Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-26 / 280. szám

/ A nagy ábránd Jól finisei a Hatvani Háziipari Szövetkezet Beköszöntött a tél Hirtelen jött az éjszakai erős lehűlés - Hótakaró borítja a Mátrát és a Biikköt - Fennakadások keletkeztek a közlekedésben - Nagy erőkkel tisztítják a megye óljait - Hózáporokat, hideg időt jósolnak a meteorológusok Ami késik, nem múlik! Úgy véljük, érvényes ez a közmondás a Hatvani Házi­ipari Szövetkezetre is, amely­nek 1200 négyzetméter alap- területű, háromszintes üzem- házát öt esztendeje tervez­getik. az építkezés azonban csak ’ néhány hete indult még a Tabán utca elején. Ott már a sóder, sok-sok épületelem, rendezik a te­repet, ássák az alapokat. Annák most már nincs értelme, hogy a késedelem okáról beszéljünk, azt fesze­gessük. örüljünk inkább a 450 asszonyt, leányt foglal­koztató szövetkezet dolgozói­val, vezetőivel együtt, akik nagyon bíznak a helyi Épí­tőipari Szövetkezet ígéreté­ben. miszerint 1978 márciu­sában kezdhető a költözkö­dés. Ha mindehhez figyelem­be vesszük az építők KISZ- szervezetének felajánlását, illetve az ifjúsági fórumon elhangzott, bejelentés nem elröpült szó marad, talán még hamarabb, korszerű kö­rülmények között munkál­kodhatnak a ma tucatnyi helyen dolgozó részlegek. A megváltozó viszonyokat egyébként nemcsak a dolgo­zok igénylik, nem csupán .jogos követelményükről van itt szó. Friss találkozásunk alkalmával a szövetkezet ve­zetői elmondották, hogy év­ről évre hatalmasan nő ha­zai és külföldi piacuk, amit a jelenlegi körülmények kö­zepette szinte ki sem tudnak elégíteni. Pedig nagy a haj­tás! Már messt világosan lát­szik hogy tervezett 23 mil­lió forintos árbevételük esz­tendő végére 27 millió fölé emelkedik, s ennek 80 szá­zalékát itthon és külhonban egyaránt kei'esett bébi- és gyermekruházati cikkeik ho­zama alkotja. Természetesen nem fogad­ják barátságtalanul az újnál újabb üzletfeleket, szóhasz­nálatukban nincs egyértelmű Ti(em! Figyelemmel a megiru aült 12 millió forintos beru­házásra, ami kétmillió forint — Az ember szinte nem akar hinni a szemének. A gyönyörű csarnok, szalagja­iról ugyanis percenként jön le egy új autó. Látványnak is nagyszerű... / Erdei Győző, a t Heves megyei pártbizottság garázs- mestere azon kevesek közé tartozik, aki immár másod­jára járt Togliatti autógyá­rában. Először 1972-ben, második „kiruccanásáról” pedig a közelmúltban érke­zett vissza. Az első kérdés így önmagától adódik: mi a különbség a „két” gyár kö­zött? — A legnagyobb az — mondotta —, hogy amíg 1972-ben még csak egy, ma viszont már három szalag „ontja” a kocsikat. A gyár jelenlegi méretein kívül ugyancsak újdonságként ha­tott, hogy a modern üze­mekben a hazai ipar leg­korszerűbb berendezésein kívül világszínvonal t kép­viselő amerikai, nyugatné­met, olasz és kanadai gépek termelnek. Túlzás nélkül mondhatom: szupertechnika gyártja a hazánkban is oly népszerűségnek örvendő személyautókat. — Az egyik nyugati újság is szóvá tette a közelmúlt­ban, hogy a gyárban rend­kívül nagy gondot fordíta­nak a minőségre és a mun­kafegyelemre is. — Mi is erről győződtünk meg. A szalagokon egy per­cig sem állhat meg a sze­relés, a meósok munkáját pedig csalhatatlan gépek se­gítik. Igaz, a jó munka fel­tételei is minden tekintet­ben biztosítottak. Igen szép, modern szociális létesítmé­*értékű automata gépparkot is magában foglal, szívesen tárgyalnak a nyugatnémet Bohne-cég igazgatójával ép­pen úgy, mint az NPK ke­reskedelmi szakembereivel. Kezdik kisebb tételű szerző- déskötéssel, hogy 1978-ban akár megtízszerezzék a szál­lítást. Ez az ügyes taktika érvényes persze a hazai cé­gekre, kereskedelmi szer­vekre azonos módon. A szö­vetkezetben ugyanis stómol- nak azzal, hogy az automa­ták belépése, valamint a be­dolgozók kis műhelyeinek fokozatos gépesedése nagy árutöbblethez vezet, amit el kell adni mindenképpen. Talán nem érdektelen, ha a város lakói és a#megin- dult építkezés körül hadban ácsorgók tájékoztatására rö­viden ismertetjük az üzem­ház immár végleges fölosiz- tását. Utcai tagozata három- szintes lesz, s földszintjén kapnak helyet a különböző szolgáltató részlegek, mint például a férfi-, női és kö­tött ruhák méretejs szabósá­ga, továbbá a vegyes javító- műhely. Az első emeleten lesznek a szociális létesítmé­nyek. S eggyel feljebb az ügyviteli irodák. Hogy hol Növekszik a tej- és tejter­mék-fogyasztás: az ipar mű­szaki fejlesztéssel gyorsítja a szállítást, az anyagmozga­tást, s néhány kézimunka­igényes műveletet automati­zált. Az üzemekben széles kör­ben bevezették a rakodóla­pos anyagmozgatást. Öt év alatt megkétszereződött a kézi és villamos emelőtar­goncák száma 70 százalék­kal több rakodólapot hasz­nálnak s az üzemi szállító- szalagok száma is gyarapo­dott. Ezekkel a műszaki in­lodája is van a gyárnak. Könyvtáraiban a világ tel­jes autóirodalma megtalál­ható, a próbára „kiszúrt” kocsikból a maximumot hozzák ki a sokoldalúan képzett szakemberek. — És az egri garázsmes­ter, mennyivel tud most többet a Zsiguliról, a Ladá­ról? Kinntartózkodásunk alatt a gyár vezető műszaki szakemberei előadássoroza­tot tartottak a gyártásról, az üzemeltetésről, a javítá­sokról, és természetesen mi is elmondtuk, — mind a 19 megye garázsmestere kinn volt — véleményünket a ko­csik hazai üzemeltetésének tapasztalatairól. Sok újat láttunk, hallottunk, tapasz­taltunk. Nem akarok' reklá­mot csinálni a Togliattiban készült kocsiknak, hiszen nincs is rá szükség, de nyu­godt lelkiismerettel mond­hatom: a legjobb autók kö­zé. tartoznak. — Az 1200-as, az 1300-as és az 1500-as Zsigulikat, il­letve Ladákat már jól is­merjük itthon is. A gyárban bizonyára készül már a leg­újabb típus is. — Mégpedig javában. Már szalagon van az 1600- as. A megrendelője Anglia és Nyugat-Németország. Ez pedig mindennél többet mond a gyár termékeiről, hiszen mindkét említett or­szág igen fejlett autógyártó iparral rendelkezik. De raj­tuk kívül más nyugati or­szágok, cégek is igen nagy érdeklődést tanúsítanak a Ladák iránt. Egészen bizto­san nem véletlenül... folyik a termelés? A föld­szintes. 600 négyzetméter alapterületű, üvegből és me- zőpanelelemekből emelt üzemcsarnokban. Ide szerelik az új kétmillió forintos gép­állományt, s a most még szanaszét működő masinák javát. Tisztózott és rendezett im­már a beruházás fedezete is. A legtöbbet, hatmillió forintot, a Heves megyei KISZÖV teszi a nagykalap­ba. Az állam hárommillió forintos kölcsönnel támogat­ja az időszerű vállalkozást. Míg a többi pénzt városi se­gítség formájában, illetve most meglevő épületeik ér­tékesítése útján teremtik élő a szövetkezet vezetői. Mindezek alapján ' bátran kimondhatjuk: jó hangulat­ban finisei az 1976-os esz­tendő célegyenesében a Hat­vani Háziipari Szövetkezet. Kitűnően alakul a nettó ár­bevétel, s lassan testet ölt a nagy ábránd, a dolgozók és a város lakosságát egy­aránt közelről érintő új üzemház. (m, gy.) tézkedésekkel mintegy 150— 200 ember munkáját helyet­tesítették és az üzemekben a belső anyagmozgatást 40 százalékos arányban gépe­sítették. Az ipar bevezette a kor­szerű gyűjtőiádás rendszert, két év alatt egyharmadávaí nőtt e rendszer befogadóké­pessége, s ez végső soron azt jelenti, hogy a hűtőterekből egyre több helyen hűtőlá­dákban kerülnek a szállít­mányok a tehergépkocsikra, majd innen az üzletek tá­rolótereibe. Korábban gon­dot okozott, hogy a ládákat és a rekeszeket kézzel kellett mosni. Ezt a gondos és ne­héz fizikai munkát kívánó műveletet nyolc üzemben már teljesen gépesítették, s folyamatosan rendezkednek be a gépi mosásra a többi „tejgyárban” is. Szintén kézi munkaerőt takarítanak meg a zacskós csomagolási módszer elter­jesztésével, újabban a túrót is ilyen csomagokban hoz­zák forgalomba. A poharas tejtermékek iránti fokozódó kereslet kielégítésére két év alatt mintegy 20 százalékkal fokozták a töltőgépek telje­sítményét, az adagolásnál ezzel sikerült' 150 fő mun­káját megtakarítani. Az adminisztrációs munka javítására üzembe helyezték az élelmiszeripar első számí­tógép-állomását a tejipari vállalatok központjában. Ily módon elektronikus gépre bízták az árukiírást. Percenként egy Lada Az élelmiszeripar első számítógépe Gépesítés a tejiparban csúszott meg hasonló okok miatt. s az árokba lökött egy utasokkal teli autóbuszt. Szerencsére itt sem történt sérülés. Kerecsendnél több y jármű csúszott az úttest szé­lére, vagy az 'árokba. s „állt \fejre”! .Sajnos, a meteorológiai előrejelzések szerint ma újajs hózáporokra, s rend­kívül kemény téli időre szá­míthatunk: éjszaka a talaj közelében mínusz 12 fokig süllyed a hőmérő higany­szála, a n; pali hőmérséklet is csupán , fojtig emelkedik. A hirtelen jött téli idő újabb próbára teszi majd a közlekedőket. (—8) Csütörtökre virradó éjsza­ka fehér lepellel vonta be a tájat a tél. Leesett az első hó, s mindjárt gondot is okozott a gyermekek és a téli sportok űzőinek ked­vence. Az éjszaka folyamán egy óra leforgása alatt 4—5 fokkal csökkent a hőmérsék­let. Síkossá, jegessé váltak az utak. befagytak a vasúti váltók, lelassult — sőt ve­szélyessé vált — a közleke­dés. Mint a KPM Egri Köz­úti Igazgatósága útügyeletén elmondták, még a csütörtök­re virradó éjszaka mozgósí­tották az erőiket: csaknem húsz gép indult útnak, hogy — utat nyissanak a közle­kedőknek. Szükség is volta hóeltakarításra, a sószórásra, mert nem egy helyen for­galmi akadályokat okoztak az úttest szélére, az árok­partra csúszott, vagy az út­testen keresztbe fordult járművein A hirtelen bekövetkezett időjárási változás miatt fenn­akadások keletkeztek a vas­úti, illetve a közúti forga­lomban. A MÁV fő vonala­in 20—45 perces késéssel közlekedtek a vonatok, kés­tek a VOLÁN autóbuszjá­ratai is. Budapestről 30, Szolnokról szintén jelentős késéssel érkeztek be » jára­tok. Az Özdra induló autó­busz pedig Szilvásvárad után visszafordult, a síkos úton. képtelen volt folytatni az útját. Több helyütt — mint például Egerben, Fel­németen, Noszvajon — az árokba csúszott, vagy ke­resztbe fordult az úton a munkásokat, a városba igyekvőket szállító hajnali járat. Csütörtökön délutánra so­kat javult a helyzet: a 3-as számú . fő közlekedési , utat teljesen járhatóvá tették az útügyelet járőrei s hozzá­fogtak a Szarvaskő, Bélapát­falva, Nagyvisnyő, illetve a Mezőkövesd—Andornaktálya közötti szakasz sózásához, tisztításához. Ezeken a ré­szeken még a délutáni órák­ban is jeges volt az úttast. A Mátrában 2—3 centiméte­res kásás hóval birkóztak a hóekék, s a bükki utakon is megkezdődött a csapadék el­takarítása. A síkos, csúszós utakoti fokozott elővigyázatosságra van szükség a gépjárművek vezetésekor. Sajnos, megle­hetősen sok koccanásos, bo­ruláséi, megcsúszásos bal­eset történt az elmúlt 24 órában. Mint a közlekedés- rendészet járőreitől- megtud­tuk. súlyosabb , sérülés - néni történt, az anyagi kár vi­szont jelentős volt minden esetben. Kápolnán történt például, hogy a nyíregyházi Tanárképző Főiskola sze­mélygépkocsija, amelyet Kiss László vezetett, gyorshajtás, s a nem az útviszonyokhoz alkalmazkodó közlekedés mi­att az útmenti mélyedésbe csúszott és felborult. Eger es Andornaktálya között egy IFA pótkocsis tehergépkocsi nyékét építettek, külön szál­— koós (Fotó: Szántó György) 1976. november 28., péntek V l s

Next

/
Oldalképek
Tartalom