Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-19 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVH. évfolyam, 27á. szám 1976. november 19., péntek Urho Kekkonen a Láng Gépgyárban Ülést tartott Magyar-finn tárgyalások az Országházban a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A Fővárosi Tanács elnöke, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter je­lentést tett a budapesti öt­éves lakásépítési terv vég­rehajtásának helyzetéről. A kormány határozatot foga­dott el a lakásépítési kapa­citások fejlesztésére és a la­kótelepi építkezések tervsze­rűségének javítását szolgáló intézkedésekre. A pénzügyminiszter javas­latára a kormány módosítot­ta az általános jövedelem- adóról szóló 1971. évi rende­letét. Az új rendelkezések a többi között további adó- kedvezményeket biztosítanak a kevésbé fejlett szolgáltató hálózattal rendelkező terüle­teken a lakosság részére ja­vító, karbantartó munkát vállaló kisiparosoknak és kis­kereskedőknek. Levelek közügyekben M egszokott gyakorlat immár, hogy egy-egy készülő tör- vényt, a „nép okos gyülekezete'’ elé terjesztenek, vi­tára, észrevételek összegyűjtésére. Az eszmecserék „gazda* jaként” a Hazafias Népfront ily módon tette korábban mintegy közszemlére a családjogi, a társadalombiztosítási törvény tervezetét — most nemrégiben pedig több mint száz vitában a közérdekű bejelentésekkel, panaszokkal kapcsola­tos új törvénytervezet került terítékre. Az ember — a közigazgatásban dolgozók általános ta­pasztalata ez — a legtöbbször nehezen fog tollat azért, hogy valamilyen ügyben bejelentést tegyen. (Nem szólva termé­szetesen a notórius jelenígetőkről, a nézeteiket minden ap­ró-cseprő ügyben kifejtökről, vagy a kifejezetten békétle- nekről, akik szívesen keresnek a kákán is csomót.) Az em­berek többsége csak nagyon mély, feszítő belső kényszerre ír meg egy levelet, tesz még oly közérdekű bejelentést. Nem mondható jónak ez a húzódozás, esetenként közöny; viszont megkülönböztetett figyelmet kíván valamennyi köz­érdekű jelzés, figyelmeztetés. Akkor is, ha első «megítélésre személyes jellegű panasznak látszik. A Központi Népi El­lenőrzési Bizottság előadói jól tudják: a hozzájuk érkező bejelentések közül igen sok „indul” egyéni természetű pa­nasznak — a vizsgálat befejeztével viszont közérdekű, kisebb, vagy nagyobb közösséget érintő, esetleg kifejezetten társadalmi érdek ellenében ható visszásságot leplez lo. Lehetne erre jó néhány példát is megemlíteni. Közülül? most csupán egy: Bács megyében kisebb, bejelentett sza­bálytalanságot vizsgáltak egy gazdaságban a népi ellenőrök, 9 „menet közben” derült ki, hogy a társadalmi tulajdon súlyosan károsodott Ha nincs bejelentés a „kis ügyben", ha az apró szabálytalanságra senki nem hívja fel a figyel­met, akkor a komoly vétség is büntetlen maradt volna. A közérdekű bejelentések gondos kezelése, kellő ki­vizsgálása, a panaszokkal kapcsolatos körültekintő elemző munka tehát nagyon is közérdekű. Még akkor is, ha — s ezért is fontos a lelkiismeretes vizsgálat — nem mindegyik bejelentés „ül”; ha találhatók bennük pontatlanságok túl­zások is. Végső céljuk túlnyomó többségben a segíteni’aka­rás, ha csupán egyetlen ember védelméért születtek is. * Hosszú évek jól bevált gyakorlata immár, hogy a kü­lönböző szervek a közérdekűnek számító bejelentéseket megvizsgálják, s nem dobjál? olvasatlanui papírkosárba a levelet akkor sem, ha feladójuk „elfelejtette” a nevét fel­tüntetni. (Vitát kavart ennek kapcsán: vajon a névtelen levelekben foglaltakat szükséges-e kivizsgálni? Sokan azon­ban arra figyelmeztetnek, hogy a „névtelenség” nem jelent feltétlenül valótlan közlést, hanem sokszor az esetleges he­lyi megtorlástól való félelem tart vissza a névaláírástól. Javaslatuk tehát hogy ne szerepeljen ilyen megkötés a tör­vényben.) A törvény egyébként — az eddigi gyakorlatot is szente­sítve — védelmet kíván nyújtani a közérdekű bejelentő személyének, meg kívánja óvni minden retorziótól. M ondani sem kell; nem azt célozza a készülő törvé­nyünk, hogy mérhetetlenné duzzadjon a hatóságok postája, s valamiféle bejelentésáradat, induljon meg! De azt igen, hogy az állampolgárok az észlelt hibákra, károko­zásra, esetleges visszaélésekre mindenütt bátran, a jog esz­közeivel is erőteljesebben védelmezve mutathassanak rá, s szavuknak foganatja legyen — záros határidőn belül. V.M. Csütörtökön magyar—finn hivatalos tárgyalásra került eor az Országházban. A magyar tárgyaló csopor­tot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette, tagjai vol­tak: Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke. Púja Frigyes kül­ügyminiszter. dr. Ortutny Gyula akadémikus, az Elnö­ki Tanács tagja, Nagy János külügyminiszter-helyettes, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára, dr. Matusek Ti. radar, a Magyar Népköztár­saság helsinki nagykövete, Szőke György a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője és László János, a Külügy­minisztérium finn referense. A firm tárgyaló csoportot XJrho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke vezette. A szívélyes, baráti lég­körben lezajlott tárgyaláson megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kap­csolatai minden területen kielégítően fejlődnek, s to­vábbi fejlesztésükre adottak a lehetőségek, mindenekelőtt gazdasági téren. A tanácskozáson eszme­cserét folytattak a mindkét felet kölcsönösen érintő nemzetközi kérdésekről, el­sősorban az európai hely­zetről, az európai biztonság és együttműködés kérdései­ről. a helsinki értekezlet zá­róokmányának végrehajtásá­ról, s az 1977. évi belgrádi találkozóról. Urho Kekkonen, finn köz- társasági elnök — Losonczi • Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének társaságában — csütörtökön délután a Láng Gépgyárba látogatott. Urho Kekkonent a házigazda, Ka- soly József vezérigazgató tá­jékoztatta a nagy múltú gyár életéről, termelési ered­ményeiről, az üzemnek az Espoo városi erőműhöz fű­ződő kapcsolatairól. Ezután a finn államfő a kazán- és Cunhal fogadta Nemes Dezsőt Alvarhp Cunhal, a Portu­gál Kommunista Párt főtit­kára csütörtökön délelőtt fo­gadta az MSZMP KB Ne­mes Dezső vezette küldöttsé­get. amely a PKP VIII. kongresszusa alkalmából tar­tózkodott Portugáliában a PKP KB meghívására. Magyar-szovjet árucsere-forgalom 1977-ben A kormányszintű magyar —szovjet kereskedelmi tár­gyalások befejeztével csü­törtökön Moszkvában alá­írták az 1977-re szóló ma­gyar—szovjet árucserefor­galmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmében a kereskedelmi forgalom érté­ke Magyarország és a Szov­jetunió között jövőre eléri a 3,7 milliárd rubelt. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében a jegyző­könyvet dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter. a Szovjetunió kormánya nevé­ben Nyikolaj Patolicsev kül­kereskedelmi miniszter látta el kézjegyével. Az aláírást követőén el­hangzott beszédében Nyiko­laj Patolicsev áttekintette .azt a hatalmas fejlődést, amelyen országaink gazda­sági és kereskedelmi kapcso­latai mentek át az elmúlt két évtizedben. A jegyzőkönyv aláírását — emlékeztetett Patolicsev Örökölt szakmában ősi hagyományokat folytatnak a népművészet örökösei a hevesi , járás községeiben. Színes szőtte­sek, hímzett térítők, blúzok, fafaragások sokasága kerül ki az ügyes emberek kezei alól számos eset­ben külföldre is. A faragott, népi bútorokból — asztalokból, székekből — havonta 10 garnitúrát készítenek a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet dol­gozói — újabban a budapesti Skála Áruháznak is szállítván az egyedi tervezésű és díszítésű termékekből. A szövetkezet tarnamérai részlegében a bedolgozók is megalakították már első szocialista brigádjukat, amely a mindennapi munka mellett — a jól ismert hármas jelszó alapján — ezután meg többre vállalkozik. Képeinken a hevesiek és a tarnaméraiak — munka közben. Adóm István palócfotel háttámlabetétjét faragja. Gyetvai Tibor pedig ülőlapot il­leszt Hevesen. A tarnamérai szocialista brigád hat esztendeje együtt dolgozó három tagja, Fehér Ernőné, Kovács Istvánná és Szekeres Jánosné térítőkét hímez. ' (Szántó György képriportja) — ebben az évben is bonyo­lult előkészítő tárgyalások előzték meg minden szinti'n. E hosszan tartó és alapos munka eredményeként a szovjet' fél véleménye sze­rint sikerült olyan ' jegyző­könyvet kidolgozni, amely mindkét ország megelégedé­sére szolgál, s amelyben a Szovjetunió a maga részéről maximálisan igyekezett te­kintetbe venni a magyar népgazdaság igényeit­A tárgyalások zárószaka­szában felmerült például a budapesti mertó mozgólép­csőinek pótalkatrész-ellátá­sával kapcsolatos probléma- Kitűnt, hogy a magyar fél 500 ezer rubel értékkel több pótalkatrészre tart igényt, mint amennyinek a szállítá­sát eredetileg a szovjet rész­ről tervezték. Minthogy en­nek az igénynek a figyelmen kívül hagyása a magyar fő­város közlekedésében részt -- vevő milliókat érint, szovjet részről ismét megvizsgálták a kérdést és végül sikerült megtalálni a módját a szál­lítások bővítésének. Hason­lóan a barátság és méltá­nyosság, a kölcsönös előnyök alapján igyekeztek megolda­ni az előkészítés folyamán felmerült egyéb problémá­kat is. A Szovjetunió — hangoz­tatta végül Patolicsev — mindent megtesz annak ér­dekében, hogy becsülettel és méltó módon tegyen eleget a megállapodásban ráháruló kötelezettségeknek. Válaszbeszédében dr. Bíró József megállapította: Ma­gyarországnak még soha nem volt olyan gazdasági partnere, akivel árustruktú­ra tekintetében ilyen kedve­ző feltételek mellett keres­kedhetett volna, mint A Szovjetunióval. vegyigép, valamint a gép­gyártó gyáregységet tekintet­te meg. Púja Frigyes külügymi­niszter csütörtökön a Kül­ügyminisztériumban találko­zott Keijo Korhonen finn külügyminiszterrel. A két külügyminiszter időszerű kérdésekről folytatott esz­mecserét. Az esti órákban lezajlott búcsúvacsorán XJrho Kekko­nen meleg szavakkal méltat­ta a népeink közötti barát­ságot, amelyről a látogatás során már. eddig is sok szó esett és amely — mint meg­jegyezte — nem is eléggé bensőséges kifejezés a né­peink közötti kapcsolatok meghatározására. Kiemelte, hogy a közös múlt emlékei­nek ápolása mellett többet kell tenni egymás kölcsönös megismeréséért, mert ez szé­les és gyümölcsöző lehetősé­geket tár elénk. A pohárkö­szöntőre Losonczi Pál vála­szolt. Magyar _finn hivatalos tárgyalások kezdődtek az Országházban. A magyar küldöttséget K ádár János, az MSZMP KB első titkára vezette. Jelen volt a megbeszélésen Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke. A finn delegációt Urho Kekkonen köztársasági elnök ve­rctt’c< (MTI fotó — Vigovszki Ferenc felv. — KS) ÁRA: 80 FILLER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom