Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-05 / 235. szám

Minden poszton jól helytállnak, fejlődésképesek a fiatalok

Ifjúsági parlament az egri járási hivatainál

Á Heves megyei Tanács V. B. Egrj Járási Hivatala i október 3-án, vasárnap ren- . dezte meg ez évi ifjúsági : parlamentjét. Megnyitó be-1 széöében Szabó Sándor, a parlament levezető elnöke köszöntötte a résztvevőket, valamint az elnökségben helyet foglaló vezetőket és meghívott vendégeket, majd Kovács Bertalan, a járási hivatal elnöke tartott vitaindító beszámolót. t Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nép- köztársaságban az állam, a társadalom és a társadalom részét alkotó ifjúság érdekei azonosak. Ifjúságunk a felnőtt nemzedékkel együtt építi a szocializmust, küzd a társadalmi haladásért. Tör- vénveink különös figyelmet fordítanak a fiatalok munkába való beilleszkedésére, a közügyekben való részvételének biztosítására, családalapításuk elősegítésére.

A továbbiakban arról szólt ' Kovács Bertalan, hogy az egrj járási hivatal és a járás 27 községi tanácsi appa- 1 rátusa összesen 267 dolgozót — vezetőket, ügyintézőket,

! adminisztrátorokat és kise- 5 gítőket — foglalkoztat, s az I állami feladatok ellátását f végző apparátusban a fia- ' talok részaránya 28 száza- \ lék. A fiatalok vezetővé ne- I velése, illetve vezetői mun- 1 kakörbe történő beállítása j terén eddig eredményes j munka folyt a járás terüle- I tén, legutóbb pedig — Hor- j váth László személyében —

! Demjén község tanácsa ki- I nevezte a legfiatalabb vb- I titkárt. Csoportvezetői, fő- > előadói munkakörben szin- I tén több 30 éven aluli fiatal ! dolgozik.

! Beszéde további részében I á, járási hivatal elnöke több

példával illusztrálta a fiatalok munkába való beilleszkedésének helyzetét, s felhívta a figyelmet az elvétve tapasztalható indokolatlan anyagiaskodásra, amelyek többnyire nem megalapozott összehasonlításokra támaszkodnak. A továbbtanulásról szólva pedig hangsúlyozta, hogy a jövőben csak olyan továbbtanulási szándékokat fognak támogatni, amelyek célja a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség megszerzése.

Az egri járás területén a tanácsi apparátusban dolgozók politikai képzése egyelőre nem megfelelő, további javításra szorul. Közép- és felsőfokú politikai képzésben elenyészően kevés fiatal vesz részt, sajnálatosan nagymértékű a passzivitás. Annál inkább sajnálatos ez — és mielőbb változtatni kell rajta ! —, mert csak szakmai és politikai téren egyaránt jól felkészült dolgozók képesek a tanácsi apparátusban is sokrétű feladataik teljesítésére.

Végezetül a bérezés kérdéseiről és a nők helyzetéről szólt Kovács Bertalan, hangsúlyozva az e téren elért kétségtelenül jó eredményeket, erre a járás területén igen nagy figyelmet fordítanak. A KISZ-szervezet minden fontos kérdésben partnere a híva tál vezetésnek, valamint a pártszervezetnek és a szakszervezeti bizottságnak,

A járási hivatal elnöke után Babis Éva, a KISZ- alapszervezet szervező titkára adott tájékoztatót a 29 tagú alapszervezet munkájáról. Általános problémaként említette meg, hogy a vezetőségi tagok nem elég

öntevékenyek, s szólt arról, hogy a jövőben fokozottabban fogják számon kérni a KISZ-gyűlésekről és a társadalmi munkaakcióktól való indokolatlan távolmaradásokat.

A parlamenti vita megkezdésekor elsőként Ferencz János kért szót, majd a pa- rádi László Tamásné, a bükkszéki Nagy Mária és bátori Varga Ferenc szólalt fel, végezetül pedig a mátra- derecskei Salamon Imréné beszélt a falusi fiatalok munkahelyi és egyéb problé máiról. Utóbbi például kifogásolta, hogy o falusi ifjú ság hátrányosabb lakásépítési helyzetben van, mint a városi társaik: kevesebb kölcsönt kapnak és eleve na gyobb összeget kell nekik befizetni. Kérte, változtassanak ezen a helyzeten, kérését a megyei fórumhoz továbbítják.

A felszólalások elhangzása után megválasztották azt a 12 küldöttet, akik a megye; fórumon képviselik a járást, majd Kalmár Imre, a járási pártbizottság nevében köszöntötte a parlamentet. Ezután a szakszervezetek megyei bizottsága nevében Bukta Tibor mondott köszöntő szavakat, hangsúlyozva, hogy az ifjúsággal való törődés a szakszervezeti munka szerves része. Kérte, hogy a munkahelyek adjanak több segítséget a fiatalokban rejlő szellemi értékek feltárásához.

Az ifjúsági parlament Kovács . Bertalan zárszavával, majd ezt követően közös ebéddel ért véget.

(kt)

Befejezés előtt

a paradicsontszezott

A Békéscsabai Konzervgyárban a tervezett 2400 vagon paradicsomból már 2200 vagonnyit dolgozott fel a gyár. A paradicsomot és termékeik 60 százalékát nyolcféle dobozban hozzák forgalomba és exportálják. Szovjet exportra készítik a vegyes, darabos savanyúságot, ez évben 400 vagon szállítását végzik. (MTI fotó — Uovszky Béla)

Jól haladnak az őszi munkák a füzesabonyi járás földjein

Egymás jobb megismeréséért

I \f m a n nui!ntIrA7Mfn

Több mint fél évszázados múltra tekinthet vissza a , Szovjet Baráti Társaságok í Szövetsége abban a küzde- í lemben, amelyet a népek j barátságáért, együttműkö- | dóséért folytatnak. A nem- I zetközi méretű, tevékenység j aktív részese az MSZBT testvérszervezete, a Szovjet —Magyar Baráti Társaság. Milliókat átfogó munkájá- 1 ról, idei programjairól es | további terveiről I. V. Sza- : limon a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, az SZBTSZ es SZMBT magyarországi képviselője -nyilatkozott az MTI munkatársának: i — Munkánk legfőbb politikai célja, hogy segítsük a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti barátság eszméjének széles körű elterjesztését, a kommunista és szocialista épi- tőmunka tapasztalatainak elmélyítését, az új munka- sikered népszerűsítését. Baráti társaságaink együttműködési tervében foglalt feladat továbbá, hogy bemutassuk a két országnak, valamint a szocialista közösség más tagjainak a világi béke megőrzésére irányuló ' külpolitikáját és annak eredményeit. Fontos küldetésünk, hogy bemutassuk a hivatalos kapcsolatok íejlo- 'dését, mozgósítsunk közös felárainkra s a minden- naDi életben, a munkahelyeken szélesítsük együttműködésünk, barátságunk hatósugarát, tömegbázisát.

A Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak ma 12 köztársaságban van központi elnöksége, ezenkívül sok megyei és városi, kerületi bizottsága irányítja, szervezi a dolgozók, diákok százezrei körében a baráti társaság gazdag programjait. A magyar irodalom, film- és színházművészet számos alkotását több tízmillió szovjet ember ismeri, és a tudomány eredmé- ; tiyei is eljutnak a szovjet 1 szakemberekhez. J elenleg

évente mintegy 30 magyar szépirodalmi mű jelenik meg orosz fordításban. Az idén elkészül egy 15 kötetes magyar irodalmi sorozat műfordítása, amely a mai magyar. írók — köztük Mesterházi Lajos, Déry Tibor, Illyés Gyula, Veres Péter, Németh László és mások munkáiból ad válogatást. Eddig a Szovjetunióban 1 millió 500 ezer példányban jelentek meg a magyar szépirodalom remekei. Kétségtelen: felnőttek és fiatalok körében Petőfi Sándor a legismertebb, akinek verseit a szovjet köztársaságokban 32 nyelven vásárolhatták meg.

— A Szovjetunióban ma már minden magyar megyének és sok városnak van testvérkapcsolata egy-egy tájegységgel. A krími terület például Bács-Kiskun megyével Lvov megye Baranyával, Odessza megye a csongrádiakkal, a Kárpáton túli megye a szabolcs-szat- máriakkal, Omszk Pest megyével alakított ki szoror együttműködést. A csaknem három éve Budapesten tevékenykedő szovjet kultúr- centrum fontos tényezőként gazdagítja fejleszti együttműködésünket, kölcsönös tájékoztatásunkat.

— Ebben az esztendőben Is szovjet és magyar dolgozók, diákok ezrei jutnak el barátságvonatokon egymás hazájába. Messzemenően támogatjuk a személyes találkozók sűrítését, mivel meggyőződésünk, hogy az utazás felejthetetlen élményén túl a személyes emberi kapcsolatok még élőbbé teszik, szorosabbra fűzik népeink testvéri, megbonthatatlan barátságát. Az idén eddig több mint 20 barátságvonatot fogadtak a Szovjetunióban, de 50 ezer volt az odalátogató magyar turisták száma is. Most, amikor testvérszervezetünk országos konferenciájára készül, figyelmünk az MSZBT-tagcsoport felé irányul. Ezúton is szeretném őszinte tisztelettel köszönteni a barátsági munka lelkes magyarországi aktivistáit, további szép sikereket kívánva fáradhatatlan munkájukhoz — mondotta befejezésül I. V. Szalimon.

(MTI)

(Tudósítónktól.)

Az őszi hónapok változékony időjárása ellenére is jó ütemben folynak az őszi munkák a füzesabonyi járásban. A termelőszövetkezetek , különösen a betakarítás mielőbbi elvégzésére fordítanak gondot, így már be is fejezték például a burgonya felszedését. 331 hektárról 2572 tonna termést szállítottak el. Rövidesen elkészülnek a silókukorica betakarításával is, eddig 854 hektárról 16 és fél ezer tonna téli takarmánynak valót silóztak be a közös gazdaságok. Zöldségféléket 148 hektáron termesztettek a járásban, és ennek több mint kétharmadáról már lekerült a termés. Feldebrőn és a Tárná menti községekben 191 hektáron folyik a híres tájjellegű szőlőfajták szüretelése.

A felázott talajon nehéz körülmények között dolgoznak a betakarító gépek, így a 650 hektáron vetett cukor répa és a csaknem 1200 hek tár napraforgó szedése nem volt zökkenőmentes. A szövetkezetek felkészültek a 6700 hektár kukorica törésére is.

Jó ütemben végzik a talaj-előkészítést. Az őszi vetésnek eddig mintegy 11 ezer, a tavaszinak 700 hektárnyi területet szántottak fel.

Kálban 200 hektáron befejezték a rozs vetését, Felde brő és Füzesabony szövetkezetei pedig a búza vetésében járnak élen. őszi árpából Feldebrő, Kál és Me- zöszemere környékén került már nagyobb mennyiség a földbe. A járás déli részén levő gazdaságok mélyebb fekvésű, kötött talaján valamivel később tudták a vetéseket elkezdeni.

Császár István

Számítógépek a termelésben

AUTOMATIZÁLÁSI

KONFERENCIA

BUDAPESTEN

Hétfőn a Méréstechnika és Automatizálási Tudományos Egyesület szervezésében ötnapos automatizálási konferencia kezdődött a budapesti Technika Házában, mintegy 300 szakember részvételével. A tanácskozáson a hazai automatizálási kutatások és alkalmazások eredményeit tekintik át a résztvevők. Szó lesz a számítógépek és a számítástechnikai eszközök széles körű felhasználásának lehetőségeiről. 5

összesen 51 előadás hangú

zik el, külön témakörben vitatják meg a számítógépes folyamatirányítási rendszerek fejlődését, az automatizálás szerepét a magyar gépipar távlat; fejlesztésében és az új eredményeket az integrált gyártó rendszerek fejlesztésében. (MTI)

Egerformostól Omszkig

6.

A „magyar orosz"

Omszkban nagy szervezkedés indult meg, a lágerből kétezren csatlakoztunk a bolsevikokhoz. Ligeti vezetett bennünket, aki azt az elvet vallotta, hogy előbb orosz testvéreinknek segítünk, aztán hazajövünk a szabadságot kivívni. Itthon akkor már készült a forradalom. Háromszor találkoztam Ligetivel, hallottam lelkesítő beszédeit a katonagyűléseken.

Nem jött ki a sorunk. Júniusban fellázadtak a fehér csehek és a kozákok. Éppen a vízi szivattyút őriztem az egyik állomáson, ahol a mozdonyokat töltötték fel. Visz- szatoloncoltak a lágerba, • újra hadifoglyok lettünk.

Tizennyolc nap múlva küldöttség érkezett egy 150 kilométernyire fekvő faluból. A lakosság a katonáskodó kozákjai helyett száz foglyot kért, mert nagyon hiányzott a munkáskéz. Belekerültem ebbe a csapatba.

Tizennégy hónap után visszajött a vöröskatonaság, futottak ä fehérek, mint a disznók. Utolsó erejükkel még felrobbantották a vasúti hidakat, romboltak, gyújtogattak. Hová lettek? Keleten

felmorzsolták őket a partizánok, az oroszokból, magyarokból és más nemzetiségekből verbuválódott szovjet erők.

Töprengtem rajta eleget, hazamenjek-e Magyarországra vagy ne menjek? Mikor mindent összevetettem, úgy gondoltam, mégis maradok. Nagyon bosszús voltam az urakra és a tisztekre.

Közelebb költöztem a városhoz, egy pesti susztertól két esztendő alatt elsajátítottam a csizmadiamesterséget. Megnősültem, a családdal egy Acsir nevezetű faluban éltünk, délre, ötven kilométernyire Omszktól.

Megindult a kollektivizálás, vége szakadt a suszter- ságomnak. Beléptem a kommunába, vezetőnek tettek meg. Átadtam a kaptafát egy legénynek, akit közben kitanítottam, hogyan kell bánni a szerszámokkal. Nekiláttunk, hogy tető alá hozzunk egy nagy istállót a kommunába összegyűjtött jószágok, lovak, tehenek feje fölé. Nem tanultam sokat az iskolában, az igaz, de volt egy kis gyakorlatom, láttam egyet-mást, amikor annak idején az uraknál, a nagy gazdaságokban dolgoztam. Segítettem hát, ahogy lehetett, átadtam a tudományomat

7.

Az első traktorok

A forradalom előtt azon a vidéken csak egy gazdaság volt, valamivel nagyobb, mint a Brezvaié. Saját gőzmalmával őrölte a búzát, terményeit jó haszonnal szállította a cári államnak. A többi földön zsíros nyakú parasztok, vagyis kulákok gazdálkodtak, 60—100 holdakon. Amit nem tudtak megművelni, árendába adták a szegényparasztoknak, részt vagy pénzt követeltek érte. A kozákok, az állam katonái valamilyest különböztek a kulákoktól. Miért? Ha gyerekük .született, ráírtak- 13 hold földet. Ki lehet számítani, öt fiú esetén mennyi maradt a családfőnek.

Ezeken a területeken alakultak meg a közös gazdaságok. Nem mondom, hogy a kommunában minden simán ment. Elég sok baj akadt a munkaszervezéssel, hiányos volt a felszerelés, ingadozott a munkakedv. A harmincas évek elejére a legtöbb kommunát át is szervezték kolhozzá, vagy szovhozzá. Átmentem egy állami gazdaságba, Omszktól , északra száz kilométernyire. Agronó- mus lettem.

Két úri gazdaság földjeit,' felszerelését örököltük itt. Százötven ló, négyszáz tehén és valami hatvan-nyolcvan ökör felett rendelkeztem.

Aztán megjöttek az els<3 ;,putyilovszkik”, a kis traktoú rok még az amerikai fajtából. Nem sokáig használhat-* tűk őket, megfelelő alkat-- rész és jó gyújtószerkezet híján. Harminckettőben sajátj orosz gépeket, harminc lóerős „Internacional”-okat kaptunk. Hármat is. Azonkívül küldtek egy „Csepezé”-t a cseljabinszki gyárból, amelyik után kilenc ekefejes ekét akaszthattunk. Negyven lapboronát is köthettünk utána két sorban, vitte, mint az ördög. Egy nap alatt 3—400 holdat is felboronáit. Éjjelnappal pöfögött, két váltásban dolgoztak a traktorosok.’ A gépek szántottak is, vetni is tudtak, kaszálni is tudtak! Még gereblyéztek is.

A nyári munkában mégis kevésnek bizonyult a mun-j káskéz. Főtt a fejünk, hon-i nan szerezzünk embereket?! Átmentem a szomszéd faluba, a kolhozba. Megegyez^ tünk: ők jönnek segíteni ne-? künk, mi cserébe szántunk! vetünk nekik.

Aratáskor apraja-nagyja,' a kicsiktől az öregekig, mindenki a határban szorgoskodott, még a fejősök is ott töltötték a szabad idejüket. Szerették a gazdaságot, fellendült -áz élet.

(Folytatjuk)

Tiua István