Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-05 / 235. szám

Minden poszton jól helytállnak, fejlődésképesek a fiatalok Ifjúsági parlament az egri járási hivatainál Á Heves megyei Tanács V. B. Egrj Járási Hivatala i október 3-án, vasárnap ren- . dezte meg ez évi ifjúsági : parlamentjét. Megnyitó be-1 széöében Szabó Sándor, a parlament levezető elnöke köszöntötte a résztvevőket, valamint az elnökségben he­lyet foglaló vezetőket és meghívott vendégeket, majd Kovács Bertalan, a járási hivatal elnöke tartott vita­indító beszámolót. t Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nép- köztársaságban az állam, a társadalom és a társadalom részét alkotó ifjúság érde­kei azonosak. Ifjúságunk a felnőtt nemzedékkel együtt építi a szocializmust, küzd a társadalmi haladásért. Tör- vénveink különös figyelmet fordítanak a fiatalok mun­kába való beilleszkedésére, a közügyekben való részvé­telének biztosítására, család­alapításuk elősegítésére. A továbbiakban arról szólt ' Kovács Bertalan, hogy az egrj járási hivatal és a já­rás 27 községi tanácsi appa- 1 rátusa összesen 267 dolgozót — vezetőket, ügyintézőket, ! adminisztrátorokat és kise- 5 gítőket — foglalkoztat, s az I állami feladatok ellátását f végző apparátusban a fia- ' talok részaránya 28 száza- \ lék. A fiatalok vezetővé ne- I velése, illetve vezetői mun- 1 kakörbe történő beállítása j terén eddig eredményes j munka folyt a járás terüle- I tén, legutóbb pedig — Hor- j váth László személyében — ! Demjén község tanácsa ki- I nevezte a legfiatalabb vb- I titkárt. Csoportvezetői, fő- > előadói munkakörben szin- I tén több 30 éven aluli fiatal ! dolgozik. ! Beszéde további részében I á, járási hivatal elnöke több példával illusztrálta a fiata­lok munkába való beillesz­kedésének helyzetét, s fel­hívta a figyelmet az elvétve tapasztalható indokolatlan anyagiaskodásra, amelyek többnyire nem megalapozott összehasonlításokra támasz­kodnak. A továbbtanulásról szólva pedig hangsúlyozta, hogy a jövőben csak olyan továbbtanulási szándékokat fognak támogatni, amelyek célja a munkakör betöltésé­hez szükséges képzettség megszerzése. Az egri járás területén a tanácsi apparátusban dolgo­zók politikai képzése egyelő­re nem megfelelő, további javításra szorul. Közép- és felsőfokú politikai képzésben elenyészően kevés fiatal vesz részt, sajnálatosan nagymér­tékű a passzivitás. Annál in­kább sajnálatos ez — és mielőbb változtatni kell raj­ta ! —, mert csak szakmai és politikai téren egyaránt jól felkészült dolgozók ké­pesek a tanácsi apparátus­ban is sokrétű feladataik teljesítésére. Végezetül a bérezés kérdé­seiről és a nők helyzetéről szólt Kovács Bertalan, hang­súlyozva az e téren elért kétségtelenül jó eredménye­ket, erre a járás területén igen nagy figyelmet fordíta­nak. A KISZ-szervezet min­den fontos kérdésben part­nere a híva tál vezetésnek, valamint a pártszervezetnek és a szakszervezeti bizott­ságnak, A járási hivatal elnöke után Babis Éva, a KISZ- alapszervezet szervező titká­ra adott tájékoztatót a 29 tagú alapszervezet munká­járól. Általános probléma­ként említette meg, hogy a vezetőségi tagok nem elég öntevékenyek, s szólt arról, hogy a jövőben fokozottab­ban fogják számon kérni a KISZ-gyűlésekről és a tár­sadalmi munkaakcióktól való indokolatlan távolmaradáso­kat. A parlamenti vita meg­kezdésekor elsőként Ferencz János kért szót, majd a pa- rádi László Tamásné, a bükkszéki Nagy Mária és bátori Varga Ferenc szólalt fel, végezetül pedig a mátra- derecskei Salamon Imréné beszélt a falusi fiatalok munkahelyi és egyéb problé máiról. Utóbbi például kifo­gásolta, hogy o falusi ifjú ság hátrányosabb lakásépí­tési helyzetben van, mint a városi társaik: kevesebb köl­csönt kapnak és eleve na gyobb összeget kell nekik befizetni. Kérte, változtas­sanak ezen a helyzeten, ké­rését a megyei fórumhoz to­vábbítják. A felszólalások elhangzá­sa után megválasztották azt a 12 küldöttet, akik a me­gye; fórumon képviselik a járást, majd Kalmár Imre, a járási pártbizottság nevé­ben köszöntötte a parlamen­tet. Ezután a szakszerveze­tek megyei bizottsága nevé­ben Bukta Tibor mondott köszöntő szavakat, hangsú­lyozva, hogy az ifjúsággal való törődés a szakszervezeti munka szerves része. Kérte, hogy a munkahelyek adja­nak több segítséget a fiata­lokban rejlő szellemi érté­kek feltárásához. Az ifjúsági parlament Ko­vács . Bertalan zárszavával, majd ezt követően közös ebéddel ért véget. (kt) Befejezés előtt a paradicsontszezott A Békéscsabai Konzervgyárban a tervezett 2400 vagon paradicsomból már 2200 vagon­nyit dolgozott fel a gyár. A paradicsomot és termékeik 60 százalékát nyolcféle dobozban hozzák forgalomba és exportálják. Szovjet exportra készítik a vegyes, darabos savanyú­ságot, ez évben 400 vagon szállítását végzik. (MTI fotó — Uovszky Béla) Jól haladnak az őszi munkák a füzesabonyi járás földjein Egymás jobb megismeréséért I \f m a n nui!ntIrA7Mfn Több mint fél évszázados múltra tekinthet vissza a , Szovjet Baráti Társaságok í Szövetsége abban a küzde- í lemben, amelyet a népek j barátságáért, együttműkö- | dóséért folytatnak. A nem- I zetközi méretű, tevékenység j aktív részese az MSZBT testvérszervezete, a Szovjet —Magyar Baráti Társaság. Milliókat átfogó munkájá- 1 ról, idei programjairól es | további terveiről I. V. Sza- : limon a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének ta­nácsosa, az SZBTSZ es SZMBT magyarországi kép­viselője -nyilatkozott az MTI munkatársának: i — Munkánk legfőbb po­litikai célja, hogy segítsük a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti ba­rátság eszméjének széles körű elterjesztését, a kom­munista és szocialista épi- tőmunka tapasztalatainak elmélyítését, az új munka- sikered népszerűsítését. Ba­ráti társaságaink együttmű­ködési tervében foglalt fel­adat továbbá, hogy bemu­tassuk a két országnak, va­lamint a szocialista közös­ség más tagjainak a világi béke megőrzésére irányuló ' külpolitikáját és annak eredményeit. Fontos külde­tésünk, hogy bemutassuk a hivatalos kapcsolatok íejlo- 'dését, mozgósítsunk közös felárainkra s a minden- naDi életben, a munkahe­lyeken szélesítsük együtt­működésünk, barátságunk hatósugarát, tömegbázisát. A Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak ma 12 köztársaságban van köz­ponti elnöksége, ezenkívül sok megyei és városi, kerü­leti bizottsága irányítja, szervezi a dolgozók, diákok százezrei körében a baráti társaság gazdag programja­it. A magyar irodalom, film- és színházművészet számos alkotását több tíz­millió szovjet ember isme­ri, és a tudomány eredmé- ; tiyei is eljutnak a szovjet 1 szakemberekhez. J elenleg évente mintegy 30 magyar szépirodalmi mű jelenik meg orosz fordításban. Az idén elkészül egy 15 köte­tes magyar irodalmi sorozat műfordítása, amely a mai magyar. írók — köztük Mesterházi Lajos, Déry Ti­bor, Illyés Gyula, Veres Pé­ter, Németh László és má­sok munkáiból ad váloga­tást. Eddig a Szovjetunió­ban 1 millió 500 ezer pél­dányban jelentek meg a ma­gyar szépirodalom remekei. Kétségtelen: felnőttek és fi­atalok körében Petőfi Sán­dor a legismertebb, akinek verseit a szovjet köztársa­ságokban 32 nyelven vásá­rolhatták meg. — A Szovjetunióban ma már minden magyar me­gyének és sok városnak van testvérkapcsolata egy-egy tájegységgel. A krími terü­let például Bács-Kiskun megyével Lvov megye Ba­ranyával, Odessza megye a csongrádiakkal, a Kárpáton túli megye a szabolcs-szat- máriakkal, Omszk Pest me­gyével alakított ki szoror együttműködést. A csaknem három éve Budapesten te­vékenykedő szovjet kultúr- centrum fontos tényezőként gazdagítja fejleszti együtt­működésünket, kölcsönös tájékoztatásunkat. — Ebben az esztendőben Is szovjet és magyar dolgo­zók, diákok ezrei jutnak el barátságvonatokon egymás hazájába. Messzemenően támogatjuk a személyes ta­lálkozók sűrítését, mivel meggyőződésünk, hogy az utazás felejthetetlen élmé­nyén túl a személyes embe­ri kapcsolatok még élőbbé teszik, szorosabbra fűzik népeink testvéri, megbont­hatatlan barátságát. Az idén eddig több mint 20 barát­ságvonatot fogadtak a Szov­jetunióban, de 50 ezer volt az odalátogató magyar tu­risták száma is. Most, ami­kor testvérszervezetünk or­szágos konferenciájára ké­szül, figyelmünk az MSZBT-tagcsoport felé irá­nyul. Ezúton is szeretném őszinte tisztelettel köszön­teni a barátsági munka lel­kes magyarországi aktivis­táit, további szép sikereket kívánva fáradhatatlan mun­kájukhoz — mondotta be­fejezésül I. V. Szalimon. (MTI) (Tudósítónktól.) Az őszi hónapok változé­kony időjárása ellenére is jó ütemben folynak az őszi munkák a füzesabonyi já­rásban. A termelőszövetkeze­tek , különösen a betakarítás mielőbbi elvégzésére fordíta­nak gondot, így már be is fejezték például a burgonya felszedését. 331 hektárról 2572 tonna termést szállí­tottak el. Rövidesen elké­szülnek a silókukorica beta­karításával is, eddig 854 hektárról 16 és fél ezer ton­na téli takarmánynak valót silóztak be a közös gazda­ságok. Zöldségféléket 148 hektáron termesztettek a já­rásban, és ennek több mint kétharmadáról már lekerült a termés. Feldebrőn és a Tárná menti községekben 191 hektáron folyik a híres tájjellegű szőlőfajták szüre­telése. A felázott talajon nehéz körülmények között dolgoz­nak a betakarító gépek, így a 650 hektáron vetett cukor répa és a csaknem 1200 hek tár napraforgó szedése nem volt zökkenőmentes. A szö­vetkezetek felkészültek a 6700 hektár kukorica töré­sére is. Jó ütemben végzik a ta­laj-előkészítést. Az őszi ve­tésnek eddig mintegy 11 ezer, a tavaszinak 700 hek­tárnyi területet szántottak fel. Kálban 200 hektáron befe­jezték a rozs vetését, Fel­de brő és Füzesabony szövet­kezetei pedig a búza veté­sében járnak élen. őszi ár­pából Feldebrő, Kál és Me- zöszemere környékén került már nagyobb mennyiség a földbe. A járás déli részén levő gazdaságok mélyebb fekvésű, kötött talaján vala­mivel később tudták a veté­seket elkezdeni. Császár István Számítógépek a termelésben AUTOMATIZÁLÁSI KONFERENCIA BUDAPESTEN Hétfőn a Méréstechnika és Automatizálási Tudományos Egyesület szervezésében öt­napos automatizálási konfe­rencia kezdődött a budapesti Technika Házában, mintegy 300 szakember részvételével. A tanácskozáson a hazai au­tomatizálási kutatások és al­kalmazások eredményeit te­kintik át a résztvevők. Szó lesz a számítógépek és a számítástechnikai eszközök széles körű felhasználásának lehetőségeiről. 5 összesen 51 előadás hangú zik el, külön témakörben vi­tatják meg a számítógépes folyamatirányítási rendszerek fejlődését, az automatizálás szerepét a magyar gépipar távlat; fejlesztésében és az új eredményeket az integ­rált gyártó rendszerek fej­lesztésében. (MTI) Egerformostól Omszkig 6. A „magyar orosz" Omszkban nagy szervezke­dés indult meg, a lágerből kétezren csatlakoztunk a bolsevikokhoz. Ligeti veze­tett bennünket, aki azt az elvet vallotta, hogy előbb orosz testvéreinknek segí­tünk, aztán hazajövünk a szabadságot kivívni. Itthon akkor már készült a forrada­lom. Háromszor találkoztam Ligetivel, hallottam lelkesítő beszédeit a katonagyűlése­ken. Nem jött ki a sorunk. Jú­niusban fellázadtak a fehér csehek és a kozákok. Éppen a vízi szivattyút őriztem az egyik állomáson, ahol a moz­donyokat töltötték fel. Visz- szatoloncoltak a lágerba, • új­ra hadifoglyok lettünk. Tizennyolc nap múlva kül­döttség érkezett egy 150 ki­lométernyire fekvő faluból. A lakosság a katonáskodó kozákjai helyett száz foglyot kért, mert nagyon hiányzott a munkáskéz. Belekerültem ebbe a csapatba. Tizennégy hónap után visszajött a vöröskatonaság, futottak ä fehérek, mint a disznók. Utolsó erejükkel még felrobbantották a vasúti hidakat, romboltak, gyújto­gattak. Hová lettek? Keleten felmorzsolták őket a partizá­nok, az oroszokból, magya­rokból és más nemzetiségek­ből verbuválódott szovjet erők. Töprengtem rajta eleget, hazamenjek-e Magyaror­szágra vagy ne menjek? Mi­kor mindent összevetettem, úgy gondoltam, mégis ma­radok. Nagyon bosszús vol­tam az urakra és a tisztekre. Közelebb költöztem a vá­roshoz, egy pesti susztertól két esztendő alatt elsajátítot­tam a csizmadiamesterséget. Megnősültem, a családdal egy Acsir nevezetű faluban éltünk, délre, ötven kilomé­ternyire Omszktól. Megindult a kollektivizá­lás, vége szakadt a suszter- ságomnak. Beléptem a kom­munába, vezetőnek tettek meg. Átadtam a kaptafát egy legénynek, akit közben kitanítottam, hogyan kell bánni a szerszámokkal. Ne­kiláttunk, hogy tető alá hoz­zunk egy nagy istállót a kom­munába összegyűjtött jószá­gok, lovak, tehenek feje fö­lé. Nem tanultam sokat az iskolában, az igaz, de volt egy kis gyakorlatom, láttam egyet-mást, amikor annak idején az uraknál, a nagy gazdaságokban dolgoztam. Segítettem hát, ahogy lehe­tett, átadtam a tudományo­mat 7. Az első traktorok A forradalom előtt azon a vidéken csak egy gazdaság volt, valamivel nagyobb, mint a Brezvaié. Saját gőz­malmával őrölte a búzát, terményeit jó haszonnal szál­lította a cári államnak. A többi földön zsíros nyakú parasztok, vagyis kulákok gazdálkodtak, 60—100 holda­kon. Amit nem tudtak meg­művelni, árendába adták a szegényparasztoknak, részt vagy pénzt követeltek érte. A kozákok, az állam kato­nái valamilyest különböztek a kulákoktól. Miért? Ha gye­rekük .született, ráírtak- 13 hold földet. Ki lehet számí­tani, öt fiú esetén mennyi maradt a családfőnek. Ezeken a területeken ala­kultak meg a közös gazda­ságok. Nem mondom, hogy a kommunában minden simán ment. Elég sok baj akadt a munkaszervezéssel, hiányos volt a felszerelés, ingadozott a munkakedv. A harmincas évek elejére a legtöbb kom­munát át is szervezték kol­hozzá, vagy szovhozzá. Át­mentem egy állami gazda­ságba, Omszktól , északra száz kilométernyire. Agronó- mus lettem. Két úri gazdaság földjeit,' felszerelését örököltük itt. Százötven ló, négyszáz tehén és valami hatvan-nyolcvan ökör felett rendelkeztem. Aztán megjöttek az els<3 ;,putyilovszkik”, a kis traktoú rok még az amerikai fajtá­ból. Nem sokáig használhat-* tűk őket, megfelelő alkat-- rész és jó gyújtószerkezet hí­ján. Harminckettőben sajátj orosz gépeket, harminc ló­erős „Internacional”-okat kaptunk. Hármat is. Azonkí­vül küldtek egy „Csepezé”-t a cseljabinszki gyárból, ame­lyik után kilenc ekefejes ekét akaszthattunk. Negyven lap­boronát is köthettünk utána két sorban, vitte, mint az ördög. Egy nap alatt 3—400 holdat is felboronáit. Éjjel­nappal pöfögött, két váltás­ban dolgoztak a traktorosok.’ A gépek szántottak is, vetni is tudtak, kaszálni is tudtak! Még gereblyéztek is. A nyári munkában mégis kevésnek bizonyult a mun-j káskéz. Főtt a fejünk, hon-i nan szerezzünk embereket?! Átmentem a szomszéd falu­ba, a kolhozba. Megegyez^ tünk: ők jönnek segíteni ne-? künk, mi cserébe szántunk! vetünk nekik. Aratáskor apraja-nagyja,' a kicsiktől az öregekig, min­denki a határban szorgosko­dott, még a fejősök is ott töltötték a szabad idejüket. Szerették a gazdaságot, fel­lendült -áz élet. (Folytatjuk) Tiua István

Next

/
Oldalképek
Tartalom