Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-24 / 252. szám
Bányászszívvel — napvilágon mek oldják meg, újabban pedig munkaalkalmat jelent az^ is, ^ hogy a Budapesten működő, csökkent munkaképességűeket foglalkoztató ktsz bedolgozó részleget létesített Petőfibányán. Üj és a réginél nem kevésbé vonzó kerékvágásba került tehát a bányásztelepülés élete. És ez annál inkább örvendetes, mert bizony nagyon sokan nem bíztak benne. __— Gyakran megkérdezték tőlem — mondja Szamosvá- ri Ferencné —, igaz-e, hogy itt nyugdíjastelep lesz? Már hogy lenne igaz — válaszoltam —, honnan veszik -ezt? — Hát beszélik... Mindenfélét hall az ember, hogy más bányatelepekről is ide hozzák a nyugdíjasokat. De erről persze szó sem volt. Valaki álmodhatta ezt vagy kitalálhatta. Az élet pedig szépen megcáfolta. Petőfi bánya három arca Ennek a cáfolatnak jól megkülönböztethető, érdekes és egyben szép külső és belső megnyilvánulásaival találkozhat mindenki, aki Pe- tőfibányára látogat. A most mintegy 3700 lakost számláló település leginkább ugyanis egy nagy város központjához hasonlít. Még most, október közepén is szépen virágzó parkok fogadnak mindenütt, s ha dél- időben egy kis meleget lehel a nap, a kultúrház környékére, az iskolából és a napköziből éppen úton levő diákok serege foglalja el g. hosszú és széles lépcsősort. Az üzemek fiatal dolgozói is sétaúton vannak munkahelyük és a Fény éttérem- eszpresszá lapos tetejű, mindössze néhány esztendővel ezelőtt épült, modern vendéglátó egysége között. Ez már az új idők szellemében épült, s ez önmagában nem is lenne különösen érdekes. Hogy mégis feltűnő, azt inkább annak köszönheti, hogy az új KIS%-társas- házakkal együtt úgyszólván töszortiszjäja' af ätyöneß évek- . élejéri? é&út, jfHäßßem áwir» zaknaK. Éheket? ma is égy-' szerűen még csak kockának nevezik. S hasonlóképp állnak még a „kockák” előtti kor sötét terméskőből épült bányász- lakásai, s bármennyire is nehéz időkre emlékeztetnék — még szükség van. s jó ideig szükség is lesz rájuk. — Sok fiatal pár együtt él még a szülőkkel — mondják itt. is azt, amit annyi más helyen szántén hallani még. Nem ritka.y hogy. három nemzedék lakik egy fedél alatt: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek. Természetes, hogy külön otthonra törekednek, és a két új KXSZ-társasház már ennek jegyében épült, s ezekből rövidesen további Tudjuk és elismerjük: bányásznak lenni nem köny- nyű dolog. A szó, hogy bányász, nem egyszerűen csak foglalkozást jelöl, hanem hivatást, mi több, rangot is. Amikor pedig a helyzet úgy . hozza, hogy a szokásosnál is nehezebb, nagyobb feladattal kell megbirkózniuk, akkor minden túlzás vagy pátosz nélkül a széncsata hőseinek nevezzük őket. Mindez bizonyára nagyon sok bányásznak eszébe jutott, amikor jó néhány esztendővel ezelőtt bezártak azok a bányák, amelyekben a.további termelés már gazdaságtalan lett volna. Ezek közt volt Petőfibánya is. A község ma már Lőrincihez tartozik, tanácsi munkáját Szamosvári Ferencné irányítja. Így volt ez a bánya bezárásának idején is. — ,A kultúrházban tartót- 'tak akkor egy nagygyűlést *— mondja lassan, jól meggondolva a szavakat. — Akkoriban Tiliczky József volt az országgyűlési képviselőnk, ő mondott beszédet. "Az volt a lényeg, hogy megnyugtatta az embereket: nem dől össze a világ, nem kell megijedni. — És a bányászok? — Volt néhány család, akik megmondták: bánya nélkül nem tudnak élni. Ők el is mentek. Oroszlányba, Tatabányára, meg ide, Borsodba, Kazincbarcikára. A bánya legfontosabb gazdasági, s egyben politikai feladata az volt, hogy megfelelő munkalehetőséget teremtsen a volt bányászoknak. így jött létre a Mát- raalji Szénbányák vegyes- . üzeme, amely lényegében a lakótelep fenntartója. Ide tartózik a szolgáltatás, az ; anyagellátás, az építkezés. . Még házgyári részlegük is van, a környéken már több 'óvodát és iskolát építettek. Hasonlóképpen jó munlca- alkalmat kínált a Gál Béla vezette gépüzem, amelyet kibővítettek és önállóvá alakult. Jó megoldás volt az is, hogy Budapestről idetelepült a VEGYÉPSZgftver^ tikális gyárdteíségf, - § fezeik együttesen végül Mtifib' Mm-' kalehetőséget kínáltak, mint amennyire a volt bányászok igényt tarthattak volna. Kevesebb kereset * — Azaz.'IC — igyekszik helyes irányba terelni Sza- mosváriné a gondolatmenetet —, arról van szó, hogy ’ 'munkalehetőség akadt, de az új’ munkakörben természetesért kevesebb volt a kereset, mint a bányában. Így aztán • a, régiek mellett új munka - ■ erő-kínálat is jelentkezett a korábbi háziasszonyok személyében. Foglalkoztatásukat a már említett, Őnáííóvá vált üzehárom új épül még. Ezek és újabb kertes házak enyhítik majd a lakásgondokat. Hány kezük fegyen az édesanyáknak így tehát — minden korábbig találgatás, jósolgatás ellenére — nemhogy öregedne, inkább egyre fiatalodik Petőfibánya. Egyre több az iskolás és az óvodás korú gyerek, és ez az önmagában örvendetes tény gondokat is okoz. Hiába bővítették ki néhány i évvel ezelőtt az óvodát, ma már igencsak szűkös. Molnár Gyuláné vezető óvónőtől tudjuk, hogy a 120 százalékos kihasználás (értsd: zsúfoltság) ellenére sok apróságot nem tudnak felvenni. Az anyukák viszont dolgozók, s nagy részük nem jobb belátásából, hanem egyszerű kényszer- helyzet miatt veszi igénybe a hároméves gyermekgondozási „pihenőt”. — S itt be is zárul a kör, visszaérkeztünk oda, ahonnan a beszélgetés kezdetén elindultunk — foglalja össze mondandóját Szamosvári Ferencné. — Itt ugyanis kétféle anyagi tényező érvényesüléséről van szó. Egyik az, hogy a férfiak jövedelme kevesebb, mint annak idején a bányában volt. Hogy ezt a család ne érezze meg, munkába kellett állniuk az asszonyoknak. A másik oldalon pedig ott vannak a kicsinyek, akiket bölcsődékben, óvodákban kellene elhelyezni, hogy a fiatal anyukák dolgozni tudjanak ... A helyzeten majd enyhít ö bánya és a tanács rövidesen rügyet hajtó új beruházása, egy 50 gyermek elhelyezésére alkalmas óvoda, ehhez olyan nagy konyhát építenek, amely 300 személy étkeztetésére lesz alkalmas. Bányászok: gyengébbek és erősebbek . Ezzel % valóban bezárult a „bábyá ' utáni” hétköznapok láncolatának köre. Bátran elmondhatjuk: megnyugtatóan. Megnyugtatóan még akkor is, ha a napvilágon dolgozó férfiak szívük egyik kis zugában még mindig bányásznak vallják magukat, s bajtársias barátsággal köszöntik azt a talán ötvenfős kis csapatot, amelynek tagjai sem a bányától, sem a teleptől nem tudtak elszakadni, s egy buszt kitöltve Visontára, Gyöngyösorosziba utaznak, ök — mert nem tehettek a természetük . ellen, mert talán gyengébbek, talán erősebbek voltak mint mások — bányászok maradtak. B. Kun Tibor A város Is felajánlotta segítségét Még ez évben megkezdik Eger új telefonközpontjának szerelését Még üresen áll a szép központ, de rövidesen megjelennek a szerelők, hogy a ma még néma épület rövidesen megszólaljon. (Fotó: Szántó György) Egy Budapest—Havanna közötti szabad telefonvonalra a Magyar Posta jóvoltából ma már egy percig sem kell várni. De tessék csak Egerből Egerbe telefonálni! Ugye jobb, ha nem is beszélünk róla... Szerencsére mindezt nemcsak az egriek, hanem a posta országos vezetői is tudják, és ha még egy-más- fél évet ki is kell „böjtölnie” a városnak, de utána aztán igen korszerű, minden igényt kielégítő telefonközpontja lesz a megyeszékhelynek. Bár nem adtak rá gáran- ciát, de a központ berendezéseit gyártó és szerelő vállalat gazdasági, politikai vezetőinek, valamint a beruházás irányítóinak az egri városi pártbizottságon tartott „taktikai értekezletükön” még annak a lehetőségét sem zárták ki, hogy a tervezettnél valamivel élőbb elkészülhet az oly régóta kért, és hiányzó új létesítmény. Ez csendült ki például Iglódi Gábornak, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár vezérigazgatójának töprengő szavaiból is, aki a lehetőségeket és az elvégzendő feladatokat latolgatva kiBarátsági napok írta: Dieter Henze, az NDK budapesti Kulturális és Tájékoztató Központjának igazgatója Jó barátokra jellemző, hogy egyik örül a másik sikereinek és a fontos évfordulókat együtt méltatják és ünnepük. Ez a gondolat képezi alapját a holnap kezdődő NDK—magyar barátsági napoknak is, amelyet az NDK megalapításának 27. évfordulója alkalmából nyitunk meg Heves megyében. • Mi, az első német szocia- - lista munkás- és paraszt- állam polgárai, nagy örömmel és hálával fogadjuk azt a sok szívélyes jókívánságot, melyeket államunk születésnapján kaptunk. Az MSZMP és a Hazafias Népfront megyei bizottságai, Heves megye állami szervei által, a barátsági napok keretében . szervezett rendezvények, barátsági nagygyűlések meggyőzően bizonyítják, hogy milyen szoros is a barátság fonala a magyar nép és az NDK népe között. Munkánkról, sikereinkről szoló beszélgetésektől, országaink munkásainak tapasztalatcseréjén keresztül, barátsági nagygyűlésekig terjednek ezeknek a napok- pak oly sok szeretettel előkészített programjai. Ezek a találkozások mind egyértelműen bizonyítják, milyen sokoldalú is az a népeink közötti közeledési folyamat, amely az államaink között mind jobban elmélyülő kapcsolatok jellemzője. Ilyen alkalom volt például az a hangverseny is, amelyet szeptemberben NDK- beli művészek, mintegy ezen napok előhírnökeiként Egerben adtak. A ma kezdődő barátsági napok azért kerülhettek megrendezésre, - mert országaink vezető pártjai, az NSZEP és az MSZMP ennek alapjait hosszú évek alatt szoros együttműködéssel megteremtették és in-, ternacionalizmuson az igaz barátság ügyét és szocialista testvérnépeink mind szorosabbá váló osztályszövetsé- gét értették. Ezek a kapcso- ■ latok azáltal is erősödnek, . hogy államaink szilárd oszlopai a szocialista államközösségnek és megbonthatatlan testvéri szövetség fűzi őket a Szovjetunióhoz. Akár az erőfeszítésekről van szó, amelyeket népeink .életének szebbé és jobbá tétel érdekében fejtünk ki, akár a harcról, hogy népeinknek a békét biztosítsuk, pártjaink mindenkor egyetértenek és egyesítik erejüket. Az MSZMP XI. és az NSZEP IX. kongresszusával mindkét ország a fejlett szocialista társadalom további építésének fontos szakaszához érkezett. Szilárd elhatározásunk, hogy ebben minden erőnkkel támogatjuk egymást, hogy erőfeszítéseinket még eredményesebben tudjuk összehangolni, meggyőzően jut kifejezésre olyan jelentős egyezményekben, mint a népgazdasági tervek múlt év végén aláírt koordinálása, amely az évtized végéig nemcsak a gazdasági és tudományos-technikai együttműködés alapjait tágítja ki, hanem egyidejűleg országaink népgazdaságának teljesítőképességét és effek- tivítását is növeli, valamint népgazdaságaink mind szorosabb összefonódásához is vezet. Ez az egyre szorosabbá váló együttműködés Heves megyében is érzékelhető. Nemcsak abban, hogy itt is dolgoznak munkások NDK gyártmányú gépeken, hogy fiatalok az NDK-ban nyernek szakképesítést, hogy az egri és Eger környéki borokat a mi országunkban is szívesen fogyasztják. A megye több száz lakóját baráti szálak fűzik NDK-állam- polgárokhoz. Joggal mondhatjuk, hogy népeink sokoldalú kapcsolatai ma már a párt — és állami vezetők találkozásaitól, az üzemek, munkáskollektívák, kulturális intézmények és sportklubok sokféle kapcsolatáig terjednek és a személyes barátságok száma állampolgáraink között egyre növekszik. Ezt a barátságot tovább mélyíteni, mind több emberre kiterjeszteni, kétségkívül ez lesz a holnap megnyitó barátsági napok eredménye is. Hálás köszönet illeti ezért mindazokat, akik ezt a szándékot személyesen is támogatják és segítettek vagy segítenek abban, hogy ezek a napok mindannyiunk számára felejthetetlen élményt nyújtsanak. csikét maga is soknak találta — a megye, a város vezetőinek maximális egyetértésével — a szerelésre szánt másfél esztendőt. De maradjunk a jelenben, s hallgassuk meg Schneider Józsefet, a munkálatokat egyeztető és irányító Posta Központi Beruházási Iroda igazgatóhelyettesét, akivel többek között arról beszélgettünk, hogy mikorra készül el, és mit is tud majd az új telefonközpont? — Mint ismeretes, a leendő központ épülete — kezdte a beszélgetést az igazgatóhelyettes — már elkészült. Ez a létesítmény nemcsak korszerű, hanem szemre is igen tetszetős. Talán itt érdemes elmondani, hogy a légkondicionált gépteremre azért nem kerültek ablakok, hogy a legkisebb külső szeny- nyeződ'éstől is megvédj ük a benne üzemelő technikai berendezéseket. — Az épület kivitelezési munkálatait a Miskolci Postaigazgatóság bonyolította. A „Icarmesteri pálca” most viszont már az önök kezében van. — A most kezdődő feladatok egészen más jellegűek, mint a létesítmény építése volt. Többek között ezért vette át irodánk a miskolciaktól a beruházás további bonyolítását. — Ismeretes, hogy a központ berendezéseit a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár késziti, szereli össze. Az első szállítmánya mikor érkezik meg Egerbe? — Napi pontossággal nem tudnám megmondani, de az egészen biztos, hogy még ebben az évben megkezdjük a központ szerelését. — Ezek szerint párhuzamosan történik majd a berendezések gyártása és szerelése? ■— Igen. A szükséges szerződéseket megkötöttük, pillanatnyilag nem látunk akadályt a folyamatos munkának. — A múzeumba illő jelenlegi központnak 2500 állomása van. Mekkora kapacitása lesz az újnak, s mit tudnak majd a berendezései? —■ A crosbar rendszerű központnak egyelőre nyolcezer állomása lesz. amely azonban akár 16 ezerre is bővíthető. Átadásával Eger is bekapcsolódik az országos távhívásos hálózatba. — A helyi beszélgetés időméréssel történik Egerií? — Igen, hárompercenként egy forint. — Ma még több százan várnak telefonra a városban. Az új központ megépítésével ezek szerint valamennyi igényt ki tud majd elégíteni a posta. — A központ kapacitásán nem múlik az igények kielégítése. — A posta már hónapok óta nagy ütemben fejleszti, korszerűsíti a városban a központhoz kapcsolódj telefonhálózatot. Ezek a munkálatok jó ütemben haladnak? — Csak elismeréssel szólhatunk a posta dolgozóiról. Egyben türelmét, megértését kérjük a város lakosságának egy-egy utca, járda felbontása miatt. A hálózatot korszerűsíteni, felújítani, bővíteni ugyanis csak bontásokkal lehet — Tehát: végre minden tekintetben zöld útja van az új telefonközpontnak? — így igaz. Higgyék el az egriek, hogy mi is legalább úgy örülünk az új létesítménynek, mint ők. Akárcsak annak is, hogy a város nagyon komoly segítséget ajánlott fék a tervszerű, a folyamatos munka segítésére. Minden bizonnyal éjünk is vele. — A jelenlegi és a leendő telefontulajdonosok nevében kérdezzük végezetül: mikorra várható az új központ üzembe helyezése? — 1978 júniusának végére. Ahogyan az elfogadott beruházási program ígéri.. 1 Bár még nincs nagy hagyománya, hogy egy-egy fontosabb beruházás határidő előtt készüljön el, de azért már több példa akad Heves megyében, Egerben is arra, hogy sikerült lerövidíteni a határidőt. Egészen biztos, hogy a város kalapot emelne a posta, valamint a gyártó és szerelő cégek előtt, ha a ma még büszkén, de némán álló épület valamivel előbb „megszólalna”, mint 1978 júniusa. Elhisszük, hogy nem könnyű, de hátha, nem is lehetetlen. Mindenesetre: ' érdemes , lenne megpróbálni. Koős József 1976. október 24., vasárira®
