szerinti összetétele lényegében megfelel a számítottnak. A munkaerő-gazdálkodás javítására tett intézkedések végrehajtása megkezdődött. d) A lakosság életszínvonala — összhangban gazdasági lehetőségeinkkel — a korábbi évekhez képest mérsékeltebb ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezettnél kisebb mértékben, várhatóan 1,5 százalékkal növekszik. A lakosság fogyasztása 2.6 százalékkal haladja meg a múlt évit. A lakosság áruellátása alapvetően kiegyensúlyozott volt. Az árukínálat nőtt, bővült a választék. A keresletet azonban néhány cikkből — különösen burgonyából, zöldségfélékből — átmenetileg nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni. A fogyasztói árszínvonal — a zöldséges gyümölcsárak jelentős emelkedése miatt — várhatóan némileg meghaladja az előirányzott mértéke};. Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy az év folyamán a tervezettnél több, kereken 85 ezer lakás épül, 20 ezer óvodai és 3900 bölcsődei férőhely létesül. Javult a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. e) Szélesedtek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai, fokozódott részvételünk a inemzetközi munkamegosztásban. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval kötött hosszú lejáratú megállapodások hozzájárultak népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Tovább szélesedett a termelési együttműködés, a szakosítás és a kooperáció. Bővültek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is. f) A gazdaságpolitikai célok megvalósítását eredményesen szolgálta a gazdasági szabályozók 1916. évi módosítása. A népgazdaság pénzügyi helyzete a tei-vezettnek megfelelő. A vállalatok és a szövetkezetek költségvetési befizetései azonosak az előirányzottal. 2. A Központi Bizottság figyelembe véve népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, az elért színvonalat és az V. ötéves tervben meghatározott feladatokat, szükségesnek tartja: — 1977-ben a gazdasági fejlődés üteme az ideinél gyorsabb legyen. A gazdasági fejlődéssel összhangban nagyobb mértékben emelkedjék a felhalmozás és a lakosság életszínvonala. — A nemzeti jövedelem növekedését a társadalmi termelés hatékonyságának javulása 'eredményezze. Erősödjenek a népgazdasági egyensúly javítását tartósan elősegítő folyamatok. Biztosítani kell a beruházások tervszerű megvalósítását. Gyorsuljon a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása, a műszaki fejlődés. Javuljon a termelési kapacitások kihasználása, a munkaerő hatékony foglalkoztatása. Fokozódjék az ésszerű takarékosság. Bővüljön a minden piacon jól értékesíthető, versenyképes termékek előállítása. A Központi Bizottság az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint hagyta jóvá: A tervezett növekedés, éves előirányzat: Nemzeti jövedelem 6 —6>5 százalék Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 4 —5 százalék Ipari termelés 6 százalék Országos építési-szerelési teljesítmény 5 —5,5 százalék Mezőgazdasági termékek termelése (az 1975. évihez képest) 7 —8 százalék Egy lakosra jutó reáljövedelem 3,5—f százalék Egy keresőre jutó reálbér 2,5—3 százalék Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset 2,5—3 százalék A lakosság fogyasztása 3,7—4 százalék Kiskereskedelmi áruforgalom 4 —4,5 százalék A szocialista szektor beruházásai ■ 164 milliárd forint Az összes lakásépítés 88 ezer lakás, ebből: állami 31 ezer Állami költségvetés bevétele 10,4 százalék kiadása 10,5 százalék a) Az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban egyaránt az ez évinél gyorsabban növekedjék a termelés: — Az ipari termelés 6 százalékos növekedését a termelékenység fokozásával kell biztosítani. Leggyorsabban a gépipar, a vegyipar és a villamosenergia-ipar fejlődjék. Az egyensúlyi követelményeket figyelembe véve el kell érni, hogy az ipari termékek exportja — különösen a gépipari, a könnyűipari és az élelmiszeripari export — dinamikusan növekedjék. Ez megköveteli, hogy tovább javuljon a termelés szerkezete és műszaki színvonala, a termékek minősége és versenyképessége. A feladatok ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásával, a termelési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése. — Az építési-szerelési tevékenység 5—5,5 (százalékos növelését a termelékenység és ‘szervezettség javításával, a gépek és berendezések megfelelő kihasználásával kell elérni. — A mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos növekedése — 1975-höz képest — a személyi, anyagi, technikai feltételek oldaláról megalapozott. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddigieknél jobban használják ki termelési adottságaikat. A hozamok növelése céljából fordítsanak nagy figyelmet a munka jó megszervezésére, az agrotechnikai fegyelem betartására az állóeszközök, a műtrágya, a növényvédő szer és a takarmány gazdaságosabb hasznosítására. Továbbra is támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kiaknázását. A termelésieszköz-ellátás javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszervezésével is segíteni, ösztönözni kell a termelő munkát. A _ termelés' hatékonyságának növelése ésszerűbb gazdálkodást tesz szükségessé az anyagi-s a szellemi erőforrásokkal. A tudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit gyorsabban alkalmazzák a termelésben. A termékszerkezet átalakítását hosszabb távra kidolgozott programokkal támasszák alá. A központi irányító szervek, a szervezési intézetek tudatosabban segítsék az üzem- és munkaszervezést. Kapjon nagyobb lendületet az élőmunkát helyettesítő fejlesztés. Fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy az ésszerű takarékosság áthassa egész társadalmunkat, közüggyé váljék. A hatékonyabb gazdálkodást elsősorban a korszerű gépek és berendezések jobb kihasználásával, az alkatrészellátás javításával, a nagyobb anyag- és energiáta- . karékossággal, a munkaerő megfelelő foglal- koztatásával, a munkafegyelem javításával érjék el. b) Az áruszállítás teljesítményét 6 százalékkal, a személyszállításét 2 százalékkal kell emelni. Az áruszállítási igényeket elsősorban szervezési intézkedésekkel, egyenletes és folyamatos rakodással, a közlekedési és a termelő vállalatok összehangolt együttműködésével kell kielégíteni. Új létesítmények üzembe helyezésével és a járműpark bővítésével javuljon a személyszállítás színvonala. c) A termelés tervezett növelésével kell megteremteni a feltételét annak, hogy az életszínvonal az 1976. évinél gyorsabban emelkedjék. A népgazdasági terv teljesítésével el kell érni. hogy a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 3,5—4 százalékkal, ' a munkások és alkalmazottak reálbére, valamint a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók reálkeresete azonos mértékben, 2,5—3 százalékkal növekedjék. A hatékonyság javítása megköveteli, hogy a korszerű gépeket és berendezéseket több műszakban működtessék. Ennek elősegítésére, a dolgozók érdekeltségének növelése céljából 1977. július 1-éveí rendezni és egységesíteni kdll a műszakpótlékot. A rendezés terjedjen ki az iparra, az élelmiszer-kiskereskedelemre és a vendéglátóiparra; ezzel egyidejűleg a villamosenergia-iparban és a ruházati iparban az alapbéreket is emelni kell. A szociálpolitikai juttatások körében a szakszövetkezeti tagok részére is biztosítani kell a termelőszövetkezeti járadékival azonos összegű öregségi ellátást és a gyermekgondozási segélyt. A nyugdíjasoknak az eddigi évi egy helyett négy vasúti menettérti utazásra 50 százalékos kedvezményt kell adni. Növelni kell a tanácsok szociális segélyalapját. A lakosság fogyasztása 3,7—4 százalékkal növekedhet. Az ellátásért felelős kormányzati szervek, termelő és kereskedelmi vállalatok gondoskodjanak arról, hogy a lakosság szükségleteit javuló színvonalon, a választék bővítésével folyamatosan ki lehessen elégíteni. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1977- ben nem haladhatja meg a 3,8—4 százalékot. Az illetékes hatóságok szigorúan ellenőrizzéK az árak. alakulását, akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket. A lakosság életkörülményeinek további javítására a megépülő 88 ezer új lakás mellett az óvodai férőhelyek számát 16—17 ezerrel, a bölcsődei helyeket 3100—3200-zal. a kórházi ágyak számát 1700-zal kell emelni. d) 1977-ben beruházásokra az ideinél 4—5 százalékkal többet, 164 milliárd forintot lehet felhasználni. A fejlesztési forrásokat elsősorban a folyamatban levő beruházások gyorsabb megvalósítására kell összpontosítani. Az új beruházások közül csak a megfelelően előkészítettek kezdhetők meg. A versenyképes export-árualapok előállítását szolgáló fejlesztéseket a jövő évben összesen 9 milliárd forint hitellel kell támogatni. e) A népgazdasági tervben kijelölt feladatok eredményes megvalósítása, a külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli, hogy tovább szélesedjenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, bővüljön a külkereskedelmi forgalom, erőteljesen növekedjék az export. Továbbra is aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében, erősítjük két- és többoldalú együttműködésünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a tőkés országokkal és a fejlődő országokkal, a kölcsönös előnyöket figyelembe véve, a gazdasági együttműködés fejlesztésére, az áruforgalom bővítésére törekszünk. A külkereskedelem fejlesztésében fontos feladat a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítése, a beszerzések és eladások jobb ütemezése, a termelő és külkereskedelmi vállalatok jó együttműködése. f) Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a népgazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. A költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell aZ ésszerű takai'ékosságot. Az állam- igazgatás központi és helyi szervei, a költség- vetésből gazdálkodó intézmények fordítsanak nagy figyelmet az ügyvitel, munkájuk korszerűsítésére és a takarékos gazdálkodásra. g) A gazdasági szabályozók alapjában nem változnak. Biztosítani kell a vállalatok és a szövetkezetek számára a kiegyensúlyozott gazdálkodási és pénzügyi feltételeket, a teljesítmény és a jövedelem jobb összhangját. 3. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az 1977. évi népgazdasági terv eredményes végrehajtásának meghatározó szerepe van az V. ötéves terv céljainak elérésében. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosításának, az életszínvonal további növelésének elengedhetetlen feltétele, hogy az irányítás és a végrehajtás minden láncszemében következetesen érvényesüljenek a XI. kongresszus, valamint a Központi Bizottság 1975 novemberi határozatában foglalt gazdaságpolitikai követelmények A terv sikeres teljesítése azt igényli, hogy erősödjék az egységes szemlélet a feladatok megítélésében, fokozódjék a kezdeményezés, következetes, fegyelmezett legyen a végrehajtás. A kormányzati szervek biztosítsák, hogy a vállalati tervek összhangban legyenek a népgazdasági terv céljaival. Segítsék és ellenőrizzék a tervfeladatok megvalósítását. A központi irányítás támaszkodjon, építsen a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok vezetőinek kezdeményezésére és felelősségére. A vállalatok és a szövetkezetek a népgazdasági tervvel összhangban készítsék el terveiket. Minden gazdálkodó egység fő feladata, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a nemzetközi és a hazai piaci igényekhez, fokozottan takarékoskodjék az anyaggal, az energiával, a pénzzel és az idővel. Tegyenek konkrét intézkedéseket a gazdasági hatékonyság gyorsabb növeléséért, a munkaszervezés javításáért, a munkaidő és a termelőeszközök jobb kihasználásáért. A pártszervezetek, a szakszervezetek, a KISZ-szervezetek és a . gazdasági vezetők minden termelő, gazdálkodó egységben megfelelően tájékoztassák a dolgozókat a nép- gazdasági tervben foglalt gazdaságpolitikai célokról és a helyi feladatokról. Igényeljék javaslataikat, bátorítsák a tervek megvalósítását segítő kezdeményezéseket. Ez fontos feltétele a dolgozók alkotód aktivitásának. Karolják fel a dolgozók termelési mozgalmait, támogassák az újítókat, tegyenek intézkedéseket a szocialista brigádmozgalom, a szocialista munkaverseny, további kibontakoztatására. A pártszervek és -szervezetek segítsék gazdaságpolitikai céljaink érvényesítését és erőiket összpontosítsák a terv teljesítésére. A kommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok végrehajtásában. A szakszervezetekben, a tömegszierveze- tekben és a tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták meggyőző, szervező tevékenységgel mozdítsák elő a Központi Bizottság határozatának végrehajtását, a terv céljaival összhangban cselekedjenek, és annak megvalósítására mozgósítsák szervezeteik aktivistáit és tagságát. A Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezze az ifjúságot a gazdasági feladatok eredményes megoldására országos és helyi akciókkal vegyen részt a terv sikeres teljesítésében. Az agitáeiós és propagandamunka, a sajtó, a rádió és a televízió segítse elő, hogy dolgozó, népünk jól ismerje a gazdasági építés fő feladatait, az 1977. évi terv céljait. Kapjon nagyobb teret és szerepet a jó kezdeményezések népszerűsítése, a dolgozók helytállásának, népünk erőfeszítéseinek és eredményeinek bemutatása. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a jövő évi terv reális és elérhető célokat határoz meg. Felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, népünket, hogy aktív fegyelmezett munkával járuljon hozzá a népgazdasági tervben foglalt feladatok végrehajtásához. III. A Központi Bizottság elfogadta az 1977. évre szóló munkatervét. Kovács Antal elvtársat, a KB tagját, az MSZMP Vas megyei Bizottsága első titkárát a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetőjévé kinevezte és beválasztotta a gazdaságpolitikai bizottság tagjai közé. (MTI) Néni komrhabAtor exaortra A lengyel bútor ipar újdonságai közé tartozik ez a regi motívumokat felelevenítő komlia- berendezés. (Fotó — CAF—MTI—KS) y i
