Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-13 / 269. szám
SlLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! a AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA 5XXVIL évfolyam, 269. szám 1976. november 13., szombat Befejeződött a szüret Heves megyében Az ország legnagyobb bortermő vidékén, Heves megyében befejeződött az idei szüret. A Mátraalján és az egri dombokon az előző évinél jóval többet, mintegy 600 ezer mázsa szőlőt takarítottak be. Különösen a késői érésű kékszőlőfajták hoztak jó termést, a korai szőlőfajtáknál viszont a szeptemberi esőzések súlyos veszteségeket okoztak. A szeszélyes időjárás sajnos, csökkentette a szőlő cukortartalmát, de örvendetes. hogy a táj legkedveltebb bora, a bikavér, az idén színben, ízben és zamatanyagban kiválónak ígérkezik. Konferencia a leszerelésről Dr. Bognár József akadémikus beszél (MTI fotó: Tóth István felvétele) Megyei számvetés évzárás előtt Pénteken délelőtt Egerben, az MSZMP Heves megyei Bizottságának székházában a megye gazdasági, illetve politikai vezetői előtt Somodi Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője számolt be szőkébb hazánk háromnegyed éves mérlegéről. Somodi Lajos részletesen ismertette az V. ötéves terv első esztendejének megyei eredményeit mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén. Megállapította, hogy gazdasági fejlődésünk megfelel az V. ötéves terv célkitűzéseinek. A megye iparáról szólva külön megemlítette, hogy igen örvendetesen nőtt az export, különösen a tőkés export. Az eredmények számbavétele mellett azt is elmondotta, hogy a lakásépítésben lemaradás tapasztalható, az évj 2800 lakás helyett valószínű csak 2f00-at adnak át ebben az esztendőben. A mezőgazdaságról szólva utalt a kedvezőtlen időjárásra, melynek hatásaként a mezőgazdaság hozamai nem minden téren érik el a tervezett szintet. A vitaindító előadás után többen kérlek szót megyénk gazdasági vezetői közül. Így többek között Papp Sándor, az állattenyésztési felügyelőség igazgatója, aki a szarvasmarha-tenyésztés kérdéseivel, gondjaival foglalkozott. A háztáji állomány évenként mintegy 8— 10 százalékkal csökkent A nagyüzemekben ezernél több tehénférőhely áll kihasználatlanul. S bár az idén két és fél millióval több tejét vásárolnak fel Heves megyében, mégis elgondolkodtató, hogy az egy tehénre jutó tejtermelési átlag 1200 és 3600 liter között ingadozik. Ambrus József, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára a fiatalok szerepének helyzetével foglalkozott a gazdasági feladatok megvalósításában. Kovács Mihály, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat párttitkára arról beszélt, hogy az idén új feladatként jelentkezett a Tisztújító közgyűlés az Egri Csillagokban Tóth István lett az új elnök ' Az ország legnagyobb Szőlőtermelő gazdaságában, az Egri Csillagok Termelőszövetkezetben, pénteken délelőtt rendkívüli közgyűlést tartottak. A Vörös Csillag Filmszínházban rendezett tisztújító gyűlésen megjelent Schmidt Rezső, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára, Vár- allyay Pál, a megyei tanács osztályvezető-helyettese, Sramkó László, a Heves megyei TESZÖV titkára és dr. Varga János, Eger Város Tanácsának elnöke is. Jászberényi József termelési elnökhelyettes megnyitójában bejelentette, hogy Vinczepapp Ferencet, a termelőszövetkezet elnökét, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása alkalmával a tagság felmentette tisztségéből. Ezenkívül lejárt a nőbizottság és a társulati küldöttek négyéves megbízatása is. Felkérte a közgyűlést, hogy .válasszon új vezetőséget. Máté Lajos, a jelölő bizottság elnöke tett javaslatot az új termelőszövetkezeti elnök személyére, a 12 tagú vezetőségre, a nőbizottságra, valamint a társulati küldöttekre. A tagság titkos szavazással egyhangúlag a közös gazdaság elnökévé választotta Tóth Istvánt, a tarnaőrsi Dózsa Termelőszövetkezet elnökét, aki január elsején veszi át az Egri Csillagok vezetését. Jászberényi Józsefet termelési, Rédei Antalt pedig közgazdasági elnök- helyettesnek választották. A nőbizottság elnöke ismét Farsang Andrásáé lett. A közgyűlés után dr. Varga János, Eger Város Tanácsának elnöke elismerő szavakkal méltatta Vinczepapp Ferenc, volt szövetkezeti elnök több évtizedes munkáját, s átnyújtotta neki a város címerével ékesített ólomkristályvázát. hídépítésbe való bekapcsolódás, a pincekárok elhárítása. illetve megelőzése, valamint a felújítási munkák. Tavaly 12 milliós értékben végeztek felújítást, az idéne munkák értéke 67 millió forint. Nagy János, a gabonaforgalmi és malomipari vállalat megbízott igazgatója elmondotta, hogy 20 ezer. tonna kukoricát kell a társmegyéktől biztosítani, hogy tökéletesen fedezzék a megyei igényeket. , Bóka Sándor, a Heves megyei Beruházási Vállalat igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházásoknál sajnos ismét divatba jött a határidőcsúszás. A felszólalásokra Somodi Lajos adta meg a választ, majd Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára, az idei népgazdasági terv alakulásáról és a megye felelősségéről szólt. Nyomatékosan felhívta a figyelmet a tőkésexport teljesítésének fontosságára, valamint arra, hogy a mezőgazdaságra még nagyobb feladatok hárulnak az elkövetkező időkben. Az Országos Béketanács elnöksége és tudományos bizottsága „Féladataink a leszerelésért folyó harcban” címmel konferenciát rendezett pénteken a HNF székházában. A konferencián, dr. Szentágothai János, az MTA aletnöke tartott elnöki megnyitót. Ezt követően a leszerelés társadalmi, gazdasági következményeiről dr. Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója tartott előadást. . Az előadásokat korreferátumok követték. Dr. Zsebőlc Zoltán, az OBT tudományos bizottságának elnökhelyettese, a fegyverkezésnek az életfolyamatokra gyakorolt káros hatásáról beszélt. Dr. Haraszti György egyetemi tanár, a leszerelés nemzetközi jogi vonatkozásairól szólt. Az új stockholmi felhívásból adódó tennivalókról tartott előadást Réti Ervin, az Esti Hírlap külpolitikai rovatvezetője. A politikai és katonai enyhülés összefüggéseiről Gyovay Gyula, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója tartott előadást. Dr. Somogyi Endre egyetemi tanár pedig az új fegyverrendszerek kifejlesztéséből származó genetikai veszélyekről beszélt. Figyelmetlen emberre mondják, hogy néz, de nem lát, ám használhatjuk-e a többes számot, állíthatjuk-e, hogy emberek bizonyos csoportja — figyelmetlen? Szűkítve a kört: emberek bizonyos csoportja alatt gyári, vállalati vezetőket, irányítókat értve, kimondhatjuk-e, hogy néznek, de nem látnak? Gyakorlati s elméleti tapasztalatok egyaránt figyelmeztetnek e furcsa „vakság” meglétére, a gyorsabb haladás egyik, nem csekély akadályára. Aligha hihető, akadna olyan ember, aki elismerné a „nézni, de látni nem” vétkes fogyatékosságát. Mégis, sűrűn lehetünk tanúi olyan eseményeknek, melyekről az érintettek váltig állítják, váratlanok, holott valójában nagyon is előre láthatóak voltak. Nincs vállalat, vagy iparterület. ahol egyik napról a másikra következnék be a nehéz helyzet, .a súlyos gond. Tünetei, jelei már mutatkoztak a bajnak, ám az intézkedésre hivatottak csak néztek, de nem láttak. Nem akartak, vagy nem tudtak látni, a végeredményt tekintve mindegy, előbbinél a felelősség, utóbbinál a képesség hiánya ad magyarázatot. Véletlennek, váratlannak, előre főj nem fedhelőnek tarthatjuk-e, hogy befejeződik a sok millió forintot követő rekonstrukció, s akkor derül ki: nincs elegendő képzett ember az új berendezések kezeléséhez? Pusztán annyi történt: az irányítók kizárólag a rekonstrukció gépi, technikai előnyeit számították' ki papíron, s nézték, mekkora eredményekkel kecsegtetnek, de nem látták, milyen további hatások származnak a változásokból, mi az, amiben még cselekedniük kell, idejében. A példa nem egyedi, mert ez a helyzet a textilipar, az élelmiszeripar több üzemében. Folytathatjuk azokkal az esetekkel, amikor „váratlanul” kiderül, a devizáért vásárolt drága eszközök nem működtethetők az addig feldolgozott nyersanyaggal, jobb, más minőségű kell, ám azt idehaza nem állítják elő. Az meg már szinte tipikus ügynek számít, hogy csupán a gyárkapuig terjed a látótávolság, s a kooperáló partnereket nem értesítik a technológiai változásról, a gyártmány módosított műszaki jellemzőiről, ezt csak akkor tudják meg, amikor befut az első szállítmány. Kisebb és nagyobb horderejű tények magas halma tanúskodik a néznek, de nem látnak módon dolgozók táborának kiterjedtségéről. Hiszen beletartoznak e körbe azok is, akik nem látták meg egyegy növényfajta fokozatos romlását — utalhatunk olyan ipari növényre, mint a len, s olyan tömegfogyasztási cikkekre, mint a burgonya —, akik akkor vásároltattak nagy nyersanyagkészleteket vállalatok számára, amikor a világpiacon ezeknek a cikkeknek az ára a legmagasabban állt. Sok szó esett és esik a tervezés tudományos alapjainak elmélyítéséről, de vállalati, s olykor tágabb körben is a szükségesnél még kevesebb a gyakorlati bizonyíték. A párt XI. kongresszusának határozata félreérthetetlenül mondta ki: „...a népgazdaság fejlesztésében változatlanul a szocialista tervszerűség érvényesítését kell alapvető feladatnak tekinteni. Ezért szükséges a központi' irányítás hatékonyságának növelése, a népgazdasági és a vállalati tervezés színvonalának emelése, az érték- és mennyiségi mutatók, valamint a tervcélok és -eszközök teljesebb összhangja.” Ez az alapvető feladat azonban nem korlátozódhat a dolgok, teendők egyszerű összeillesztésére, hanem mérlegelni kell a várható hatásokat, következményeket is. Ez a szemlélet- és .cselekvésmód vezet sokfajta egyenetlenségre. feszültségre. A gazdasági tevékenységben vannak s lesznek is kockázati tényezők, azaz előre nem látható akadályok, nehézségek. Ha most ezeket súlyosbítják fölfedhető, de takarva hagyott kátyúk és buktatók, akkor valóban nyomasztóvá válhatnak a terhek. A szemészorvos sokféle pápaszemet kínálhat betegeinek, hogy visszanyerjék képességüket a megfelelő látásra. A társadalomnak is módjában áll a furcsa, 'nem orvosi értelmű vakság gyógyítása, s jó okulárék tucatjai használhatók erre. Olyanok, mint a vezetői alkalmasság szigorú érvényesítése, a felelősség számon kérése, a kihasználatlanul hagyott lehetőségek, okozta veszteségek áthárítása a vétkesekre s így tovább. Egy valami viszont nem engedhető, meg. Az, hogy beletörődve a helyzetbe, tudomásul vegyük, vannak, akik néznek, de nem látnak. Mert ha ezt tesszük, akkor velük együtt botladozhatunk. / VERESS TAMÁS Befejeződön a II. országos felnőttoktatási konferencia Pénteken plenáris üléssel folytatta és fejezte be munkáját Budapesten a SZOTTej, minden mennyiségben Nemcsak mindennapi kenyerünk, de mindennapi tejünk is van. S hogy valóban mindennap legyen tej kicsiknek és nagyoknak. erről gondoskodik többek között a gyöngyösi tejüzem is. Felvételünkön Kovács Sándorné ellenőrzi a „csomagoló” gépek munkáját, hisz a gyöngyösi üzem is szinte emberi kéz érintése nélkül, „gépláncon” állítja elő a csomagolt tejet. De hogy milyen gondok, s milyen tervek vannak ebben az üzemben, erről lapunk i. oldalán olvashat az újságolvasó. (Fotó: Perl Márton^ székházban a II. országos felnőttoktatási konferencia. Elsőként a csütörtökön lezajlott és az alapfokú általános, a középfokú általános és szakmai, valamint a felnőtt szakmunkásképzés és munkástovábbképzés témakörét elemző szekcióülésekről hangzottak el összefoglaló beszámolók. Az alapfokú általános képzés helyzetét megvitató szakemberek hangsúlyozták, hogy tovább kell növelni az általános iskolai felnőttoktatás színvonalát. A megoldás egyik fontos feltétele, hogy a dolgozók lehetőleg a számukra legmegfelelőbb oktatási forma keretében sajátítsák el az ismereteket. A középfokú képzéssel foglalkozó szekcióban hangsúlyozták: mindenütt törekedni kell arra, hogy azonos értékű legyen a nappali tagozatos iskolákban s a felnőttoktatásban szerzett végzettség. A tantervek korszerűsítésének éppen ez az egyik legfontosabb célja és leiadata. A II. országos felnőttoktatási konferencia ezután ajánlásokat fogadott el. A tanácskozáson dr. Vok- sán József, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára mondott zárszót. Néznek, de nem látnak
