Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-14 / 243. szám

Ma összeül az országgyűlés T Mint jelentettük, a Magyar Népköztársaság Elnöki {Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján csütörtök délelőtt 11 órára összehívta az ország- gyűlést. Az ülésszak napirendjén szerepel előreláthatóan a közművelődési törvény tervezete; a tanácstagok válasz­tásáról szóló törvénytervezet, valamint a nehézipari mi­niszter beszámolója a tárca irányítása alá tartozó köz­ponti fejlesztési programok végrehajtásáról és annak so­ron levő feladatairól. Losonczi Pál egy perui termelőszövetkezetbe látogatott L IMA: A perui forradalom „szü­löttével” a termelőszövetke­zeti mozgalommal ismerke­dett kedden — hivatalos, ba­ráti látogatásának harmadik napján — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A magyar államfő kora dél­előtt érkezett meg a Limá­tól vagy 70 kilométerre fek­vő Huaral völgybe — a fő­város hagyományos gyü­mölcs- és zöldségellátó kör­zetébe — s itt, a huandoi termelőszövetkezetben töl­tötte az egész napot. A huandoi termelőszövet­kezet — tájékoztatták az El­nöki Tanács elnökét — 1968 után ^lakúit meg, amikor a katonai kormány átvette a hatalmat. A gazdaság életé­vel ismerkedő Losonczi Pált a tsz tagjai ebédre is ma­rasztalták, hiszen délig a fe­lét sem mutatták mindan­nak, amire az Elnöki Ta­nács elnökének figyelmét fel szerették volna hívni. Így Losonczi Pál az egész napot Huandóban töltötte, s csak a kora esti órákban indult visz- sza Limába. A tervezett program szerint az Elnöki Tanács elnöke szerdán Cuzcóban, az ősi in­ka városba utazott, ellátoga­tott a legendás Macchupichu- ba, s csütörtökön délután tér vissza a perui fővárosba. Lázár György Vácott Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szerdán Vácra látogatott, ahol a város veze­tőivel tanácskozott, majd megtekintette a város több létesítményét. t Ütjára elkí­sérte Cservenka Fere nőné, a Pest megyei pártbizottság el­ső titkára és dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke. (MTI) Huszár István hazaérkezett Tokióból Huszár István, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és az általa vezetett küldöttség japáni látogatása során a hivatalos tárgyalások után megbeszéléseket folytatott az üzleti élet képviselőivel. A hivatalos és az üzleti kö­rökkel folytatott megbeszélé- •eken megvitatták a magyar —japán gazdasági kapcsola­tok fejlesztésének, a műsza­ki-tudományos együttmű­ködés bővítésének kérdéseit. Dr. Koós Péter, a Magyar Népköztársaság tokiói nagy­követe fogadást adott a kül­döttség tiszteletére. A Huszár István vezette küldöttség szerdán este hazaérkezett Budapestre. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVH. évfolyam, 343. szám ÁRA; 80 FILLER 1976. október 11., csütörtök Az internacionalizmus — nemzeti létérdekünk Befejeződött Egerben a szocialista hazafiságról rendezett országos tanácskozás Szerdán reggel — az egri városi tanács dísztermében — Dobozy Imrének, az írószövetség elnökének vezetésével folytatta munkáját a szocialista hazafiságról rendezett or­szágos tanácskozás. A konferencián megjelent és az elnök­ségben helyet foglalt — többek között — Garamvölgyi Jó­zsef, kulturális miniszterhelyettes, Szalay István, a megyei tanács általános elnökhelyettese, valamint Fiala Tivadarné, országgyűlési kéviselő. Mint arról már tegnapi lapszámunkban hírt adtunk kedden délelőtt dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője tartott előadást. A szocialista hazafi- ság, az internacionalizmus és a békés egymás mellett élés, címmel, amelyet vita követett. a hazánkba utazók, mind a tőlünk külföldre látogatók a valóságnak megfelelően lás­sák és érzékeljék a mi si­kereinket, gondjainkat, a másutt kibontakozott fejlő­dést és a nehézségeket. Először Dr. Szabolcs Ottó, az Oktatási Minisztérium fő­osztályvezetője szólt hozzá, aki a fiatalok bizonyos mér­tékű tájékozatlanságát ele­mezte. Szólt az egyre foko­zódó turizmusról, a nézetek, a vélemények cseréjéről. Szerinte az eligazodást segí­tené az, ha mindig a leg­fontosabb ismereteket sajá­títtatnák el velük. Beszá­molt arról, hogy az UNES­CO támogatásával tíz euró­pai ország oktatási szakem­berei, tankönyvírói pontosí­tották a különböző okok miatt eltérő tárgyi adatokat. Ezek a tárgyalások hozzájá­rultak a különböző világné­zetű alkotók közötti baráti kapcsolatok erősítéséhez. Nagyra értékelte a helytör­téneti, a honismereti mun­kát, hiszen ez is táplálja a szűkebb környezet, a szülő­föld szeretetét. Persze csak akkor, ha a diákokat irá­nyító tanár is kutatómun­kát végez, s beavatja őket a műhelytitkokba. S. Hegedűs László, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára a cselekvő hazafiság és az egészséges lokálpatriotizmus kapcsolatá­ról szólt, majd a nemzeti­ségek helyzetére utalt. Je­lezte: nem elsődleges cél az asszimiláció. Érdemes len­ne többet foglalkozni azok­kal a haladó gondolkodók­kal, akik már a múlt szá­zadban kardoskodtak a ki­sebb népcsoportok jogaiért, kulturális eredményeik vé­delméért. Kárpáti Sándor, a SZOT osztályvezető-helyettese a szakszervezeti nevelőmunká­ba nyújtott bepillantást, majd a nemzetközi kapcso­latokat említette. A SZOT 104 ország 937 szervezetével működik együtt. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy mind Dr. Bán Károly ezredes Ágoston László, a Lobogó főszerkesztője a hazafiságra, internacionalizmusra neve­lés jobb módszereit sürgette. Nem. elég világos tényekkel érvelni, szenvedélytelenül visszautasítani • a vádakat, ennél sokkal hatékonyabb, a Sok volt az eső Hég a fele sincs elvetve 'Az utóbbi esztendők leg- esősebb szeptemberét tudjuk magunk mögött. Az elmúlt hónapban megyénkben ke­reken 100 milliméter eső áz­tatta a földeket és ez igen erőteljesen érezhető is volt az őszi mezőgazdasági mun­kákban. Különösen érzéke­nyen érintette az esőzés a jövő évi kenyérnekvaló, a búza vetését. Megyénk közős gazdaságai, mezőgazdasági nagyüzemei 54 ezer hektáron vetnek ke­nyérgabonát az idén. Ebből a területből viszont még hát­ra van több mint 50 száza- lék. Á felázott földekre ugyan­is nem lehetett ráhajtani a nagy teljesítményű erőgépek­kel, sokszor napokig, sőt az is előfordult, hogy teljes hé­ten keresztül szünetelt a ve­tés. Az októberi napsütés végre lehetővé tette a folya­matos munkát és az utóbbi két hét jó tempójú munkájá­ból a tervezett terület mint­egy 40 százalékán jutottak földbe a magvak. Érdekesség, hogy a haj­dan szinte egyeduralkodó­nak számító Bezosztája bú­za az összes kenyérgabona­vetésterületnek már 20 szá­zalékát sem foglalja cl. He­lyette sok jó tulajdonságuk miatt kedveltebbé váltak az újabb intenzív szovjet fajták, mint például a Ljubilejnaja, a Rannaja és a Kavkáz. . Egyre nagyobb teret hódíta­nak a korai érésű, a közel­múltban kikísérletezett mar- tonvásári és kompolti bú­zák. A gazdaságok igen meg­kedvelték az olasz Libelulla és a jugoszláv Száva búzát, amelyek ugyan hazájukban többnyire takarmánybúza­ként szolgálnak, a magyar éghajlati és talajviszonyok közepette viszont kiváló lisz­tet adó fajtákká léphetnek elő. Az elmúlt esztendőben például Orosházán a legjobb kenyeret az olasz és a jugo­szláv búzából lehetett sütni. Jól halad a betakarítás Időben befejezték a füzes­abonyi járásban a burgonya betakarítását: a 343 hektár­ról 2600 tonna termést tá­roltak télire. A 650 hektáron termesztett cukorrépa felét is betakarították már a gé­pek segítségével. Poroszlón, Mezőtárkányban és Sarudon egyaránt több mint 100 hek­tárról szedték már fel a ter­mést és folyamatosan szállí­tanak a cukorgyárak részére. Befejezés előtt áll a napra­forgó gépi betakarítása, Fü­zesabonyban 100, Kaiban 1G0, Mezőszemerén 393, Mezőtár­kányban pedig 200 hektáron végezték el ezt a fontos munkát. A kukorica törését elsőnek a besenyőtelki Le­nin Termelőszövetkezetben kezdték meg a gépek. Biz­tonságba került a 160 hektá­ron termesztett szója zöme és a 148 hektáron termesztett zöldségféleség többsége. A feldebrői Rákóczi Tsz 101 hektáron tervezett szerves trágyázásból a terület 50 retelésben és a termés felét már le is szedték. Tárolóba került a járásban ezer hektár silókukorica, ke­vés híján 16 ezer tonna ter­méssel. A két és fél ezer hektáron tervezett szerves trágyázásból a terület 50 százalékára szórták ki a ta­lajerő-visszapótlást jelentő szerves trágyát. A betakarítási munkák mellett most a vetőgépeké a legfőbb szó, s a járás min­den közös gazdaságában nyújtott műszakban végzik a vetőgépek az ősziek vetését. Az erőgépek mindenhol elvé­gezték az őszi vetések alá történő szántásokat, összesen 12 266 hektáron. Befejeződött az őszi árpa vetése, amelyből Feldebrőn 260, Kálban 300, Mezőszemerén 153, Sarudon pedig 91 hektárt vetettek. Kálban 200 hektár rozs veté­sét végezték el többek kö­zött Mezőtórkőny Kiegyensúlyozottan, gyors ütemben folynak az őszi betakarítási, előkészítő és ta­lajmunkák a mezőtárkányi határban. Az Aranykalász Termelőszövetkezet cukor­répaföldjeiről a termés 50 százalékát — 1650 tonnát — elszállították már a hatvani cukorgyárba és a tervek sze­rint október 20-ig a répabe­takarító kombájnok mind a 150 hektáron végeznek e munkával. A szövetkezetben 250 hektáron vetettek napra­forgót és a 16 mázsás átlag­termés is rövidesen a mag­tárakba, illetve az átvevőhe­lyekre kerül. Ugyanakkor késlekedik a lassú érés miatt a 250 hektárnyi kukorica tö­rése. Kitartóan kattognak a lucernaíöldeken is a speciá­lis kombájnok, melyekkel mintegy 100 hektáron kell begyűjteni a takarmánynö­vény értékes magját, csak­úgy, mint azt a kilenc tonna uborkamagot, aminek átvé­telére a magtermeltető válla­lattal szerződtek a tál ké­ny iák. Az őszi búzának már több mint a fele földbe került, és ha az idő nem szól Közba hónap végére mind a 1100 hektáron befejezik a vetést. A talaj előkészítő mun­káknak alkalmazkodniuk kell a betakarítás üteméhez, — és minthogy az idő sür­get —, így a Rába—Steiger traktorok éjjel-nappal vég­zik — a tsz 3300 hektáros te­rületének csaknem egyhar- madán — az őszi mélyszán­tást, míg a termelőszövetke­zet MTZ gépeire az egyéb talajmunkák — vetés, szán­tás. műtrágyázás — jutnak. Füzesabony A füzesabonyi Petőfi Tsz- ben a vetőszántásokkal már végeztek és az őszi mély­szántással is előbbre járná­nak, ha két amerikai IHC-, traktoruk nem lenne kény­szerpihenőre kárhoztatva. Így mindössze 500 hektár ke­rült megforgatásra az 1800- ból, és a tsz területén végzett meliorációs munkák — csa­tornázás, terepegyengetés — még tovább késleltetik a nö­vénytermesztési feladatok el­végzését. Itt is egy jó hónappal ké­sőbb tudják csak megkezde­ni 580 hektár kukorica gépi betakarítását, mivel a szárak még zöldek, a csövek ned­vességtartalma is meghalad­ja a megengedett mértéket, így veszélybe került e terü­leten az őszi mélyszántás is. Más jellegű nehézségekkel kell megküzdeni a cukorrépa felszedésénél. A lágy, raga­dós talajon lassabban halad­nak a kombájnok, s ráadásul a tisztítást, fejelést is csak felületesen végzik el a gé­pek. Nem csoda hát, ha ed­dig még csak mintegy tíz hektárról- sikerült a cukor­répát elszállítani, gyakori a minőségi kifogás is, így meg­kezdik a kézi szedést diákok és tagok részvételével. Biztatóbb a helyzet a siló- kukoricánál, melynek há­romnegyed részét már le­vágták és végeztek a 100 hektár káposztarepce beta­karításával is. A Petőfi Tsz- ben már hagyományosan ilyenkor csak őszi búzát vet­nek, mi több, várhatóan tíz nap alatt végeznek is e mun­hittel párosult érzelmi teli- tettség. Farkas József, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának titkára a honismereti tevékenységgel kapcsolatban elmondotta, ha feldolgozzuk a felszabadulás óta eltelt időszak történeté­nek fordulóit, az egyes köz­ségek, szövetkezetek króni­káját, akkor tulajdonképpen szocialista rendünk maga­sabb rendűségét bizonyítjuk, s az ifjúságot szűkebb ha­zájának szeretetére nevel­jük. Fejti György, a KISZ köz­ponti bizottságának titkára az ifjúsági szervezet tenni­valóit sorolta a honvédelmi nevelés, az Ifjú Gárda-kép­zés, a tömegsport fejlesztése terén, örvendetes, hogy bő­vültek a kapcsolatok a szo­cialista országok ifjúsági mozgalmaival. Fekete Gyula író a korábbi tanácskozások állandó részt­vevője, a békés egymás mellett élés esélyeiről be­szélt. Hangsúlyozta: , u fennmaradásunkért ma már nem lehet csak fegy­verekkel hadbavonulni, hiszen a korszerű hadi- technika szinte képtelen­séggé teszi a háborút. A szembenálló feleket, a mindennél előbbvaló ér­dek ülteti tárgyalóasztalhoz. Felhívta a figyelmet a ne­gatív jelenségekre, többek között arra, hogy előretör­nek a nemzeti korlátokat nem ismerő, a mindenáron profitra törő mammut mo­nopóliumok, s velük csak a munkásmozgalom internacio­nalista összefogása szállhat szembe. Megkapó szavakkal ecsetelte a reménytkeltő távlatokat, a leszerelés biz­tató kilátásait. Dr. Bodó László, az Orszá­gos Pedagógiai Intézet mun­katársa elmondotta, hogy helyes lenne a fiatalokkal kötetlenebbül politizálni, ol­dottabb stílusban gyarapíta­ni ismereteiket, formálni tá­jékozódó képességüket. Ez a módszer elősegítené a nyílt véleményalkotást. Bóta Albert, a megyei pártbizottság Oktatási Igaz­gatóságának vezetője meg­állapította, hogy a tanács­kozás során említett gon­dok az egri intézmény mun­kájában is jelentkeznek. Elő­fordul, hogy a hallgatók a hazafiság és az internacio­nalizmus, a nemzeti és a nemzetközi érdekek kapcso­latát nem minden esetben értékelik a változó valóság­nak megfelelően. Ennek oka a hiányos tájékozottság. Rá­tapintanak ugyan a szocia­lista közösség meglevő gond­jaira, ám az objektív okokat nem mindig, ismerik fel. Hangsúlyozta: a pontatlan ismeretekkel (ényérvekkel, mindenki számára közérthe­tő, osztályérdekekre támasz­kodó propagandával kell szembeszállni. Dr. Bán Károly ezredes arra hívta fel a figyelmet, hogy az imperialisla propa­ganda hadügyi vonalon is (Folytatás a 3. oldálo

Next

/
Oldalképek
Tartalom