Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-16 / 271. szám
A néomüvésT’et szerepe az öltözködésben Mikor ízléses — mikor nem? Pincevágás 1788-ban Napjaink divatjában jelentős helyet foglalnak el a népművészet stíluselemeinek felhasználásával kialakított öltözékek. Az öltözködéssel foglalkozó szakemberek a népművészet felhasználásában két stíluscsoportot különböztetnek meg. Az egyik p az úgynevezett „avantgarde” ff stílus. amely többek között magába foglalja a különböző népek viseletéből átvett jellegzetes motívumokat, jellegzetes ruhadabokat és ezeknek stilizált megoldásait. ||| A másik a „romantikus” stílus. amelyre szintén elmondhatnánk az előzőeket, annyi kiegészítéssel, hogy ez iff utóbbi a könnyedebb irányvonal. Mindkét csoportban megtalálhatjuk a legkülönfélébb alkalmakra szóló öltözködési tárgyakat. Ezeknek az irányvonalaknak az előretörése az utóbbi pár évben egyre erősebb a világdivatban. A motívum- és formakialakítás területén mindig kimeríthetetlen forrást biztosított a népművészet. Öltözködésben erre utal például a különböző hímzett blúzok, mellények sok-sok változata, vagy az oly nagy sikert aratott kékfestő újjáéledése. Világszerte propagálják is a nagy divatcégek ezt a divatirányt. A cél természetesen korántsem csak a de- korativitás. A mai életformáknak megfelelő, variálható, kiegészíthető, többréteges. az időjárásnak, alkalomnak megfelelő viseletek hódítanak egyre nagyobb teret. Ez az öltözködési mód a népies öltözködési formának is megfelelője. Ezt a két jellemzőt egyesíti magában az új irányvonal. A stílus tehát nagyban szolgálja a célszerűséget. Nálunk ez az irányvonal a klasszikus öltözködési forma mellett, szintén kezd elterjedni, ámbár csak kevesen engedhetik meg maguknak, a stílus szélsőséges jellege miatt. Minden nő ruhatárában előfordul egy-két népies ruhadarab, mivel ez most egyébként is divat. Természetesen nagyon kevés holmiról van szó, s ezek is kifejezetten alkalmi jellegűek, ég feltételezik a harmonikus kiegészítőket. Nem mindenki mondhat magáénak például eredeti népművészeti blúzt vagy ruhát — hiszen ezek tulajdonképpen múzeumi darabok. Ezenkívül mai életünk sem egyeztethető össze azzal, hogy valamelyik tájegységünkről való ruhában töltsük napjainkat. Valamilyen módon azonban mégiscsak alkalmazhatók az ötletek. Ha a ma használatos díszítéseket figyeljük, ezen belül is rengeteg megoldással találkozunk. A régi, hímzett. csipkés ruhadarabokat, „megirigyelve” sokan szívesen díszítik öltözéküket hímzéssel vagy egyéb módon. De ipari módszerekkel előállított ruhadarabok is sokféle változatban szolgálják ki az ilyen irányú igényeket. A népi motívumok alkalmazási területe az öltözékek típusain belül is sokféle lehet. Az alkalmi öltözékből a nappali, de még a sportos ruhadaraboknál is találhatunk sok-sok ötletes megoldást. Az ilyen nagyarányú alkalmazás azonban mindig sok veszélyt is rejthet. Az alapanyaggal színben, formai megoldásban együttesen kialakított motívum, illetve eredeti motívum felhasználása nagyon esztétikus, szép, egyedi jelleget biztosíthat a ruhának. Ha azonban a párosítások nem megfelelők; az eredmény nem a várt hatást fogja elérni, giccses lesz. Az egyik legkirívóbb példát először mindjárt a legnagyobb közkedveltségnek örvendő viselet, a farmer adja. Egyik szélsőséges változata: a hímzett farmer. A farmer kényelmessége és anyaga miatt vált közkedveltté. Ha még. hímezve is van, például egy-két népies motívum a nadrágszáron, esetleg a nadrághoz való dzsekin is, ez már a rossz ízlés netovábbja. Nem kell a jól kialakított sportos formát elrontani a nem odavaló díszítéssel, attól még nem lesz szebb, legföljebb a hatás lesz rossz. A másik példa a „kékfestő”. Hordtuk minden alkalomra. Ez az anyag régen egyes vidékek mindennapos viselete volt. A mai nagyipari módon előállított megjelenési forma már teljes „átirat”. Csak nagy vonalakban tartotta meg jellegét (kék alapszínen fehér minta). Sajnos, az anyag újjászületése és nagyarányú elterjedése egy-két olyan megoldást eredményezett amely már nem emlékeztetett egyáltalán a kékfestőre, csak annak szeretett volna látszani. , Nem várt hatást ér el, ha például a csinos kékfestő ruhához — amely esetleg még pamutcsipkével is díszített (!) — fölvesz valaki egy kötött kardigánt. Tehát a kiegészítő ruhadarab mindenképpen befolyásol. Az üzletekben sokféle tájjellegű hímzett blúz kapható. Előfordulásuk gyakoriságát bizonyítják azok a meghökkentő találkozások, amikor a korrektül hímzett blúz mintás szövet. vagy nyomott mintás karton ruhadarabokkal párosul. De ugyanez a helyzet, ha azösz- szeállítás mintás blúz, bár- sonyszoknya és hímzett filc- mellényke (ami rojtos is ráadásul). A megfelelő párosítás elengedhetetlen az ilyen jellegű öltözködési módnál. A kiragadott példák a legszembeötlőbb ellentmondásokat próbálták érzékeltetni. Rendkívül nehéz a témáról röviden meggyőző, áttekintő képet adni, mert itt nagyon éles határvonalat kellene húzni az ízléses, valamint a divatos és ízléstelen között. Tehát ha szeretnénk ezt a divatot követni, próbáljunk meg a jó ízlés határain belül olyan ruhatárat kialakítani, amely kellemes, divatos és ízléses összképet nyújt. Fodor Eta Negyvenevi megszakítatlan munkaviszony állt Abádi Gáspár mögött, amikor az idén nyolc másik szaktársával együtt nyugdíjba ment a Piszkavasgyárból. Négy hosz.. szú évtized alatt egyetlen napi igazolatlan mulasztása nem volt, sőt, táppénzes betegállományban is csak kevés időt töltött. Ezt nem csupán a szívós szervezetének köszönhette. Szerette a munkáját, ugyanígy a munkahelyét. Ragaszkodása ennek és nem a hűségjutalomnak szólt, no meg annak az emberségnek, amely fölötte, sei és dolgozótársai részéről kezdettől fogva megnyilvá. nult iránta. Mindezek ellenére Abádi Gáspár jócskán m?p-’1gtő. dött. amikor a gyárból v ló végleges távozása előtt Zagu. ra igazgató közölte vele, hogy kilencük tiszteletére A KÖZELMÚLTBAN ismertettük az egri várnak az elviharzott századok alatti omlásait, falainak leszakadásait. A legújabb levéltári kutatások ismét érdekes és rendkívül jelentős adatokat hoztak felszínre. 1788. júniusában a mai Dobó utca 26. számú házban borzalmas tragédia történt : „... ag Iff jú Dienes udvarában lett nagy darab Földnek és sziklának leomlása nemcsak tetemes károkat okozott néki, hanem emberekben való Szerencsétlenséget is.’’ Az újabb várfalomlás fokozott óvatosságot követelt. Elsősorban is a földesúr, Eszter- házy püspök figyelt fel arra a kellően el nem ítélhető jelenségre, hogy a vár tövében lakók kisebb-nagyobb pincéket vágtak a hegy oldalába, s ezzel nem kis mértékben okozóivá váltak az amúgy is avult hatalmas falak omlásainak, megcsúszásainak. össze is íratta szép sorjában a Várhegy aljába vágott pincéket, gondosan megjegyezve azt, hogy a pince üregének a fala ■kő-e, Vagy csak föld. Egyik-másik beásás csak kisebb üregből állott, „melyet csak lyuk”-nak tituláltak, de akadt amelyikről azt állapították meg, hogy „vár alá megyen, igen félelmetes”, csupa földbiil álló, igen félelmetes.” A városi magisztrátus gondos vizsgálatából ismeretes, hogy a mai Május 1. utcán, röviddel a Dobó-bástya után, nemes Farkas Pál, uramnál már nagyobb bajok voltak. íme a vizsgálat eredménye: „Ennek régi pincéi közül vagyon egy, melynek hossza 16 öl (mai mértékkel mérve 30 méter 25 centiméter), félelmetes, mindazért, hogy rossz kövű, mindazért, hogy szélesen vagyon vágva. De sokkal félelmetesebb az a beásás, az holott a Szekér Színe és valami Kocsis szobája vagyon.” A PÜSPÖK-FÖLDESÜK gondos újabban végrehajtandó helyszíni vizsgálatot rendel el „ahhoz értő emberek által” és újabb véleményt kér, „melyeket nagyobb veszedelem nélkül meghagyni lehessen, melyikről pedig eltiltani. Vagy mi móddal a nagyobb veszedelmet eltávoztatni köl- lessék?” Egyben elrendeli a legszigorúbban a város vezetőinek a következőket: „Akik a Vár alatt házakat tartanak, senki hírem s en- gedelmem nélkül legkisebb ásást a Vár körül tenni vagy fundust foglalni, melyet eddig nem bírt, ne merészellyen ...” íme Eger város magisztrátusának jelentése földesurához: „A pincéket és némely ásásokat megvizsgáltuk, a lakosoknak az Iffjú Dienes Szerencsétlenségét előhozván keményen megparancsoltuk, hogy a Mélbucsuvacsorat adnak. A gyár szép kultúrtermében megtartott ünnepi vacsorán Abádi és nyolc szaktársa ült a főhelyen, az üz,em vezetőinek közvetlen szomszédságában. Sajnos, a vacsorámé, nü eléggé szűkös volt. A takarékosságáról közismert főkönyvelő, Zsarnóczai Rókus utasítására mindössze kétféle ételből lehetett választani: savanyú tüdő volt gombóccal és pacalpörkölt burgonyával. Mindez azonban nem zavarta . a hangulatot, kollektív rendezvényen az emberek általában nem válogatósak és különben is, mind a savanyú tüdő, mind pedig a pacalpörkölt igen ízletesnek bizonyult, az iiza- mi konyha derék, főszakárm '’- '“ni különösen kitett ma giért. Nem is lett volna semmi hiba, ha a Piszkavasgyár nétóságos Püspökség híre és engedelme nélkül semmi ásást s pincevágást ne kezdjenek ezentúl, amely különben is eddig sem lett volna szabad." A vár avítt falainak omlása azonban továbbra is központi kérdése maradt a városrésznek. 1818-ban Strausz József és Schmidt Antal egri polgárok, akik a mai Dobó utca 6. és 8. számú telkét bírták, kérelmezték Fischer érsektől, hogy javíttassa meg felettük a vár falait. Az elutasítás könyörtelen volt. Két érvvel vonta ki magát a vár birtokosa a veszélyes várfalak helyreállítása alól. Az első, egyébként igen figyelemre méltó érv így hangzott: „A puszta vár körül házakat tartó lakosok a Vár falai alatt pincéket csináltak, a falak fundamentomairól a földet leszedték és eféle módokon a Vár falait már régtől fogva önnen magok szánt szándékkal gyenge- teni meg nem szűnnek'.” Az érsek másik mentsége már csak szarvasokoskodás eredményeként születhetett: „A Vár falai, valamint más régi romlott puszta Várak elhagyatott állapotban és pusztuló félben jutván a Földes Uraság (azaz a püspökség) birtokába, senki azokat, akik ottan a magok hhsznokra vagy veszedelmekre húzókat építettek, a kármentés, kárpótlás iránt bizonyossá nem tette, arra való nézve senki nem is kívánhatja azt, hogy a maga szabad cselekedete miatt történhető kárát Mi a haszontalan falaknak igen költséges és lehetetlen con- zervátiója által eltávoztas- suk..Megengedte azonban nagy kegyesen Fischer érsek úr azt, hogy „KI-KI AZ OTT . LAKOZÓK KÖZÜL A MAGA HÁZAT OLY MÖDON, MELYET AZ AHHOZ ÉRTÉÖK S TISZTJEINK IS JÓVÁHAGY ANDANAK, MAGA KÖLTSÉGÉVEL MEGOLTALMAZHASSA." AZ ELAVULT. LEROMLOTT állagú falak, s nem csekély mértékben városi elődeink gondatlan pinceásásai s a mellőzött falrestaurálás kegyetlenül megbosszulta magát, s éppen napjainkra vár az a technikailag és anyagilag sem megvetendő feladat, hogy a mulasztásokat és az idő vas foga okozta avulást helyrehozzuk és megóvjuk nem csupán az ország egyik legbecsesebb várát az enyészettől, de az alatta lakó békés polgártársainkat is az életveszélytől, s javaink pusztulásától. Ez az eset is fényesen bizonyítja, hogy a levéltári adatok milyen pompásan járulhatnak hozzá napjaink problémáinak di- agnoztizálásához, titkainak felfedéséhez. SUGÁR ISTVÁN hány nap múlva megjelenő üzemi híradója nem számol be bő lére eresztett tudósí. tásban a nyugdíjasokat elbúcsúztató vacsoráról. „BENSŐSÉGES ÜNNEPSÉG KE. RÉTÉBEN VETTÜNK BÚCSÚT DERÉK VETERÁNJAINKTÓL” — ezt a cémet tette beszámolója fölé az újság. És most — életében talán először — Abádi Gáspárban feltámadt valami kötekedő szellem. Még aznap fellzereste a szerkesztőséget. — Nem bensőséges, hanem belsőséges volt a búcsúvacsora — mondta ellentmondást nem tűrő hangon a meglepett szerkesztő, vek. — Hiszen csupa belsőségből állt a vacsoramenii. A magam és a társaim nevében helyreigazítást kérek! Így történt, hogy a Piszka. vasgyár üzemi híradója fennállása óta először kénytelen volt a következő számában 1helyreigazító cikket közölni. Tehette ezt annál könyebben, mivel időközben Zsarnóczai főkönyvelőt' áthelyezték egy másik válM-t. hoz. Állítólag nem a saját kérésére. Heves Ferenc M I műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Zenekari muzsika 10.05 Iskolarádió 10.35 Tamássy Zdenkó: Vendégek (Vígopera) 11.15 Starker János gondonká- zik 11.40 Magányos utazás 12.35 Melódiakoktél 13.59 Ezeregy délután... 14.50 Éneklő Ifjúság 15.10 Harsan a kürtszói 15.44 Magyarán szólva... 16.05 Névadó 16.35 Bach: I. brandenburgi verseny 17.07 Köztünk maradjon! 17.30 Holnap közvetítjük... 18.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 Népi zene 20.00 Spanyolország János Károly évében 20.30 Mozart-áriák 21.00 Megmérettél 22.20 Bemutatjuk új felvételeinket 22.51 Meditáció 23.01 Händel-müvck PETŐFI 8.33 Slágermúzeum 9.20 Anti-törzsgárda 9.33 Derűre is derű.. . ' 10 00 A zene hullámhosszán 11.55 Látószög 12.00 Népdalok 12.33 Arcképek a lengyel irodalomból 12.50 Zenekari muzsika 13.25 Barkácsolók ötperce 13.33 Beszélni nehéz 14.00 Kettőtől hatig. .. 13.00 Miről vallanak a hang- lemezkatalógusok 18.22 Darvas Ferenc: Afro-Cuban ritmusok 18.33 Nóták 19.15 „Lidércnyomás” 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Irodalmi kirándulások 21.15 A rádió dalszínháza 23.27 Nóták SZOLNOKI RÁDIÓ 17.00 Műsorismertetés — Hírek — A Jackson Five együttes felvételeiből 17.10 Eszmecsere a környezetvédelemről — Kórusok 17.30 Szemle üzemi lapokból 17.35 Ütíörőhíradó — Könnyű hangszerszólók 18.00 Alföldi krónika 18.15 A Led Zeppélin együttes felvételeiből 18.28 Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes MAGYAR 8.00 Tévétorna 8.05 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé (ism.) 17.40 Mindenki iskolája 18.45 Barátunk, Finnország 19.20 Tévétorna 19.30 TV-híradó 20.00 Századunk (Dók.-film) 21.25 Tojáspatkoló 22.35 TV-híradó 3, 2. MŰSOR 20.01 Gazdaság és történelem 20.35 Az utolsó szélmalom (Rövidülni) 20.45 TV-híradó 2. 21.05 A talizmán POZSONYI 19.00 Híradó, publicisztika 20.05 Nem foglak szeretni! (Lengyel film) 21.35 Híradó, publicisztika 22.10 Musica viva 22.55 Sajtószemle mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 és este 8 órakor Vértestvérek Kalandos, színes, szinkronizált NDK film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Du., fél 4. fél 0' és este fél 8 őrákot De hová tűnt a 7 század? Színes, szinkronizált, francia-olasz fi lm vígjáték GYÖNGYÖSI PUSKIN: Du. fél 4. háromnegyed 6 és este 8 órakor Szépek és bolondok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Du. fél 4 órakor ' Szépek és bolondok Du. fél 6 és este fél 8 órakor Fehér farkasok HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Du. fél 6 órakor A pillanat embere H A fV A NT In •) •;« U TH : Prémium FÜZESABONY: Az ördög és a bábjátékos i
