Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-20 / 275. szám
1976. november Az új honvédelmi törvény 11. ' Szeptemberi számunkban tájékoztattuk olvasóinkat a honvédelmi törvény új vonásairól. Most tekintsük át röviden, hogy az új törvény hogyan foglal állást a polgári védelmi kötelezettség- ről. A honvédelmi törvény rendejkezése értelmében a haza védelmében az állampolgárok személyes szolgálatukkal és anyagi javaikkal kötelesek részt venni. Ebből következően a honvédelmi kötelezettség személyes és anyagi jellegű lehet. A törvény meghatározza a honvédelmi kötelezettség tartalmát is. A rendelkezése szerint ez a kötelezettség a) hadkötelezettséget, b) polgári védelmi kötelezettséget, c) a honvédelmi munka kötelezettséget, valamint d) a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget foglalja magában. Külön rendelkezésben mondja ki a honvédelmi törvény az ifjúság honvédelmi oktatásban való részvételének kötelezettséget, a honvédelmi kötelezettségek teljesítésére való nevelés és felkészítés céljából. Ennek megfelelően ez a kötelezettség a honvédelmi kötelezettségen kívül jelentkezik. A honvédelmi kötelezettségnek — amint az a honvédelmi törvény meghatározásából kitűnik — egyik neme (részkötelezettsége) a polgári védelmi kötelezettség. A honvédelmi kötelezettség a polgári védelmi kötelezettség részletes szabályai a honvédelmi törvénynek és végrehajtási jogszabályainak részben különleges, részben a honvédelmi kötelezettségre vonatkozó általános rendelkezései tartalmazzák. A személyeket az idevonatkozó rendelkezések alapján egyfelől a polgári védelmi feladatok ellátására való felkészülés (kiképzésben, gyakorlaton való részvétel) és a védekezés, mentés, stb. végrehajtásának kötelezettsége terheli, másfelől az említett magatartással összefüggésben bizonyos jogosultságok (keresettérítés, élelmezés, stb.) illetik. A polgári védelmi kötelezettség terjedelme A polgári védelmi kötelezettség új szabályai a korábbi szabályozáshoz képes i alapvető változást mutat. A polgári védelmi kötelezettség a honvédelmi törvény rendelkezése szerint — mind a szakszolgálat esetében, mind azonkívül — a férfiakra 16—65 éves, a nőkre 16—60 éves korukig terjed. Az említett rendelkezésből kitűnően, tehát megváltozott a kötelezettség alsó korhatára is. A kötelezettség alsó korhatárát az eddigi 14 évről 16 évre emelte fel. E változás oka nyilvánvalóan az, hogy a fiatalkorúak 16 éves korukig rendszerint tanulók, amely , szempontra jogalkotásunk egyéb vonatkozásban is külön gondot fordít. A polgári védelmi kötelezettség felső korhatárát nőknél 60, férfiaknál 65 évben állapítja meg. Ha az alkalmasság a felső korhatár alatt nem áll fenn és ezt megfelelően igazolják az érintett személy, mint . alkalmatlan a polgári védelmi kötelezettség alól mentesül, illetve mentesíthető. __j. _____,______ M entesség a polgári védelmi kötelezettség alól A polgári védelmi kötelezettek körének meghatározását követően a honvédelmi törvény nem tartalmazza azokat az eseteket, amelyekben az állampolgárok mentesek a polgári védelmi kötelezettség alól. A mentesség esetei mind a szakszolgálatosokra, mind a szakszolgálat körén kívül álló személyekre kiterjedő érvénnyel a minisztertanácsi rendelet állapítja meg. Az idevonatkozó rendelkezés szerint mentes a polgári védelmi kötelezettség alól: a) a terhes nő a terhesség megállapításától kezdve; * b) az anya a gyermeke 3 éves koráig; c) aki a vele közös háztartásban élő állandó ápolásra, illetőleg gondozásra kerülő egyenesági rokonát, vagy házastársát egyedül látja el; d) aki a vele közös háztartásban élő 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül látja el; e) aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan ; f) akit fontos .közérdekből felügyeletet gyakorló miniszter — a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — a kötelezettségtől mentesített. Külön rendelkezések szerint nem terjed ki a kötelezettség a fegyveres erőknél. a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél szolgálatot teljesítő személyekre. A továbbiakban vizsgáljuk meg külön-külön a mentesség eseteit. a) Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól a terhes nő a terhesség megállapításától kezdve. Az új szabályozás a korábbi szabályozáshoz képest a mentesség terjedelmét lényegesen kiszélesíti és egyszerűbbé teszi azáltal, hogy a mentesség feltételévé csupán a mentesség tényének megállapítását teszi. A mentességre jogosultságot nyújtó állapotot (a terhességet) a mentességre igényt tartó nőnek természetesen hitelt érdemlően igazolnia kell. Ez a nő lakóhelye szerint illetékes terhes tanácsadói, orvosi, vagy szakorvosi bizonyítvánnyal történhet. b) Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól az anya a gyermeke 3 éves i koráig. A rendelet mentesíti az anyát a kötelezettség alól a gyermek 3 éves koráig. A mentesség természetesen az anyát az örökbefogadott és a nevelt gyermek után is megilleti. A mentesség akkor áll fenn, ha az anyát a gyermekkel szembeni felügyelet joga megilleti, illetőleg ezt a jogot ténylegesen gyakorolja. c) Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól az, aki a vele közös háztartásban élő állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenesági rokonát, vagy házastársát egyedül látja el A szocialista humanizmus szem előtt tartásával mentességet biztosít a kötelezettség .alól a családi közösségben, illetőleg a közös háztartásban való együttélés esetén annak a szeA lakosság egyéni védelme 111. mélynek, aki egyedül látja el állandóan ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenesági rokonát, vagy házastársát. A mentességet megalapozó körülményeket természetesen igazolni kell. A mentességet megalapozó körülményeket a2 illetéke:-’» tanácsok szakigazgatási szervei, illetőleg a kezelőorvos igazolja. d) Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól az, aki a vele közös háztartásban élő 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül látja el. A kötelezettség alóli mentesség. ebben az esetben megilleti a 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül gondozó szülőt akkor is, ha gyermekét bölcsődében, óvodában helyezte el, feltéve, ha a gyermek hetente legalább egy alkalommal a gondozásába kerül. E mentesség természetesen megilleti mind az egyedülálló anyát, mind az egyedül álló apát í A gyermekét j egyedül gondozó szülő nem mentes azonban polgári védelmi kötelezettség alól, ha: — gyermekét tartósan Bentlakásos intézetben, rokonánál, illetőleg más személynél helyezte el; — gyermekének elhelyezéséről a hatóság gondoskodott (állami gondozásba vétel útján, stb.) feltéve, hogy az elhelyezés határozatlan időre történt. e) Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól az, aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan. Mentes az, akinek munkaképessége olyan mértékben csökkent, hogy a polgári védelmi kötelezettség teljesítésére is kétségtelenül alkalmatlan. Eszerint a mentesség megilleti azt is, aki egészségi állapota folytán kötelezettség teljesítésére alkalmatlan. Például: ideiglenesen rokkant, vagy egyéb tartós betegségben szenved. , A mentesség esetei közül a 67 százalékos munkaképesség-csökkenést az Országos Orvosszakértői Intézet állapítja meg. Az egészségi állapot folytán a kötelezettség teljesítésére való alkalmatlanságot a kezelőorvos bizonyítványával kell igazolni. Az előző cikkekben ismertetett nagy védőképességű ( légzésvédő eszközök mellett rendkívül nagy jelentősége van a gyárilag, vagy házilag elkészített szükség légzésvédő eszközöknek. A lakosság egyéni védelmének megoldásában az utóbbi eszközöknek rendkívül nagy jelentősége van. mivel a nagyobb védőképességű légzésvédő eszközökre csak a mentési és mentesítési munkában részt vevő polgári védelmi szakszolgálatok beosztottainak van szüksége. A dolgozók, a lakosság esetében valószínűleg, az esetek többségében inkább rövi- debb ideig tartó, vagy kevésbé veszélyes körzetbeni védekezésről kell gondoskodni. A dolgozók légzésvédelménél figyelembe kell venni az egyre szélesebb körben alkalmazott, egyre színvonalasabb munkavédelmi légzésvédő eszközöket. A lakosság adott esetben hosszabb időn át is előnyösen tudja használni a műszaki védőlétesítményeket és a házilag elkészített légzésvédő eszközeivel szükségszerűen, átmenetileg hatásosan tudja védeni önmagát. A továbbiakban ismerkedjünk meg a különböző alapanyagú és szabásformájú, házilag is elkészíthető légzésvédő eszközökkel. A módosított gézből készült porálarc: A radioaktív szálló porok belélegzése ellen a többszörösen hajtogatott gézlapocskákból készült gázálarccal sikeresen védekezhetünk. Az így készített szűrőréteg hatásfoka elérheti a 30—40 százalékot és légzési ellenállása alig van. Elkészítési. módja: Vegyünk 6 db 30x20 cm nagyságú gézlapocskát és készítsünk belőle hajtogatással egy 10x10 cm nagyságú, 36 rétegű szűrőfelületet, majd cérnával fércelő öltéssel rögzítsük. Az így elkészített szűrőbetétet helyezzük bele egy előzetesen mosott nylonharisnyába és készítsük el a porálarcot az ábra szerint. Hogyan használjuk a módosított. gézből készült porálarcot? A leírt módon elkészített porálarcot előbb lazán az orr és száj elé téve eligazítjuk. majd a tarkón a szárvégeket megkötjük. Próbalégzést végzünk és ha azt tapasztaljuk, hogy az orr és a száj nyílása között levegő áramlik be addig igazítjuk az álarcot, míg a levegő beáramlását meg nem szüntetjük. A szem védelmére feltétlenül használjunk jól záródó motoros, vagy savszemüveget. A filckalapból készült panoráma szemrészes por álarc: A filcanyagból készült különböző típusú porálarcok azonos védőképességgel rendelkeznek, csupán kialakítási formájukban térnek el egymástól. Az alapanyag szűrőképessége laboratóriumi vizsgálatok alapján 70—95 százamét. Ezután ezt a panoráma szemrészt ollóval ki kell vágni. A panoráma szemrész mérete szükség szerint ettől eltérő is lehet. A szemrészt vékony plexilapból, vagy celluloid lemezből kell elkészíteni úgy. hogy annak mérete a téglalap minden oldalán 1 cm-rel nagyobb legyen. Ezt követően a plexi, vagy celluloidlap lemezt az álarc belső oldalára géppel Honvédelmi nevelés Mint azt már az előző havi számunkban közöltük, a Heves— Nóerád megvék közötti visszavágó ifjúsági verseny a „polgári védelmi’ijismeretekből 1976. november «-án Egerben a Fegyveres Erők Klubjában kerül megrendezésre. A versenyzők elméleti — TESZT — általános polgári védelmi. egészségügvi — valamint a sérültek gvakorlatban történő elsősegélynyújtásban való részesítésével oldják meg feladataikat Medvénket 5—5 fős csapattal képviselik: — Sziláevi Erzsébet Gimnázium Eger: — Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola, Eger; — Berze Nagv János Gimnázium, Gyöngyös; — Vak Bottyán Szakközépiskola, Gyöngyös; — Gimnázium és Szakközépiskola, Hatvan. A versenyző csapatoknak eredményes felkészülést és sikeres versenyzést kívánunk. A verseny eredményéről lövő havi számunkban beszámolunk. Felhívás A középiskolák II—III. osztálya. részére az Iskolatelevizió 1976. november 26-án 13.05 órakor: A polgári védelem szerepe, feladatai: 1976. december 10-én 13.05 órakor: A korszerű támadóeszközök című témákat közvetíti. Felhívtuk a közénisko’ák honvédelmi ismertekkel foglalkozó tanárainak figyelmét a Polgári Védelem c. képeslao novemberi számára. Ez óravázlatot közöl a 18. oldalon a honvédelmi ismeretek polgári védelem (közéoiskolák és szakmunkásképző iskolák III. osztál/v) számára az ,.Ön- és kölcsönös segélynyújtás” anyáéból. Ez hasznos segítséget nvú.ithat a felkészüléshez, az óra megtartásához. lékos. légzési ellenállása mindössze 4—7 vízoszlop mm. A különböző forma részben az archoz való illeszkedés, részben a látás javítása érdekében szükséges. A porvédő filcálarc megvédi az arcfelületet, a szemet, az orr és száj nyálkahártyáit a sügárszennyezŐ- déstől, megakadályozza a szennyezett levegő belélegzését. Átmenetileg megakadályozza a fertőző aerosolok belélegzését, de a mérgező vegyi harcanyagok gőz és aerosol hatásai ellen nem nyújt védelmet. A filcálarcot használt filckalapból készíthetjük, amit előzetesen langyos, mosószeres vízben alaposan meg kell tisztítani. Erősen használt, szakadt, lyukas, molyrágta filckalapot ilyen célra nem szabad felhasználni. Hogyan készítsük el a panoráma szemrészes filcálarcot? A száraz filckalap hátsó részéről a karimát le kell vágni és a további formálást az arcra illesztve kell elvégezni. A szabásvázlaton ezt a műveletet a 3-mal jelzett szaggatott vonal jelenti. A kalapot ebben az esetben úgy kell az archoz igazítani, hogy annak homlokrésze legyen felül, az orr és a száj,, illetve az áll pedig a fejrészre kerüljön. Miután a formát kialakítottuk meg kell jelölni a szem kontúrjait, majd zsírkrétával, vagy szappannal az álarc külső felületére rá kell rajzolni egy 5x15 cm méretű, téglalap alakú fórrá kell tűzni és a varrás vo. nalát kívülről chinoplasttal, vagy szigetelő szalaggal la kell ragasztani, hogy a szigetelése tökéletes legyen. Az álarc homlokrészéra géppel rá kell tűzni két darab 8—10 mm széles, egyenként 20—25 cm hosszú gumiszalagot a szabásvázlat szerint. A halánték részére fejméret hosszúságú 8—10 mm széles gumiszalagot kell felerősíteni. A fülrészre a bal oldalon egy horgot kell felerősíteni, a jobb oldalon pedig egy önzáró szabályozóval és bújtatóval ellátott 8—10 mm széles. 25—30 cm hosszúságú gumiszalagot kell .rávarrni. Hogyan használjuk a panoráma szemrészes filcálarcot? A panoráma szemrészt használat előtt páramentesíteni kell. Ha van páramentesítő szappan vagy glicerin azzal ha nincs, házi, vagy pipereszapannal. A filcálarcot ezután két kézbe fogva arcunkra helyezzük úgy, hogy állunkat az álarcba helyezzük és az álarctestet a fejünkre húzzuk. A gumi tartópántokat ezután a fejre igazítjuk és a rögzítő pántot a szükséges méretre szabályozva bekapcsoljuk. Az álarcnak a homlokon, az arc két oldalán és az áll alatt, valamint a halántékon jól kell ileszkednie és zárnia. Az álarc elülső része lehetőleg közel légyen az arcfelülethez, mert ez nagymértékben befolyásolja az álarctest holtterét, illetve légzésellenállását. (Folytatjuk.) K. 4
