Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-21 / 276. szám

A munkásság helyzete Egerben

NAGY JELENTŐSÉGŰ • párthatározat végrehajtását j tekintette át az egri városi párt-végrehajtóbizottság az elmúlt napokban, amikor napirendre tűzte a város munkásságának helyzetét, társadalmi szerepének alakulását.

A Központi Bizottság az 1974. március 19—20-i ülésén foglalkozott ezzel a témával. A központi határozat végrehajtására megyei és városi szinten mindenre kiterjedő intézkedési tervek születtek, így az egri városi párt-végrehajtóbizottság és a pártbi- I xottság 1974. júliusában fo- I gadta el a város munkássá- j gának helyzetére, társadalmi I szerepének fejlesztésére el- í készített intézkedési tervét.

! Most hát az elmúlt két és fél 'év eredményeit és gondjait I tekintette át a városi párt- I bizottság. A város 51 ter- I melőegységénél folytatott fel- I mérést, az alapszervezetek 65 ! százaléka önálló napirendi I pontként tárgyalta meg ezt a I nagyon fontos témát ebben ; az évben és hozott az érdemi munkát segítő határozatot, vagy egészítette ki az 1974-ben elfogadott alapszer- 1 yezeti terveket.

1 Az egyértelmű fejlődést bemutatóan, örvendetes eredményként állapította meg a jelentés, hogy a városban mintegy 18 ezer fizikai munkás dolgozik, 54,2 százalékuk az iparban. 11,4 százalékuk a kereskedelemben, 8,8 százalékuk az építőiparban. 6,6 százalékuk a szállításban és 3,2 százalékuk az erdő- és mezőgazdaságban, míg 15,8 százalékuk egyéb területen. A városban egyre növekszik a nyugdíjas volt fizikai munkások száma, és jelenleg csaknem 3000 nyugdíjas munkás él Egerben.

Az aktív munkások, -fizikai dolgozók 46,2 százaléka szak-, 29,4 százaléka betanított munkás. Az elmúlt két és fél év alatt a létszámban növekvő városi munkásság az aktív keresők mintegy 64 : százalékát adja. és ez a várospolitikában és a közéleti tevékenységben is egyre hatékonyabban, aktívabban jelentkezett, mint az előző évek bármelyik időszakában.

A SZAKSZERVEZETI és az ifjúsági mozgalomban már kipróbált munkásfiatalokat és munkásnőket egyre " nagyobb számban küldtük és küldjük a káderképző iskolákra és felelős politikai, állami, gazdasági feladatokat bízunk rájuk. A beszámolási időszak alatt 23 munkásfiatal és 103 munkásnő került felelős beosztásba: pl. a_ dohánygyárból az országgyűlésbe a városi tanács és párt- bizottság vezető szerveibe, a Finomszerelvénygyár egyik munkásnője a megyei pártvégrehajtóbizottságban képviseli a munkásasszonyokat. Az élelmiszergazdaságban dolgozók között egyre több a női vezető.

A városi KISZ-bizottSágban 6, a városi pártbizottságban 21, a Hazafias Népfront városi bizottságában 17 harminc éven aluli ifjúmunkás végez lelkes munkát. A 163 pártalapszervezeti titkár között 55-en képviselik a fizikai munkásokat, míg a vezetőségi tagok 39,4 százaléka fizikai munkás.

A munkások helyzetével való törődést jelzi az is városunkban, hogy az átlagbér növekedése minden iparágban egyenletes volt. Arányaiban legmagasabb az iparban, az építőiparban, szerényebb a kereskedelemben és a szolgáltatásban. Csupán az Egri Építőipari Szövetkezetnél a vezetésben és a munkaszervezésben meglévő gondok miatt csökkent a munkások átlagbére 1974 és 1975 között.

A beszámolási időszak alatt (1976. július 31-ig!) 127 három vagy több gyermekes fizikai munkás család kapott soron kívül lakást. Jelenleg 47 három, vagy több gyermekes munkáscsaládnak van bent érvénye® lakásigénye. A munkáslakás .építési akcióban 219 munkáscsalád kapott lakást. A vállalatok munkásai közül kedvezményes kölcsönnel 1974-ben 30_an, 1975-ben 89_en építettek családi házat. A munkáslakás akcióra befizetett vállalati összeg eddig íi két ás fél év. alatt csak;

nem hétmillió forint volt. A városban működő vállalatok közül a tanácsi és az állami építőipari vállalat, a dohánygyár. a Finomszerelvénygyár, a pincegazdaság a Volán 4. sz. Vállalat, az ÉMÁSZ és a TIGÁZ támogatta dolgozóit jelentős mértékben vállalati kölcsönnel.

A városi tanács a lakások elosztásában az igényjogosultság mellett kiemelten foglalkozik a munkáscsaládok lakáskérelmeinek elbírálásával. Az elosztásra kerülő lakások 73,9 százalékát a fizikai munkáscsaládok, 39,8 százalékát a fiatal házasok kapják.

AZ ELMŰLT IDŐSZAKBAN örvendetesen változtak a munkahelyi körülmények is a városban. A modern öltözők. mosdók, étkezdék, a korszerű munkásszállítás mellett a város 20 üzemében 33 üzemorvosi órában végzik a gyógyító-megelőző feladatokat az üzemorvosok. A Fi- nomszerelvénygyárban két főállású üzemorvos és 1976. szeptember 1-től a Csepel Autó egri gyárában egy főállású üzemorvos dolgozik, aki ellátja a KAEV és az Agria Bútorgyár betegeit is. A jövő évben a dohánygyárban alakítanak ki főállású üzemorvosi körzetet. A főállású üzemorvosok munkáját négy főállású üzemi ápolónő segíti.

A város óvodáiban, és bölcsődéiben az állami és társadalmi összefogás ellenére is nagy a zsúfoltság. A bölcsődékbe felvett gyermekek 45, az óvodákban elhelyezett gyermekek 55 százaléka munkáscsaládok gyermeke, de sokan vannak olyan munkáscsaládok is, amelyeknek gyermekeit hely hiányában nem tudják gyermekintézményeinkben elhelyezni.

A bejáró munkások élet- körülményei is sokat javultak. korszerűbbé, kulturáltabbá vált a munkásszállítás. A munkásszállók valóban második otthonai a hetenként ingázó munkásoknak. A bejáró munkások létszáma növekedett az elmúlt években, megközelíti a nyolcezret. Helyzetük, szakmai és politikai tudatszintjük a legváltozatosabb képet mutatja. Egyben azonban közösek a gondjaink: a szakmai, politikai fejlődésben körükben tapasztalható a legnagyobb lemaradás. Az egri vállalatok, telephelyek 20 százalékának

van rendszeres, vagy alkalmi kapcsolata a bejáró dolgozók lakóhelyével községével. Ostoros, Novaj, Felsőtárkány községekben kezdeményeztek a bejáró dolgozók részére szakmai és politikai tanfolyamokat, több-kevesebb sikerrel. A város üzemei több mint kétmillió forintos költséggel járultak hozzá a falusi pártszékházak, óvodák, bölcsődék klubok építéséhez. (Pl. Felsőtárkány, Ostoros stb.)

Az üzemekben szervezett szakmai tanfolyamokon mintegy kétezren tanulnak fizikai munkások. A dohánygyárban, a pincegazdaságnál, a Finom- szerelvénygyárban mintaszerű szakmai tanfolyamok, szakmai minősítő vizsgáztatások zajlanak. Az általános iskolai végzettség megszerzésére indult mozgalom kezdeti sikereket hozott. Az elmúlt két tanév alatt 439 fizikai munkás szerezte meg a nyolc általános iskolai végzettséget.

A város közművelődési intézményekkel szegényesen ellátott. Sem a közművelődésnek, sem a testedzésnek nincsenek meg a tárgyi feltételei. A munkásközművelődés tehát messze elmarad a kívánalmaktól és az igényektől. A helyzeten változtatandó. ez új önálló közművelődési formák keresésére késztette az üzemek, gyárak vezetőit. így alakultak ki az Egri Dohánygyár, a Csepel Autó egri gyára, a Finomszerelvénygyár és az egri vármúzeum, a megyei könyvtár, a Megyei Művelődési Központ és a Gárdonyi Géza Színház művészeinek munkásművelődést gazdagító kapcsolatai. A műkedvelő művészeti csoportok, munkásénekkarok alakítása első lépései egy új közművelődési mozgalomnak.

AZ EREDMÉNYEK, de még a meglévő gondok is mind azt mutatják, hogy Eger városban egyre hatékonyabban halad a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására hozott párt- határozat megvalósítása. Városunkban biztosított a munkásosztály vezető szerepe, sikerrel valósul meg pártunk munkás politikája.

kovács János

MSZMP Eger Várpsi

Bizottságának titkára

üj gyár Debrecenben

Debrecenben, a Budapesti Kötöttárugyár 285 millió forintos beruházással új gyárat épít. A kapacitásnövelő beruházás után évente 2,1— 2,2 millió darab kötöttáru készül. Jelenleg a gyár üzemcsarnokának építése befejezéshez közeledik, a megérkezett új gépek 40 százaléka a régi gyárban már üzemel- Az 1978 végére tervezett egyedi nagyberuházás várhatóan egy évvel hamarább, 1977-ben elkészül. Képünkön a lányok már az új gépeken dolgoznak.

(MTI fotó •— Balogh P. László)

Egészségügyi dolgozók megyei ifjúsági parlamentje

Szombaton 90 küldött résztvételével megtartották Egerben az egészségügyi dolgozók megyei ifjúsági parlamentjét Az ülésen többek közt megjelent Mészáros Albert, az MSZMP Heves megyei Bizottságának képviseletében, Kiss Sándor, a megyei KISZ-bizottság titkára, dr. Berkő Péter, az Egészségügyi Minisztérium Ifjúsági Bizottságának tagja, Csáki István, az Állami Ifjúsági Bizottság szakreferense, Tarjányi

György, az Orvos- és Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Országos Elnökségének tagja és Péli Béláné, a Heves megyei Tanács állami ifjúsági bizottságának titkára.

Dr. Tárczy Csaba, az egri

megyei kórház KISZ-titkárá- nak megnyitója után, először dr. Szabó Ferenc főorvos, a Heves megyei Tanács egészségügyi osztály vezetője számolt be a két évvel ezelőtti parlamenten elhangzott javaslatok végrehajtásáról.

Mint mondotta az eltelt idő alatt a megyében örvendetesen fejlődött a munkahelyi •demokrácia. Többet foglalkoznak a fiatalok fejlődésével, nevelésével, nagyobb az anyagi és erkölcsi megbecsülésük és javultak a fiatal egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményei is. Szavait számokkal is alátámasztotta. A megye egészségügyi intézményeiben mintegy 2200 fiatal dolgozik. Az elmúlt két évben közülük több mint hatszázan vettek részt valamilyen oktatásban. Ezalatt az időszak alatt sokan jutottak szövetkezeti,

vagy OTP-lakáshoz, húsz .fiatal kapott a megyei tanács lakásépítési kölcsönéből. Megemlítette azt is, hogy a fiatalok közül a nők aránya 90 százalék, ezért különösen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a számukra biztosított kedvezményekkel élni

tudjanak.

Ezt követően dr. Szabó Ferenc beszámolt az idei munkahelyi parlamentek tapasztalatairól. Ügy vélte, a fiatalok felszólalásai átgondoltak voltak, nyíltan beszéltek az eredményekről és a gondokról is. Végezetül az elkövetkezendő VI. ötéves terv feladatairól szólt.

A beszámolót a küldöttek hozzászólásai követték. A fiatalok többsége a lakáskörülményekről, a bérezés, a jutalmazás és a helyettesítés kérdéseiről, a szakmai továbbképzésről, a sportolási lehetőségekről beszélt. Dr. Szabó Gábor, a hatvani kórház KISZ-titkára elmondotta, hogy úgy tervezik, óvodát és bölcsedét építenek az egészségügyi dolgozók számára kórházukban. Így a több- gyermekes anyák is hamarabb munkát vállalhatnak.

Mészáros Mária, az Anya- és CíKcsemővédő Szolgálat egri képviselője többek közt a védőnők továbbképzési lehetőségeiről beszélt és emlékeztetett arra, hogy az új Cse- bokszári-lakótelepep nincs megfelelő rendelő a gyermekorvosok és asszisztensek számára. Varga Gábor, az egri egészségügyi gyermekotthon dolgozója azt vetette föl, hogy az albérletben lakó nővérek számára segélyt kellene biztosítani addig is, amig felépül a városban az új nővérszállás. Udvardi Béla, a hatvani szociális foglalkoztatójának részlegvezetője ismertette intézményük munkáját, s e fórumon kérte, hogy indítsanak tanfolyamot számukra. Az őket követő 15 küldött is hasonló gondokról, problémákról beszélt.

A felszólalások után dr. Szabó Ferenc válaszolt a kérdésekre, majd megválasztották az országos parlament küldötteit, Farkas Mária, a gyöngyösi kórház ápolónője, Szilvási Szilvia, a megyei gyógyszertári központ asszisztense, dr. Szabó Gábor, a hatvani kórház KISZ-titkára, dr. Berecz József, Besenyőtelek körzeti orvosa és dr. Tárczy Csaba, a megyei kórház KISZ-titkára képviseli' majd a megye fiatal egészségügyi dolgozóit.

(N. Zs.)

Lehet tízszer tötoto?

Hogy egy-két dekával több vagy kevesebb lehetre a párizsi vagy az olasz szalámi, azt már megszoktuk az ABC kedves eladójától. De tízszer több?...

— Tulajdonképpen csak akkor igaz ez a növekedés, ha a bázissal hasonlítjuk össze — jegyezte meg intőén Katona Béla, a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat igazgatója.

Ha módosult is valamit a csodálkozásunk tárgya, kíváncsiságunk aligha csökkent,

★

Josef Meyer, Osnabrück. A pótkocsis teherautón ez a felirat volt olvasható. A jármű ott állt a vállalat gyöngyösi központja előtt. Rakodásra készen.

— Bérmunkát végzünk, mindent ad hozzá a megrendelő mi csak a minta alapján elkészítjük a végterméket, ez a dolgunk.

— Mennyi tőkés. valutát kapnak érte?

— Mi semmit. A megyei tanács megkeresésére léptünk kapcsolatba a Hunga- rotexszel, ez a cég pedig a külföldi partnert nevezte meg. A valutát nem mi kapjuk a munkáért. De azért nekünk is üzlet ez.

— Hogyan történik a megállapodás?

— A tárgyaláson mi is ott vagyunk. Viszem magammal a munkatársaimat is. Ott megkapjuk a mintadarabot» ezt alaposan megvizsgáljuk, aztán megállapítjuk, mennyiért tudjuk megcsinálni. A külföldi megrendelő tőlünk hallja meg az árat, persze, a külkereskedelmi szakemberek is ott vannak. Előfordult már, hogy ellenvetés nélkül beleegyezett a nyugati cég az ösz- szegbe. valószínűleg azért, mert konjunkturálisán ez volt az érdeke. Ezek a megrendelők már eladták azt a nadrágot vagy szoknyát, amit velünk akarnak elkészíttetni, és ha az idő szorítja őket. egészen másként tárgyalnak, mintha még „ráérnek”. Ez az üzleti formula. De alkudni is tudnak.

+

A megbízott műszaki vezető Czakó Jánosné. Amígrendelő kívánságát mindenben pontosan megtartani, ez az ő feladata.

— Nincs különbség belföldi vagy exporttermék technológiájában. Akár ez, akár az, ugyanúgy kell gépelni vagy vasalni. Ami más az esetenkénti szabás, másfajta kellék, illetve díszítés.

— Ezek szerint semmi gondja nincs az export miatt?

— Azt nem mondhatnám. Kezdjük a szabással. Azt szoktuk mondani, a megrendelő nagyon tud számolni. Nem pazarolja az anyagot. Inkább az fordul elő, hogy nem tudjuk az anyagból a kívánt mennyiségű terméket kiszabni. Ilyenkor következik, az egyeztetés. A

külföldi cégnek van egy technikusa, ha állandóan hazánkban tartózkodik, csak a szállodájában kell értesítenünk. Rögtön jön. megnézi, mit csináltunk, és ő dönt, hogy mennyivel lehet kevesebb a végtermék. Ha valami olyan újdonság is van a modellen, ami nálunk még nem terjedt el, ő maga ül oda a géphez és mutatja meg, hogyan kell megcsinálni. De a gyártás egész időszaka alatt is gyakran ellenőrzi a munkát.

— Mit jelent mindez a műszaki vezető számára?

— Lényegében azonos feladatot és gyakorlatot: állandóan rajta kell tartanom a szemem a gyártás egészén, többször megnézni, mit. hogyan csinálnak a dolgozóink.

•ir

Az I-es szalag művezetője Spietzmüller Ernő.

— Mindenekelőtt az idő számít. Az exportnál pontosan be kell tartani a határidőket. A másik pedig a megmunkálás. Most például olyan anyagból készítünk női nadrágokat, amelyik másabb, mint amit megszoktak a dolgozóink. Másként kell vele bánni, másként kell a gép alá tartani, de az egész megmunkálása is más.

— Miért „jó” az a művezetőnek. ha exportra dolgoz- nak?

— A gond több vele, de a jövedelem is nőhet, mert a célprémium mégiscsak szá^41 to —| iihlW.nl.lW -li I n—IU-r«-.

A szalagon dolgozik Mez- ner Ferencné. Másfél évtizede, hogy belépett a vállalathoz.

— Ha több idő kell az.ex- portmuhkáhöz, azt szoktuk csinálni, hogy hamarabb bejövünk. Ezért nem kapunk túlórát, hanem beszámít a teljesítményünkbe. Olyankor oda ülünk be. ahol üres hely van a szalagon. Havonta 300 *—400 forint lehet a célprémium, ami jól jön. Az átlagom egyébként 2300 forint havonta, célprémium nélkül. Szóval: megéri, jó az exportmunka nekünk is.

★

Ennél a vállalatnál darabban számolnak. Tavaly augusztusban kezdték el az exportra való munkát, ösz- szesen 47 ezer darab elkészítését vállalták. Nadrágokról. szoknyákról van szó. Az idén az export mennyisége 210 ezer darab, ami csak akkor mutatja a tízszeres növekedést. ha az év első három negyedét vetjük össze egymással.

Jövőre még tovább bővítik az exportot. A Szovjetunióba szállítanak 118 ezer darabot, de ehhez az anyagot is maguk adják, az NDK- ba pedig 10 ezret. A tőkés bérmunka három cég részére 235 ezer darabot tesz majd ki, és még várható svéd, valamint osztrák megrendelés is.

összesen mintegy 15 százalékos terméknövekedést érnek e?, úgy, hogy a belföldi igényeket is hiánytalanul kielégítik.

Az idén a 6,8 százalékos bérszínvonal-növekedés azt is jelezte, hogy a vállalat dolgozói is a saját zsebükön mérhetik le az exportmunka hatását.

Persze, a kérdés nem több, csak annyi: meddig lehet ezt a növekedést győzni? Valami kevés létszámemelés is kellene, de az idén sincs annyi dolgozójuk, mint amennyi a tervükben szerepel. Ezután sem várható kedvező változás. Tehát el kell kezdeni a küzdelmet a percekkel. Ez a legjelentősebb belső tartalékuk.

Ha a dolgozók is belátják, hogy minden perc számít, és ehhez a műszakiak minden feltételt előteremtenek, akkor mennyiségben is, minőségben is meg tudnak felelni a feladataiknak.

Nem engedhető meg, hogy javításra visszaküldőének export-terméket, mert egyik- másik dolgozó éppen „nem figyelt oda” arra. amit csinált, és — például — nem fűzött be megfelelő színű cérnát a gépbe.

Régi bölcsesség: előbb a fejekben kelj „rendet teremteni” ahhoz, hogy jól menjen a .munka a gépeknél is.

A Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat dolgozói jól példázzák ezt az igazságot.

G. Molnár Ferenc

MmwQ

1876, november 21., vasár^ggt