Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-18 / 273. szám

1 Ä^AA^V^AAA/VVVVVVVVVVVNAyVVNA/VVVVVS'N/VV'VV \^/W AWVWWvWA'WVW Szerda esti külpolitikai kommentárunk: Fülsértő (emez A LEMEZ MÁR OLY RÉGI, hogy tulajdonképpen nem is érdemelne különösebb figyelmet. Időről időre mégis előveszik, leforgatják, s hangja bármennyire is kopott, helyenként fülsértő, még kellőképpen fel is erő­sítik, hogy mindenhová eljusson, ahová kell, hogy elérje a kellő hatást. Most, rövid időközzel, két változatát is megismer­tük. Ügy is mondhatnék: tanúi lehettünk, miként lehet két variációt egy témára hangszerelni. A téma: a fegy­verkezés. A variációkat ezúttal előbb Luns, a NATO főtitkára, majd Kissinger, a búcsúzó amerikai külügy­miniszter szólaltatta meg. Semmi kétség afelől, hogy mindketten egyformán tudják: amit az állítólagos szovjet veszélyről, a szovjet rakétafegyverek — úgymond — fenyegetéséről monda­nak, az nem egyéb blöffnél. Mégis megpróbáltak játsza­ni a régi húrokon, amelyek szükségképpen' csak avitt dallamok diszharmóniáját voltak képesek megszólaltatni. Az Egyesült Államok Virginia államában, pontosabban Williamsburgban ülésezik az atlanti tanács 15 tagállamá­nak parlamenti képviselőiből álló testület. Luns hozzá­juk intézett szavai nem keltettek különösebb meglepe­tést: a képviselők megszokták már, hogy a NATO min­denkori főtitkára az év végi üléáen mindig előhozakodik a fegyverkezési hajsza fokozásának szorgalmazásával. LEGFELJEBB A MEGFOGALMAZÁS módja válto­zik. Most például Luns nem feledkezett meg arról, hogy hangsúlyozza: a fegyverkezés ütemét még akkor is fo­kozni kell, ha néhány tagállam „nehéz gazdasági hely­zete” ezt gátolni látszik.' Elképzelhető, milyen fogadta­tásban részesült a főtitkár beszéde például az olasz köz­véleményben, amely a köztársaság fennállásának legsú­lyosabb válságával bajlódva néz a tél elébe. Vagy Nagy- Britanniában, amelynek valutáját egyelőre a külföldi „vérátömlesztések” sem képesek tartani, oly mértékben zuhan a font értéke, Kissinger már óvatosabban fogalmazott. Elvégre egy leköszönő külügyminiszternek is vigyáznia kell tekinté­lyére. Ezért nyomatékosan figyelmeztetett az új SALT- egyezmény megkötésének szükségességére. A NATO-PARLAMENT ülésének harmóniáját te­kintve a főtitkár és az amerikai külügyminiszter beszéde tökéletesnek mondható. Annál feltűnőbb, hogy a bizott­ság felkérésére egy holland képviselő által készített ja­vaslat sehogysem illett ebbe az összhangba Pieter Dan- kert ugyanis nem átallotta megfogalmazni: a Szovjet­unió katonai erejének NATO-beli hivatalos megítélése „eltúlzott és leegyszerűsített”. Hozzátette: az ebből le­vont helytelen következtetés már sok szerencsétlenséget zúdított a világra, Gyorsan normalizálódik a helyzet Bejrutban Viktor Kopityin és Alek- szandr Urazov, a TASZSZ tudósítói jelentik Bejrútból: k véres polgárháború tizem nyolc hónapja után a liba­noni fővárosban és az or­szág területének nagy ré­szén béke van. „Gyorsan normalizálódik a helyzet Bejrútban” — ilyen cím alatt számolnak be a helyi lapok a békés élet helyreál­lításáról. Megnyíltak az is­kolák és a felsőoktatási in­tézmények, egyes állami hivatalok, üzletek és film­színházak. Ismét élénk a forgalom a bejrúti utcákon. Kedden a bejrúti nemzet­közi repülőtéren hosszú hó­napok óta első ízben szállt le repülőgép, a libanoni lé­gitársaság gépe, amely a repülőtér újjáépítéséhez szükséges berendezéseket hozott. A légikikötőt ezen a héten akarják megnyitni a rendszeres légijáratok szá­mára. Franco diktatúrája helyett demokrácia? A spanyol cortes szerdán folytatta a vitát a kormány alkotmánymódosító javas­latáról. Két szélsőjobbolda­li felszólaló keddi beszéde után szerdára nagymérték­ben csökkent az ülésterem­ben a feszültség. A szélsőséges nézeteiről hírhedt Bias Pinar, a fasisz­ta „fuerza nueva” elnöke, valamint Jósé Maria Fer­nandez de la Móra jobbol­dali ügyvéd keddi felszóla­lásában Franco életművé­nek megsemmisítéseként ér­tékelte az alkotmánymódo­sítást, amely kétkamarás Tűzharc a szállodában AMMAN: Több órás heves tűzharc színhelye volt szerdán az ammani Hotel Interconti­nental : reggel fegyveresek egy csoportja meglepetés­szerű támadást intézett a luxusszálló személyzete és vendégei ellen. A jordániai biztonsági erők azonnal ak­cióba léptek és heves tűz­harcban visszafoglalták a szállodát. A jordániai kormány szó­vivője kora délután közöl­te, hogy a biztonsági erők több órás harc eredménye­képpen ellenőrzésük alá vonták az egész épületet. A támadók közül — akik­nek pontos számáról és ki­létéről csak feltételezések vannak — hármat megöl­tek, egy negyediket pedig súlyosan megsebesítettek. Meg nem erősített hírek ^AAAA/VSA/WW/WVAAAAAA/VAV\AA/VS/SA/W/WWWSAAAA/VWVWWVWWVS —11 ■ ■ Cédrusok — háttérrel 1. Maroniták, siiták, druzok. LIBANONT — békeidőben — előszeretettel nevezték a Közel-Kelet Svájcának. A Dunántúlnál kisebb, három- milliós országban a lakos­ság jó egyharmada Bejrút­ban és közvetlen környékén telepedett meg. A főváros gazdasági központjában nyolcvannégy nagybank ki- rendeltségei várták az üz­letfeleket. mindenekelőtt az olajsejkek pénzét. Alig volt nemzetközileg jegyzett nagy­vállalat, multinacionális ér­dekeltség, amely ne nyitott volna itt irodát. A kikötő előtt éjjel-nappal sorba áll­tak a hajók, a válságoktól és bonyodalmaktól távolma­radó Libanon megbízható tranzitállomásnak bizonyult a feszült időszakokban is. A főváros utcáin negyvenkilenc napilapot kínáltak a gyors beszédű rikkancsok, szinte minden irányzatnak volt új­ságja — tág tere nyílt a hí­rek és álhírek felreppentésé- nek. s nem utolsósorban a most már nem újságírói ér­telemben vett hírszerzés­nek ... Ez a Libanon és ez a Bej­rut ma — amikor még ne­héz lenne válaszolni rá, hogy a sokszor megsértett tűzszünet meghozza-e a bé­két — hosszú háború utáni tájképet tár a világ elé. A húszhónapos ellenségeskedé­sek során az ország minden hatvanadik polgára életét vesztette, minden huszon­nyolcadik többé-kevésbé sú­lyosan megsérült, minden ötödik lakója külföldre me­nekült, s elpusztult legalább hétévi nemzeti össztermék­kel egyenlő anyagi érték. A SÚLYOS VÁLSÁGNAK egyaránt van nemzetközi és belső vetülete. Nem titok, s már egyre több dokumen­tum bizonyítja, hogy Liba­non tulajdonképpen annak az összeesküvésnek áldozata, amellyel ki akarják terjesz­©L 1936. november 18., csütörtök ten; amellyel meg akarják Washington s Izrael által szívesen látott sajátságos bé­kerendezést a Közel-Kele­ten; amellyel meg akarják osztani az arab frontállamo­kat és eltántorítani azokat az antiimperialista harctól. De korántsem véletlen, hogy a „kísérleti terep” éppen. Li­banon lett: az ország belső ellentmondásai kínálták er­re a lehetőséget. (A legszem­betűnőbb példa, hogy az or­szágból rendszerint vallási szembenállásról, a kereszté­nyek és mohamedánok fegy­veres összeütközéseiről tu­dósítanak. Szögezzük le rög­tön, hogy Libanonban társa­dalmi-politikai harc, osztá­lyok konfliktusa zajlott, de ez a felületen vallási villon­gás alakját öltötte.) Libanon lakosságának ugyanis 93 százaléka arab, mégis ez az egyetlen arab ország, ahol nem a moha­medán vallás az egyedural­kodó. Sőt a széttagoltság olyan fokú. hogy hivatalo­san 28 egyistenhívő feleke- zetet tartanak nyilván. A különböző keresztény irány­zatok között a maronitáké a vezető szerep. Maron bi­zánci szerzetes az V. szá­zadban szembekerült az egy­házi vezetéssel. Eretnekség vádja alá helyezték őket, Szíriába, majd Libanonba menekültek, s a magas he­gyekben kiépítették sasfész­keiket, viszonylag fejlett me­zőgazdasági termelést foly­tattak. s a íegyverforgatás hagyománnyá vált közöttük. A XVI. századtól kezdve elismerik a Vatikán fenn­hatóságát, de megtartották saját egyházjogi előírásaikat: a papokat például választ­ják a már meglett korú férfiak közül, s ezért nős emberek is felszentelhetek. Leegyszerűsítenénk a dol­gokat, ha a másik oldalon általában mohamedánokról beszélnénk. A két fő ágaza­tot a szuniták és a siiták kénezik. A szunna hagyo­mányt jelent, s az iszlám- • nak ez az irányzata a kah- fa-választás eredeti formá­ját őrzi. A siiták (Siat el Ali — Ali pártja) i a próféta meggyilkolt unokaöccsétől, Alitól származtatják az egy­házi vezetés érvényét. Liba­nonban egyébként a siita imámoknak is volt magán­hadseregük. A druzok szek­táját a XI. században ala­pították. Főként a Druz- hegységben élnek, részben még patriarchális viszonyok között. Tanításaikról kevés hiteles részlet állhat rendel­kezésünkre, titkos egyházi könyveikhez a XX. század negyedik negyedében is csak kiváltságosak szűk köre jut­hat. Vezérük, Kamal Dzsumblatt, jelentős földbir­tokkal rendelkezik, ismert költő, publicista és kiadó, több ízben volt miniszter, elnöke a Szocialista Haladó Pártnak, s antiimperialista magatartásának méltánylása­ként Nemzetközi Lenin Bé- kejíjjal is kitüntették. A VALLÁSI SOKSZÍNŰ­SÉG ellenére — hiszen Li­banonban élnek még többek között római katolikusok, görögkatolikusok, örmény katolikusok, ortodoxok, pro­testánsok, izraeliták, vahabi- ták, s ki tudná végigsorolni — évszázadokon át ismeret­lenek voltak a kimondottan felekezeti jellegű összecsa­pások. Mindez azonban egy csapásra megváltozott, ami­kor az I. világháború dere­kán kiderült, hogy „Európa beteg embere”, a török bi­rodalom már nem képes sokáig uralni hódoltságait, s jelentkeztek az utódjelöltek. A londoni és a1 párizsi kül­ügyminisztériumban előke­rültek a térképek és a vo­nalzók, elkezdődött az osz­tozkodás. S a régi mondá­sok. hogy két civakodó közül mindig a harmadik Örül, mert a római impérium hír­hedt jelszava, az „oszd meg és uralkodj!” nagyon is hasz­navehető receptnek bizo- nyültak. Egyaránt élt vele Nagy-Britannia, amikor „véd­nöksége” alá helyezte Pa­lesztinát, s a Libanonba ha­toló francia gyarmatosítás. Réti Ervin (Következik: Robbannak az időzített bombák ...) szerint a szálloda vendégei közül senki sem sebesült meg. parlament létrehozását irá­nyozza elő általános válasz­tások útján. Az ultrák szó­szólói azt állították, hogy az országban „zűrzavar és erőszak” válik uralkodóvá, ha Franco diktatúrája he­lyett demokráciát próbál­nak megvalósítani. Parlamenti források sze­rint a cortes vitája véget ért, és ma sor kerülhet a szavazásra. Az alkotmány- módosítás elfogadásához az ülésen jelen levő képvise­lők szavazatainak kéthar­mada szükséges. Olaszország: Kappler nem kaphat kegyelmet A katonai ügyészség fel­lebbezése egyelőre felfüg­gesztette Herbert Kappler volt SS-ezredes szabadlábra helyezését. A fellebbezés elbírálásáig Kappler őrizet alatt marad és nem hagy­hatja el Olaszországot. A Fosse Ardeatihe-i véreng­zés felelősét, mint ismere­tes, a múlt héten helyezte szabadlábra büntetése fel­függesztésével a római ka­tonai törvényszék, amely­nek határozatát az ügyész megfellebezte. Az fellebbe­zésről a legfelső katonai bí­róság dönt egy hónapon belül. A sorozatos tiltakozó tün­tetések nyomán Kappler ügyét megvitatta a képvi­selőház is, ahol a kormány interpellációkra válaszolt. Az illetékes államtitkár vá­laszában hangsúlyozta, hogy Kappler nem kapott ke­gyelmet, háborús bűneit a kormány nem tekinti el­évültnek, s hogy szabad­lábra helyezését az érvé­nyes törvényeknek megfe­lelően kizárólag a katonai törvényszék határozta el, amely egyedül illetékes eb­ben az ügyben. Az állam­titkár „valótlannak és sér­tőnek” minősítette azokat a feltételezéseket, hogy össze­függés lenne Kappler sza­badlábra helyezése és a nyugatnémet kormánytól kért valutakölcsön között Az interpelláló képvise­lők nem tartották kielégítő­nek a választ. A képviselő­ház a kommunista csoport alelnöke javaslatára hatá­rozatot fogadott el, amely arra kötelezi a kormányt, törvényes lehetőségei kere­te között tegyen meg min­dent azért, hogy kielégítse a közvélemény igazságérze­tét és megakadályozza, hogy a náci háborús bűnös elhagyja Olaszországot. MOSZKVA: Szerdán délután a moszk­vai . Kremlben megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Nyi- kolaj Podgornij. a legfelsőbb tanács elnöke és Birenda nepáli király között, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának és a szovjet kor­mánynak a meghívására kedden érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. HANOI: A Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminiszté­riuma kedden nyilvánosság­ra hozott nyilatkozatában erélyesen visszautasította a Biztonsági Tanácsban el­hangzott amerikai vétót, mely megakadályozta Viet­nam felvételét az ENSZ-be. VARSÓ: Lengyelországban szénvá­sárlási korlátozásokat lép­tettek életbe. A Trybuna Lu- du, a LEMP KB lapja szer­dai számában megindokol­ja az intézkedés szükséges­ségét: elsősorban a fogyasz­tás növekedéséből, amelyet a rendkívül hosszú és hideg 1975—76-os tél okozott, az ipar és az erőművek, vala­mint a szállítási feladatok növekedése miatt a vasút emelkedő igényeiből. Nyáron rémhírterjesztők, pánikkel­tők és „kombinátorok” el­terjesztették, hogy felemelik a szén árát. és ezért az emberek tonnaszámra vásá­rolták fel a szenet, „minden eshetőségre számítva”. POZSONY: A külföldön működő szlo­vák szocialistaellenes, szepa­ratista. klerikális szervezetek aknamunkájáról ismertette tapasztalatait szerdán Po­zsonyban Marian Slamen 36 éves csehszlovák hírszerző, aki 1969-től tanulmányozta belülről e szervezetek tevé­kenységét és nemrég tért vissza hazájába. A nemzet­közi sajtóértekezleten Sla­men hangsúlyozta: a reak­ciós. fasiszta szlovák emig­ráció a CIA és más impe­rialista hírszerző központok szellemi és anyagi támogatá­sával próbálja mérgezni Vjsk, nemzetközi légkört, aláásni a két testvérnép és a nem-! zetiségek közös alkotómun­káján alapuló Csehszlovák Szocialista Köztársaság bel­ső rendjét és nemzetközi tekintélyét. Kezdődik a választási kampány Japánban Hivatalosan is bejelentették: december 5-ére kiírták az általános parlamenti választáso­kat Japánban. A képen a legnagyobb hat politikai párt vezető jelöltjei (fönt, balról jobbra): Mijamoto, a kommunista párt elnöke, Kasuga, a szoedem párt elnöke, Miki mi­niszterelnök, a konzervatív liberális demokrata párt elnöke; alul: Kono, az új liberális klub képviselője, Takeiri, a Komeito-párt elnöke és Narita, a szocialista párt elnöke. Az 511 tagú japán parlamentbe 891 személy jelöltette magát, közte 25 nő. _ (Népújság telefotó — AP—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom