Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-19 / 300. szám

A népgazdaság 1977. évi terve ' Ä Minisztertanács megállapította, hogy az 1976. évi gazdasági fejlődés megfelel az V. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalának. Emelkedik a munka termelékenysége, foko­zódik az energia- és anyagtakarékosság, ösz- szességében nő a termelés hatékonysága. Csökken a behozatali többlet, ezen belül a nem szocialista viszonylaté külkereskedelmi mérleg passzívuma. A népgazdaság haté­konyságának növekedése azonban még nem eléggé erőteljes, és a fejlődést több kedvezőt­len körülmény nehezítette. Ennek következ­tében a tervezettnél lassúbb a gazdasági nö­vekedés üteme. A nemzeti jövedelem mintegy 4 százalék* £al nagyobb az 1975. évinél. A foglalkozta­tottak száma nem nő, a nemzeti jövedelem növekedése így teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből szárma­zik. Az iparban és az építőiparban javul a fajlagos anyagfelhasználás is. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználá­sa 1—2 százalékkal emelkedik. Ezen belül az összes fogyasztás közel 3 százalékkal nő, a felhalmozás 'kisebb az 1975. évinél. Az ipari termelés 4,5—5 százalékkal múlja felül az 1975. évit, az élelmiszeripar nélkül számítva a termelés növekedése megközelíti . tervezett ütemet. A legdinamikusabban a vegyipar, a villamosenergia-ipar és a gép­ipar fejlődik, a többi ipari ágazat termelése nem éri el a tervezettet. A termelés és érté­kesítés szerkezetének átalakítása még lassú, a vállalatok egy része — főleg a feldolgozó­iparban — a belföldi kereslet mérséklődését nem tudta kellő mértékben a kivitel gyorsabb növelésével ellensúlyozni. Az iparban foglalkoztatottak száma ala­csonyabb az elmúlt évinél, a termelés növe­kedése a termelékenység emelkedéséből szár­mazik. Sok vállalatnál azonban még nem ha­jad megfelelően a munkaerő-megtakarítást eredményező műszaki, szervezési intézkedések kidolgozása és yégrehajtása. Az építési-szerelési teljesítmény 2—3 szá­zalékkal, ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek teljesítménye 4—5 százalék­kal emelkedik A legerőteljesebben a gyorsí­tott ütemű beruházásokon végzett teljesít­mény nő, a teljesítés kedvező. Az építőipar­ban foglalkoztatottak száma lényegében nem változik A nagyobb teljesítmény . az . építő­iparban is a termelékenység emelkedéséből származik A mezőgazdaság termelése a tervezett 4 százalékos növekedéssel szemben várhatóan, aem haladja meg az előző évit. A kedvezőt­len időjárás főleg a kukorica- és zöldség* gyümölcs-termelésben okozott visszaesést. Bú­zából az előirányzottnál több termett, a ter­més a lakosság ellátása mellett kivitelre is lehetőséget nyújt. A kukoricatermés keve­sebb a tervezettnél, de elegendő az állatte- tnyésztés takarmányszükségletének kielégíté­séhez. Zöldségfélékből, gyümölcsből s burgo­nyából a tervezettnél kevesebb termett. Emi­att ezek kivitele csökkent, de — különösen az í. félévben — a lakosság ellátása is hiányos volt Az árak emelkedtek Az év második fe­jeben a lakosság ellátása javult Az állattenyésztés termelése növekszik, a Szarvasmarha-tenyésztés azonban ez évben sem fejlődik kielégítően. A sertéstenyésztés a. múlt év végi visszaesés után különösen a háztáji és kisegítő gazdaságokban . fejlődik erőteljesen, a vágósertés-termelés az év egé­szében eléri a tervezettet. A közlekedés teljesítményei az igényeknek megfelelően növekedtek Az év végén üzembe helyezik a metró észak—déli vonalának Nagy-* várad tér—Deák tér közötti szakaszát .A hír­közlésben megkezdte próbaüzemelését a solid nagy teljesítményű középhullámú rádió-adó­állomás. A távbeszélő hálózatba 29 ezer új ál­lomást kapcsoltak be. A lakosság életszínvonala 1976-ban — a korábbinál szerényebb ütemben — tovább emelkedett. A lakosság összes pénzjövedelme mintegy 8 százalékkal, az egy főre jutó reál- jövedelem 1,5 százalékkal nő, az egy keresőre jutó reálbér is nagyobb az 1975. évinél. A re­áljövedelmek növekedését fékezték a terve­zettnél kisebb mezőgazdasági terméseredmé­nyek és a fogyasztói árszínvonalnak az évkö­zi magas zöldség- és gyümölcsárak miatt a számítottat valamelyest meghaladó, 5 száza­lékos emlekedése. A kiskereskedelmi forga­lom folyó áron mintegy 8 százalékkal bővül, az áruellátás — az I. félévi hús- és zöldség- gyümölcsellátási nehézségek kivételével — kielégítő volt A lakosság fogyasztása 2,6 szá­zalékkal múlja felül az 1975. évit Év végéig 85 ezer, a tervezettnél 3 ezerre! több lakás készül el. A tervezett 28 ezer ál­lami lakás felépül, a magánlakásépítés elő­irányzata túlteljesül. A szocialista szektor beruházásaira a ter­vezetthez közelálló összeget fordítanak. Az állami nagyberuházásokra fordított összeg az 1975. évinél közéi 14 százalékkal nagyobb, a nagyberuházások többségénél a kivitelezés üteme megfelel a számítottnak. Ez évben be- fejeznek kilenc nagyberuházását. A tervben előirányzott három nagyberuházás megkez­dődött (a Dunai Vasmű Konvertere® Acélmű­ve, a TVK Polipropiléngyára és a Zalaeger­szegi Hútőház) és terven felül megkezdődött Kábán a Hajdúsági Cukorgyár, Budapesten a szemétégetőmú építése. A vállalatok beruhá­zásai valamelyest nagyobbak a tervezettnél. A szocialista országokkal folytatott külke­reskedelmi forgalom az államközi megállapo­dásoknak megfelelően fejlődik, a kivitel a be- hozatalnál gyorsabban nő. A nem szocialista országokba irányuló kivitel — főleg mező- gazdasági, élelmiszeripari termékekből — nem éri el a tervezettet. Alacsonyabb a ter­vezettnél a behozatal is, így a külkereskedel-. mi mérleg egyenlege az 1975. évihez képest javul. A NÉPGAZDASÁG 1977. ÉVI TERVEZETT FEJLŐDÉSE Á gazdasági fejlődésnek az 1977. évi nép- gazdasági tervben előirányzott üteme, a ter­melés és a felhasználás arányai az ötéves terv céljaihoz igazodnak. Továbbra is feladat a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, amelyet fokozottan a hatékonyság javulására kell alapozni. A terv a gazdasági növekedésnek az 1976. évinél gyorsabb ütemét irányozza elő. Ehhez mindenekelőtt a termelés szerkezetének meg­változtatását kell meggyorsítani, növelve az exportképes, a tőkés országokban is gazdasá­gosan értékesíthető termékek részarányát. Az 19771 évi terv szerint a nemzetközi jö­vedelem 6—6,5 százalékkal emelkedik. Ez az ipari termelés 6 százalékos, az építőipari tel­jesítmények 5—6 százalékos és a mezőgazda- sági termelés 7—3 százalékos növekedésével jön létre. Mivel a termelőágazatokban foglal­koztatottak száma 1977-ben sem növelhető, a termelés és a nemzeti jövedelem növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedé­sével kell elérni. Tovább kell csökkenteni a termelés fajlagos anyagfelhasználását és ja­vítani a termelőberendezések kihasználását A terv tehát a termelés hatékonyságának jelentős növekedésével számol. A nemzeti jövedelem tervezett növekedé­se mellett a fogyasztás és - felhalmozás együt­tesen 4—4,5 százalékkal emelkedhet Ezen belül a lakosság fogyasztása mintegy 4 szá­zalékkal nő. A felhalmozás növekedése mint­egy 5 százalék ‘ lehet. A beruházások volume­ne 4—5 százalékkal haladja meg az 1976. évit > IPAR Az 1976. évinél gyorsabban növekvő bel­földi felhasználás, a szocialista áruszállítási kötelezettségek teljesítése és az export gyor­sabb növelésének követelménye 1977-ben az ipari termelésnek az ez évinél nagyobb, leg­alább 6 százalékos emelkedését teszi szüksé­gessé. A-terv szerint az ipari átlagot megha­ladó ütemben növekszik a vegyipar (8—9 szá­zalék), a gépipar (8 százalék), valamint a vik. lamosenergia-ipar (6—7 százalék) termelése. Az átlagosnál lassabban, de az ez évinél gyor­sabban fejlődik a' bányászat, a kohászat, az építőanyag-ipar és-a könnyűipar. Az élelmi­szeripar termelése mintegy 6 százalékkal nő. Az Iparban jövőre is a legfontosabb fel­adat a termelés hatékonyságának és szerke­zetének olyan fejlesztése, amely a belföldi kereslet kielégítése mellett lehetővé teszi a kivitel, ezen belül a tőkés kivitel gyors üte­mű bővítését. | A tervezett fejlődés a .termelési tényezők oldaláról megalapozott Az ipar állóeszköz­állománya 1977-ben mintegy 8 százalékkal emelkedik. Az energia- és anyagellátás terén az ez évihez hasonló, lényegében kiegyensú­lyozott helyzettel lehet számolni. Az anyag­éi energia-takarékosság fokozása továbbra is alapvető követélmény, erre a terv nagy hang­súlyt helyez. . .. Az iparban foglalkoztatottak száma vár* hatóan tovább csökken, a termelés növelésé­nek forrása ezért csak a termelékenység emelkedése lehet. Ehhez javítani kell a mun­ka- és üzemszervezést általában a munkaerő- gazdálkodást erősíteni a munkafegyelmet A kereslet és kínálat viszonyának javítá­sa, illetve a termelői érdekeltség növelése érdekében sor kerül néhány tennék termelői árának megváltoztatására. Ezek azonban nem jelentenek nagyobb árszínvonal-változást így 1977-re a terv 1,5 százalókce belföldi ipari termelői áremelkedéssel számok MEZŐ-, ERDŐ-, VÍZGAZDÁLKODÁS A terv szerint — átlagos időjárási felté­telek esetén — a mezőgazdasági termelés 7—« százalékkal növekszik. Ezt elsősorban a nagy* üzemek termelésének bővülése alapozza meg, de fontos szerepe van a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének is. A növénytermelés 10—12 gmSraléfrfc*! (1979“ höz képest kb. 7 százalékkal) emelkedik, és ezzel megközelíti az ötéves tervben 1977-re számított színvonalat A terv az 1970. évinél körülbelül 1 millió tonnával több gabona betakarítását irányozza elő. A növényterme­lésben a leggyorsabb (24—25 százalékos) fej* lődést a zöldség- és a gyümölcstermelésben kell elérni. Ezért a zöldségfélék vetésterülete 8 százalékkal nő, és növelni kell a termésát­lagokat Növekszik — lényegében változatlan terület és magasabb termésátlagok mellett — az ipari és az olajos növények termelése i& A tervezett termelést az anyagi-műszaki ellátás javulása alapozza meg. Az előző év­hez viszonyítva az egy hektár mezőgazdasági­lag megművelt területre jutó műtrágya ha­tóanyag-felhasználás ft—15 százalékkal, a T) övényvéd ős zer-ellá tás 4 százalékkal növek­szik. Emelkedik az öntözőkapacitás és a ta­lajjavítás területe A mezőgazdaság állóeszr köz-állománya .több mint 5 százalékkal, két év alatt U százalékkal bővül Emelkedik a nagyobb teljesítményű gépek és traktorok aránya, és ezáltal növekszik a .géppark telje­sítőképessége. A terv az állattenyésztés 4—5 százalékos fejlődését irányozza elő. Azzá] számol, hogy a tehénállomány 2,5—3 százalékkal növek­szik, a tejtermelés növekvő tejhozam mellett 3—4 százalékkal emlekedik. A sertésállomány 7 százalékkal, a vágósertés-termelés 10 száza­lékkal lesz az 1976. évinél magasabb. Az elő­irányzatokat alátámasztják a háztáji és kise­gítő gazdaságok termelési tevékenységének támogatására hozott kormányhatározatok és a várhatóan zavartalan takarmányellátás. ÉPÍTŐIPAR A terv szerint az építési-szerelési teljesít­mény az 1976. évihez képest 5—5,5 százalék­kal, ezen belül a vállalatok és szövetkezetek termelése körülbelül 6 százalékkal növekszik. A növekedést gyakorlatilag létszámnövelés nélkül, a termelékenység emelkedésével, jobb'munkaszervezéssel, új beruházásokkal és a korszerű kapacitások jobb kihasználásával kell elérni. Az építőipar súlyponti feladata a nagybe­ruházások. ezen belül is a gyorsított ütemű befejezésre kijelölt nagyberuházások kivite­lezése. A nagyberuházásokon végzendő építési munkák értéke 15 százalékkal emelke­dik. Az eddiginél nagyobb erőket kell össz­pontosítani a lakásépítésre és az ehhez kap­csolódó létesítmények kivitelezésére. Növe­kednek az orenburgi gázvezeték építésével kapcsolatos feladatok is. SZÁLLÍTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS A közlekedés személyszállítási teljesítmé­nye várhatóan 2 százalékkal emelkedik. Ezen belül a légiközlekédés teljesítménye 20 szá­zalékkal, a közúti közlekedésé 5 százalékkal bővül. A közlekedési vállalatok áruszállítási tel­jesítménye körülbelül 6 százalékkal nő. Gyorsan fejlődik a közúti és a csővezetékes szállítás. A hazai és a nemzetközi szállítási igények következtében emelkedik a vasúti szállítás is. A szállítási feladatok ellátását a közleke­dés és hírközlés állóalapjainak bővülése biz­tosítja. Az új beszerzések révén (villamos és Diesel-mozdonyok, személy- és teherkocsik) korszerűsödik a vasút járműparkja. A kor­szerű vontatás aránya eléri a 92 százalékot. A vasúti közlekedés biztonságát növeli mint­egy 320 km vonalszakasz felújítása és kor­szerűsítése, valamint további biztosító be­rendezések létesítése. Növekszik a közúti és a városi közlekedési vállalatok járműállománya, ami a szállítási igények mennyiségi kielégí­tése mellett lehetővé teszi a szolgáltatások minőségének javítását is. Az év folyamán mintegy 82 ezer személygépkocsi kerül for­galomba, amelyből 76 ezer jut a lakosság tu­lajdonába. Az év végére fele szélességében elkészül az M l*es autópálya Komárom— Győr közötti szakasza. A tengerjáró­hajópark 2 beltengert és 2 mélytengeri hajó­val bővüL A LAKOSSÁG ÉLETSZÍNVONALA, „•WU ÉLETKÖRÜLMÉNYEI Áz 1977. évi terv a lakosság életszínvona­lának az .1976. évinél gyorsabb emelkedését irányozza elő. A tervezett növekedés össz­hangban van gazdasági lehetőségeinkkel, el­éri az ötéves tervben 1977-re tervezett üte­mét. A lakosság fogyasztása az 1976. évinél kő* rülbelül 4 százalékkal lesz nagyobb. Az egy főre jutó reáljövedelem 3,5—4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy keresőre ju­tó nominálbére 6,5—7 százalékkal, reálbére 2.5—3 százalékkal növekedik. A mezőgazda- sági termelés alapján hasonló ütemben nő a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete is. A fogyasztói árszínvonal az ez évinél mérsé­keltebben, 3,8—4 százalékkal emelkedik. A reáljövedelmek tervezett növekedését a közgazdasági szabályozó rendszer és az 1977. évi bér- és jövedelempolitikai intézkedések 'együttesen biztosítják. A jövedelemazabá- lyozás keretei között kiáramló bérek a vál­lalatoknál és a nem mezőgazdasági szövetke­zeteknél az ideihez közelálló ütemben (kb. 5 százalékkal) emelkednek, ezen belül a biz­tosított bérfejlesztés mértéke 1977-ben is 1,3 százalék. Emellett a terv a kereseti arányta­lanságok mérséklése érdekében néhány te­rületen központi bérintézkedést is előirányoz. A bérintézkedések fő módja a műszakpót­lék emelése, illetve bevezetése az ipar, az élelmiszer-kiskereskedelem és a vendéglátás területén, döntően a munkások és a közvet­len termelést irányítók körében. A műszak­pótlék emelésével egyidejűleg a villamosener­gia- és a ruházati iparban kereseti arányt ja­vító további alapbéremelés is történik. Ér­vénybe lép 1977. január 1-én a korszerűbb vállalati bérbesorolási rendszer, és ezzel egy­idejűleg a teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak legalacsonyabb béré havi 1000 forintról 1200 forintra emelkedik. Megvalósul néhány társadalmilag fontos szociálpolitikai intézke­dés: januártól kezdődően a járadékra jelen­leg nem jogosult szakszövetkezeti tagok a termelőszövetkezeti járadékkal azonos Ő6z- szegű ellátásban részesülnek; a szakszövet­kezeti tagokra is kiterjed a gyermekgondozá­si segélyre való jogosultság; bővül a szociális, valamint a nevelési segély juttatásának a le­hetősége; a vállalati jóléti alap keresőnkénti átlagos összege 750 forintról 800 forintra emelkedik; a nyugdíjasok 1977. április 1-től a vasúti közlekedésben évi 4 menettérti uta­lásra vehetnek igény be ,50 százalékos ked­vezményt ^ _ ________ A jövedelmek növekedésének megfelelően a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 8—9 százalékkal emelkedik. A terv fontos követel­ményként irányozza elő, hogy az áruellátás javuljon és megfelelő legyen. A jobb áruellá­tás, a nagyobb választék érdekében a keres­kedelem belföldi beszerzései mellett a fo­gyasztási cikkek behozatala számottevően nő. A terv 1977-ben 83 ezer lakás felépítését irányozza elő. Ebből állami erőből mintegy 31 ezer lakás épül. A magánlakás-építésen belül növekszik a társasházakban telepsze* rűen épülő lakások aránya. Az egészségügyi és szociális ellátásban a. gyógyintézeti ágyak száma mintegy 1500-zal emelkedik. A járóbetegeliátás várhatóan 80 általános és gyermekorvosi körzet, valamint napi 900 szakorvosi munkaóra szervezésével fejlődik. A bölcsődei hálózat, mintegy 3200 hely létesítésével bővül. A kulturális ellátáson belül a továbbra Is elsőbbséget élvező alsó" és felsőfok ú ok tatár son kívül jelentősen javulnak a közművelődés feltételei. Az óvodai helyek száma 14—15 ezerrel nő, az óvodás korú gyermekek 80 szá­zaléka lesz óvodában elhelyezhető. Az álta­lános iskolai fejlesztések lehetővé teszik a körzeti iskolahálózat bővítését és az iskola­állomány minőségének javítását. Tovább ja* válnak a szakmunkásképzés feltételei. BERUHÁZÁSOK Á szocialista szektor beruházásai 1977-ben a nemzeti jövedelemnél lassabban, de az 1976. évinél gyorsabban, összehasonlító áron 4—5 százalékkal növekedhetnek. A beruhá* zások folyó áron mintegy 164 milliárd forin­tot tehetnek ki. A beruházások 51 százaléka állami, 49 százaléka vállalati, beruházásként valósul meg. Az eszközöket mindkét körben elsősorban a folyamatban levő beruházások gyorsabb megvalósítására és befejezésére kell összpontosítani. Az állami nagyberuházásokra fordítható összeg nagyobb részét a már kivitelezés alatt levő nagyberuházások veszik igénybe, ezért a terv 1977-ben is csak kisszámú új nagybe­ruházás: a Bitó II. Bauxitbánya, a Márkus* hegyi Szénbánya, a Szekszárdi Húskombinát és a Szikra Lapnyomda kivitelezését irá­nyozza elő. Megfelelő előkészítés esetén sor kerülhet még a nagyegyházi bányaüzem, a szovjet—magyar földgázvezeték III. üteme, a Dunántúli Gyűjtőerőmű, a Ferihegyi Repülő* térfejlesztés és a Budapesti Sportcsarnok ki* vételezésének a megkezdésére. A vállalati beruházásokhoz a terv növekvő hitellehetőségeket és állami támogatást biz­tosít Előírja, hogy ezek jelentős részét a ver­senyképes export-árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz használják fel. Az ilyen be" ruházások egyéb kedvezményekben is része* sülnek. KÜLKERESKEDELMI FORGALOM A terv mind a szocialista, mind a nem szocialista országok tekintetében az árufor­galomnak az 1976. évinél dinamikusabb fej­lődését, ezen belül a kivitelnek a behozatalt lényegesen meghaladó növekedését irányozza elő. A szocialista áruforgalomban as államközi megállapodások maradéktalan teljesítése és a gazdaságos importlehetőségek maximális kihasználása a cél. A terv szerint a szocia­lista országokba irányuló kivitel mennyisége 12 százalékkal, az onnan származó behozatalé 7 százalékkal emelkedik. Előírja, hogy mind a külkereskedelmi szerveik, mind a {elhass* náló és értékesítő vállalatok törekedjenek a forgalom olyan növelésére, amely a kooperá­ció bővítését, a gazdaságtalan termelés visz* szaszorításőt, a jobb belföldi áruellátást, a külkereskedelmi egyenleg javítását teszi le* hetévé. Ennek érdekében számol a nemzet* közi együttműködés kiszélesítésével, a szocia­lista integráció elmélyítésével A nem szocialista országokkal folytatóit kereskedelemben a népgazdaság számára fel* tétlenül szükséges behozatal biztosítása met* lett a gazdaságos kivitel gyors ütemű növe­lése és ezzel a külkereskedelmi egyensúlyi helyzet javítása a feladat. A terv szerint a kivitel 17—18 százalékkal, a behozatal 8 szá­zalékkal emelkedik és a külkereskedelmi mérleg tovább javul Az előirányzott kivitel teljesítése elsősor­ban a termelés összetételének gyorsabb meg­változtatását, a piaci lehetőségekhez és kö­vetelményekhez való rugalmasabb alkalmaz­kodását, a versenyképes, gazdaságos, korsze­rű termékek arányának növelését, a nemzet­közi kapcsolatok bővítését kívánja meg. Ja* vítani kell ezen túlmenően a piackutató, az űj értékesítési lehetőségek feltárására irá­nyuló munkát, a termelők és a külkereske­delem együttműködését, Az 1977. évi népgazdasági terv — össz­hangban az V. ötéves tervvel — a népgazda­ság dinamikus fejlődését' és a lakosság élet­színvonalának jelentős emelkedését irányozza elő. Végrehajtása mindannyiunk közős érde­ke. A Minisztertanács felhívja dolgozó né­pünket, hazánk minden polgárát, hogy lelkes és fegyelmezett munkával biztosítsa a tei-v végrehajtását,, ezzel együtt V. ötéves tervünls sikeres megvalósítását i\ Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1977. évi népgazdasági tervet, amelyet az V. ötéves terv gazdaságpolitikai céljaiból kiindulva cs a népgazdaság 1976. évi fejlődé­sének tapasztalatait felhasználva dolgoztak ki. A NÉPGAZDASÁG 1976. ÉVI FEJLŐDÉSE

Next

/
Oldalképek
Tartalom