Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-24 / 252. szám
II mester és énekese Nyolcvanöt éve, 1891. október 23-án született Palló Imre operaénekes, Kossuth- díjas kiváló művész, az Operaház örökös tagja, 1955-tól 1958-ig igazgatója is. A bariton énekes kiváló dal- és oratóriumelőadóként vált híressé. De nemcsak hazánkban aratott nagy sikert, hanem külföldön is. Bartók cs Kodály több művét az ő hangján imerte és szerette meg a zenekedvelő közönség. Palló Imre vitte először sikerre címszereplőként Kodály Zoltán Háry Jánosát is. Képünkön: a mester (Kodály Zoltán) és énekese. VIDOR MIKLÓS: Kecskebérc A sport a mozgás tökéletesítése Hét évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Biológiai Társaság mozgásbiológiai szekciója, hogy a mozgás elemzésével, az egész szervezetre történő hatásával foglalkozó szakemberek tudományos erőit összesítse, munkáját koordinálja. A tudományág képviselői a Testnevelési és Sporttudományos Tanáccsal közös rendezésben Tihanyban, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetében rendezték meg az ötödik mozgásbiológiai szimpóziont, amely a legújabb tudományos eredmények összegezésére volt hivatott. A tihanyi tudományos tanácskozás tapasztalatairól Nemessuri Mihállyal beszélgettünk, aki a Magyar Biológiai Társaság mozgásbiológiai szekciójának és a Testnevelési és Sporttudományos Tanácsnak is elnöke. — Mi késztette a biológusokat arra, hogy ebben a tudományos résztémában összesítsék erőiket? — A kutatók összefogására azért volt szükség, hogy együttes erővel keressük, gyűjtsük az információkat a mozgás még ismeretlen területeiről. A mozgásról egyébként már nagyon régóta igen sokat tudunk; időszámításunk előtt 2000 évvel a görögök már megsejtették, hogy a mozgást a központi idegrendszer szabályozza, s több mint kétszáz esztendeje már mindezt be is bizonyították. A mozgás mechanizmusáról azonban összefüggéseiben még közel sem teljes az ismeretünk. A részletek feltárásában igen sokat tettek a magyar tudósok is. Világviszonylatban is elismertek tudományos eredményeink, például az izomkutatásban.-«- A tihanyi tanácskozáson milyen széles körű érdeklődésre is számot tartó tudományos eredményeket, módszereket ismertettek? — A tihanyi tanácskozáson orvosok, biológusok, gyakorló testnevelők vettek részt, és több mint 30 előadást tartottak. Hasznos útmutatást kaphattunk arról, hogyan mozogjunk és miért, ugyanakkor új orvosi, vagy mondhatnám sportorvosi módszerekről is szó volt. A Testnevelési Főiskola Kutató Intézetének élettani osztálya azt vizsgálta, hogy javul-e a szervezet oxigén - felvétele, hasznosítása, szaknyelven az aerob hatásfok az edzettséggel. A válasz egyértelműen igen. Különösen egyes sportágakban, így a futásnál, a labdajátékoknál és az úszásnál. A szervezet oxigénfelvétele alapvetően maghatározza a közérzetet, az ellenállóképességet, a szív működését és a vérkeringést. Az az idős ember, aki naponta 5 —6 kilométert gyalogol, esetleg kocog, úgy „rendben tudja tartani” a vérkeringését, hogy nem kell félnie a szívinfarktustól. A sport, a mozgás amellett, hogy egészségesebbé teszi a szervezetet, javítja a vérkeringést, még számos tényezőben érezteti hatását. Több sportággal, például a Egy hét léghajón Itt fönn csak a koptatott ezüst erdők prém ködök éles híg korty a kemény levegőből A többi lenn maradt elnyelte a város Magad is odalenn maradtál hogy irigyeld a másikat aki itt áll tákolt tahidon a szurdék fölött omlás fölött — a mélybe rohanó fák koptatott ezüst ágai dér bolyha prém ködök szakadozó hálóiban s kristályokat leheli Aztán az ösvény visszafelé a ház a lopva sötétülő délután mesevilága F,ltűnt őzek a meredek szorosban lelkűket többé vadász golyója nem éri A halottat már meg nem ölik megtörtént vele minden kínja kimúlt a sötétbe szökik csak egy emléket visz el innen ösztöne sose pusztul konokul rejtőzve vigyázza foglyul ne essen ott túl boldog föltámadásra tornával fejleszthető az úgynevezett izomérzék, amely — ha megfelelő — biztossá teszi mozgásunkat, de ha gyenge, vagy elhanyagolt, például idősebb embereknél, elbizonytala-. nodnak a lépések, könnyebben elesnek, megsérülnek. Az edzett ember az esetleges eséseket is kivédi, úgy tud esni, hogy megóvja magát a sérüléstől, aki keveset mozog, elveszti ezt az érzékét. A mozgásbiológiában is egyre nagyobb szerepet kapnak a mérnökök, akik új műszereket konstruálnak, módszereket dolgoznak ki a mozgás elemzéséhez. Ilyen új módszer született például a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetében. Olyan eljárást dolgoztak ki, amely- lyel elemeire bontható az ember mozgása. Ezzel a módszerrel elemezhetik például a sportolók mozgását, és a részletek ismeretében tudják módosítani, de elemezhető segítségével a beteg ember mozgása, és figyelemmel kísérhető a gyógyulása is. Közvetlenül a gyógyulást szolgálja az a módszer, amellyel pontosan diagnosztizálható az izomsérülés. annak helye és jellege, sőt a gyógyulás is műszerek segítségével nyomon követhető. — ön, akinek módjában áll áttekinteni a mozgásbiológiai kutatások összességét, mit javasol, hogyan éljünk, miként mozogjunk? — A sport a mozgás optimálása. tökéletesítése, és a mozgás életünk elengedhetetlen része. Mozgást végzünk. ha dolgozunk, ha közlekedünk, ha kocsit vezetünk, és nem mindegy, hogy ez a mozgás biztos, jól irányított. vagy bizonytalan. Nézzük például a gépkocsi- vezetőket. Nem véletlen, hogy a sportolók jó vezetők, jól irányítják mozdulataikat. Mindemellett a mozgás és a vérkeringés közötti összefüggés régen bizonyított tény. A sport tehát olyan eszköz a kezünkben, amellyel hosszabbá, kellemesebbé tehetjük életünket, hatékonyabbá a munkánkat — fejezte be nyilatkozatát Nemessuri Mihály. (B. É.) Nem mindennapi látvány, amint négy léghajó utasaival együtt átlebeg a hegyek fölött. Megeve-ben, az alpesi léghajózás hetén, a nyaralók szüntelenül az eget kémlelik. Vajon mi ennek a rendkívüli versenynek a célja? A Mont Blanc függőleges irányú átrepülése. Ez nem is olyan könnyű feladat, hiszen gondoljuk csak meg. hogy az elmúlt évben mindössze egyetlen versenyzőnek sikerült teljesítenie. Léghajóját óránként 80 kilométeres szél repítette a cél felé. Ebben az évben a viharok és a kellemetlen széljárás még inkább megnehezíti a versenyzők dolgát. Néhány szót a versenyzőkről. Egy 1370 köbméteres francia ballon vezetője André de Saint-Sauveur, fedélzetén két utas: Xavier Forest és Gil de Mareuil. Indul a versenyen két német léghajó is, a Dedalus és a Sandeman. A negyedik, svájci léghajó, pilótája a 79 éves Fred Doider. Természetesen a versenyzőket nem bízzák a csúcsokon uralkodó viharok ké- nyére-kedyére. A hidrogén- gázzal töltött ballonokat helikopterek kísérik és a léghajók fedélzetén elhelyezett berendezések is arról tanúskodnak. hogy a versenyzők felkészültek a legrosszabb eshetőségekre is. Megtalálható a léghajókban rádióadó és oxigénpalack, veszélyjelző rakéta arra az esetre, ha kényszerleszállást kellene végrehajtani a gleccsereken. Hollywood fényei Párizsban Párizsban kiállításon mutatták be a film Mekkájának aranykorában élt sztárok rúnáit. Megtekinthető Vivian Leigh filmen viselt báli ruhája, Clark Gable házi köntöse. Ügy látszik, a párizsiakat is megérintette a régi idők szele, s hetenként kb. 2000 látogatója van a kiállításnak. összesen 77 kosztüm kerül bemutatásra, amelyeket részben filmstúdiókból, részben magángyűjtőktől, részben pedig maguktól a hajdani sztároktól szereztek be. Az első számú látnivaló a hollywoodi zenés filmek emblémája: Fred Astaire cilindere, nyakkendője és frakkja. Greta Garbo titokzatos karrierjét tíz kosztüm illusztrálja. TETSZIK? A JÖVÖ NYÁR DIVATJA WyVAVy Bűnbe esett a fiam Súlyos bűnbe esett a fiam: eltörte a tejescsészéjét. Ez a legújabb egyiptomi álmoskönyv szerint is nagy bajt jelent. Anyja alighanem tudatában van az esemény rendkívüli horderejűnek, meri olyan vasvillasze- mekkel nézett rá, hogy egy szempillantás alatt eltört a mécses. De hát én tudtam, előre tudtam, mint a próféták. hogy a bögrével váló játéknak sírás lesz a vége. A tej elfolyt a padlón és a cserepek meg szerterepültek a szőnyegen. Pali gyerek a bőrét féltve, sírva-ríva közeledik felém. Alighanem vigasztalásért. Nem akarok beleavatkozni az anyja dolgaiba, ezért elvonulok a ’ fürdőszoba irányába. A gyerek utánam. — Papa — mondja szipogva. — Hallom — adom tudtul, hogy figyelek. — Papa — kezdi újra — baj van, nagy baj. Eltörtem a tejesbögrét. A tej szétfolyt a parketten. — Hm — dünnyö- göm a bajuszom alatt — ez valóban nagy baj. Rám néz. — De az még nagyobb baj, papa, hogy a mama azt mondta: örök harag. És ezt: nem ismerjük egymást. — Ez is igaz — hagyom jóvá. — De majd törjük a fejünket, hogyan lehet a mamát megvigasztalni és a dolgot jóra fordítani. — Jó — csillan fel a szeme —, de találj ki te valam okosat. — Van egy ve rázsigém — mondo elgondolkozva — amire a mama szíve biztosan megesik. — Mi az? — Először, hagyd abba a sírást, mert a nők nem szeretik a síró férfiakat. Aztán mondd a következőket: „Ne haragudj mama, hogy eltörtem a csészét, de én még kis mafla vagyok:’ A gyerek mellettem elpróbálja a szöveget, mint a színészek a legszebben si- ' került mondataikat a < bemutató előtt, kóstolgatva nyelve hegyén a szavak jó '< ízét, aztán új reményekkel a tarsolyában megindult a) konyha felé. Már szinte el is fe- ; lejtettem az ügyet.; amikor tie vetve jön; az anyja a fürdőszobába. — No — kérdem —, rendbe hozta-e a fiad a szénáját? — Már hogyne ■ hozta itolna rendbe. '• amikor olyasmiket' mondott. — M ilyesmiket mondott? — Hát szó szerint; ezt: „Ne haragudj.; mama, hogy eltörtem • a tejesbögrét, de a< papa még kis ma/-; la.’’ — És erre te megbocsátottál? — Meg én — válaszol —, hát amikor a saját fejéből így ráhibáz az igazságra . .. Szűts István Járnák vagy járnék (?!) Egy olvasónk tette fel a címbeli kérdést egy költeményben is nyelvi szerephez jutó járnák igealakkal kapcsolatban. A versrészletben ugyanis ezeket a sorokat olvashatjuk: „Ilyenkor jobb a betegágy/ nyugalma, melege, s a lágy/ süppedő, hűvös párnák,! az utcán sose járnák" (Bóka László: Jobb a betegágy) Valóban szokatlan a járnák igealak, de megbocsátható, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a párnák-járnák rímpárban formálódott az. ige ragozása : s így az igének önálló stilisztikai, kifejező értéke is felerősödött. A feltételes mód jele általában illeszkedés nélkül kapcsolódik az igéhez. Ezt példázza ez a versrészlet is: „Hogy is tudnék némán meredni rá a hangos világra?” (Kiss Jenő: Zárójel). Milyen nyelvhelyességi, nyelvhasználat: kérdés merül fel az ilyen szóalakpárokkal kapcsolatban: jár- nék-járnák, látnék-látnák, a karnék-akar nák, adnék - adnák, elaludnék-elaludnák, sirhatnékom-sírhatnákom? A mai igényes nyelvhasználatban az alanyi iktelen igeragozás egyes szám első személyében a feltételes mód jele illeszkedés nélkül, s mindig magas alakban járul az igetőhöz. Tehát: várnék, s nem várnák, látnék, s nem látnák, mondanék, s nem mondanák. Nyelvjárásainkban azonban még napjainkban is nyelvi szerephez jut a két- alakú mód jel s elég gyakran halljuk a mély hangú toldalékokkal ellátott igealakokat: játszhatnak, innák, mondanák, tanulnák, stb. Ezek az igealakok nyelvjárási sajátosságot tükröznek. A művelt nyelv- használatban egyre ritkábban jut nyelvi szerephez ez a nyelvjárási sajátosság. A nyelvművelő szakirodalom a helytelen jelzővel minősíti, ha valaki a játszhatnék helyett a látszhatnák igealakot használja szóban és írásban. Az ikes ragozás harmadik személyében se éljünk a mély hangú változattal, hanem mondjuk és írjuk így: ö innék, a fiú mosakodnék stb. íróink gyakran „a tanulatlan, a' műveletlen beszéd” jellemzésére adják szereplőik szájába a járnák, tudnák, akarnák igealakokat, illetőleg ezeket a nyelvi formákat: hogy is tudnék rá haragudni, «dnák neki én is, stb. dr. Bakos József