Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-19 / 274. szám
Javaslatok a közétkeztetés javítására MILYEN AZ EBÉD? □ VESZTESÉGES SZOLGALTATAS □ A 10—14 ÉVESEK KISZORULNAK □ KILENC BÁZISKONYHA ÉPÜL A közétkeztetés — a munkahelyen illetve a bölcsődében, óvodában, iskolában, egyetemen kapható kedvezményes árú ebéd — egyike a legszélesebb körben igénybe vett társadalmi juttatásoknak. Am az étkezés körülményei, a menük összetétele. minősége, a felhasználható nyersanyagok értéke. a szolgáltatás hozzáférhetősége és ára igen eltérő. Erről, illetve a nagy eltérések okairól, és a közétkeztetés fejlesztéséről tárgyalt november 9-i ülésén a Kereskedelmi, Pénzügyi és Ven- céglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége. Egy és negyed millió ebéd Az elnökség megállapította, hogy egy és negyed millióan étkeznek a munkahelyükön, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak jóval több mint egyharmada veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Sok helyütt azonban a konyha kapacitása, az étterem befogadóképessége korlátozza az ebédelők számát, másutt azért nem él mindenki a lehetőséggel, mert vagy drágának, vagy valamilyen okból nem megfelelőnek ítéli a munkahelyi ebédet. Hogy milyen is valójában ez a szolgáltatás, jó vagy rossz, drága vagy olcsó, azt nem is lehet egyértelműen megállapítani, hiszen szinte munkahelyenként változó. Az anyagi hozzájárulás mértékét és a felhasználható nyersanyagok értékét a munkáltatók, illetve a kollektív szerződések szabják meg, de az ebédet is különféle szövetkezetek, vállalatok főzik, szolgálják fel — természetesen eltérő színvonalon. Az étkezők nagyobb részéről az a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó tizenegy munkahelyi vendéglátó vállalat gondoskodik, 30 százalékuknak a vállalatok, intézmények saját konyhái főznek, a többieknek ÁFÉSZ-ek, kereskedelmi vendéglátó vállalatok készítenek előfizetéses ebédet. Az úgynevezett nyersanyagnormát csak a költség- vetési intézmények dolgozói számára szabályozták, egyéb munkahelyeken ez is igen nagy eltérést mutat, akárcsak a vállalati hozzájárulás, amely 1,56 és 12 forint között szóródik. Tehát rendkívül nagyok a különbségek. Legyen gyermekétrend! Még nehezebb helyzetben van a gyermekek étkeztetésével foglalkozó hálózat. Az óvodai konyhák 45. az isko- laiak 60 százalékkal főznek több ételt, mint amennyire eredetileg épültek. Elavultak az étkeztetési normák, emiatt sem tudják a gyermekeket megfelelő ízű, ösz- szetételű, minőségű ebéddel kiszolgálni. A szakszervezet elnökségének megállapítása szerint a normákat az egyes korcsoportoknál differenciáltan kellene emelni. Az étrendben is jobban figyelembe kellene venni az életkori sajátosságokat, de ezt sok helyütt az is akadályozza, hogy a konyhák vezetői sem rendelkeznek speciális szakismerettel. Túl a minőségi követelményeken, a mennyiségieket sem tudják kielégíteni. A bölcsődések, óvodások, a szakmunkástanulók és az egyetemisták, főiskolások étkezése megoldott, a középiskolások túlnyomó többsége is kaphat kedvezményes ebédet. Nem így az általános iskolások, akiknek alig több mint egyharmadáról tudnak gondoskodni. Általában csak a napközisek jutnak kedvezményes ebédhez, elsősorban tehát az alsó tagozatosok. így a 10—14 évesek kiszorulnak a szolgáltatásból. A munkavégzés előfeltétele Az elnökség leszögezte, hogy — az ide vonatkozó párt- és kormányhatározatok értelmében — az étkezést a munkavégzés, illetve a tanulás előfeltételeként kell kezelni. A társadalmi gondoskodás fejlesztéséért egyaránt felelősek a munkaadók, az oktatási intézmények és a szolgáltatást végző vendéglátó vállalatok. A munkahelyükön étkezők arányát a jelenlegi 37 százalékról 1980- ig 45—50 százalékra kell emelni. A gyermekétkeztetésben a legnagyobb gondot az általános iskolások ellátásaiig kell fordítani: 1980-ig 150 000rel emelik az étkezésben részt vevő 6—14 évesek számát. Igyekeznek megoldani, hogy a napközibe nem járók is ebédelhessenek. Ennek érdekében 320 millió forintos költséggel nagy, úgynevezett báziskonyhákat építenek. Az állami intézkedések, vállalati törekvések és a szakszervezeti javaslatok hatásának eredményeként várható. hogy a közétkeztetés mind többek számára lesz hozzáférhető és színvonala is emelkedik, (g. zs.) Javul az ország népesedési helyzete Negyvenezerrel több élveszületés Az 1974. január 1-ével hozott komplex határozat eredményeképpen javult az ország népesedési helyzete: 1975-ben mintegy 40 ezerrel volt több élveszületés, mint 1973-ban, s biztatóak az idei év kilátásai is. Most az elsődleges figyelem a koraszülések számának csökkentésére irányul, ez — bár 1974-ről 1975-re arányuk hét tizeddel kevesebb lett — még mindig nagyon magas. Az évi 18 ezer koraszülött közül két-két és fél ezer szenved a légzészavar tüneteitől. A jelenség oka, hogy e koraszülöttek szervezetéből hiányzik egy bizonyos — a normál légzés megindulásához szükséges — kémiai anyag. Ezekben a központokban, a három budapesti ben. Szegeden, Szombathelyen, Miskolcon és Pécsett — olyan gépi és műszere- zettségi feltételeket biztosítottak, amelyek képesek életben tartani az ilyen károsodásban szenvedő csecsemőket. E központok — s a további: Budapesten, Győrött és Debrecenben felállítandó intézetek — fő feladata, hogy az önálló lélegzésre képtelen koraszülöttek lélegeztetését. életműködését gépi úton biztosítsák. Speciálisan képzett személyzet, géppark és igen drága műszerek segítik át a koraszülötteket életük leginkább veszélyes első hét napján. A hálózat teljes kiépítése után valamennyi veszélyeztetett koraszülött magas színvonalú orvosi ellátáshoz jut. Ezek a központok az egész országra kiterjesztik működésüket: a várhatóan koraszülő anyákat eleve, s a légzészavar tüneteivel született csecsemőket 4—6 órán belül a legközelebb eső, a kívánt kezelést nyújtó intézetbe szállítják. Hol a boldogság? Van egy mondás: A pénz nem boldogít, csak biztonság” érzetet ad. Persze, ez is csak fél igazság, mert ha önmagában a pénz nem is boldogít, mégis sok minden vágyunkhoz közelebb jutunk a munkánk által szerzett pénzzel. De ne vágjunk a dolgok elé: — ön szerint mi kell a boldogsághoz? — Jólét, nyugalom. '■— És ön mit válaszol? — Család, szeretet, megértés. — Szabad még egy véleményt? — A boldogsághoz pénz kell! Ha nem is rengeteg, de 6ok pénz. Vélemények. Emberek vallomása a boldogságról, idősebbeké, fiatalabbaké. Felkerestem egy embert, aki tavaly nyerte meg a lottóötöst. Hetvenegy esztendős, nyugalmazott asztalos. Szép kis kertes ház, vadszőlővel benőtt veranda. — Mit érzett, amikor megtudta, hogy magáé a főnyeremény? — Hinni sem akartam. — És amikor kifizették? — Akkor már tudtam, hogy gazdag vagyok. — A gyerekeknek mennyit adott? — Nincsenek gyerekeim! Magányos ember vagyok. — Autót, villát, vásárolt-e? Szomorúan néz. az öregek bágyadt, elfáradt tekintetével. — Autó? Minek lenne nekem már autó? Én, kérem, beteg vagyok. Súlyos szívbeteg. Ha a szívemet pénzért ki lehetne cseréltetni... — Megpróbált már mindent? — A leghíresebb orvosoknál jártam. Jók voltak, kedvesek voltak, pénzt is adtam nekik, de... — Ki főz ebédet, vacsorát? — A vendéglőből hordatom. Mosni, takarítani bejár egy asszony. A körzeti orvos is benéz naponta. Élek-e még? — Tessék mondani! Mi kell a boldogsághoz? — Egészség, édes jó barátom. Ha egészség van, minden van. Ha nincs egészség, fabatkát sem ér a lottófőnyeremény. . Az egyik kedves ismerős családot, pontosabban házaspárt kérdezem. — Boldogok vagytok! — Félig. — Fél boldogság nem boldogság! — Tudjuk. — Mi a baj? — Nincs gyerek. Már mindenhol jártunk. Fiatalok vagyunk és egészségesek... Szóval, így állunk a boldogsággal. Nem mindig tehetünk róla, hogy nincs, és sokszor magunk is elrontjuk, ha van. Élni. kell okosan, értelmesen. Másokért, sokakért. És akkor anélkül, hogy keresnénk, elő-elő bukkan, megmutatja magát a boldogság, mint a mesebeli tündér... Szalay Istvén II. „... Vonzalma inkább lelki, mint érzéki jellegű. Otthon, házasság, gyermekek kellenek a boldogságához. Az érzés nagy szerepet játszik az életében. Befolyásolható, a jó és rossz barátok még a szerelem és házasság kérdéseiben is hatással vannak rá. Áldozatkész, hozzátartozóiért harcol, bőkezű. Hivatása gyakorlása közben túlságosan messzi és magas célokat tűz ki önmaga elé, mert becsvágya rendkívülien nagy. Otthonában földi paradicsomot keres. Szereti a művészeti alkotásokat, a szép képeket, az irodalmat, és amennyiben teheti, akkor kertet létesít, amelyet önmaga művel. Természetbarát. Számára a legmegfelelőbb a Skorpió- és a Haltípusú nő.” ■ Ha mindez igaz lenne, akkor egyszerű lenne az élet: „Mutasd meg a születési anyakönyvi kivonatodat, és megmondom ki vagy!” Egyszerűen csoportosíthatnánk az embereket, ki-ki milyen csillagzat alatt látta meg a napvilágot. Ezek után nézzük meg hogy az asztrológiai jellemzés szerint milyen a ,,Hal-asszony”, aki állítólag jó felesége lehet az előbb említett „Rák-típusú” férfinak. „... Ritkán szeret, de akkor igazán. Lénye aggodalmas és bizalmatlan, tehát nehezen hódítható meg. erotiz- musa nehezen ébreszthető fel. Ritkábban oldódik fel valakinek a közelében, de ekkor kitartó és feltétlenül hűséges. Erősen érzelmi lény, lelki hatásokra különösen fogékony. Leglényegesebb jellemvonása, hogy jó pajtás. Ha nem találkozik a számára megfelelő férfival, akkor váltakozó kedélyű lesz. Az ilyen asszony a szerelmi1 és a házaséletben ritkán találja meg az igazi boldogságot. Legmegfelelőbb nJlmmg 1976. november 19., péntek nyílt vizeken, az óceánokon észlelhető. Létrejötte a Föld alakjával és a Földre kívülről elsősorban a Hold és a Nap részéről ható erőkkel függ össze.” 3. .....a csillagok, amel yek tőlünk legjobb esetben néhány tucat billió kilométerre vannak, egyáltalán nem, még a legminimálisabb befolyást illetően sem vehetők már tekintetbe. Az ezekről az égitestekről Földünkre érkező fény- és hősugarak jelentéktelen meny- nyiségéről többnyire alig alkothatunk magunknak valami fogalmat. Még a Síriusnak a Föld felületének egy négyzetcentiméterére eső sugárzása is csak 20 000 év alatt lenne képes egy gyűszűnyi vizet egy Celsius fokkal felmelegíteni, ezt is csak akkor, ha ezt a lassan érkező energiát sikert! In e ilyen hosszai időn keresztül gyűjteni és tartalékolni. Pedig a Sirius Miniatúra a XVI. századból. Segítségével a legfényesebb elképzelhetjük, hogyan dolgozóit egy közép- csillag.” _ kori asztrológus* 5, „...Egy ismert északnémet asztrológiai „tudományos társaság” és ennek rendszere — mely egyébként számos követőnek örvend — az állatöv beosztásából adódó minden egyes ívfokra (az egyetlen állatövi jegy egy harmincad része) több ezer, sokszor egymással merőben ellentétes, értelmezésvariációt használ. Teljes mértékben az asztrológus egyéni megítélésétől függ tehát hogy melyik lehetőséget részesíti előnyben. Ennélfogva minden agyafúrt asztrológus, ha csak egy kevés emberismerettel és kombinációs képességgel is rendelkezik, így' a prognózisaiban persze nagyobb találati biztonságot képes elérni, mint amilyen találati biztonság a statisztikai valószínűség szerint lehetséges.” Joachim Hermann így ösz- szegezi véleményét: „Egy általános betiltás az asztrológiát titokban való működésre kényszeríti, amit azután még sokkal nehezebb ellenőrizni.” Végül egy magyar szakember véleménye az asztrológiáról. Zombori Ottóval, a gellérthegyi Uránia Csillag- vizsgáló Intézet tudományos munkatársával beszélgettünk erről a kérdésről. — Miért divatos ennyire Európa nyugati országaiban a csillagjóslás? — Összefügg a nehéz gazdasági helyzettel, a munka- nélküliséggel, a társadalmi bizonytalansággal — válaszolta Zombori Ottó. — Sokan a horoszkóp segítségével szeretnék megtudni, hogy mi vár rájuk. A bizonytalanság érzése okozza azt, hogy Nyugat-Európában számtalan ember új támpontot, ha tetszik, „új is- ten”-t keres. Ez is közrejátszik az asztrológiának, ennek a több ezer esztendős butaságnak az újjáéledésében. A horoszkópok készítői csillagászati fogalmakat használnak, bonyolult számításokra' hivatkoznak, amit állítólag elvégeznek, úgy viselkednek mintha tudományos módszerekkel és eszközökkel dolgoznának, ezzel is megszédítik az embereket. — Ezenkívül még miért ilyen kelendők a horoszkópok? — Általános megállapításokat tartalmaznak, és legtöbbször ellentétes jóslatokat is találunk bennük, így mindenki kiválaszthatja azt, ami neki legjobban tetszik. Mindenki kíváncsi önmagára, ezt az . általános emberi tulajdonságot is igyekeznek kihasználni az asztrológusok. Ezért találunk a jellemzésekben ilyesmit: „ön többre is vihette volna, mert tehetséges ember, de a körülmények megakadályozták ebben.” Ügy gondolom, hogy ez nem valami rendkívüli megállapítás. Mindenkire illik. És ki az az ember, aki számára az a fétfi aki a Rák és a Skorpió jegyében született...” Ha mindezt elfogadnánk, akkor minden házasság boldog lenne, és megszűnnének a válóperek, ugyanis elegendő lenne, ha olyan férfiak és nők élnének együtt, akik az „asztrológiai jellemzés” szerint egymáshoz illenek. De hát ezek a szépen hangzó mondatok semmit sem érnek, erről bárki meggyőződhet történetesen úgy is, hogy önmagára vagy éppen környezetére próbálja vonatkoztatni a sablonos meghatározásokat. Gyakran kritizálják az asztrológusokat, ezt tette például „Hamis világképek” című könyvében a nyugatnémet Joachim Hermann is. Nyilván azért foglalkozott a kitűnő szakember ezzel a témával, mert a Német Szövetségi Köztársaságban különösen sokan vásárolnak drága pénzért különféle horoszkópokat. Íme, öt figyelemre méltó idézet az ismeretterjesztő jellegű kötetből: 1. .. Az asztrológia bírálójának különösen gyakran vetik szemére azt, hogy eleve tagad mindennemű ösz- szefüggést a világegyetem és Földünk között, holott tudjuk, hogy a Föld egy parányi égitest és ennélfogva a körülötte folyó nagy kozmikus történések részese. Ilyen körülmények között az égitesteknek Földünkre gyakorolt befolyása nyilvánvaló ...” 2. „... Az ár-apály, amelyet tenger járásnak is neveznek, elsősorban nagy,. Thomas Mann horoszkópja és egy „tudományos aspektus”, amelyen az egyik csillag helyzetére több más csillag állását vonatkoztatják. nem hall vagy olvas szívesen önmagáról hasonló tetszetős megállapítást? —folytatja az Uránia Csillagvizsgáló Intézet tudományos munkatársa. — A tudomány különben nem vitatja, hogy az égitestek hatnak a Földre de ez semmiképpen nerr úgy mutatkozik meg. hog- befolyásolják az emberei sorsát, szerencséjét vág1 balszerencséjét. Befejezési: hadd idézzek Tóth Árpa „Csillagász” című költemó nyéből: „Ideje most már sz ’ pen hazamenni A csillago'- ban nincsen írva semmi.” Ne higgyünk tehát a asztrológiának. Semmifél gyakorlati értelme nine: Csak a horoszkóp készítőnek hoz hasznot. Áltudom ' nyos szélhámossággal kisz - dik a hiszékeny, babona emberek zsebéből a pénzt. Molnár Károly
