Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-19 / 274. szám

Javaslatok a közétkeztetés javítására MILYEN AZ EBÉD? □ VESZTESÉGES SZOLGALTATAS □ A 10—14 ÉVESEK KISZORULNAK □ KILENC BÁZIS­KONYHA ÉPÜL A közétkeztetés — a mun­kahelyen illetve a bölcsődé­ben, óvodában, iskolában, egyetemen kapható kedvez­ményes árú ebéd — egyike a legszélesebb körben igény­be vett társadalmi juttatá­soknak. Am az étkezés kö­rülményei, a menük össze­tétele. minősége, a felhasz­nálható nyersanyagok érté­ke. a szolgáltatás hozzáfér­hetősége és ára igen eltérő. Erről, illetve a nagy eltéré­sek okairól, és a közétkez­tetés fejlesztéséről tárgyalt november 9-i ülésén a Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Ven- céglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége. Egy és negyed millió ebéd Az elnökség megállapítot­ta, hogy egy és negyed mil­lióan étkeznek a munkahe­lyükön, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak jó­val több mint egyharmada veszi igénybe ezt a szolgál­tatást. Sok helyütt azonban a konyha kapacitása, az ét­terem befogadóképessége korlátozza az ebédelők szá­mát, másutt azért nem él mindenki a lehetőséggel, mert vagy drágának, vagy valamilyen okból nem meg­felelőnek ítéli a munkahe­lyi ebédet. Hogy milyen is valójában ez a szolgáltatás, jó vagy rossz, drága vagy olcsó, azt nem is lehet egyértelműen megállapítani, hiszen szinte munkahelyenként változó. Az anyagi hozzájárulás mér­tékét és a felhasználható nyersanyagok értékét a mun­káltatók, illetve a kollektív szerződések szabják meg, de az ebédet is különféle szö­vetkezetek, vállalatok főzik, szolgálják fel — természe­tesen eltérő színvonalon. Az étkezők nagyobb részéről az a Belkereskedelmi Miniszté­rium felügyelete alá tartozó tizenegy munkahelyi ven­déglátó vállalat gondosko­dik, 30 százalékuknak a vállalatok, intézmények sa­ját konyhái főznek, a többi­eknek ÁFÉSZ-ek, kereske­delmi vendéglátó vállalatok készítenek előfizetéses ebé­det. Az úgynevezett nyers­anyagnormát csak a költség- vetési intézmények dolgozói számára szabályozták, egyéb munkahelyeken ez is igen nagy eltérést mutat, akár­csak a vállalati hozzájárulás, amely 1,56 és 12 forint kö­zött szóródik. Tehát rend­kívül nagyok a különbségek. Legyen gyermekétrend! Még nehezebb helyzetben van a gyermekek étkezteté­sével foglalkozó hálózat. Az óvodai konyhák 45. az isko- laiak 60 százalékkal főznek több ételt, mint amennyire eredetileg épültek. Elavul­tak az étkeztetési normák, emiatt sem tudják a gyer­mekeket megfelelő ízű, ösz- szetételű, minőségű ebéddel kiszolgálni. A szakszervezet elnökségének megállapítása szerint a normákat az egyes korcsoportoknál differenci­áltan kellene emelni. Az ét­rendben is jobban figyelem­be kellene venni az életkori sajátosságokat, de ezt sok helyütt az is akadályozza, hogy a konyhák vezetői sem rendelkeznek speciális szak­ismerettel. Túl a minőségi követelmé­nyeken, a mennyiségieket sem tudják kielégíteni. A bölcsődések, óvodások, a szakmunkástanulók és az egyetemisták, főiskolások ét­kezése megoldott, a középis­kolások túlnyomó többsége is kaphat kedvezményes ebédet. Nem így az általá­nos iskolások, akiknek alig több mint egyharmadáról tudnak gondoskodni. Álta­lában csak a napközisek jut­nak kedvezményes ebédhez, elsősorban tehát az alsó ta­gozatosok. így a 10—14 éve­sek kiszorulnak a szolgálta­tásból. A munkavégzés előfeltétele Az elnökség leszögezte, hogy — az ide vonatkozó párt- és kormányhatározatok értelmében — az étkezést a munkavégzés, illetve a tanu­lás előfeltételeként kell ke­zelni. A társadalmi gondos­kodás fejlesztéséért egyaránt felelősek a munkaadók, az oktatási intézmények és a szolgáltatást végző vendég­látó vállalatok. A munka­helyükön étkezők arányát a jelenlegi 37 százalékról 1980- ig 45—50 százalékra kell emelni. A gyermekétkeztetésben a legnagyobb gondot az általá­nos iskolások ellátásaiig kell fordítani: 1980-ig 150 000­rel emelik az étkezésben részt vevő 6—14 évesek szá­mát. Igyekeznek megoldani, hogy a napközibe nem já­rók is ebédelhessenek. En­nek érdekében 320 millió forintos költséggel nagy, úgynevezett báziskonyhákat építenek. Az állami intézkedések, vállalati törekvések és a szakszervezeti javaslatok ha­tásának eredményeként vár­ható. hogy a közétkeztetés mind többek számára lesz hozzáférhető és színvonala is emelkedik, (g. zs.) Javul az ország népesedési helyzete Negyvenezerrel több élveszületés Az 1974. január 1-ével ho­zott komplex határozat ered­ményeképpen javult az or­szág népesedési helyzete: 1975-ben mintegy 40 ezer­rel volt több élveszületés, mint 1973-ban, s biztatóak az idei év kilátásai is. Most az elsődleges figyelem a koraszülések számának csökkentésére irányul, ez — bár 1974-ről 1975-re arányuk hét tizeddel kevesebb lett — még mindig nagyon magas. Az évi 18 ezer koraszülött közül két-két és fél ezer szenved a légzészavar tüne­teitől. A jelenség oka, hogy e koraszülöttek szervezeté­ből hiányzik egy bizonyos — a normál légzés megindulá­sához szükséges — kémiai anyag. Ezekben a közpon­tokban, a három budapesti ben. Szegeden, Szombathe­lyen, Miskolcon és Pécsett — olyan gépi és műszere- zettségi feltételeket biztosí­tottak, amelyek képesek élet­ben tartani az ilyen károso­dásban szenvedő csecsemő­ket. E központok — s a to­vábbi: Budapesten, Győrött és Debrecenben felállítandó intézetek — fő feladata, hogy az önálló lélegzésre képtelen koraszülöttek léle­geztetését. életműködését gé­pi úton biztosítsák. Speciáli­san képzett személyzet, gép­park és igen drága műsze­rek segítik át a koraszülöt­teket életük leginkább ve­szélyes első hét napján. A hálózat teljes kiépítése után valamennyi veszélyeztetett koraszülött magas színvona­lú orvosi ellátáshoz jut. Ezek a központok az egész or­szágra kiterjesztik működé­süket: a várhatóan koraszü­lő anyákat eleve, s a lég­zészavar tüneteivel született csecsemőket 4—6 órán belül a legközelebb eső, a kívánt kezelést nyújtó intézetbe szállítják. Hol a boldogság? Van egy mondás: A pénz nem boldogít, csak biztonság” érzetet ad. Persze, ez is csak fél igazság, mert ha önmagá­ban a pénz nem is boldogít, mégis sok minden vágyunkhoz közelebb jutunk a munkánk által szerzett pénzzel. De ne vágjunk a dolgok elé: — ön szerint mi kell a boldogsághoz? — Jólét, nyugalom. '■— És ön mit válaszol? — Család, szeretet, megértés. — Szabad még egy véleményt? — A boldogsághoz pénz kell! Ha nem is rengeteg, de 6ok pénz. Vélemények. Emberek vallomása a boldogságról, idő­sebbeké, fiatalabbaké. Felkerestem egy embert, aki tavaly nyerte meg a lottó­ötöst. Hetvenegy esztendős, nyugalmazott asztalos. Szép kis kertes ház, vadszőlővel benőtt veranda. — Mit érzett, amikor megtudta, hogy magáé a főnyere­mény? — Hinni sem akartam. — És amikor kifizették? — Akkor már tudtam, hogy gazdag vagyok. — A gyerekeknek mennyit adott? — Nincsenek gyerekeim! Magányos ember vagyok. — Autót, villát, vásárolt-e? Szomorúan néz. az öregek bágyadt, elfáradt tekintetével. — Autó? Minek lenne nekem már autó? Én, kérem, beteg vagyok. Súlyos szívbeteg. Ha a szívemet pénzért ki lehetne cseréltetni... — Megpróbált már mindent? — A leghíresebb orvosoknál jártam. Jók voltak, ked­vesek voltak, pénzt is adtam nekik, de... — Ki főz ebédet, vacsorát? — A vendéglőből hordatom. Mosni, takarítani bejár egy asszony. A körzeti orvos is benéz naponta. Élek-e még? — Tessék mondani! Mi kell a boldogsághoz? — Egészség, édes jó barátom. Ha egészség van, minden van. Ha nincs egészség, fabatkát sem ér a lottófőnyere­mény. . Az egyik kedves ismerős családot, pontosabban házas­párt kérdezem. — Boldogok vagytok! — Félig. — Fél boldogság nem boldogság! — Tudjuk. — Mi a baj? — Nincs gyerek. Már mindenhol jártunk. Fiatalok va­gyunk és egészségesek... Szóval, így állunk a boldogsággal. Nem mindig tehe­tünk róla, hogy nincs, és sokszor magunk is elrontjuk, ha van. Élni. kell okosan, értelmesen. Másokért, sokakért. És akkor anélkül, hogy keresnénk, elő-elő bukkan, megmutat­ja magát a boldogság, mint a mesebeli tündér... Szalay Istvén II. „... Vonzalma inkább lel­ki, mint érzéki jellegű. Ott­hon, házasság, gyermekek kellenek a boldogságához. Az érzés nagy szerepet játszik az életében. Befolyásolható, a jó és rossz barátok még a szerelem és házasság kérdé­seiben is hatással vannak rá. Áldozatkész, hozzátarto­zóiért harcol, bőkezű. Hiva­tása gyakorlása közben túl­ságosan messzi és magas cé­lokat tűz ki önmaga elé, mert becsvágya rendkívülien nagy. Otthonában földi pa­radicsomot keres. Szereti a művészeti alkotásokat, a szép képeket, az irodalmat, és amennyiben teheti, akkor kertet létesít, amelyet ön­maga művel. Természetba­rát. Számára a legmegfele­lőbb a Skorpió- és a Hal­típusú nő.” ■ Ha mindez igaz lenne, ak­kor egyszerű lenne az élet: „Mutasd meg a születési anyakönyvi kivonatodat, és megmondom ki vagy!” Egy­szerűen csoportosíthatnánk az embereket, ki-ki milyen csillagzat alatt látta meg a napvilágot. Ezek után nézzük meg hogy az asztrológiai jellemzés szerint milyen a ,,Hal-asszony”, aki állítólag jó felesége lehet az előbb említett „Rák-típusú” férfi­nak. „... Ritkán szeret, de ak­kor igazán. Lénye aggodal­mas és bizalmatlan, tehát ne­hezen hódítható meg. erotiz- musa nehezen ébreszthető fel. Ritkábban oldódik fel valakinek a közelében, de ek­kor kitartó és feltétlenül hű­séges. Erősen érzelmi lény, lelki hatásokra különösen fogékony. Leglényegesebb jellemvonása, hogy jó paj­tás. Ha nem találkozik a számára megfelelő férfival, akkor váltakozó kedélyű lesz. Az ilyen asszony a szerelmi1 és a házaséletben ritkán találja meg az igazi boldogságot. Legmegfelelőbb nJlmmg 1976. november 19., péntek nyílt vizeken, az óceánokon észlelhető. Létrejötte a Föld alakjával és a Földre kí­vülről elsősorban a Hold és a Nap részéről ható erőkkel függ össze.” 3. .....a csillagok, ame­l yek tőlünk legjobb eset­ben néhány tucat billió ki­lométerre vannak, egyálta­lán nem, még a legminimá­lisabb befolyást illetően sem vehetők már tekintetbe. Az ezekről az égitestekről Föl­dünkre érkező fény- és hősu­garak jelen­téktelen meny- nyiségéről többnyire alig alkothatunk magunknak valami fogal­mat. Még a Síriusnak a Föld felületé­nek egy négy­zetcentiméte­rére eső sugár­zása is csak 20 000 év alatt lenne képes egy gyűszűnyi vizet egy Cel­sius fokkal fel­melegíteni, ezt is csak akkor, ha ezt a lassan érkező energi­át sikert! In e ilyen hosszai időn keresztül gyűjteni és tartalékolni. Pedig a Sirius Miniatúra a XVI. századból. Segítségével a legfényesebb elképzelhetjük, hogyan dolgozóit egy közép- csillag.” _ kori asztrológus* 5, „...Egy ismert észak­német asztrológiai „tudomá­nyos társaság” és ennek rendszere — mely egyéb­ként számos követőnek ör­vend — az állatöv beosztá­sából adódó minden egyes ívfokra (az egyetlen állat­övi jegy egy harmincad ré­sze) több ezer, sokszor egy­mással merőben ellentétes, értelmezésvariációt használ. Teljes mértékben az asztro­lógus egyéni megítélésétől függ tehát hogy melyik le­hetőséget részesíti előnyben. Ennélfogva minden agyafúrt asztrológus, ha csak egy ke­vés emberismerettel és kom­binációs képességgel is ren­delkezik, így' a prognózisai­ban persze nagyobb találati biztonságot képes elérni, mint amilyen találati biz­tonság a statisztikai való­színűség szerint lehetséges.” Joachim Hermann így ösz- szegezi véleményét: „Egy általános betiltás az asztrológiát titokban való működésre kényszeríti, amit azután még sokkal nehe­zebb ellenőrizni.” Végül egy magyar szak­ember véleménye az asztro­lógiáról. Zombori Ottóval, a gellérthegyi Uránia Csillag- vizsgáló Intézet tudományos munkatársával beszélgettünk erről a kérdésről. — Miért divatos ennyire Európa nyugati országaiban a csillagjóslás? — Összefügg a nehéz gaz­dasági helyzettel, a munka- nélküliséggel, a társadalmi bizonytalansággal — vála­szolta Zombori Ottó. — So­kan a horoszkóp segítségé­vel szeretnék megtudni, hogy mi vár rájuk. A bi­zonytalanság érzése okozza azt, hogy Nyugat-Európában számtalan ember új tám­pontot, ha tetszik, „új is- ten”-t keres. Ez is közre­játszik az asztrológiának, en­nek a több ezer esztendős butaságnak az újjáéledésé­ben. A horoszkópok készítői csillagászati fogalmakat használnak, bonyolult számí­tásokra' hivatkoznak, amit állítólag elvégeznek, úgy vi­selkednek mintha tudomá­nyos módszerekkel és esz­közökkel dolgoznának, ezzel is megszédítik az embere­ket. — Ezenkívül még miért ilyen kelendők a horoszkó­pok? — Általános megállapítá­sokat tartalmaznak, és leg­többször ellentétes jóslato­kat is találunk bennük, így mindenki kiválaszthatja azt, ami neki legjobban tetszik. Mindenki kíváncsi önmagá­ra, ezt az . általános emberi tulajdonságot is igyekeznek kihasználni az asztrológu­sok. Ezért találunk a jel­lemzésekben ilyesmit: „ön többre is vihette volna, mert tehetséges ember, de a kö­rülmények megakadályozták ebben.” Ügy gondolom, hogy ez nem valami rendkívüli megállapítás. Mindenkire illik. És ki az az ember, aki számára az a fétfi aki a Rák és a Skorpió jegyében született...” Ha mindezt elfogadnánk, akkor minden házasság bol­dog lenne, és megszűnnének a válóperek, ugyanis elegen­dő lenne, ha olyan férfiak és nők élnének együtt, akik az „asztrológiai jellemzés” szerint egymáshoz illenek. De hát ezek a szépen hangzó mondatok semmit sem ér­nek, erről bárki meggyő­ződhet történetesen úgy is, hogy önmagára vagy éppen környezetére próbálja vo­natkoztatni a sablonos meg­határozásokat. Gyakran kritizálják az asztrológusokat, ezt tette például „Hamis világképek” című könyvében a nyugat­német Joachim Hermann is. Nyilván azért foglalkozott a kitűnő szakember ezzel a témával, mert a Német Szö­vetségi Köztársaságban kü­lönösen sokan vásárolnak drága pénzért különféle ho­roszkópokat. Íme, öt figye­lemre méltó idézet az is­meretterjesztő jellegű kötet­ből: 1. .. Az asztrológia bírá­lójának különösen gyakran vetik szemére azt, hogy ele­ve tagad mindennemű ösz- szefüggést a világegyetem és Földünk között, holott tud­juk, hogy a Föld egy pará­nyi égitest és ennélfogva a körülötte folyó nagy kozmi­kus történések részese. Ilyen körülmények között az égi­testeknek Földünkre gya­korolt befolyása nyilvánva­ló ...” 2. „... Az ár-apály, ame­lyet tenger járásnak is ne­veznek, elsősorban nagy,. Thomas Mann horoszkópja és egy „tudományos aspek­tus”, amelyen az egyik csil­lag helyzetére több más csillag állását vonatkoztat­ják. nem hall vagy olvas szíve­sen önmagáról hasonló tet­szetős megállapítást? —foly­tatja az Uránia Csillagvizs­gáló Intézet tudományos munkatársa. — A tudomány különben nem vitatja, hogy az égitestek hatnak a Föld­re de ez semmiképpen nerr úgy mutatkozik meg. hog- befolyásolják az emberei sorsát, szerencséjét vág1 balszerencséjét. Befejezési: hadd idézzek Tóth Árpa „Csillagász” című költemó nyéből: „Ideje most már sz ’ pen hazamenni A csillago'- ban nincsen írva semmi.” Ne higgyünk tehát a asztrológiának. Semmifél gyakorlati értelme nine: Csak a horoszkóp készítő­nek hoz hasznot. Áltudom ' nyos szélhámossággal kisz - dik a hiszékeny, babona emberek zsebéből a pénzt. Molnár Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom