Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-07 / 264. szám

I néma Jiegedühúr w -y* *V y**p#np**K ■ > v! * “«•* . * * ...... A ki zenét tanul, annak gyakorolnia kell. Aki pedig a gyakorló ze­nész felett vagy alatt lakik, az szenved. Mert egyáltalán nem szórakoztató órákon keresztül többé-kevésbé jól játszott etűdöket vagy ská­lákat hallgatni. Persze még az sem mindig kellemes, ha egy igazi zenei virtuóz gya­korol órákon át. Hogy a kérdéssel igen sok országban foglalkoznak, bizonyítja, hogy egy svéd mérnök kidolgozott egy olyan szerkezetet, amelyet hegedűre szerelve a gyakor­ló fülhallgatón hallja saját játékát, anélkül, hogy za­varná a szomszédok nyugal­mát. A készüléket minden­fajta hegedűre rá lehet erő­síteni. Lehetséges, hogy a spe­ciális fülhallgató nemsokára Ausztriában is kereskedel­mi forgalomba kerül. Na­gyon valószínű, hogy hama­rosan más hangszerek is ..elnémulhatnak” valami ha­sonlóan zseniális készülék révén. És akkor elérkezik az a boldog időszak, amikor a zeneiskolák diákjai és szom­szédságuk békében élhet egymással. TASNÄD1 VARGA £VA: LELKES MIKLÓS; | galambdélutAn Mitől lesz erős a baba A fllfÜ6ZŐ foga? Sok kismamát foglalkoz­tat az a kérdés, mit tegyen, hogy gyermekének erős fo­gazata legyen? Tudvalevő, hogy a tejfogak koronája még a csecsemő születése előtt képződik a fogíny bel­sejében. Ebben nagy szere­pet játszik az a táplálék, melyet a kismama a ter­hesség alatt fogyaszt. A ter­hesgondozáson részletesen tájékoztatják a kismamákat a helyes táplálkozásról. Er­ről csak annyit: nagyon fontos a tej és tejtermékek, a tojás, a zöldfélék, a friss gyümölcsök, a saláták és a sovány húsfélék, halfélék fógyasztása. A baba születése után is ajánlatos, hogy a kismama pontosan megtartsa az or­vos és a védőnő utasításait. A csecsemők helyes táplá­lása ugyanis a maradandó fogak kifejlődésére is döntő fontosságú, mert a baba maradandó fogai már né­hány hónappal születése után kifejlődnek — bár az elsők csak 6 éves kora táján nőnek ki. A baba szervezetének és fogainak egészséges fejlődé­se megkívánja, hogy a cse­csemő hozzájusson azokhoz a vitaminokhoz is, amelye­ket az orvos rendel. Elen­gedhetetlenül szükséges, hogy naponta levegőre vi­gyük, és az orvos utasítása szerint napoztassuk. (Télen kvarcfénnyel pótolhatjuk a napfényt.) A napsugarak D-vitamint termelnek, s ez a csontrendszer és a fogak fejlődését szabályozza. Bár bizonyos mértékig az örökletes tulajdonságok is hatással vannak a gyermek fogazatára és a maradandó fogak tartósságára, de a fo­gak romlásának megelőzésé­re a rendszeres fogápolás a legfontosabb teendő. Hároméves kortól kezdve félévenként rendszeresen ellenőriztessük a gyermek fogait. Már ebben a korban elkezdődik ugyanis a fogak romlása, s ezért a kis lyu­kakat is be kell tömetnünk. Ez nem jár fájdalommal, így a kisgyermekben nem alakul ki a fogorvos iránt félelem. Súlyos nevelési hiba, ha a gyermeket azzal fenyeget­jük: „Ha rossz leszel, majd elviszlek a fogorvoshoz,—és #■ kifúrja a fogadat!” Helyte­len, ha a szülő a fogorvos­tól való félelmét a gyer­meke előtt hangoztatja. Sokszor előfordul, hogy a kicsi fogai szabálytalanul nőnek. Ne hanyagoljuk el ezt, mert minél később visz- szük a gyermeket fogszabá­lyozásra, annál nehezebb helyrehozni a fogak sza­bálytalan növését. Felnőtt korban a szabálytalanul nőtt fogak előnytelenné teszik a megjelenést, s a rágást is megnehezítik. A tejfogak nagyjából olyan sorrendben esnek ki, ahögy kinőttek. A maradan­dó fogsor 12—14 éves kor­ra alakul ki. Előfordul, hogy a maradandó fogak a tejfogsor mögött bújnak ki, de később ezek maguktól kijjebb kerülnek a rendes helyükre. Ebben az esetben is tanácsos a gyermeket fog­orvoshoz vinnünk, hogy el­döntse, szükséges-e vala­milyen beavatkozás. Fást Katalin Az egészséges lábbeli Most, hogy újból itt a tűsarkú és hegyes orrú cipők divatja, időszerű az egészséges lábbelikről néhány szót ej­tenünk. Azt minden nő tudja, hogy legkényelmesebb a járás a félmagas, nem túl vékony sarkú, úgynevezett trottőr cipőben. Mégis, amikor a kirakatban meglátja az igézőén,kecses, vékony, magas sarkú lábbelit, szinte gon­dolkodás nélkül azt választja. S éppen ez a baj, hogy gondolkodás nélkül. Mert ha végiggondolná, hogyan fog a tízcentis sarokban billegni a kanyargó autóbuszon, mint veszti el majd egyensúlyát csomagot, vagy karján gyerme­két cipelve, biztos a 4—5 centis sarok mellett döntene. Nem akarunk természetesen senkit sem lebeszélni a legújabb, szép formájú, divatős cipők viseletéről. Csak hogy a tűsarok nem strapára, nem munkába, nem hosszú viselésre való. Vegyük fel, ha színházba megyünk, ha al­kalmi ruhánkhoz illik, egy-egy estére, délutánra, alkalom­ra. De soha se menjünk kirándulni vagy munkahelyünkre kényelmetlen, túl magas, keskeny cipőben. Hiszen egész­ségi szempontból is ártalmas a láb bármiféle belekényisze- rítése szűk, hegyes orrú, nem megfelelő cipőbe. Akadá­lyozza a lábujjak szabad mozgását, a vérkeringést, tyúk­szemet, káros bőrkeményedéseket okoz A statisztika szerint az emberiség 75 százaléka beteg lábú. Bokasüllyedése, harántsüllyedése, kalapácsujja, csontkinövése van. S legtöbben maguk tehetnek e fájdal­mas és kellemetlen betegségről. A láb egészségének és szépségének megőrzése, illetve visszaszerzése nem lehetetlen dolog. A legfontosabb, hogy csakis olyan cipőt vásároljon, amely illik a lábára (nem kicsi, nem szűk, sehol sem szorít). P. K. Sündisznó­wets Sündisznócska oly csodás, úgy hívják, hogy Tóbiás, körbe-körbe megpördülve útnak indul; szimatol; — Hol van édes alma, hol? Tüskés hátán kis kabátka, fűszálból szőtt sok kockája, fején apró moha sapka, hegyes orrát eltakarja. — Hová indulsz Tóbiás? — Ebédelek kispajtás! S körbe-körbe megpördülve jár a kertben, szimatol: — Hol van édes alma, hol? A kenguru-gyerek igen, ha látná kendteket a kenguru-gyerek gurulna s látnák kendtek is: gurul s nevet, nevet erszényébe bedugja őt a kenguru-mama és kenguru-papája is siet, siet haza igen, ha látnák kendtek is! mert látni furcsaság ily különös-erszényesen egy kenguru-apát Edgar Degas francia fes­tőt, a kecses táncosnők és törékeny női aktok ábrázo­lásának utolérhetetlen mes­terét, felkereste egy dúsgaz­dag párizsi bankár felesége, aki hiába igyekezett túlára­dó idomait belcszorítani jól szabott fűzőjébe. A korpu- lens látogató azonnal rátért jövetele céljára: — Mindenképpen le aka­rom festetni magam önnel, minden pénzt megfizetek, amit csak kér! — Azt akarja, asszonyom, hogy lefessem? Hát ez cso­dálatos! Szabadna megkér­deznem, hogy milyen póz­ban kívánja lefestetni ma­gát? — Mint fürdőző nő. — Mint fürdőző nő? —• kérdezte most már elször- nyedve Degas. — Nem, nagyságos asszonyom, ha ilyen kívánsága van, szí­veskedjék jónevű kollégám- hoz, Rubenshez fordulni! ART BUCHWALDI A szabadság r • «/ értelmezése A Fehér Ház 158. számú szobájának aj­taján kopogtattak. A szobában Cunning­ham író, történész, szociológus és köz­gazdász, egyben kor­mányközi jogtaná­csos éppen heti ké­peslapját olvasgatta, a kopogtatásra az ér­kező elé sietett. Me­legen szorongatta ba­rátjának, Kabur El Kasimirnak, a szír államtudományok professzorának kezét. Egymással szemben belesüppedtek a mély fotelokba. — Ügy gondolom — kezdte Cunning­ham —, magánjelle­gű tájékozódásunkat megelőzve általános kérdésekkel foglal­kozzunk. A szír professzor helyeslőleg bólintott. — Akkor talán az­zal kezdem, hogy az USA lakosságának életviszonyát törvé­nyek szabályozzák, méghozzá a szabad­ság törvényei. Tör­vény határozza meg a munkabéreket, az élelmiszerárakat, az adókat, a házbért, a kamatlábat s mind­azt, ami az életszín­Érdekességek innensőimen TORNÁDÖREKORD 1974-ben sajátos tomádórekord született. Április 3-án alig 18 óra alatt a tornádó 148 örvénylő tölcsére viharzott el az Egyesült Államok tizenhárom állama fölött 315 sze­mély halálát, 2500 ember sérülését és több mint félmilliárd dollár anyagi kárt okozva. KI ÉL TOVÁBB? A nehéz természetű emberek tovább élnek! Erre a kö­vetkeztetésre jutott Liberman professzor (chicagói egye­tem), aki hosszabb időn át figyelt egy 63—91 éves szemé­lyekből álló csoportot. A legjobban azok az öregek „tar­tották magukat”, akikre a fizikai és szellemi aktivitás mellett a velük született agresszivitás, önzés, a másokkal szemben tanúsított fensőbbséges magatartás, impulzív ter­mészet és a bírálattól elzárkózás volt jellemző. INYESMESTEREK KLUBJA Az NDK-ban működik egy amatőr szakácsklub. Tagjai olyan mérnökök, kisiparosok, művészek, tudósok és mun­kások, akiknek szenvedélye a főzés — természetesen sza­bad idejükben. Szaktanácsadójuk az egyik legjobb étterem főszakácsa. A klubtagok összejövetelei a tagok által elké­szített ételék közös kóstolásával érnek véget. A KÉMEK KONGRESSZUSA Virginia állam (Egyesült Államok) Alexandria városá­ban megtartották az Amerikai Nyugalmazott Kémek Egye­sületének első országos találkozóját A résztvevők között feltűnt számos ismert felderítő. A találkozó volt--egy-'-,,kém házaspár” megjelenése. érdekessége rózsaszín elefánt A rózsaszín elefántot az egész világon a túlzott alko­holfogyasztás okozta látomásnak tekintik. Mindenütt, de nem a kenyai Tsavo vidékén, ahol mintegy 25 000 ilyen rózsaszín elefánt található, s teljesen józan szemmel is megtekinthető. Az elefántok bőrének rózsaszín színét a helyi agyagos föld okozza. Az elefánt ugyanis szereti az iszapfürdőt. napszámosok, kisipa­rosok, morzsabirto­kosok, értelmiségiek és munkások alkot­ják. Ezek munka­bért kapnak, sztrájk­ba lépnek, közben adót fizetnek saját akaratukból. Az USA-ban ugyanis rendkívül megnyug­tató, hogy az törté­nik, amit a többség akar. A Szabadság Országában a több­ség akaratát fejezik ki azok a törvények, amelyek megszabják a magas adót és ka­matlábat, a kevés munkabért. Sajnos, a milliomosok nem tehetnek semmit, ugyanis 6k kisebb­ségben vannak és a Szabadság Országá­ban a lakosság ki­sebbsége nem tehet mást, mint belenyug­szik a többség aka­ratába.” Meri-e ezek után valaki is állítani, hogy a Szabadság Országában a kapi­talizmus egyik he­lyen tudományos ka­pitalizmus, ä másik helyen nevetség tár­gya? A Szabadság Or­szágában ezt állítani senki nem meri. Dénes Géza fordítása mama-erszényből hirtelen a kenguru-gyerek papa-erszénybe átgurul s újra nevet, nevet és kenguru-nővére is ha látja őt, ragyog s látom — bár számtanból tudós én magam sem vagyok: négy kenguru — egy kenguru! — árkon és bokron át ezt vallja mindig kedvesen a kenguru-család I vagy ipszilon? Egy olvasónk érdekes kér­désre kéri válaszunkat. Csa­ládi nevében a záró hang az i. Ahányszor hivatalos he­lyen meg kell mondania nevét, mindig megkérdezik, hogyan írja: i-vel vagy ip- szilonnal? S ha azt mondja hogy ipszilonnal, egyesek „szemüket meresztik, na­gyon megnézik, s csak az­után kezdik vezetéknevét le­írni.” Ezzel a jelenséggel való­ban gyakran találkozunk, s van rá megfelelő magyará­zat is. Az y írásjegy a ma­gyar családnevekben az i hangot jelöli, s amolyan „régies betűként” a hagyo­mányos, vagy helyesebben á hagyományőrző írásmódot tükrözi. Azok tehát, akik még ma is y-nal írják csa­ládi nevüket, a hagyományt követik. Az is igaz, hogy az i-vel vagy y-nal való kétfé­le írásmódhoz sok nyelven túli összefüggés is társult Hogy mire gondolunk, arról legszemléltetőbben ezek a versbeli részletek árulkod-. nak: „Nemesember volt az ács, Pataky / magát lega­lább annak adta ki, / nem láttam a nemesi levelét, /de ipszilonnal írta a nevét, / s az ipszilonhoz úgy ragasz­kodott” (Erdélyi József: Ip- ' szilon). Kitűnik ebből az idézetből az is, hogy való­ban volt olyan felfogás, amely szerint a nevek vé­gén Írott ipszilon nemesi származást is igazol.' A né­pi mivoltról és származás­ról pedig az i betű bizony­kodott. Ilyen nyelven túli összefüggésekre irányítja fi­gyelmünket ez a néhány mondat isi '„Nemesek . yol« tak az Avassyak, f Avassy- nak írták a nevüket, f Ava­sinak helyesen, írom én; J név, név, nemesi, vagy nem nemesi: I Ebben a versben én parancsolok, # s hiba lenne, ha Avassynak írnám// az Auasi nevet” (Erdélyi I Címer). Hogy egy-egy családnév leírásában milyen sok sajá­tosan személyes jellegű és ugyanakkor társadalmi vo­natkozású probléma is meg­bújik, ismét egy költőt hí­vunk tanúul: „Nevem mö­gött e két ess-ipszilont / oroztam én; apám oldobta régen, ... / még sárkányt eregettem, mikor bősz taná­rom / megcsúfolt érte, — s esküvel fogadtam: / vise­lem, míg a körmöt lábam ujján, míg harapásra egyet­len fogam van!” (Andrássy Lajos: Nevem végén). Hogy egyesek az előke­lősködés, a hazafiaskodás, sőt szerény családi múltuk megtagadása jegyében élnek, az y-nal, arról Gellért Osz­kár maró gúnnyal megírt költeménye is tanúskodik „Azért tölté ki bosszúját rajtad s rajtam, / aki Vil­lont is a kedvére hamsi- totta hajdan, / gyökeres ma­gyarságát igazolja bizori,' - nyal, / hogy a becses ve/ téknevét / nem i-vel ír a. mint kétszáz évvel előtte , az az óhazai elődje, / ha­nem ypszilonnaV’ (Gél' Egy dedikáció magyaráz­ta). Dr. Bnk" * !'rsel ‘«VWWWWVVWVWMIVk wwwvwwvwvvwvvw vonalat kialakítja. A törvények a lakosság többségének akaratát fejezik ki. — És a kisebbség akarata? — kapta fel a fejét a csokoládé­bőrű szír professzor. — A kisebbség? Hm, a kisebbség ter­mészetesen aláveti magát a többség akaratának. Ezután közgazda- sági témát vitattak meg, majd legjobb egészséget kívánva egymásnak barátsá­gos kézfogással el­búcsúztak. Kasimir szír pro­fesszor oldalát igen fúrta a kíváncsiság, vajon mit akar az USA lakosságának többsége, ezért hó­napokon át szemé­lyesen belevetve ma­gát a tömegbe, ta­nulmányozta a la­kosságot, annak aka­ratát és színvonalát. Aztán mindezekről írt egy dolgozatot. A komoly adatokkal alátámasztott, meg­alapozott dolgozat el­jutott egy józan éle­tű, reálisan gondol­kodó amerikai hu­moristához. Ez bele­lapozott, egyes része­it kimásolta és saját vicclapjához beadta, amely szó szerint ekképpen leközölte: „Az Egyesült Ál­lamokban a lakos­ság túlnyomó több­ségét földművesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom