Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-13 / 242. szám
Elég csak az üveget felmutatni..^ Csehszlovák képzőművészeti kiállítás a Műcsarnokban A mai csehszlovák, képzőművészetet bemutató kiállítás nyílt a Műcsarnokban a csehszlovák kultúra napjai alkalmából. Képünkön Sponek Ladislav szobra: A család. (MTI Foto — Kovács Gyula — KS) Rendelet az egyetemet, főiskolát végzett pályakezdő szakemberek elhelyezkedéséről r A munkaügyi miniszter most megjelent rendelete értelmében a jövő évtől csak pályázati rendszer keretében létesíthetnek a vállalatok és szövetkezetek munkaviszonyt, illetve szövetkezeti tagsági viszonyt felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben pályakezdő szakemberekkel. Ezzel az intézkedéssel egyrészt azt segítik elő, hogy a munkaerőhiánynyal küzdő, népgazdaságilag fontos vállalatok, intézmények könnyebben fiatal értelmiségihez jussanak, ugyanakkor a pályázat nyilvánossága megakadályozza a protekciót s lehetővé teszi, hogy a pályakezdők lehetőleg a képességeiknek legmegfelelőbb állásban helyezkedhessenek el. A rendelet a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán 1977. január 1-e után végzőkre vonatkozik, s páKépzőművészeti pályázat középiskolásoknak lyakezdőknek a végbizonyítvány megszerzésének napjától a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyeken eltöltött hároméves munkaviszony tartamára számítanak. (Az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és jogászok esetében a kezdő időpont a diploma megszerzésének napja.) A vállalatok pályázati felhívásukat minden év június 15-ig és december 31-ig közvetlenül a képzés szakiránya szerinti egy vagy több felsőoktatási intézményhez küldhetik meg. A felsőoktatási intézmény a pályázati felhívásokat minden évben, általában legkésőbb január 15-ig, illetve június 30-ig közzéteszi. Pályázatot az a hallgató nyújthat be, aki a felsőoktatási intézmény utolsó tanulmányi félévére beiratkozott és nem részesült társadalmi ösztöndíjban. A pályázó egy vagy több, de legfeljebb három pályázatot nyújthat be. Az utóbbi esetben külön iraton meg kell jelölnie, hogy melyik helyre pályázik első-, másod-, illetőleg harmadsorban. A pályázatot a pályázati felhívást kiíró vállalat vezetőjéhez címezve a felsőoktatási intézmény vezetőjénél kell benyújtani. A felsőoktatási intézmény vezetője a benyújtott pályázatot a hallgatóról készített jellemzés alapján véleményezi. A vállalatnak a pályázatokról egy hónapon belül döntenie kell, és arról a pályázókat haladéktalanul értesíteni köteles. A pályázat elfogadása esetén a munka- szerződést két héten belül írásban kell megkötni. A vállalat a munkaszerződés megkötéséről tájékoztatja azokat a felsőoktatási intézményeket, ahol a pályázati felhívást közzétették. Ha a pályakezdő szakember — különösen méltánylandó okok miatt — pályázat útján nem tudott elhelyezkedni, a felügyeletet gyakorló miniszter a munkáltatónak engedélyt adhat a pályázat nélküli alkalmazásra. A munkaügyi miniszter rendelete nem vonatkozik a tanulmányi szerződés alapján pályát kezdő szakemberekre, továbbá az iparművészeti, a képzőművészeti, a színház- és filmművészeti, valamint a zeneművészeti főiskolán nem pedagógus képesítést szerzett pályakezdőkre. (MTI) Kismamák, csecsemők és a tej Kazinczyéknál még mindig nagy szenzáció az etetés. Ilyenkor a dédike is segít, hiszen egyszerre két kislány sir, kiabál és követeli az anyatejet. — Reggel, ébredés után, az az első dolgom, hogy tejért megyek az apróságoknak. A napi porció kettőjüknek 800 gramm. A kicsik megszületése után sajnos csak egy-két hétig érezhettem a szoptatás örömeit, mivel hamar elapadt a tejem. így aztán nem tudtam eleget adni a két éhes szájnak. Orvoshoz fordultam és így jutottam el az egri anyatejgyűjtő állomásra, ahol segítettek a lányaimon. Lehetetlen kideríteni, hogy vajon kik lehetnek a jótevőink, de ha megtudnám, köszönetét mondanék azoknak az anyukáknak, akik segítettek, hiszen a tőlük kapott egészséges tejtől napról napra szebbek és erősebbek a csemetéim. Igaz, már esznek burgonyát és különféle tápszereket is, de legjobban még most is az anyatej ízlik az ikreknek — mondja Anita és Tímea édesanyja, majd hozzáteszi: — Én is szívesen adnék más gyermekének az enyémből, mert tudom, hogy menynyire fontos és nélkülözhetetlen az anyatej. És akkor biztosan nem arra lennék kíváncsi, hogy mennyit kapok, hanem arra, hogy mennyit adok naponta. HORDJÁK, VISZIK — ÉVENTE TÍZEZER LITERT —A portán elég csak a tejesüveget felmutatni, máris szabad az út befelé — mondja Portisch Istvánná, az egri kórház anyatejgyűjtő osztályának védőnője. A megyeszékhelyen 1976-ban alakult meg a tejbegyűjtő. A népszerűségét, szükségességét a számok bizonyítják. Míg az első évben 300 litert gyűjtöttünk össze, addig ebben az évben már tízezer liternél is többet. És ez a mennyiség évről évre növekszik. Csak győzzék az anyukák tejjel az igények kielégítését, akkor biztosan nem lesz semmi baj. A szülészeten kutatjuk fel a bő tejjel rendelkező anyukákat, hogy segítsenek a kicsinyeken. Örömmel mondhatom, hogy eddig még senki sem tagadta meg a kérésünket. A kórház után a lakásukra is elmegyünk, naponta vagy kétnaponként a tejért. A mamák kapnak tőlünk steril üvegeket és ha a tejet nem tudják megfelelő hőmérsékleten tárolni, még egy 50 literes hűtőszekrényt is. Az. első esztendőben sokakat csak a hűtőszekrény ösztönzött a tejadásra, mostanában már a raktáronpo- rosodnak ezek a berendezések. Minden kismamát megtanítunk a tej tisztán tartására. Eddig még senkit sem kellett figyelmeztetnünk a kellő higiénia betartására. A tejet hűtőtáskában szállítjuk be az állomásra, majd a szükséges vizsgálat után 200, 300 és 500 grammos üvegekben, hűtőben tároljuk, de nem sokáig, mert másnap már viszik az apukák, az anyukák, sokszor a nagymamák az értékes csecsemőeledelt. NEM LEHET HAMISÍTANI... — Az országban egyedülálló a helyzetünk, mi ugyanis a kórház véradó állomásán gyűjtjük össze az anyatejet — mondja dr. Molnár Miklós, a véradó állomás vezető főorvosa. — A magyarázat egyszerű: igaz, hogy a vér és tej színében és összetételében is különbözik, a vizsgálat menete, technológiája azonban mindkét esetben megegyezik. Először itt, helyben megnézzük a tej tisztaságát, hamisítatlansá- gát. Régebben ugyanis volt példa rá, hogy sokan tehéntejjel és vízzel hígították fel az anyatejet. A hamisítást azonnal ki tudjuk mu- tani, sőt még azt is, ha a kismama a tejadás előtt nem tisztálkodott alaposan. A bakteriális vizsgálatot már a KÖJÁL szakemberei végzik. Innen kizárólag egészséges, tiszta anyatejet kapunk vissza, amelyet pasztőrözünk. Van egy másik lehetőség: a tej porrá alakítása, hiszen így korlátlan ideig eltartható. Most azonban még nincs annyi feleslegünk, hogy ilyen formában tároljuk. Mi adjuk az anyatejet á kórház koraszülött-, csecsemő- és fertőző gyermek- osztályára, de innen viszik a tejet a megyeszékhelyen és a környékén élő, rászoruló kicsinyeknek is. A szoptatás első két hónapja a legfontosabb. de csak hathetes korig tudunk anyatejet biztosítani. Bárcsak minden kisbabának jutna egyformán akár kéthónapos koráig. Ez azonban — ismerve az igényeket és a tej mennyiségét — most még nem megoldható. A tejigényléssel kapcsolatban tanulságos esetek is vannak, mint például ez: — Egyszer felkeresett egy kismama és kétségbeesetten kért tanácsot. Elfogyott a teje, és az orvos által felírt tápszert sehogyan sem akarja megenni a kicsi. A tejbegyűjtő maradt az utolsó reménye. A beszélgetés során derült ki, hogy kezdetben volt elegendő teje, de mint mondta, „Féltettem az alakom, leszoktam a szoptatásról és elapadt a tejem”. Nehéz ezt megérteni, mert az anyaság és az emberi élet egyik legszebb mozzanata a csecsemő táplálása. „ÖRÖMMEL ADOM...” A kiságyból egy dundi arc csodálkozó szemmel tekint a vendégre. Aztán gyorsan megbarátkozik, s kezével hadonászni kezd. Natália négyhónapos, édesanyja, Szilák Aladárné rendszeresen szoptatja, sőt jut bővén a tejéből más csecsemőknek is. — Eleinte a felesleget mindig kiöntöttem a csapba, de aztán sajnáltam és inkább felajánlottam másnak. Naponta 1200 grammot visznek el a tejbegyűjtőbe. Örömmel adom, és még most is haragszom magamra, hogy kezdetben annyit elpocsékoltam.' Anyatejen nőtt föl a kétéves Tamás fiam is, azért olyan erős, ellenálló a szervezete.' A szoptatás nálunk olyan, akár egy szértartás, s nem lehet elmondani, lefesteni, megörökíteni' mindazt, amit ilyenkor az anya érez... Szüle Rita 1 Bibircsók és a bajnok I Országos képzőművészeti vetélkedőt hirdet az Oktatási és a Kulturális Minisztérium az Országos Pedagógiai Intézet, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria — közép- iskolások számára. A képző- és iparművészeti szakiskolások nem vehetnek részt ebben a versenyben. Az iskolai csapatok egy- egy pályaművel nevezhetnek be a háromfordulós , vetélkedőbe. A Szépművészeti Múzeum, illetve a Magyar Nemzeti Galéria által megjelölt műalkotások egyikéről írnak 2—3 oldalas elemzést, például Raffaello Eszterházy Madonnájáról, vagy Dürer Férfi képmásáról, Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferenc című művéről, vagy Madarász Viktor Dózsa népéről. A pályamunkákat az Országos Pedagógiai Intézetbe juttatják el a résztvevők. A megyékből 4—4. a fővárosból 2Ö csapat jut a középdöntőbe, amelyet a jövő év elején tartanak Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Szombathelyen és a fővárosi tanárképző főiskolákon. A csapatok egy-egy saját készítésű képzőművészeti játékkal jelentkeznek és számot adnak a Szépművészeti Múzeum XIX. századi, valamint a Nemzeti Galéria XIX. századi és a nagybányai festészet állandó kiállításain látottakról. A döntőre a tavaszi szünidőben kerül sor Budapesten a tv nyilvánossága előtt. 1976. október 13., szerda Mikor Bibircsók. a banda, vezér, sikeresen egérutat nyert az uerhás kocsi elől, elbúj ás céljából egy bokorba kuporodott. Kettő szusz- szanás után azonban már körülnézett. Pinponglabdányira dülledt szemei oly mélyedten meredtek bele a sötétségbe, altár egy felbőszült macska körmei az egérbe. De nem látott semmi mozgást. Mint egy stoppolófára húzott zokni, úgy feszül köré a margitszigeti éjszaka. A giz- gazos bokrok között összesűrűsödött csend gomolygott. Bibircsók lihegése tisztára fűrészelésnek hatott. Kergül- ten rugdalózó szíve olyasformán döngette bordázatát, mint egy kint felejtett várkapitány a vaskaput. Legalább száznyolcvan volt a pulzusa. Felgyűrte ingujját, majd a következő pillanatban hirtelen várakozni kezdett. Ez mindig bevált'nála. Különben kellemes levegő áradt szerteszét. Néha-néha hűvös szellőcskék hessentek a bokrok közé amelyek lágyan meghimbálták az aprócska leveleket. Ám az idő — ahogy ilyenkor lenni szokott — lassan haladt. Szinte csak vánszorgott. Mozgás sehol, a zsaruk va. lószíriűleg aludni mentek. Minek is kóvályognának itt, mint a bokorugrók? Elvégre is biztosan van nekik családjuk. Hát nem? E gondolat némileg megnyugtatta Bibircsókot. Hátra- heveredett, s vödör méretű fejét dagadó karizmaira döntötte. Amúgy tiszta, felhőtlen éjszaka volt. Odafönn. a szénfekete égbolton kitartóan vonult a csillagok fáklyásmenete. A hold takarékon működött. Barnásán fényiéit, mint egy kisuvickolt bilgeri csizma. Biborcsók szemei áb- rándozóan kalandoztak egyik égitestről a másikra, köny- nyedén átszökellve a köztük dermedő irdatlan távolságot, mígnem a fényes kis pontok észrevétlenül beleolvadtak a mögöttük tátongó világűr feketeségébe. A bandavezér szabályos szuszogást hallatott. Egyszer csak halkan megrezzent fölötte a bozót. A srác lassan föltekintett. Egy hatalmas termetű. csuhás emberalak tornyosult előtte. Bibircsók az arcába bámult. Ezüstös szakállú, ráncos aggastyán nézett vissza rá. Csendesen megszólalt. — Kelj fel! A fiú rögvest magára talált. — Mit akarsz, tata? — morogta, és lazán visszabillentette fejét a fűbe. — Talpra, kölyök — dübörögte az aggastyán valami leírhatatlan hangon (vérfagyasztó, rémítő, iszonyatos, meg ilyesmi, amit hasonlókra mondani szokás). Arcán — amely eddig fehér Volt, mint egy damaszt abrosz — fenyegető árnyék suhant keresztül. — Minek bújtál ebbe a maskarába, te vén majom? — kérdezte Bibircsók. mintegy jelezvén, hogy szíve a helyén van; s megvetően lebiggyesztette a száját. Ekkor az aggastyán váratlanul lehajolt, csápszerű, kesztyűs keze — mit keze: mancsa! — előpattant csuhája alól. egyenesen Bibircsók vízhatlanná zsírosodott hajzata felé. amelyet megmarkolt. Bibircsók ennek következményeként — számára kissé szokatlan, mi több: érthetetlen módon — átment liftbe. Azaz emelkedni kezdett. Üjra fölfedezte a csillagokat. s érezte, hogy nadrágszára vitorlaként suhog, amint kifeszült teste széles körívet horzsol a friss éjszakai levegőben. , Visszaeső garázda voltát I eltekintve, békés termesze'.i gyerek, de ezt már ő is kihívásnak vette. Midőn tíz méterrel odébb földet ért, gumilabdaként pattant föl és dühödlen támadásba lendült. Nem volt nehéz dolga. Az aggastyán mozdulatlanul bevárta. Bibircsók összeszorította félelmetes jobb öklét, majd óriási lendülettel megindította zúgó útján, ami az aggastyán gyomorszájánál végződött. Kegyetlen reccsenés rázta meg a levegőt. Bibircsók karja élettelenül hullott alá, majd mikor újra megemelte, tapasztalni volt kénytelen, hogy ökle egy görögdinnye méreteit öltvén. dagadozik. Az aggastyán ekkor ledobta csuháját és láthatóvá vált rozsdás páncélöltözete. — Azért jöttem, hogy megmérkőzzem veled — harsogta, s szavai, mintha a középkor homályából dörögnének, — Hallottam, hogy minden verekedő retteg tőled itt a Margitszigeten. Temérdek állkap. csőt és bordát törtél már el. s mindeddig nem akadtál le. győzőre. — Ki mondta ezt magá~ nak, tata? — rebegte Bibircsók, minek közepette hatástalanított öklét nyalogatta. — Egy fehérnép, akinek két fiát is a sebfelcser kezére juttattál. — Ki maga egyáltalán? Az aggastyán kihúzta magát. — Toldi Miklós vagyok. Bibircsók elsápadt, mint egy lepedő a teknőben. A bokrok közé pottyant az álla. — De Toldi bácsi... — kérlelte az aggastyánt. — Én mindig csak magamat véd. tem. :. — Ma is? Amikor hárman aggattátok azt a pelyhes állá sihedertí? — Drága jó Toldi bácsi. .1 — nyöszörögte Bibircsók. — Ne rimánkodj, pokolfaj. zat! — kiáltotta az aggastyán és hatalmas pofont kent Bibircsók szőrös pofájára. Aztán csak egyre ütötte, ütőt. te, ütötte... Pofozták Bibircsókot jobbról. balról. — Bibircsók, hé, BibircsókI Bibircsók végre kinyitotta a szemét. Elemlámpák fénya vakította el. — Gyere. Bibircsók — hallatszott a fény mögül Dömök főtörzsőrmester vigyori hangja. — De sokáig kerestünk ma! Kibircsók homlokán hideg verítékcseppek gyöngyöztek. Még jóval később is, amikor erre az éjszakára — persze nem szívesen, de — visz- szagoridolt. meg kellett állapítania, hogy ez alkalommal tagadhatatlanul örült a főtörzs pofonjainak. Molnár Pál
