Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-10 / 240. szám
A világ legészakibb rizstermő tája Kiskörei tervek 1980-ig Megkezdődött a rizsterületek előkészítése a kiskörei Rákháton. A Hanyi—sajfoki Vízgazdálkodási Társulat gépei végzik a tereprendezést. (Fotó: Perl Márton) Segít a bank Mire használják a fejlesztési hiteit? Sokan kedvelik, szeretik a rizst, mégis kevés van belőle, pedig a búza után a legfontosabb élelmiszernövényünk. A régebbi statisztikák szerint 1947—1958 között a rizs egyike volt azoknak a hazai mezőgazdasági termékeknek. amelyekből évente á legtöbbet exportáltunk. A hatvanas évek elején azonban hirtelen megtorpant, majd visszaesett a termelése. Ennek okát több mint egy évtized távlatában azzal magyarázzák, hogy a rizsterme- ! lés sok munkást igényel, mi- ! vei a vízzel elárasztott isza- ,*ípas földeken minden mozzanatot hagyományos kézi erővel végeznek. A közös gazdaságokban viszont az utóbbi években jelentősen csökkent a kézi munkaerő, amelyet nem követett a rizs agrotechnikájának és a termelés gépesítésének továbbfejlesztése. Ezen a gondon igyekezett segíteni a Szarvasi Állami Gazdaság, melynek irányításával társulást hoztak létre, az iparszerű rizstermelés bevezetésére és elterjesztésére. A szarvasi rendszerhez 1974- ben csatlakozott a Kiskörei Állami Gazdaság is. ahol Heves megyében egyedül fog- | lalkoznak rizstermeléssel. > Kedvezőtlen termőhelyi ; adottságok között, szikes föl- | deken virulnak a kiskörei rizstáblák. A gazdaságban 1949-től, az alapítástól —folyamatosan az egyik fő nöAutóklub alakult P oroszlón f (Tudósítónktól): Poroszlón és Sarudon egyaránt rohamosan szaporodik a személygépkocsik száma. Poroszlón már több mint száz gépkocsitulajdonost tartanak nyilván. A két község autósai elhatározták, hogy helyben alakítanak csoportot, és teremtenek maguknak rendszeres klubéletet. A gondos előkészítő munka után már meg is alakult az egri autóklub poroszlói csoportja, amelynek egyre gyarapodó taglétszámához a sarudiak is csatlakoztak. A poroszlói autóklub tagjai megalakulásuk után máris munkához láttak. Munkatervük alapján előadást hallgatnak meg az Állami Biztosító szakemberei, valamint a pénz- és vámügyőri szakasz parancsnokai részéről. Október végén díjtalan műszaki vizsgálatot végez a klub tagjainak gépkocsijai részére. További terveikben KRESZ-előadások, vetélkedők szerepelnek, hazai és külföldi tájakkal ismerkednek, majd jövőre több társasutazást szerveznek. Császár István vény, amelyet kezdetben kézi erővel, majd fokozatosan gépekkel termeltek. A terület Rákháton — ahogy Kiskörén nevezik a legjobb rizstermő földeket —. ma megközelíti a 200 hektárt. Ezek a szikesek gazdaság- földrajzi érdekességnek is számítanak, hiszen a Rákhá. tat tartják ma a világ legészakibb rizstermő tájának. Akármilyen furcsának is tűnik, de ezen a nehéz vidéken gazdaságos a rizstermelés, mert az elmúlt néhány esztendőben a hektárankénti átlag 25—28 mázsa között változott. így évente 50 vagon rizst adnak el a: gabonaforgalmi és malomipari vállalatnak. s ez 10 millió forint bevételt jelent az állami gazdaságnak. A helyi adottságokat figyelembe véve a gazdaság vezetői úgy döntöttek, hogy a kedvező tapasztalatokat felhasználva és a hagyományokat folytatva, az V. ötéves tervben tovább fejlesztik a rizs- termelést. A jelenlegi 200- ról 320 hektárra növelik a termőterületet, ahol iparsze- rűen, gépekkel termelik a rizst. A fejlesztési terv kidolgozásában . részt vett a Szarvasi Állami Gazdaság, mint az iparszerű rizstermelés szervezője és vezetője, valamint az AGROBER egri és szarvasi kirendéltsége is. A terv nemrég elkészült és most az őszi hetekben már hozzá is láttak fokozatos megvalósításához. A Hangi— saj foki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat gépei dolgoznak Rákháton, ahoi megkezdték a tereprendezést, amelyet az altalajlazítás és a csatornázás követ majd. A közös tanácsú két község — Tarnaörs és Erk — lakossága az ötödik ötéves terv településfejlesztési elképzeléseiről már értesült a falugyűléseken. Az annak idején megismert tervek egyre közelebb állnak a megvalósításhoz. Mint a közös tanács vezetői elmondták, az erkiek régi óhaja teljesül az elkövetkezendő években: egészséges ivóvizet kapnak majd a község lakói a közkutakból. A helyi vízműtársulat szervezése már az őszi. s a téli hónapokban megkezdődik, hogy 1977 elején munkához láthassanak az építők. A vízhálózat építési terveit még a negyedik 5 éves terv utolsó szakaszában megrendelték a tanács vezetői, . így jövőre Év végéig a 320-ból 114 hektárt már előkészítenek a jövő évi termeléshez, a többi területet pedig 1979-ig alakítják ki. A fejlesztési program megvalósítására 15 és fél millió forintot költenek, amelyből 5 és fél milliót államunk vissza nem térítendő támogatásként biztosít a kiskörei gazdaságnak. Eddig egy tömbben, úgynevezett 6 —8 hektáras „kalitkákat” alakítottak ki a termeléshez. A következő öt évben a területfejlesztéssel már 10—10 hektáras „kalitkákban”, termelik a. rizst. Ez azért jelentős, mert az új módszerrel a termélés lényegesen kevesebb munkaerőt igényel, mint korábban. A vetéstől a vegyszeres gyomirtáson át a betakarításig, ugyanis mindent gépekkel és repülőgéppel végeznek. Az iparszerű termelésre 1980-ig kétmillió forintot költenek és speciális altalajlazí- tókat, talajsimítókat. szovjet rizsszántó ekéket és lánctalpas kombájnt vásárolnak. A területfejlesztéssel és a gépesítéssel hektáronként 30 mázsára növelik a termésátlagot. Ezzel a kisköreiek Magyarország legjobb rizstermelő gazdaságai közé zárkóznak fel. Az évente betakarított 50 vagon rizst így megduplázzák. A zavartalan értékesítést hosszú távú szerződés biztosítja a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal. A kiskörei rizsnek tehát a következő években is korlátlan piaca lesz. Mentusz Károly már a hálózatfektetési munkálatok kezdődhetnek a község utcáiban. Természetesen számítanak a több mint 7 és fél kilométer hosszú vízhálózat építési munkálatainál a helybeliek társadalmi munkájára is. Az erkiek főként a földmunkák elvégzésében járulhatnak hozzá — a tervek szerint 400 ezer forint értékben — a közös terv megvalósításához. Tarnaörsön a közeljövő tervei között az első helyen az általános iskola bővítése szerepel. Miután az itteni iskola úgynevezett oktatásinevelési központ lesz — a későbbiek során itt tanulnak majd az erki kisdiákok is —. szükségessé vált a bővítés. A tervek szerint 1977 Mint ismeretes: a Magyar Nemzeti Bank az V. ötéves tervidőszakában összesen 45 milliárd forintos hitellel támogatja a vállalatok gazdaságos exportfejlesztéseit. A segítségből — ahogyan korábbi lapszámunkban már utaltunk rá — a Heves megyeieknek is jut. Vajon mire használják? Kérdésünkre a napokban több helyütt kerestük a választ. A„MÁTRA” PARKETTAGYÁR — tájékozódásunk szerint — kétmillió forintos saját fejlesztési alapját toldja meg a banktól kapott 4,5 millióval. hogy a gyöngyösi üzem rekonstrukciója során korszerűsítse. bővítse csaphornyos parkettájának termelését. A pénzösszegből NSZK- beli gépsort vásároltak, amit időközben már fei is szereltek. kipróbáltak — miután pedig a próbaüzem sikerrel járt — munkára fogtak. Utóbb egy kiegészítő berendezés is érkezett, amely újabb cikkek előállítására lesz alkalmas. Mindezek eredményeként évente mintegy 100 ezer négyzetméternyi parkettával növelhetik a gyár exportját — ami 10 millió forint körüli többletet jelent az értékesítésben — Nyugat-Európa, elsősorban Olaszország, Svájc, Belgium piacain. AZ EGRI RUHAIPARI SZÖVETKEZET kilencmillió forintos hitelének valamivel több mint felét beruházásra, másik részét a munkájához szükséges forgóeszközök biztosítására fordítja. Főleg a megyeszékhelyen levő központi üzem, az itteni nőikabát- és férfiöltöny-készítő szalag fejlesztésére kerül sor. de jelentős összeg jut a legújabb, a két- útközi telep — a női ruhákat exportáló műhelyek — valamint a mezötárkányi részleg megfelelőbbé tételére is. Az igényelt berendezések Az őszi mezőgazdasági munkák sikeres végrehajtásához az Agroröszt folyamatosan biztosítja a gépellátást, a gondos felkészülésnek köszönhetően az igények többségét ki tudja elégíteni a megyei Agroker vállalatokon keresztül. Különösen kedvező, hogy a jelenlegi szállítási csúcsfeladatok elvégzéséhez a mezőgazdasági üzem pótkocsirendeléseit azonnal teljesíthetik, így elkerülhetők a korábbi években időnként második félévében kezdi meg az építőmunkát a helyi termelőszövetkezet építőbrigádja. amelynek a tagjai vállalták, hogy határidőre — 1978. augusztusára — felépül a négy új tanterem, s a hozzájuk csatlakozó tornaterem. A tanács vezetői a tarnaörsiek társadalmi munkájára is számít. önkéntes segítők már akadtak, jelentkeztek is: a termelőszövetkezet szocialista brigádjainak tagjai, a legutóbbi falugyűlésen jelentették be. hogy rájuk számíthatnak. Az erki, illetve a tarnaörsi építkezésekkel egvidőben megkezdik a tanács vezetői a további tervek megvalósításának az előkészítését js. szállítása még az idén megkezdődik, zömmel azonban a következő esztendőben történik. Az 1985-ig adott kölcsön fejében azt várják a ktsz-től. hogy tavalyi 7,1 millió forintos exportját 1978-tól 19 millióval növelje s a többlettermelés nyeresége 1,8 milliós legyen. A PÉLYI „TISZAMENTE” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet négyezer anyaférőhelyes korszerű juhhodályá- nak létesítéséhez kérte az MNB támogatását. Beruházásának megvalósulásával jövőre számol, s ettől kezdve — értesülésünk alapján — a jelenlegi 2000—2500 helyett évente legalább ennek a dupláját akarja juhaiból külföldön eladni. A HEVES MEGYEI SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI VÁLLALAT a bank 2,6 millió forintos hiteléből — ostyakészítését fokozza. A hatvani üzem — amelyben az újabb profilt meghonosították, s az idén már NDK-beli exportra is lehetőség nyílt — további gépeket, osztrák és olasz berendezéseket kap. A vásárlás már megtörtént, december elejére megérkeznek a gépek. s úgy végzik a szereléseket, hogy még az idén megkezdődhessék a termelés is. Üj terméket, töltött ostya- rudat gyártanak majd, évi 150 tonna menyiségben, mintegy 7,5 millió forint értékben. S Ausztria lesz az új piac. A bank hiteléből — természetesen többen is kaptak, sőt. ahogyan hallottuk: a továbbiakban. eredményes pályázataik alapján, mások is részesülhetnek. Ám a kiragadott példák is jól mutatják, hogy a felkínált lehetőséggel komolyan élnek megyénkben, a törekvések — a kívánalmak szerint — valóban helyes célokat szolgálnak. Cy. Gy. jelentkezett zökkenők, határidő-csúszások. A vetési munkálatok megindulása nyomán az Agrotröszt vállalataihoz újabb igények érkeztek, de valamivel az elmúlt évinél jóval bővebb a készlet — október első napjaiban több mint 280 gép várt a rak- ^ tárakban — ezeket is ki tudják elégíteni. A kukori- cabetakarítóknak sem kell leállniuk géphiány miatt, jelenleg a meglevő készlet mellett további 140 adapter érkezését várja az Agrotröszt a gyártóüzemből. Az idén első alkalommal a cukorrépa-termesztő üzemek is igény szerinti mennyiséget vásárolhatnak betakarítógépből, még a különösen keresett hatsoros önjáró kiszedőgépből is feltöltött raktár várja az igénylőket, Különféle rakodógépekből azonban — mivel a gyártó- vállalatok csak részben elégítik ki az Agrotröszt rendelkezéseit — az ellátás némileg akadozik. Rába—Steiger traktorból a győri gyár eddig 390-et adott át az Agroker-nek, s a negyedik negyedévben további 110-et szállít. A K—700 A típusú traktorból a szovjet partner eddig 41-et szállított, és december végéig további több mint 100 ilyen gép importjára kötöttek megállapodást. A Szovjetunióból beérkeztek az első idei MTZ —80 típusú traktorok is, az év végéig 450-et vásárolhatnak ebből az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek az Agrotröszt vállalataitól. (MTI) EVESBEN RENDHAGYÓ DOL9G: ebben a hol napsütéses, hol borongós, ködös időben az üdülésről esett szó Kiskörén, ahol a Szolnok és a Heves megyei ország- gyűlési képviselők ismerkedtek a vízlépcső dolgozóinak munkájával, valamint a területfejlesztési elképzelésekkel. Üdülés — kimondani is kellemes a szót, hát még lubickolva, „félvérszínre” barnulva eltölteni az évi pihenőidőt a vízparton. Márpedig a leendő tiszai „tó” partján erre lesz lehetőségük — a „hazai pálya előnye” miatt — a Szolnok, illetve a Heves megyeieknek. Az Alföld Balatonja — így emlegetik már ma ezt a kialakulóban levő üdülőkörzetet, amely a termőföld táplálója is lesz a környéken. Nem véletlen, hogy erről is érdeklődtek a vízlépcsőnél sétát tett képviselők... Hol süt, hol borong — kezdtem az időjárási helyzetképpel a heti összefoglalót. S, hogy ragyog-e az ég, vagy zuhog az eső, nem mindegy, a mezőgazdaságban főként nem! Ezekben a napokban komoly — talán az aratáshoz hasonlító — munka folyik a földeken: betakarítás, vetés. A füzesabonyi járásban az elmúlt héten felszedték a 2600- dik tonna burgonyát, Kál- ban több mint 200 hektáron elvetették a rozsot, s elkezdték a megye gazdaságaiban a jövő évi ke- nyérnekvaló vetését: a gépek több mint 58 ezer hektárnyi területen szórják a földbe a magvakat. Aztán téli pihenőre vonulnak, akárcsak — megérdemelten — a szövetkezetek dolgozói, akiknek ilyenkor jut idő a tanulásra, a művelődésre, a közös brigádprogramok megvalósítására. AZ ELMÚLT hét eseményei többszörösen is kapcsolódnak a közművelődéshez. Vámosgyörkön megnyitották az őszi könyvhetek megyei rendezvénysorozatát, amely az iskolán kívüli művelődési a szabad idő kulturált eltöltése jegyében zajlik majd szűlsebb hazánkban is. Az elkövetkezendő hetekben a könyvtárak polcairól az eddiginél több műszaki és politikai kötetet kölcsönöznek majd az olvasók, hiszen a mélyebb ideológiai és szakmai tudás — aranyat ér, tehát közkincs...! S ha már a kincset említettem, hadd folytassam hasonló, de más tartalmú gondolatsorral: nem egy valóban kincset érő edényt, használati eszközt, történelmi dokumentumot mutattak be a múzeumi hónap elmúlt heti rendezvényein. Ehhez kapcsolódik a hír, miszerint több iskolában „múzeumi órákat” tartottak, s bizonyára nemcsak a tanárok örömére ... Térjünk visza az időjárásra, de más vonatkozásban. Ilyen tájt — az elmúlt héten már jelentkezett is az első hullám — egyre többen keresik fel az orvosi rendelőket. Köhögünk, megfázunk,, lázas a gyerek ... Megszaporodott az orvosok munkája, ám ezt a beteg nem érzi, nem veszi figyelembe. Az egészségügyi dolgozók helyzetével, munkakörülményeivel és a felelősségteljes helytállásukkal foglalkozott az elmúlt héten megtartott egészségpolitikai aktíva. Ezzel egyidő- ben mutatták be az egri Technika Házában a legújabb orvosi műszereket; amelyek — s ez megnyug^ tatóan hangzik — fájdalommentes gyógyítási tesznek lehetővé.... S VÉGÜL egy „egészséges hír”: az első borongó^ októberi napon szállt vízibe az Egri Dózsa öreg-» fiúk csapata és a Magyar? újságírók válogatottja. Ez azért is érdekes, mert nem ritka, hogy a fiatalok nyáron is fáznak egy kis test-rj. edzéstől... fx Szilvás István -jf. Két község közös tervei Vízművel építenek Erken — Torna- cs tanteremmel bővítik a tarnaörsi iskolát Kedvező a gépellátás az őszi mezőgazdasági munkákhoz /
