Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
3m.AG PROLETABJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVII évfolyam, 296. szám ABA: 89 FILLER 1976. december 15* szerda Összeült a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa Kádár János felszólalása a vitában Egymillió mezőgazdasági téesztag 500 küldötte és 300 meghívott vendég közreműködésével kedd délelőtt 9 órakor, az Országházban megkezdte munkáját a mezőgazdasági sző. vetkezetek III. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titka- ra, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt a Központi Bizottság és a Minisztertanács több más tagja, jelen voltak az állami es társadalmi szervek képviselői, az ipari és fogyasztási szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek vezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a megyei tanácsok elnökei, a mezőgazdasági szövetkezetek alapító tagjai. A tanácskozást Berta Jenő, a fajszi Kék Duna Tsz elnöke nyitotta meg. Javaslatára a kongresszus résztvevői néma felállással adóztak a szövetkezeti mozgalom elhunyt vezető személyiségei, köztük Király Jenő, a zálavári Űj Idők Tsz és Szabó Mátyás, a bolyt Kossuth Tsz néhai elnöke emlékének. Ezután elfogadták a napirendet, amelynek alapján az országos tanács elnökének, valamint az országos tanács ellenőrző bizottsága elnökének szóbeli kiegészítése után együttesen vitatják meg az országos tanács beszárnolöját, a határozattervezetet, a szövetkezeti jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatot, az országos tanács alapszabályának és a területi szövetségek alapszabálymintájának módosítási tervezetét, valamint az ellenőrző bizottság jelentését. Ezután megválasztották a kongresszus munkabizottságait, majd rátértek a napirendek tárgyalására. Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke szóbeli kiegészítést fűzött az országos tanács írásbeli jelentéséhez, amelyet már korábban kézhez kaptak • kongresszus résztvevői. A TOT beszámolója A beszámoló rámutatott, hogy a kongresszus előkészítése során kétezer közgyűlésen csaknem egymillió résztvevő vitatta meg az országos tanács kongresszusi ajánlását és élt küldöttválasztási jogával. A szövetkezetek életének, ■munkájának, eredményeinek számszerűségét ismertetve a beszámoló kifejtette, hogy az urbanizáció és a szocialista Iparfejlesztés hatására mintegy 20 százalékkal csökkent ugyan a téesztagok és alkalmazottak száma, de így i* túlhaladja az egymilliót. Hatmillió hektár földön. 110 milliárd forint értékű terméket állítanak elő évente. Elóre haladt a földtulajdon és a földhasználat egységesítése, erősödött a föld- hasznosítás szocialista jellege. Túlsúlyba kerültek az egyéni és csoportérdekeket a társadalmi érdekekkel egyeztető vonások, meghatározóvá vált a közös tulajdonosi és gazdálkodói felfogás. Az eredmények döntő forrása az MSZMP agrárpolitikájából. bevált lenini szövetkezeti politikájából fakadó . társadalmi összefogás, az úttörők áldozatvállalása, a mezőgazdasági szövetkezetek egyre szervesebb beilleszkedése a szocialista népgazdaság rendszerébe, termelőerőik tervszerű, rendszeres fejlesztéseA beszámoló ezután részletesen ismertette a negyedik ötéves tervben elért eredményeket, amelyek számottevőek voltak. Egyes területeken azonban elmaradásokat is tapasztaltak, például a tej, a .friss zöldség, a gyümölcs, a szőlő, a cukorrépa és a dohány termelésében. Az egyes feladatokban tapasztalt elmaradásokat részben a szövetkezetek tervező munkájának hiányosságai idézték elő, másrészt pedig az, hogy az érintett ágazatokban a termelési színvonal és a technikai fejlesztés nem tudta kiegyenlíteni a létszámcsökkentéssel térő hátrányokat. A mezőgazdaságt szövetkezetek III. kongresszusán: Szabó István, a TOT elnöke kiegészíti az országos tanács jelentését. (Népújság telefotó — MTI—KS — Bara István felvétele) Mezőgazdasági szövetkezeteink- gazdasági fejlődését összességében a kedvező tendenciák jellemzik Eredményeik igazolják, hogy mint szocialista vállalatok alkalmasak a nagyüzemi, iparszerű mezőgazdasági termelés kibontakoztatására, a korszerű, a hagyományos és a kisüzemi jellegű termelőerők együttes működtetésére, alkalmazására. Az ötödik ötéves terv időszakában megoldandó gazdasági feladatok növelik a szövetkezetek iránt támasztott követelményeket. A legutóbbi szövetkezeti kongresszus óta évi 1,4 millió sertés kibocsátására alkalmas korszerű sertéstelepek, 350 ezer állat befogadására szarvasmarha-telepek létesültek. Megkezdődött az erő- és munkagéppark típusváltása. A mezőgazdasági szövetkezeteknek körülbelül fele már vásárolt nagy teljesítményű. 250 lóerős szántótraktorokat és 130—150 lóerős alapgépeket- A legtöbb ágazatban korszerűsödtek a termelési eljárások. A szemestermény- és iparinövény-ter- melésben, a baromfitartásban és részben a sertéstartásban teret hódított az iparszerű termelés. — A kongresszus előkészítése során élénk érdeklődést tapasztaltunk a magasabb követelményeket kifejező szigorúbb szabályozórendszer iránt — hangzott a beszámoló. — Érthető ez, hiszen elsősorban a szabályozórendszer közvetíti népgazdaságunk szükségleteit, s határozza meg egy-egy szövetkezet cselekvési lehetőségét A szabályozórendszer egyes elemeinek hatását illetően voltak viták. A TOT ezeket összegezte. Figyelembe vette, hogy az irányítószervek a szabályozó- rendszer hatását folyamatosan vizsgálják és idejében elvégzik a szükséges korrekciókat, ahogyan azt a szarvasmarha-tenyésztés a zöldség-gyümölcs termelés, a háztáji gazdálkodás ügyében és egyéb kérdésekben hozott konkrét intézkedések is mutatják. — Pártunk XI. kongress- szusának határozataiból kiindulva számítunk arra. hogy hosszabb távon még egymáshoz a termelőszövet- . kezetek és az állami gazdálkodó szervek gazdálkodási feltételei. Ez azért szükséges, hogy a feltételek, megteremtődésével párhuzamosan a mezőgazdasági szövetkezetekben még következetesebben érvényesíthessük az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét és elháríthassuk az állami és a szövetkezeti szektor széle, sebb körű és szervezettebb együttműködését gátló akadályokat. A beszámoló a továbbiakban a háztáji és kisegítő gazdaságok jelentőségével foglalkozott. E gazdaságok munkájában ma már nemcsak parasztságunk érdekelt. ez a falun élő munkások számára is nyitva álló lehetőség, jövedelemkiegészítő forrás. A mezőgazdasági szövetkezetek egyre szervezettebben támogatják a háztáji termelés kiterjesztését, növelését. A szövetkezeti demokrácia, a szövetkezeti önlpr- mányzat kérdéseiről szólva a beszámoló fontos feladatként említette, hogy minél több szövetkezeti tagot kapcsoljanak be a közéletbe. ezzel fokozva felelősségérzetüket, tágítva látókörüket. Ehhez most már a szövetkezeti demokrácia intézményrendszerének továbbfejlesztése, a megváltozott feltételekhez igazítása is szükséges. Az eddigieknél Is jobban kell építeni a szövetkezeti dolgozók közösségeire, különösen a szocialista brigádokra. Fontos, hogy e közösségek beilleszkedjenek az önkormányzati rendszerbe. Döntési, javaslattételi jogaikat minél egyszerűbben, bürok- ráciamentesen kell kialakítani. Nem szabad terhelni őket felesleges papírmunkával. A beszámoló rámutatott, • hogy továbbfejlesztést igényel az alapjaiban bevált szövetkezeti törvény. A kongresszus elé kerül az a javaslat, amely a szövetkezeti demokráciát még hatékonyabbá, az érdekképviseletet és az ellenőrzést még érdemibbé kívánja tenni. Egyértelműen el kell egymástól választani a vállalati és a hatósági jellegű feladatokat, világosabban és határozottabban kell megosztani a munkát a szövetkezeti és az állami szervek között. A beszámoló hangsúlyozta: a munkásosztály teljes joggal várja el a termelő' szövetkeze ti parasztságtól, hogy éljen minden olyan lehetőséggel, amely emeli az élelmiszer-ellátás színvonalát, javítja a dolgozók élet- körülményeit. A termeléshez szükséges jó minőségű gépeket anyagokat, az anyagi ösztönzés lehetőségeit, a felelős döntésekhez biztosított feltételeket kihasználva még hatékonyabban segítsék népgazdaságunk fejlődését. Szabó István elnöknek a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítése után Hovodzák István, az országos tanács ellenőrző bizottságának elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az ellenőrző bizottság jelentéséhez. Az írásbeli és a szóbeli jelentés egyaránt megállapítja, hogy a szövetkezetek gazdálkodása a második kongresszus óta sokoldalúan fejlődött, működésük és gazdálkodásuk szocialista vonásai tovább erősödtek. Az ellenőrző bizottság elnökének szóbeli kiegészítése után megkezdődött a vita az országos tanács és az ellenőrző bizottság beszámolóiéról, a határozattervezetről, a szövetkezeti jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatokról, az országos tanács alapszabályának és a területi szövetségek alapszabálymintájának módosításáról. A vitában az ebédszünet után felszólalt Kádár János. (Folytatás a 3. oldalon\ Megkezdődött a vietnami pártkongresszus Hanoiban tanácskozik a Vietnami Dolgozók Pártja IV. kongresszusa. Képünk: Le Duan, a VDP KB első titkára ismerteti a politikai beszámolót. (MTI külföldi képszolgálat — KS) Kedden reggel, helyi idő szerint pontosan nyolc órakor Hanoiban megnyílt a Vietnami Dolgozók Pártjának IV. kongresszusa. A tanácskozás színhelye a Ba Dinh téren levő palota, ahol ez év június— júliusában az egyesült ország nemzetgyűlése kikiáltotta a Vietnami Szocialista Köztársaságot A kongresszusi terem elnökségi emelvényének háttér rét a vietnami nemzeti lobogó és a nemzetközi munkás- osztály vörös zászlaja, Marx és Lenin arcképe, valamint Ho Si Minh nagyméretű mellszobra díszíti. Az elnökség bevonulását az 1008 küldött a testvérpártok delegációi és a meghívott vendégek lelkes tapassal köszöntötték, majd piros nyakkendős úttörőig virágcsokrokkal kedveskedtek az elnökség tagjainak. ' Az elnökségben helyei foglaltak a VDP Politikái Bi" . zot.tságának tagjai, valamint a testvérpártok küldöttségeinek vezetői/ köztük Biszku . Béla, az MSZMP PB tagja, a KB titkára.. A elnökség első sorában ül Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a szovjet pártküldöttség vezetője, továbbá Kaysone Phomvihane, a laoszi és Gaston Plissonier, a francia párt delegációjának vezetője. A VDP IV. kongresszusát Ton Duc Thang, a VSZK elnöke nyitotta meg, aki 88 évével a tanácskozás legidősebb résztvevője, rövid beszédében a kongresszus elnökségének nevében üdvözölte a küldötteket és méltatta a vietnami kommunisták legmagasabb fórumának jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a VDP 1960. ban megtartott III. kongresszusán kitűzött célokat teljesítették, és hogy a mostani IV. kongresszus feladata a vietnami forradalom új szakasza irányvonalának meghatározása, a második ötéves terv megvitatása, tervezetének jóváhagyása, továbbá a párt szervezeti kérdéseivel kapcsolatos döntések meghozatala. A megnyitóbeszéd elhangzása után Truong Chinh, a VDP Politikai Bizottságának tagja a nemzetgyűlés állandó bizottságának elnöke bemutatta ég melegen üdvözölte a kongresszuson . képviselt 29 . testvérpárt kÜL ■ döttsegeinek ' vezetőit. . Ezután Le Duón, a Vt>P Központi Bizottságának ,első titkára lépett a szónoki emelvényre és megkezdte a KB politikai beszámolójának ismertetését. Hétfőn délben befutott Hanoiba a kongresszus tiszteletére újjáépített vasútvonalon Ho Si Minh városból elindult vonat, amely a dél ajándékait hozta a szocialista Vietnam fővárosába. Az Egyesülési Parkban észak és dél képviselőinek találkozójára került ■ sor, nagyszabású ünnepség keretében. Lázár György * Romániába látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Manea Manescunak, a Román Szód a'ista KÓz- tánsaság első miniszterének meghívására hivatalos baráti látogatásra a közeli napokban Romániába utazik. Dr. Szekér Gyula Moszkvában Marjai József rendkívüli. és meghatalmazott nagykövet kedden este Moszkvában fogadást adott a Magyar- Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság XVIII. ülésszaka alkaimából. A fogadáson jelen volt dr. Szekér Gyula miniszterelnökhelyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke, s a vezetésével lVloszkvában tartózkodó magyar delegáció tagjai.. _________ M egjelent M. A. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság szovjet tagozatának elnöke. B. F. Bratcsenko•, a Szovjetunió szénbányászati minisztere, C. A. Kosztandov, szovjet vegyipari miniszter, P. F. homako színesfém Kohászati miniszter, va’amint äz SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Külügyminisztériumának vezető l.qp osztású munkatársai.
