Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-08 / 238. szám

^AAAAAAAAAAAAA/WAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/^ Csütörtök 3sti külpolitikai kommentárunk: ü haladás védelmében INDIRA GANDHI KORMÁNYA és a jobboldali indiai ellenzék küzdelmében ezen a héten — több jel szerint is — új szakasz kezdődött. Hétfőn rendőrök jelentek meg a nagytőke szócsövének számító Indian Express delhi nyomdájában és bezárták az üzemet. A jogi érv e lépéshez a lap kiadóinak adótartozása, illet­ve az ezen a címen végrehajtott vagyonlefoglalás. De nem is kétséges, hogy az ügy politikai vetülete a fi­gyelemre méltó. A rendkívüli helyzet parancsolta rendkívüli intéz­kedések, illetve elhatározások körébe tartozik az a po­litikai per is, melynek fővádlottja George Fernandes (latinos csengésű nevének magyarázata: Portugália egyik indiai gyarmatán született!), az úgynevezett szocialista párt már huzamosabb ideje letartóztatásban levő vezetője. Fernandesnek és 21 vádlott társának ezen a héten nyújtották át az indiai perrendtartás értelmében nyil­vánosság előtt átadandó vádiratpt. Valamennyien ál­lást is foglaltak a vádirathoz, mely egyébként nem po­litikai nézeteikért állítja őket a bíróság elé, hanem szabotázsért. Fernandes pártelnökként egyszemélyben az egyik legnagyobb vasutas-szakszervezetnek is veze­tője volt, és sztrájkok szervezésén túlmenően robban­tások végrehajtásáért, illetve^ nagyarányú robbanó­anyag-halmozásért és romboló szabotázsakciók előké­szítéséért felel most. A JELENTÉSEK SZERINT — a bírósági eljárás­nak tanúi voltak bel- és külföldi újságírók — a vád­lottak nem tagadták a terhűkre rótt cselekményeket, viszont hangoztatták tetteik politikai motivációit: szemben állnak Indira Gandhi politikájával és politi­kai módszereivel egyaránt, és minden eszközt alkal­masnak tartanak az ellene vívott harcban. Ismervén az indiai kormány jelenlegi gazdasági és politikai erőfeszítéseinek a célját és irányát, nem két­séges, hogy a vádlottak padján ellenforradalmárok ül­nek. A külvilág egy részét megtévesztheti az a körül­mény, hogy maga Fernandes a nyugat-európai szo­ciáldemokráciához közelállónak minősíti önmagát és bizonyos mértékig élvezi is e pártok támogatását. AZ ESEMÉNYEK JELZIK, hogy Indiában éles osztályharc folyik. Több mint egy évvel a rendkívüli állapot bevezetése után az ország még távol van attól, hogy teljesen konszolidáltnak lenne minősíthető. Ezt azonban csak azok bírálhatják, akik nem értik, vagy nem akarják megérteni e gigantikus problémákkal küzdő társadalom politikai szükségleteit. */VSAA/\/VWVNA/VNA/VNA/VVVVVS/VVVSA/\AA/VV\A/\A/VVVVVVVVVVV\AA/V\AAAAAAAí • Thaiföldi „hős" tengerésztiszti uniformisban Ki írta a puccs forgatókönyvét? Thaiföldön statáriumot vezettek be, fölfüggesztették az alkotmányt és föloszlalták a parlamentet; a fővárosban. Bangkokban az összes kormányépületet katonai egységek őrzik. A nyugati hírügynökségek csütörtök reggeli jelentésé­ből kitűnik, hogy a Szan- gad Csalaviu tengernagy ve­zette thaiföldi „nemzeti re­formtanács”, amely szerdán magához ragadta a hatalmat, gyors intézkedésekkel igyek­szik megszilárdítani az új katonai hatóságok pozíció­ját Csütörtökön betiltották az összes bangkoki napilap ut­cai árusítását Az állami és magánkézben lévő rádióadó­kat utasították, hogy csak a hivatalos thaiföldi rádió programját sugározzák. ★ Thaiföldön ismét bezárult a kör. Nem egészen három évvel az 1973. októberi di­ákfelkelés után, amely fel­számolta a több évtizedes katonai diktatúrát, szerdán (Rádiófotó — AP—MTI—KS) ismét a hadsereg vette ke­zébe a hatalmat. Egyelőre nem világos, kik írták meg a katonai diktatúra vissza­állításának forgatókönyvét. Az események azonban ön­magukért beszélnek. Széni Pramodzs volt miniszterel­nök, engedve a katonai és a polgári jobboldal nyomásá­nak, beleegyezését adta ah­hoz, hogy Thamon Kittika- csorn marsall egykori diktá­tor „egyszerű szerzetesként” visszatérjen az országba. Az első pillanattól kezdve várható volt, hogy a budd­hista szerzetessé átvedlett marsall jelenléte felborítja majd az amúgyis bizonyta­lan belpolitikai egyensúlyt. A haladó diákok elleni fegyveres támadással egy­idejűleg a rendőrség és a hadsereg vezetői által tá­mogatott ultrajobboldali szervezetek több tízezres tün­tetésen követelték, hogy Szé­ni Pramodzs miniszterelnök azonnal távolítsa el kormá­nyából a „kommunista ele­meket”. A hatórás dráma befeje­ző aktusa megfigyelők sze­rint nyilvánvaló volt: Szan- gad Csalaviu admirális ve­zetésével katonai junta vet­te kezébe a hatalmat. A tu­datosan kiprovokált és terv­szerűen végrehajtott puccs- ra pár nappal azt követően került sor, hogy a thaiföldi szakszervezetek bejelentet­tek, általános sztrájkot in­dítanak Thamon Kittika- csorn eltávolításának ki­kényszerítése érdekében. Azt, hogy nem váratlan válságról volt szó, meggyő­zően bizonyítja az AP ame­rikai hírügynökség szeptem- ben 14—i kommentárja, amely a thaiföldi belpoliti­kai helyzetet jellemezve ki­fejtette, sokan egy monda­beli hősre várnak, aki meg­jelenik fehér lován, hogy ki­vezesse az országot a zűrza­varból. A társadalom egy jelentős hányada azt sem bánja, ha ez a hős katonai egyenruhát visel... S íme, a „hős” megjelent és tenge­résztiszti egyenruhában. Az pedig, hogy merre kívánja vezetni a sok vihart és meg­próbáltatást látott országot, aligha kétséges, ha figye­lembe vesszük, hogy az új katonai junta vezetője köz­ismert kommunista ellenes­ségéről és amerikai orien­tációjáról — mutatnak rá a megfigyelők. Kibékül Kohl és Strauss? Andreotti a líra jayításáért Giulio Andreotti olasz mi­niszterelnök bejelentette: rö­videsen igen szigorú gazda­sági intézkedésekre kerül sor a líra megrendült hely­zetének javítására. (Népújság telefoto — AP— MTI—KS) Gierek romániai t, ­látogatása Az Intelligence Service titkai 4. Gengszterek és ejtőernyősök ' A Century Hallban persze nem csupán „szelíd” rádió­propagandával foglalkoznak. Anglia jelenlegi legnagyobb belpolitikai problémája, az (•észak-írországi kérdés fog­lalkoztatja a Westminster Bridge Roadon levő épület 1 lakóit is. A botrány itt sem kerülte el őket. És milyen furcsa, egészen hasonló baj­ba kerültek, mint ameri­kai kollégáik: kiderült, hogy gengszterekkel léptek kap­csolatba. Az ügy, igaz, nem volt olyan nagyszabású, mint az, ami a CIA-t a maffiá­val összefűzte, de legalább olyan piszkos volt... A SIS ugyanis 3 éve fel­bérelt egy testvérpárt, Ken­neth és Keith Littlejohnt, hogy rablásokat és robban­tásokat hajtsanak végre a független Ír Köztársaság­ban. A két fivér, akiket egy dublini bíróság ítélt el, nyíl­tan hangoztatta, hogy tet­tüket politikai megfontolás­ból, s hivatalos angol kor­mányszervek megbízásából követték el, hogy lejárassák az illegális ír Köztársasági Hadsereget, az IRA-t. Kenneth Littlejohn. aki korábban Észak-írországban élt, s bizonyos nem túl szo­ros kapcsolatokat tartott a republikánusokkal, először mint besúgó szerepelt, Így például „tudomására hozta” a brit hatóságoknak, hogy az IRA a szocialista orszá­gokból származó géppiszto­lyokat használ. Az informá­ció annál is értékesebbnek tűnt, mivel ilyen fegyvert egyetlen elfogott IRA-kato- nánál sem sikerült az ango­OJíMmm 1976. október 8»> péntek lóknak találniuk. A két test­vér később robbantott és bankot rabolt a SIS és a hadügyminisztérium közös megbízatása alapján. Az iga­zi bomba azonban később robbant. A két letartóztatott és Írországnak kiadott geng­szter vallani kezdett: el­mondták, tucatnyi brit ügy­nök tevékenykedik az övé­kéhez hasonló megbízatás alapján Írországban azért, hogy az IRA-val szembeni határozott fellépésre késztes­se a dublini kormányt. Egy másik „ír ügy” fordí­totta a figyelmet a SIS „le­ányvállalatára”, az amerikai zöldsapkások brit „testvér­szervezetére” is. Ez az ala­kulat a Special Air Service Regiment, a különleges ejtő­ernyős ezred, amelyet egy amerikai lap a „SIS fontos fegyverének, a piszkos trük­kök kommandójának” neve­zett. Az alakulat elődjét a második világháború alatt szervezte meg David Stirling ezredes, s akkor az ellenség vonálai mögötti akciókban használták fel őket. A hábo­rú után új feladatot kaptak az ejtőernyősök: partizán­vadászok lettek. Bevetették őket Malájföldön, Cipruson, Adenben és az utóbbi idők­ben Ománban is. Az amerikaiakkal ellentét­ben a SIS nem szívesen népszerűsíti különleges csa­patait. A Newsweek című amerikai hetilap szerint a kiképzés olyan kemény, hogy az újoncok 90 százaléka ki­hullik. Titokban tartják az alakulat tagjainak nevét és a létszámát is. Ez állítólag 700 és 1000 fő között mozog. „Az ezred katonái azon ritka al­kalmakkor, amikor fényké­pezőgép elé állnak, álarcot viselnek. Herefordban lévő központjukban a tisztek és a katonák csak v keresztnevü­kön szólítják egymást, nem viselnek rendfokozati jelzé­seket, csupán a megkülön­böztető sárgásbarna barettet és a SAS-jelvényt, a szár­nyas tőrt a sokatmondó fel­irattal: „Aki mer az nyer” — írja a Newsweek. Az idén tavasszal a SAS azzal hívta fel magára a fi­gyelmet, hogy egyik alegy­ségének katonái polgári ru­hát öltve, átlépték az Ír Köztársaság határát és meg­támadtak egy kicsiny, határ­menti ír települést. Az Észak-lrországban állomáso­zó ejtőernyősök három te­repjáró autón hatoltak be Írországba, hogy ott az IRA harcosai után kutassanak. A katonák azonban nem jár­tak szerencsével, mert az ír hatóságok fogságába kerül­tek. Az angol parancsnok­ság azzal próbálta magya­rázni a durva provokációt, hogy a határ mentén gya­korlatozó őrjárat, úgymond, elnézte a térképet és elté­vedt. (!) Erre válaszul az ír hivatalos szervek bejelentet­ték, hogy a brit csapatok évente legalább száz alka­lommal megsértik a határt. Az IRA szóvivője pedig az­zal vádolta a SAS embere­it, hogy már többször pró­bálkoztak emberrablásokkal és köztársasági vezetők meg­gyilkolásával Írország terüle­tén ... Rolph Ingersoll amerikai szerző (szintén volt CIA- ember) „Szigorúan titkos” című könyvében ezt írja: „A Brit Birodalomnak mindig a hírszerzés volt a fő aduja. Amikor az angolok ügyei a legrosszabbul álltak, akkor hírszerzőszolgálatuk mentette meg őket. Dunkerque után Angliát csak a „kézügyessé­ge” mentette meg, az, hogy gyengeségét el tudta titkolni a németek elől, jelentékte­len erőkkel blöffölve ...” Lehet, hogy így volt, ez azonban már a múlté. Sike­rekről már csak a színes könyvecskék fedeléről sejtel­mesen mosolygó 007-es ügy­nök számolhat be. Igaz, hogy ő csupán szerzője fantáziá­jában létezett... Miklós Gábor (VégeJ Csütörtökön délelőtt el­nökségi, délután teljes ülést tartott Bonnban a nyugatné­met parlamenti ellenzék két pártja, a CDU és a CSU. Hel­mut Kohl, az ellenzék veze­tője a délutáni ülésen hiva­talosan is bejelentette, hogy megválik Rajna-Pfalz tarto­mányi miniszterelnöki tiszt­jétől és Bonnban átveszi az ellenzék parlamenti frakció­jának vezetését. A délelőtti elnökségi ülést az az igyekezet jellemezte, hogy valamilyen módon elsi­mítsák a Helmut Kohl (CDU) és Franz-Josef Strauss (CSU) közti ellentéteket. A feszült­ség forrása, mint már jelen­tettük, a Quick című nyugat­német hetilap legújabb szá­mában napvilágot látott Strauss-kijelentés volt. Esze­rint a bajor politikus a vá­lasztások éjszakáján állító­lag éles szavakkal bírálta a CDU-t, annak választási tak­tikáját hibáztatva az ellen­zék vereségéért. Strauss, a Quick szerint kilátásba he­lyezte: amennyiben nem az ő elképzelései szerint alakít­ja politikai irányvonalát az unió, úgy a CSU elszakad a CDU-tól és külön parla­menti csoportot képez a Bundestagban. A két ellenzéki politikus közti ellentétek megszünte­tésére a délelőtti elnökségi ülésen megállapodás szüle­tett pártközi egyeztető bizott­ság felállításáról, amelynek feladata az unió további együttműködésének előké­szítése. Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának meghívá­sára október 7-én baráti lá­togatásra Bukarestbe érke­zett Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az otopeni repülőtéren a Gierek vezette lengyel párt­küldöttséget Nicolae Cea- usescu, Manea Manescu mi­niszterelnök, valamint az RKP PVB tagjai és a kor­mány képviselői fogadták. Edward Giereket elkísérte felesége, valamint Ryszard Frelek, a LEMP KB titkára és Jerzy Waszczuk, a LEMP KB tagja, a LEMP KB tit­kárságának vezetője. (MTI) Elnökjelöltek tévévitája — második forduló San Franciscóban került sor Ford elnök és vetélytársa. Jimmy Carter tévévitájá­nak második fordulójára. A kép jobb oldalán Ford nem sír, hanem a verejtékét törli... (Népújság telefoto — AP—MTI—WB

Next

/
Oldalképek
Tartalom