Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

A tudomány hírei Hány millió évesek vagyunk? Emberelődök Rudabányán Beszélgetés Kiszeiy professzorral PÁNCÉLBA ZÁRVA Első pillantásra páncélos jármű hernyótalpának tu­lajdoníthatnánk a képen kí­gyózó nyomokat. A tévedés csak a járműben van: a nyomokat páncélos állat hagyta maga mögött, amint méltóságteljesen döcög visz- sza a szárazföldről a ten­gerbe. Érdekes csoportját képezik az állatvilágnak a teknősök, amelyek arról nevezetesek, hogy testüket szarulemezből álló páncél védi. A szilárd talajon való mozgást akadá­lyozza a merev páncél, még­is jó szolgálatot tesz vise­lőjének, védi a különféle ra­gadozók ellen. Renkívül el­lenálló állatok: a lágyrészek súlyos sérüléseit1 is kiheve­rik. Hosszú ideig bírják az éhezést, a vízben élők na­pokig képesek a víz alatt maradni — lélegzetvétel nél­kül. Sokszor hihetetlenül magas kort érnek meg. A Tonga-szigeteken állítólag 1966-ban természetes módon pusztult el az a teknős, amit 1777-ben Cook kapitánytól kaptak. Az óriásra növő teknősök közül legismertebb az ún. levesteknős, amely nevét on­nan kapta, hogy kiváló le­vest főznek belőle. Elérj a 200—250 kg súlyt, és az 1,2 m hosszúságot, de ezek a példányok ma már ritkaság- számba mennek. Tojásrakásra kimegy a szá­razföldre, és a homokban kb. egy méter mély fészket készít magának. A szaporo­dási időszakban kéthetes időközönként 75—200 tojást rak. Az út megtétele a ho­mokos parton, a gödör ki­ásása, a tojások lerakása a teknős erejét rendkívül igénybe veszi, ha ilyenkor fogságba ejtik, néhány óra alatt elpusztul. Számuk egyre csökken, egyrészt a kíméletlen vadá­szat miatt, másrészt, mert tojásait hihetetlen mennyi­ségben szedik össze. De sok állat is ellensége a fiatal teknősöknek: varánuszok, majmok, cibetmacskák ás­nak a tojások után, a vízbe Biető kicsik pedig gyakran a ragadozó madarak, illetve a cápák zsákmányai. Azok, amelyek kikelésük után el­érik a tengert, a tenger- áramlatokkal néha távoli partokra is elsodródnak. A legnagyobb teknős fa­jok azonban ma már kihal­tak. Őslénytani leletek bizo- nyitják, hogy a jégkorszak Idején 5 m-t elérő teknősök is éltek. MI ÜJSÁG , AZ ANTARKTISZON? A 20. szovjet antarktiszi expedíció tagjai visszatértek Leningrádba. Széles körű időszaki kutatást folytattak és szállítást végeztek. Sike- résen teljesítették a Mirnij —Vosztok—I.—Mirnij utat lánctalpas járműveken és szánokon. Jégtani kutatáso­kat végeztek. Egy megha­tározott ponton a jégtakarót 105 méteres mélységig át­fúrták. A jégmintákat — to­vábbi tanulmányozás céljá­ból — Leningrádba szállítot­ták. Üj, a jéghegyek rádió- szondázását, végző berende­zéseket próbáltak ki. A be­gyűjtött anyagok révén mó­dosítják a tengeri térképe­ket és a navigációs berende­zéséket. A 20. szovjet antarktiszi expedíció tevékenysége a Déli-Shetland szigetektől a Maud királyné-földjéig ter­jedt kj a Lazarev-tengeren. KIHALT ELEFÁNTOK TEMETŐJE Azt a szőrzettel együtt kézre került leletet, amelyet a német Edmund Naumann (1850—1927) Japánban a múlt század végén végzett ásatásai hoztak felszínre, Naumann-leletnek nevezték el. A régészek szerint ez az elefánt kb. 20 000 évvel ez­előtt, a jégkorszak végén hált ki. Elterjedési területe elsősorban Kelet.-Ázsia és Japán lehetett. Japán kö­zépső részén, Nagano körze­tében a kiszáradt Nojiri-tó- ban végzett ásatások azt mutatták, hogy a prachisto- rikus elefántok jóval na-! gyobbak voltak, mint a mai indiai elefánt. A II. világ­háború befejeződése óta több új ásatást végeztek, s ezek között is a legújabb az, amit a Shinshui Egyetem profesz- szora irányított (1975 már­ciusában). Ekkor egy kihalt állat combcsont-maradvá- nyát találták meg, amely valaha Naumann-elefánté le­hetett. Kormeghatározás alapján a csontmaradványt 25—27 000 évesre becsülik. Maga a csont 99 cm hosszú­ságú és 15 cm átmérőjű. Ez a legnagyobb, amit eddig a Nojiri-tó medrében találtak. Később több más csontdarab is előkerült. A csontmére­tekből arra lehet következ­tetni, hogy az itt élő elefánt legalább 3 méter magasságú lehetett. Ez jóval nagyobb, mint a mai indiai elefánt. A kézre került alsó állkapocs­maradvány további rend­szertani vizsgálatokra is le­hetőséget nyújt. Eddig e tó medréből mintegy 11000 csontlelet került kézre, s ezek zöme elefántcsont-ma­radvány. A Nojiri-tó ezek szerint rendkívül fontos le­lőhelye a prachistorikus ele­fántók vizsgálatának. VÉGLEG KIPUSZTULT A BALI-TIGRIS? A Báli-tigris — szigeti tig­risnek is nevezik — Szu­Egytk reggel, amint vado­natúj Zsigulimon igyekeztem az intézetbe, találkoztam Nyikolaj Nyikolajevics Gru- sinnal, a közismert tudóssal. Odajött hozzám, barátságo­san kezet nyújtott. Mélysé­gesen meglepődtem. hiszen Grusin azelőtt soha észre sem vett. — Most vette a kocsiját? — érdeklődött. — Igen, mostanában. — Mindjárt gondoltam. De mondja csak, amúgy hogy él? — Köszönöm, semmi pana­szom. Jól. — És a tudományos sike­rei? — Közepesek. — Hallottam, hallottam. De tudod-e — kérdezte minden átmenet nélkül letegezve —. hogy a laboratóriumban meg­üresedett egy hely? — Azt hiszem, igen. Erről o megüresedett hely­ről már mindenki régen tu­dott. hisz egy évvel ezelőtt egy tehetséges kandidátus megpályázta, de sikertelenül. — Azt hiszem — folytatta Grusin —, te megfelelnél er­re a posztra. Felveszlek — Atyáskodóan vállon verege­tett és elment. Én álltam ká­bán és szólni sem tudtam. Azt hittem, álmodom. de csakhamar rájöttem: Grusin nem szokott viccelni. Vajon mivei érdemeltem ki ezt a megtiszteltetést? Törtem " fejem, törtem, aztán rájöt­tem: a professzor mániákus sakkozó, no, meg én is! Aha!. mátra és Jáwa szigetén élő, kipusztuló faj. Az Ázsiában elterjedt Panthera tigristől annyiban különbözik, hogy teste kisebb, csíkozása sű­rűbb és sötétebb színű. Nemrégiben indonéz kuta­tók egy, a Bali-sziget belső részébe vezetett, jól szerve­zett expedíció 6orán meg­győződhettek arról, hogy ez a tigris alfaj tejles mérték­ben kipusztult. Csupán az jelent halvány reményt, hogy erről a pazar szépségű állatról a bennszülöttek a közelmúltban még hírt ad­tak. „MINDENT LATÓ SZEM” Látásukat vesztett embe­reknek adja vissza szemük világát a minszki orvosi mű­szerkutató intézetben létre­hozott új elektronikus ké­szülék. Az új eszköz egy három centiméter hosszú, nagy fényerejű és élességű képcsőből, egy közvetítő ka­merából, irányítóblokkból, vevőegységből és tápegység­ből áll. A miniatűr televízi­ós készülék sikeresen átesett a próbákon és már sorozat­ban gyártják. Itt az összefüggés! Ezt a nagy lehetőséget persze nem hagy­hattam ki; elfoglaltam az ál­lást. — Holnap, munkába jövet, beugrasz értem? — kérdezte Grusin á kinevezésem után. — Természetesen. És ettől kezdve fuvarozni kezdtem a professzort oda és vissza. Sőt, később így szólt hozzám: „Grigorij (mármint én), holnap vidd ki az anyó­somat a nyaralóba. — És mi lesz a munkával? — kérdeztem értetlenül. — Mi lenne? — förmedt rám bosszúsan. — Azzal te ne törődj. Azt hittem, bediliztem vagy valami furcsa varázslat ját­Arra kértük dr. Kiszeiy György tanszékvezető egye­temi tanárt, hogy az em­berré válás kezdetét bizo­nyító rudabányai leletek je­lentőségéről beszéljen. Ki­szeiy professzor természete­sen Darwinnal kezdte: — Darwin elmélete a ma­ga korában óriási vihart ka­vart fel mind szakmai, mind' ideológus körökben. Mind­két vonalon élesen és a realitáson túlmenő érvekkel és módszerekkel dolgoztak. Ma már tudjuk, hogy tulaj­donképpen azok is sokat ár­tottak, akik védték ezeket a tanokat, mert vulgarizáltak, szélsőségesen egyszerűsítet­tek. Miattuk tartja magát máig is sokakban a tévhit, hogy Darwin azt állította: az ember a majomtól szár­mazik. Holott Darwin ilyet soha sem mondott, A ro­konságot bizonyító hasonló­ságok mellett hangsúlyozta a különbözőségeket is. A ro­konság azonban — mint tud­juk — nem jelent lteszár- mazottságot... — A mai tankönyvek vi­lágosak és pontosak a té­mában. Ügy tanítjuk, hogy az emberi faj a főemlősök rendjéből származik, amely­nek fő jellemzőié, hogy fej­lődése párhuzamosan haladt az emberszabású majmok fe.' idősével. Ám míg az em­berszabású majmok ezen a fejlődési vonalon biológiai értelemben tovább jutottak, az ember másfajta fejlődési vonalra állt. Az idegrend­szeri fejlődés alakította ki készségét az eszközök töké­letesítésére, a beszédre, ame­lyek révén társadalmi lény- nyé változhatott. Régi és izgalmas kérdése az emberrel, az ember tör­ténetével foglalkozó tudo­mányágak művelőinek: mi­kor és hol, melyik földré­szen élt az „emberős”? — A mai tankönyvek sze­rint az ember, mint faj 900 ezer, illetve egymillió-két­százezer éves. Erről évtize­dekig..vita folyt, mígnem az olduvai Leaky-házaspár lele­tei fel nem tűntek. Ezek bi­zonyították, hogy kétmillió évvel ezelőtt már emberelő­dök éltek Afrikában. A tu­domány te'hát elfogadta az eddig cáfolatlan tények alapján: az ember Afriká­ból származik és kétmillió éves. És most, a rudabányai ércbányában talált őslelet hatalmasat cáfol. A szakem­bereket megdöbbentette. Mert időben és helyileg megváltoztatta a nézÁclkct szik velem, mert miután ki­vittem az anyóst a nyaraló­ba, vissza is kellett hoznom, majd rendszeresen kivinni és visszahozni. Ezenfelül elvit­tem a feleségét az üzletbe, a gyereket az iskolába, majd vissza. Őszintén szólva, kezd­tem belefáradni. Fizikailag és lelkileg is. Egész nap a vo­lánnál. .. Azért az egy kicsit már sok. Gyakran megbírsá­goltak. Jöttem, mentem, az intézetbe természetesen csak a fizetésemért. Egyszer aztán végleg ki­borultam. Hát mi vagyok én tulajdoképpen: sofőr vagy tu­dományos munkatárs? Ho­gyan maradhatnék bent az intézetben? Sajnos, rengeteg mindenből kimaradtam, nem "■diám lépést tartani a mánnyal. Sokat rágódtam a dolgon, míg végül győzött a büszkeségem: elhatároztam, az ember származásáról. ötvennél több őslelet ke­rült eddig elő a rudai bá- nyafejtésbőL A rendkívül gazdagnak számító anyag leletei — amelyekre a bá­nya főgeológusa hívta fel a figyelmet 1967-ben — nem emberiek ugyan, de ponto­san mutatják a mai ember felé vezető vonalat. — Korukat a szakembe­rek 4—10 millió évre becsü­lik. Alaki sajátosságukban és az időben jól mutatják azt az átmentetet, amely a kb. 28 millió évvel ezelőtt élt főemlőstől — amely őse volt a mai emberszabású majomnak és az embernek is — a mai ember és a mai majom kialakulásához veze­tett. Az egészben az a leg­izgalmasabb ugyanis, hogy három fejlődési irányt mu­tató leleteket találtak. A mai ember és a mai ma­jom őseit és egy, a fejlő­dés zsákutcájába jutott lény, az úgynevezett giganto pita- cusét. A gazdag lelet ak­kora bizonyító erőt képvisel, hogy amikor a kutatást irá­nyító dr. Kretzói Miklós professzor a Yale-j egyete­men a közelmúltban bemu­tatta a tudományág legne­vesebb szakembereinek, vi­ta nélkül fogadták el: az ember Eurázsiából szárma­zik. Tévedés ne essék: nem pont Rudabányáról, bár itt találták meg a bizonyító erejű csontleleteket, vele együtt 80-nál több gerinces állatfaj maradványát, s ugyancsak 80-nál több nö­vényfajt, amelyek a lelet korának meghatározásában is nagy segítséget nyújta­nak tudósainknak. — Csontok csak kedvező talaj- és klímaviszonyok kö­zött maradhatnak meg mil­lió évekig. Rudabányán 4— 10 millió évvel ezelőtt tő­zegmocsaras volt a terület, szubtrópusi a klíma. Halban és vadban gazdag vicék le­hetett, nem véletlenül éltek itt emberelődök. . Hiszem, hogy szükségszerűen meg­fogják találni szakembereink a táborhelyüket, esetleg bar­langjukat, s talán használa­ti eszközeiket is. Mert jelen­leg még csak a kezdet kez­deténél tartunk. Az igazi je­lentősége még szinte belát­hatatlan ennek a leletnek! — búcsúzott Kiszeiy pro­fesszor, a szegedi Orvos­biológiai Intézet tanszékve­zetője. visszatérek a tudományos életbe. De hogyan tudassam ezt Nyikolaj Nyikolajevics- csei? Ki kell valamit talál­nom. Amikor szokásához hí­ven megadta az útirányt, mély lélegzetet vettem és szemrebbenés nélkül azt mondtam: sajnos, a kocsit el­adtam. E váratlan bejelentés hal­latán a főnököm úgy bámult rám, mintha legalábbis az ő kocsijáról lenne szó. — Egy Volgát szeretnék majd venni — szúrtam köz­be. hogy megtörjem a csön­det. A professzor továbbra is olyan szemrehányóan nézett rám, hogy szinte restelltem magam. — Talán majd sakkozni fo­gunk — próbálkoztam. — Sakkozni? Az ördög vi­gye a sakkot! Másnap hívatott. — Átnéztem az iratait, ked­ves Korovkin (azelőtt Grigo­rij: ugyebár) és nagyon saj­nálomi. de el kell bocsáta- nom. — Az utóbbi néhány évben maga semmi kézzel fogható tudományos munkát nem végzett. — De hát hogyan végez­hettem volna valamit is. ami­kor reg jeitől estig magit fu- rikáztattam? — Azt én nem tudom, hogy kit vitt. kit nem — jelentet­te ki rendreutasítóan. — Va­lamit le kellett volna tennie az asztalra! Kérem, maga tel­imen megfeledkezett arról. ■ :-í,jji is nem, sofőr ke­nem tudományos munkatárs. (Baraté Rozália fordítása.) Radványi Éva L. KORSZUNYSZK1J: KARRIER KOSSUTH 8.27 Zenekari muzsika 9.29 A változó világkép 10.05 Iskolarádió 10.35 Menotti: Amelia bálba megy 11.33 Liszt—Geszler György féld.: Scherzo és induló 11.39 Colas Breugnon 12.35 Melódiakoktél 14.02 A magyar népdal hete 14.13 Ezeregy délután... 14.50 Éneklő Ifjúság 15.10 Az élő népdal 15.20 Mozart: Esz-dúr zongoranégyes 15.44 Magyarán szólva.. . 16.05 Harsan a kürtszót 16.35 Muzeális felvételeinkből 17.05 Fiatalok stúdiója 17.30 Bach: D-dúr szvit 18.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 Mindenki zeneiskolája 20.00 Lakást vettem a Törökvész út 95—97-ben 20.30 A magyar népdal hete 21.00 válságok és megoldások 21.30 Lemezek közt válogatva 22.20 Szimfonikus zene PETŐFI A magyar népdal hete Operettfelvételek Az NDK rádió­színházának műsorából Tánczene Varsóból A zene hullámhosszán Nóták Arcképek a lengyel irodalomból Mendelssohn muzsikájából Bélyeggyűjtők őtperce ( Kemény Egon kórus­műveiből Kettőtől hatig... A francia sanzon nagy előadói Barangolás régi hang­lemezek között Népi zene Véleményem szerint... Csak fiataloknak! Mindenki könyvtára A magyar népdal hete Szórakoztatózene Tíz perc külpolitika Francia szerzők operettjeiből SZOLNOKI RADIO 8.05 8.33 8.48 9.33 10.00 12.00 12.33 13.25 13.33 14.00 18.00 18.33 18.51 19.15 19.30 20.33 21.04 21.29 22.33 22.43 17.00 Műsorismertetés — Hírek 17.05 Nótakedvelőknek 17.15 Munkásportré — Kórusfelvételek 17.35 Nők negyedórája — Olasz dalok 18.00 Alföldi krónika 18.15 A Slade együttes felvételeiből 18.28 Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes MAGVAK 8.00 Tévétorna (Ism.) 8.05 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé (Ism.) 17.30 A munkapad nagy öregei 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 19.30 tv-híradó 20.00 ..Fekete-fehér Minstrel-show” 20.35 A vonatok reggel indulnak (Tévéjáték) 21.50 Kezdőkör 22.45 Tv-híradó 3. 2. MOSOK 20.01 Vezetők klubja 20.45 Műemlékek az Olt völgyében (Rövidfilm) 21.05 Tv-híradó 2. 21.25 Néha. . . 21.55 Rendezte: Esztergályos Károly Paradicsomi játékok POZSONYI 19.00 Híradó, publicisztika 20.10 ígv kezdődik a szerelem (Cseh film) 21.50 Híradó 22.10 Hangverseny. Sporttükör és sajtószemle EGRI VÖRÖS CSILLAG: 'T "m: 2-1-33) du fél 4. fél 8 c~ ^ rak A DÜ anat embere Angol f; mbohózat EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4. fél 6 és fél 8 órakor Penny Gold vz.m- ' s-unkronizá'* »ngol bünügvi film GVÖN CrYÖSI PUSKIN: Eehér csuklya GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 orakor A három kövér . este fél 6 és fél 8 órakor Kivándorlók HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Cor.T.ck ..... --^SUT Oersiu Ue.ala ’ FÜZESABONY: Paulina 1880.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom