Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-01 / 232. szám
Ki mint vet, úgy arat 450 kalászt minden négyzetméteren í/| mamii épül Szolnokon Szolnokon, az ipar fejlődésével és az új lakótelepek kialakulásával megnövekedett « város vízigénye, ezért 280 millió forintos költséggel új vízmüvet építenek. A napi 79 ezer köbméter vizet adó berendezést a tervek szerint 1978-ban adják át. ■ , (MTI fotó — Branstetter Sándor) Eddig 420 ezer tonna cukorrépát szállítottak a gyárakba Felgyorsult a betakarítás 5 A KÖZELI NAPOKBAN elkezdődik az őszi búza vetése. A vetést komplexen keil felfogni, beleértve az előveteményt, talajelőkészítést, táplálóanyag-ellátást, vetési időt, vetőmag-előkészítést, vetési mélységet, csiraszámot és a többi apró, ' de fontos részkérdést, mely ennek során elvégzésre vár. így együtt értve kell gondolnunk a közmondás alapján, a jövő évi aratásra: ki mint vet, úgy arat. Olyan sikerrel fogjuk a terményt betakarítani, ahogyan most ezt a fontos komplex munkát végezzük. A termelőüzemek szakembereivel törént eszmecserék alapján ezúton szeretnénk néhány kérdésre ráirányítani a figyelmet. Egyik ilyen fontos szempont a jó táplálóanyag-ellátás, melynek megvalósítása még a kezünkben van. Az őszi búza alá kijuttatott műtrágya-hatóanyag megyénkben még mindig elmarad az országos átlagtól, ég ez a tény az országos termésátlagtól való lemaradást már eleve kialakítja. Ez évben megyénkben a hektáronkénti hozam 85—86 százaléka az országosnak, jóllehet a természeti adottságokban nincs ilyen nagy különbség. 1971—75 évek átlagában hek. táronként az országosnak 91 százalékát termeltük meg, de 1974-ben már csaknem megközelítettük (98 °/o) azt. Ez saját tennivalóinkra hívja fel a figyelmet. Ezt biztonyítja a hevesi járás ez évi nagyobb átlagtermése is, ahol az országos átlagnak a 93 százalékát érték el. HOZZÁVETŐLEGES adatok szerint megyénkben 100 —120 kilogramm hatóanyagot használnak fel a gazdaságok hektáronként őszi búza alá, az élenjáró gazdaságok pedig ennek több mint kétszeresét. Ez nagyban kihat a termés- eredményre. A megye közepén elhelyezkedő füzesabonyi járásban például 9—10 mázsa a különbség a nagyobb és kisebb termést elért termelő- szövetkezetek között. A Füzesabonyi Állami Gazdaság megközelítően 300 kilogramm hatóanyagot adott egy hektár őszi búza alá és terméseredménye 45 mázsa. Természetesén más tényezők is hozzájárulnak ezen szép terméseredmények eléréséhez, de egyik legfontosabb a helyes tápanyaggazdálkodás. A járás termelőszövetkezeteinek átlagához viszonyítva elemezve az adatokat, azt az eredményt kapjuk, hogy a Füzesabonyi Állami Gazdaság minden kilogramm többlethatóanyaggal 6,3 kilogramm búzát termelt. Az összes költséget figyelembe véve, 5,6 forint többletkiadás révén 18 forint többletbevételhez — vagyis több mint háromszoros bevételhez — jutott. Hasonló eredményre jutottunk a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága számainak összehasonlításával is. A táplálóanyaggal való helyes gazdálkodás tehát nemcsak népgazdasági és megyei, hanem messzemenően üzemi érdek is. Azokat a befektetéseket, amelyek gyorsan és nyereséggel kiegészülve megtérülnek, szorgalmazni kell. Ez a helyzet a nagyobb ada- gú műtrágya-használattal is. Anyagi nehézségek esetén államunk kedvezményes hitelt biztosít a műtrágya beszerzéséhez, és ezzel élni kell. Ennek ki nem használása súlyos mulasztás. TÖBBSZÖR felvetődik az a kérdés, hogy esetenként a nagyobb műtrágyadózis sem hozza meg a várt eredményt Ennek sok oka lehet (a műtrágya előzetes kilugozódásr; nem kellő mélységű bedolgozása a talajba, későn elvégzett kiszórása stb.), de ez okok közül is előre kívánkozik a helyes arányok be nem tartása. Az ajánlható; hogy egy kilogramm nitrogénhez adjunk 0,8 kilogramm foszfor és 0,5 kilogramm kálium hatóanyagot. Ez nagy vonalú meghatározás, mely. érvényes átlagosan, de az optimális arányt és mennyiséget csak táblánkénti talaj- vizsgálat alapján lehet eldönteni. A talajban levő táp. anyagot ugyanis nagyban befolyásolja az előző évben kiszórt dózis, az ott termelt növény és annak termésátlaga, az időjárás és a talaj- munka. A talajvizsgálatok és a műtrágyázás; szaktanács- adás költsége általában többszörösen megtérül a gazdaságnak. Az említett gazdaságon kívül jó példa erre a füzesabonyi „Petőfi” és a detki Magyar—Bolgár Barátság Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet is, ahol a búza átlagtermése a megyei átlag felett van. Általános probléma megyénkben, de országosan is a jó elővetemény hiánya. A vetésszerkezet leegyszerűsítése kiszorította a borsót, a mákot, az egynyári szálas takarmányokat, és ez szűkítette a jó elővetemények skáláját. A kukorica termesztése nagy százalékban monokultúrában valósul meg és így részben hasonló helyzetbe kerültek az őszi kalászosok is. Ezen a tényen ez évben már nem sokat lehet változtatni, de a jövőben arra kell törekedni, hogy az őszi gabonák legalább 50 százaléka jó elővetemény után kerüljön elvetésre. Jó elővetemény után ugyanis két évig is termelhetünk sikeresén őszi bú. zát, sőt ez az arány lehetővé teszi a talaj előkészítés beindítását közvetlen aratás után. Célszerű a terület néhány százalékán borsót termelni, amely még mindig a legjobb elővetemény. Ugyanakkor termelésével jelentős fehérjetakarmányhoz jutunk, amely állattenyésztésünk jövedelmezőségét növeli. Javítani lehet elővetemény-adott- ságunkat repce- és máktermeléssel. Jó elővetemény a tavaszi árpa (mely általában késői kukorica Után kerül a talajba) a silókukorica, a korán lekerülő kukorica és cukorrépa is. Megvan tehát a lehetőség a kedvezőbb előve- temény-helyzet kialakítására, és ezt minden gazdaság adottságának megfelelően, helyben kell kidolgozni. Ugyanakkor különböztessük meg a búzaterületeket elővetemény szempontjából. Ne azt jelöljük ki újból búzaterületnek, ahol már két- három évig őszi kalászost termeltünk, hanem azt, ahol jó elővetemény után csak egy évig volt a talajban őszi kalászos. Ugyanakkor ezen területeken lehetőleg égessük le a tarlót és műveljük nyáron a területet. O hampetier de Ribes, a nürnbergi per francia főügyésze a tárgyalás utolsó napjaiban, most három évtizede kijelentette: — Miután bemutattuk a dokumentumokat, meghallgattuk a tanúkat, lepergettük a filmeket, amelyek láttán maguk a vádlottak is össze* rázkódtak a borzalomtól, a világon senki sem állíthatja, hogy a megsemmisítő táborok, az agyonlőtt hadifoglyok, a halomra öldösött békés lakosok, a hullahegyek, a testben és lélekben megnyomorított emberek tömegei, a gázkamrák é» a hamvasztókemencék —, hogy mindezek a büntettek csupán a németellenes érzelmű propaganda képzeletének szülöttei. Ezt többé nem állíthatja senki. Senki? 1976 szeptemberének utolsó napjaiban jelentették a hírügynökségek a Majna melletti Frankfurtból: „A német katonák harci szövetsége” nevű nyugatnémet újfasiszta szervezet a nürnbergi per befejeződésének közelgő harmincadik évfordulója alkalmából felforgató akcióba kezdett. Röplapjain igyekszik hangulatot kelteni a háborús főbűnösök perében hozott ítéletek ellen, amelyek alapján — a neonácik szerint — „ártatlan emberek” kerültek bitóra, illetve börtönbe. Ha más jelünk nem lenne rá, ez a hír önmagában is FEL SZERETNÉM MÉG hívni a figyelmet az egyenletes, 5—7 centiméteres mélységű vetésre. A csorosz- lyákat ne csak a tábla végén, hanem közben is tisztít, tassuk le, mert sárral vagy növényi maradványokkal való berakodás esetén a vetés mélysége sekély lesz. Ez pedig az erős téli fagyok, illetve tél végi felfagyások esetén jelentős ritkuláshoz vezet. Ezért is van az, hogy a kivetett 450—550 csirával szemben csak 300—450 kalászt takarítunk be négyzet- méterenként. Itt meg kell jegyezni, hogy a tápanyaggal jól ellátott táblákon ilyen esetben is mindig kisebb a kipusztúlás aránya, mint a tápanyagban szegény területeken. Fajták tekintetében bátrabban nyúlhatunk a korai érésű fajtákhoz. Ezek a MV —4, Kompolti—1 és a GK Fertődi—2. Több év átlagában glérik, sőt meghaladják a középérésű fajták terméshozamát. E fajták vetőmagellátásában ez évben jelentős előrelépés történt és a jövő évben várhatóan teljesen megoldódik ez a kérdés. A többi nem részletezett tényezőkről sem szabad megfeledkeznünk, de az előrelépéshez most talán a fenti kérdések a legfontosabbak. Ezek megvalósítása biztosíthatja elsősorban azt, hogy megyénk búzaátlagtermése elérje az országos 97 százalékát, A BÜZATERMELÉS és maga a vetés is tehát komplex feladat és nagy szakértelemmel, jó munkaszervezéssel és körültekintéssel lehet csak eredményesen elvégezni. Mindez határozottságot és türelmet, önfegyelmet, leleményességet és más pozitív vezetői tulajdonság érvényre juttatását követeli meg a gazdaságokban. Ennek feltételei megyénk mezőgazdasági termelő üzemeiben jelen vannak és a most következő fontos komplex feladat minden bizonnyal magas színvonalon fog végrehajtást nyerni. Ez esetben várható, hogy 400—450 kalászt tudunk négyzetméterenként előállítani és betakarítani. Mivel tájunkon egy kalász 1—1,1 gramm szemtermést hoz, így — a betakarítási veszteségeket is figyelembe véve — biztosítva lesz az országos elvárások, illetve a terv maradéktalan teljesítése. Dr. Szalai György Kompolt Mezőgazdasági Kutató Intézet Nürnbergi tanúsítja, hogy az 1945. október 18-tól 1946. október 1- ig tartott monstre per nem egyszerűen a nyugodtan lezárható múlt feledésre megérett szakasza. Annyira nem, hogy a nyugatnémet jobboldal legszélsőségesebb elemei még a mostani választási kampányban is szemrebbenés nélkül felhasználják a nürnbergi évfordulót. A neofasiszta hecclapokban egymást követik az úszító támadások Robert Kempner frankfurti ügyvéd ellen, aki annak idején a német nép nevében a per egyik fővádlója. Elképzelhetőnek tartotta bárki 1946 októberében, hogy 1976 októberében nürnbergi szerepére hivatkozva követeljék egyesek Kempner eltávolítását az ügyvédi kamarából? A válasz egyértelmű igen; meglepetésről szó sincs. Arkagyij Poltorak neves szovjet jogász, aki a per idején Rugyenko főügyész egyik munkatársa volt, könyvében emlékeztet egy azóta híressé vált nyilatkozatra, amely 1946 októberében Amerikában hangzott el: „Az Egyesült Államok még sokáig bánni fogja a nürnbergi ítélet végrehajtását.” És ezt nem valamelyik csuklyás Ku Klux Klan-vezér jelentette ki, ha„Sziámi’, szőlő A természet ritka megnyilvánulását tapasztalták a Somló hegyen: az egyik szőlőfürt fele-fele' arányban fekete és fehér bogyójú termést hozott. Barcza Lajos somlószölősi gazda szüretelés közben először arra gondolt, hogy a két fürt véletlenül került egymás mellé, de meglepve tapasztalta, hogy valószínűleg beporzásból eredő kereszteződés ritka megnyilvánulásaként egy fürtön fejlődtek ki a fekete és a fehér szőlőszemek. A Mézesfehér és Izabella szőlő keresztezéséből létrejött „sziámi” fürtön olyan bogyót is lehetett látni, amelynek egyik fele fehér, a másik pedig fekete. memento nem Robert Taft, az Egyesült Államok szenátora. Igen, voltak és vannak körök, amelyek akkor is sajnálták, most is sajnálják, hogy érvényesült a történelem kérlelhetetlen parancsa és az események menete így alakult. A vádlottak vallomásaiból, a vád- és védőbeszédből, a száztizenhat szóbeli és több mint kétezer írásbeli tanúvallomásból, a tárgyalás négyszázhárom nyilvános ülésének minden percéből kiderült a korszak egyik legfontosabb tanulsága: ha azok a bizonyos nyugati körök nem arra számítanak, hogy a „barna pestis”, a náci áradat majd elözönli a Szovjetuniót — és csak a Szovjetuniót —, akkor nem hánynak szemet a demilitarizált Raj- na-övezet megszállása, az Anschluss, Csehszlovákia „megszüntetése” és annyi más gaztett felett — és akkor talán nincs második világháború. Mondjuk ki: bizonyos köröket éppen a három évtizeden át is. átívelő aktualitása miatt zavar a nürnbergi memento. Ma is van számottevő párt a Német Szövetségi Köztársaságban, vezetőjét Franz-Josef Straussnak hívják, amely hivatalosan is Felgyorsult a cukorrépa- betakarítás szerte az országban — édesig az összes 128 ezer hektárnyi termő- terület több mint 15 százalékáról, 21 ezer hektárról szállították be a gyárakba a fontos ipari nyersanyagot, több mint 420 ezer tonna cukorrépát. Mint a Cukoripari Trösztnél elmondották, az elmúlt hetek esős időjárása némiképp visz- szavette a szedés, s így a feldolgozás munkáit, de ezen a héten már ismét kétségbe vonja ennek az any- nyiszor lángba borított kontinensnek a határait; amelynek zászlai alig néhány hete lobogtak utoljára lengyel és csehszlovák területeket „visz- szasíró” találkozók felett. Ma is van ország — miniszterei1 nőkét, Johannes Vorstert a második világháború alatt az angolok nácibarát tevékenységéért internálták —, amelynek hivatalos politikája a fajelmélet és amelynek hírhedt apartheidrezsimjét éppen most próbálja megmenteni a washingtoni diplomácia. 1946. október 1-én huszonkét háborús főbűnös felett mondták ki az ezerszer megérdemelt ítéletet. De nemcsak emberek, hanem jelenségek felett mondtak ítéletet Nürn- bergben: A népirtó brutalitás, a vakbuzgó antikommu- nizmus felett; a nyárspolgár felett, aki együtt üvöltött a farkasokkal; a monoklis junker felett, aki lenézte „a káplárt”, de meghódította neki a fél világot; a szürke — csukaszürke' — masszává nyomorított tömeg felett, amely az engedelmesség jegyében futószalagon szállította a gazembereket. H árom, évtized alatt sokat változott a világ, lakhatóbb hely lett a glóbusz. Ha élni akarunk, nem lehetünk feledékenyek. Harmat Endre teljes kapacitással dolgozhatnak a gyárak. Az esőzés előnnyel is járt, a nyári aszály miatt gyöngébb termés ugyanis sok helyen megerősödött. A hét elején; a rekonstrukciós munkálatok befejeztével megindult a kaposvári cukorgyárban is a termelés, a közeli napokban pedig Petőháza és Sárvár is fogadja már a terményt, így az ország mind a tizenegy cukorgyára üzemel, méghozzá éjjel-nappal, három műszakban dolgozza fel a beérkező cukorrépát. A mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó vállalatok között most különösen fontos a szigorú összhang, a meleg időjárás miatt ugyanis a felszedett cukorrépa nem tárolható hosszú ideig, gyorsan romlik, ezért a feldolgozó kapacitáshoz kell igazítani a szállításokat. Ezt egyébként a mező- gazdasági üzemek és a cukorgyárak közötti megállapodás is előírja — be is tartják valamennyi helyen. A mezőgazdasági üzemek külön gondot fordítanak a szedőgépek előírás szerinti beállítására is, hogy a* szabványélőírásoknak megfelelően vágják le a répa leveleit, s így jó minőségű terményt adhassanak a feldolgozóknak.-) A cukorgyárak a felfutást; az igazi csúcsmunkálatokra, október második felére tervezik, ekkor már kedvező,* száraz, hideg időjárás esetén tárolható, raktározható. is lesz majd a frissen felszedett cukorrépa. (MTI) MmwQ 1976. okíóbér 1., péntek
