Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-24 / 252. szám
(A szerző felvételei.) Miért nem nagyobbak a lakások? — Európában az élen — Akik nem óvják otthonukat — Súlyos a munkaerőgond Eszmecsere Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszterrel terv, terület, előkészítés — elhúzódik a tervezés, a té- rületkijelölés, a közművesítés, gyakori a tervmódosítás, és mert a sor végén a kivitelező, az építőipar áll, legtöbbször azt okolják, a lá- kosság rajta kéri számon, ha nem időben adja át a lakást, a bölcsődét, az óvodát. Jó. előre egyeztetett célokkal és megfelelő előkészítéssel elkerülhetők lennének a viták, a kötbérek, az egymásra való hivatkozás, és nem torlódna év végére a létesítmények átadása sem. Nem túlzás: úgy néz ki az egész ország, mint egy nagy felvonulási terület. Bármerre jár az ember, új, vagy készülő lakótelepeket, lakóházakat, gyári csarnokokat lát, vagy éppen az előkészületek — csatornázás, közművesítés — kényszerítik arra, hogy kerülővel folytassa útját. A közelmúltban az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vendégei voltak a megyei lapok. szerkesztői. Két nap alatt találkoztunk és eszmecserét folytattunk a minisztérium vezető munkatársaival, ellátogattunk a várba és megtekintettük az épülő Hilton Szállót. Megismerkedtünk az újpalotai lakóteleppel, amely négy és fél év alatt épült és ma annyian élnek, laknak ott, mint Vas megye székhelyén, Szombathelyen. Lenyű- gözőek a hatalmas lakótömbök. a különböző, élénk színű iskolák, óvodák, a bevá- sárlócsamok éppen úgy, mint az épülő Hilton Szálló, amely tökéletesen beilleszkedve a vár történeti, műemléki képébe és 323 szobával, plusz 40 lakosztállyal és ezer főt fogadó vendég- látóípari helyeivel várja majd vendégeit. Jellemző csak erre az egy építkezésre — amelyet a jövő év elején adnak át —, hogy 73 vállalat 800 embere dolgozik itt. De nem kell a fővárosba menni ehhez — ahol megcsodálhatjuk az óbudai, a lágymányosi, vagy éppen a zuglói lakótelepeket —__ hiszen megyénkben is, főleg a városokban új lakótelepek születtek, vagy vannak születőben. Közismert, hogy Heves megyében a IV. ötéves tervben 13 760 lakás épült — 54 százaléka a városokban — sok ezer család költözhetett új otthonba. A lakásépítés az, amely ma is és holnap is a közvéleményt a legjobban foglalkoztatja. Érthetően, hiszen a legtöbb embert érintő téma ez. Érinti az új lakókat éppen úgy, mint azokat, akik még sorukra várva tervezgetik, rendezgetik egyelőre csak képzeletben: milyen is lesz majd az új lakás? Az épülő lakások terveiről, a felépült lakásokról és az új lakók panaszairól folytattunk eszmecserét Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre és átfogó képet rajzolt elénk a magyar építőipar munkájáról, de gondjairól is. EURÓPÁBAN AZ ÉLEN — A magyar lakásépítésnek Európa-szerte nagy és kedvező visszhangja van. Joggal! Az elmúlt 15 év alatt egymillió-negyvenezer lakást építettünk, a lakosság egyharmada új lakásba költözött. Magyarországon 0fHwmjub évente százezer lakás épül, minden ezer lakos közül 9,4 jut új lakáshoz és ebben olyan országokat előztünk meg, mint Olaszország, Franciaország, Hollandia stb. Ez a szám tehát Európában a legmagasabbak között van, és a szocialista országok között is az előkelő első helyet foglaljuk el. Az ötödik ötéves terv időszakában 430 ezer lakás épül az országban, a következő 15 esztendőben pedig várhatóan túlszárnyaljuk az eltelt másfél évtizedben épült lakások 6zámát. (Megyénk ötödik ötéves tervében a lakásépítések mennyiségi célkitűzése mérsékeltebb ütemű lesz. Tizenháromezer lakás épül, valamivel kevesebb, mint a IV. ötéves tervben, de ez a szám is meghaladja a IV. ötéves terv előirányzatát. Többek között három városunkban és Hevesen 2268 célcsoportos lakás, Bélapátfalván 198, a három városban és ugyancsak Hevesen 3134 társasházi lakás épül. — Hazánkban a lakásépítés áll az ötödik ötéves terv időszakában is munkánk középpontjában — mondotta a miniszter. — Nálunk az időjárás — a Sok eső, vagy az aszály — befolyásolhatja a termést. Drágább lehet a hús, kevesebb és magasabb árú a zöldség, a gyümölcs, a lakásépítést azonban nem szabad, nem lehet csökkenteni, mert a lakásépítés, a lakásellátottság életszínvonal-politikánk sarkalatos pontja. MIÉRT NEM NAGYOBBAK A LAKÁSOK? Sokan kifogásolják, hogy kicsik és drágák a lakások. Mintha ez csak a minisztériumon, vagy a miniszteren múlna. A Magyarországon alkalmazott panelházak Eu- rópa-hírűek, és ilyen nagy tömegigényt csak így, csak ezzel a formával lehet kielégíteni. Lehetne persze nagyobb lakásokat is építeni, de a nagyobbakból kevesebb ég kevesebbeknek jutna. Ma pedig még elsősorban a mennyiség kielégítése a döntő. Ehhez kötöttük a technológiánkat, ezért építettük ki a házgyárak rendszerét, mert csak így és ezzel tudjuk az elkövetkezendő öt év alatt az előírt mennyiségű lakást felépíteni. Az elkövetkezendő évek alatt is átlagosan 53 négyzetméteres lesz a lakásméret. Ez azonban csak a cél- csoportos lakások méretét jelenti. Sokan viszont a magánerőből épülő lakásokat nem számolják az épülő lakások közé. Pedig ezekben a magánerőből készült lakásokban is jelentős állami támogatás fekszik. Hitelt nyújtunk a költségvetésből, a födémekben, a téglában, a cementben és az acélszerkezetek árában jelentős állami támogatás fekszik, és ha ezeket a lakásokat is számítjuk, mér nem 53, hanem 64 négyzetméter az átlagos lakásméret. Egyébként Európában sem nagyobbak sehol a tömegesen épülő lakások. Ami a lakások árát illeti, ezzel kapcsolatban az volt a miniszter válasza: szigorú normatívák kötik az építőipart, és az általuk felhasznált beépített anyagok 60 százalékát nem az építőipar, hanem más tárcák állítják elő. Az Építésügyi Minisztérium akkor és úgy tudja a tervben előírt lakásokat felépíteni, ha szigorúan tartja magát az előírt méretekhez és költségekhez. MINŐSÉG ÉS EGYHANGÚSÁG Sok szó esett a konzultáción a lakások minőségéről, a csöpögő csapokról, a laza kilincsekről, a gyűrött, ösz- szekent tapétáról, a vékony, áthalló falakról, az egysíkú, egyszínű lakóházakról. az ácsorgó építőipari munkásokról, a beruházások elhúzódásáról és még sok mindenről. A miniszter a tőle megszokott őszinteséggel és szenvedéllyel válaszolt ezekre a kérdésekre is. — Ami a minőséget illeti: lakják ezeket a lakásokat, és ez a fő. Emellett kétségtelen előfordulnak a bosszantó, felsorolt hibák is. Ezeket azonban — ez a kérése a miniszternek — ne varrják az egész építőipar nyakába. Ne varrják, mert arról nem az tehet, hanem X művezető, vagy brigádvezető, Y brigádtag, aki a munkát rosszul végezte, és aki azért pénzt vett fel. A felelősség elsősorban az övék. De tény az is, hogy az épülő lakásoknál a selejt nem éri el a két százalékot. Ügy gondolom, hogy az ilyen selejt- nagysággal más iparág is szívesen kiegyezne. Persze, ez nem vigasztaló annak, aki részese a kétszázaléknyi hibának. De ide tartozik az is: ahhoz, hogy egy-egy család új lakásba költözhessél*:, nagyon sokan ég nagyon sokat dolgoztak, mégis nem kevés azoknak a száma, akik a lakások kímélésében megfeledkeznek erről, és nem óvják úgy az új otthont, ahogy azt kellene. Az uniformizáltságról szólva elmondotta a miniszter, hogy jelenleg az országban 121 típusterv alapján építünk és tisztában van azzal a minisztérium is, hogy a lakásokkal városképet is formálunk. Tény azonban, hogy az országban, olykor egy-egy városban is ugyanazzal, vagy hasonló típussal találkozhatunk. így van ez Európa más országaiban is, és így van ez a szocialista országokban is. És ez nem azért van így, mert le akarják egyszerűsíteni az építkezéseket, vagy a tervezőknek nincs elég fantáziájuk, hanem azért, mert óriási igényeket kell kielégíteni és a költségek ma is a meghatározók, a számottevők. Nálunk is, máshol is. Eddig főleg arra törekedtünk, hogy a városok új központjai legyenek egyediek, eredetiek, és a jövőben talán lehetőség lesz arra is, hogy típusban, változatosságban is előbbre lépjünk. Nagyon fontos egyébként a lakótelepek gyors parkosítása, fásítása, mert ez eredeti és friss képet festhet egy-egy lakótelepnek. (Ki emlékszik a 15— 20 évvel ezelőtti egri Hadnagy út környékére? Ma egyike az ország legszebb lakónegyedeinek.) GONDOK A MUNKAERŐNÉL, A HATÁRIDŐKNÉL Az építőipar súlyos munkaerőgondokkal küzd. A fővárosban négy év alatt állandóan csökken a létszám. Az építőiparban dolgozók zöme becsületes, hozzáértő, szorgalmas ember. Az építőipar azonban ma is a legrosszabb munkahely. Hol tűző napban, hol porban, sárban, vagy fagyban kell a munkát végezni és az országnak hol ezen, hol azon a részén. És ha egy-egy építkezésen ácsorog egy-két ember, az mindig szembetűnik, mert az építőipar olyan munkahely, ahová az egész ország betekinthet. Kevés munkát végeznek olyan nagy nyilvánosság előtt, mint éppen az építkezéseken. Itt különösen szembetűnő, ha napokra leáll a munka, vagy lassú a munkavégzés üteme. Ki veszi észre az utcáról, ha egy esztergályos egész nap egy marókés után járkál, egy köszörűkövet haj- kurász, vagy ha egy turbina átadása egy fél évet késik? Bár lehet még és kell is javítani az építőiparban a munkafegyelmen, mégsem ez a fő oka, akadályozója az építkezések, a határidők elhúzódásának. Az építőipar felkészült és képes arra, hogy feladatát időben és jól megoldja. Ehhez azonban jó, időben elkészült tervek, előkészített területekés megfelelő anyagok kellenek. Ha ezek együtt vannak, az építőipar vállalja a munka minőségéért, a határidőért a felelősséget. Sokszor előfordul azonban, hogy a tervező, a beruházó és a kivitelező között nincs meg az összhang. Ahelyett, hogy időben egyeztetnék és mérlegelnék az érdekeket — MIT, MIKORRA, MENNYIÉRT? Elmondta azt is a miniszter, hogy a jövőben valószínűleg hathatósabban beleavatkozhatnak a terület- rendezési, városfejlesztési elképzelésekbe, de a tanácsok is alaposabban meggondolhatnák döntéseiket. A tanácsokkal egyébként legalább két esztendőre előre kell megállapodnunk, mit építsünk, mikorra, mennyiért? Ha egy évvel az építkezések megkezdése előtt rendelkezésre áll a terv, a terület, az út, a fűtés és a víz, akkor a lakásátadások sem késlekedhetnek... Sok ága-boga van tehát az építőipari tevékenység hatékonyságának, amely közvetve és közvetlenül is gazdaságpolitikai céljaink megvalósulását. a népjólét emelését, a nemzeti vagyon jelentős növelését szolgálja. Öt év alatt az építőipari termelést 35—37 százalékkal kell növelni, és a tárca vezetői mindent megtesznek hogy a tervtörvényben előírtakat a maguk területén megvalósítsák. Az azonban, hogy feladataikat minél zökkenőmentesebben . oldják meg, nemcsak az építőiparon, hanem más szervek és iparágak tevékenységén, magatartásán. az építőipar tevékenységének reálisabb megítélésén ég az együttműködési készségen is múlik. A minisztériumban, a minisztériumból nézve így ítélik meg építkezéseink, elsősorban a lakásépítés helyzetét, jelenét és jövőjét. A kívánatos az, — vagy legalábbis az lenne — ha a minisztérium és vállalatai, valamint a beruházók és nem utolsósorban a lakók nézőpontja és véleménye kerülne minél közelebb egymáshoz. Papp János 1976. október 24„ vasárnap (Fotó: Perl Mártául \
