Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-07 / 211. szám

«kAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA# Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Alku a fejek felett A békés svájci város, Zürich utcáit tüntetők kiál­tozásai verték fel: itt találkozott — június óta másod­szor — Kissinger amerikai külügyminiszter és Vorster, a dél-afrikai fajüldöző rezsim kormányfője. És hogy a tüntetők korántsem csak a baloldali diákok lehettek, hanem olyan svájciak, akik a polgárság jó részének véleményét is képviselik, arra jellemző, hogy a zü­richi városi tanács tizenhét tagja tiltakozó táviratot küldött a svájci kormánynak. Miért? Azért, mert úgy gondolják: két olyan po­litikus akar az idillikus Zürichi-tó partján dönteni a fekete kontinens déli részének jövőjéről, akiket — a Tages-Anzeiger című svájci lap szavaival — erre senki nem hatalmazott fel. A dolog azonban csak erkölcsileg ilyen egyszerű. Morálisan valóban semmi alapja nincs annak, hogy akár Vorster, akár Kissinger az afrikai milliók sorsáról döntsön. Gyakorlatilag azonban mind­két politikus kezében olyan aduk vannak, amelye­ket pillanatnyilag figyelembe kell venni. Vorster ma még valóságos hatalmat jelent Dél- Afrikában, Washington pedig — gazdasági és politi­kai jelenléte miatt — óriási befolyást gyakorolhat a dolgok menetére. Ha a zürichi tárgyalásnak valóban az lenne a célja, hogy a kontinens e részét elvezesse a huszadik századba, a ma Afrikájába, ezt üdvözölni le­hetne. De a jelek nem erre utalnak. Ügy tűnik, a zürichi alku lényege a következő lenne: Kissinger sürgeti Namibia függetlenségének megadását és azt, hogy Rhodesiában „aránylag gyor­san” egy Washingtonnak is megfelelő színes bőrű cso­port vegye át a hatalmat. Ennek fejében az Egyesült Államok 1. Kártalanítja a távozás mellett döntő rho- desiai, esetleg namibiai telepeseket és 2. „Garantálja” az apartheid-rezsim létét magában a Dél-afrikai Köz­társaságban. Lehet, hogy még egy évtizede — akkor is csak ideiglenes megoldásként — szó lehetett volna ilyen al­kuról. Ma azonban már régen túlhaladta az idő ezt a felemás, az igazi problémákat inkább megkerülő, mint megoldó „alternatívát”. Ma már az ilyen megállapodás nemcsak a morális, de a reálpolitikai vizsgálat mérle­gén is könnyűnek találtatik. S hogy ez a legérdekeltebb afrikai államok véle­ménye is, hogy a fekete kontinens nem hajlandó tűrni egy ilyen feje feletti kísérletet — erre bizonyság a zürichivel nagyjából egyidőben összehívott Dar Es Salam-i csúcstalálkozó is. (KS) A tanév nyitánya (Folytatás az 1. oldalról) Egerből. Megérkezett, kinek örömére, kinek bánatára. Akik örültek, azok most itt ülnek. Bizonyára tudják, hogy mily sokan maradtak kívül a főiskola kapuján. Aki bejutott, az érezze felelőssé­gét annak, hogy ő itt lehet, s a magyar állam, vagyis mindannyiunk pénzén, és a szülők segítségével tanulhat, művelheti magát egy egész életre. Kérem, dolgozzanak azzal a szakadatlan szorga­lommal és odaadással, amellyel igazolhatják: való­ban méltán foglaltak el egy helyet az egri főiskolán. Biztos tudják mire vállal­koztak. Négy évig keményen tanulniuk kell egy szakta­nári diplomáért, a mostani­nál lényegesen magas'abb műveltségükért, jó és meg­bízható szaktudásukért, s gondolkodásuk, világnézetük, érzelmi életük olyan meg­formálásáért, amely szocia­lista gondolkodású, embert és gyermeket szerető, mo­dern, fiatal pedagógusra vall. Szüleikkel együtt egy egész nagy tanárképző intézmény áll önök mellett. Tanulni, dolgozni kell, s becsülni ezt a főiskolát, tisztelni tanárai­kat, s akkor valóra válik el­képzelésük : művelt, okos, szeretetreméltó fiatal taná­rok lesznek. Kívánom, hogy találják meg helyüket a me­gye egyik legnagyobb szelle­mi bázisán, az egri főiskolán. Az ünnepélyes szavak után a főiskola első éves hallga­tói esküt tettek, majd dr. Szűcs László főigazgató kéz­fogással avatta teljes jogú polgárokká az ifjú gólyákat. ★ Hétfőn tartották meg a •tanévnyitó ünnepséget az egri 212. számú Szakmunkás- képző Intézetben is. A tanul­mányait kezdő, illetve foly­tató ezerhatszázhúsz fiatalt Cseh István igazgató köszön­tötte, majd az elkövetkező tíz hónap legfontosabb fel­adatairól beszélt. Pillantás Franciaországra Megjött a hatodik? Jacques Chirac távozásá­val — ha némely francia kommentároknak hinni lehet — nemcsak a Matignon-pa- lota kapuja záródott be a gaulleisták mögött, hanem egy korszaknak is vége sza­kadt. A gaulleista V. Köztár­saság után, 1976. augusztus 25-ével megalakult a giscar- dista VI. Köztársaság — írta egyebek közt a Le Monde. A tábornok egykori hívei és a jelenlegi államfő. Giscard d’Estaing követői között a vá­lás bekövetkezett, de kétsé­ges, hogy a gaulleisták és füg­getlen köztársaságiak képe­sek-e egymás nélkül élni? Hátrányos érdekházasság A kormánytöbbséget al­kotó három párt közül az előző kettő a legtekintélye­sebb, ám a köztük fölgyü­lemlett ellentétek egyre job­ban akadályozták Giscard-t politikai elképzeléseinek meg­valósításában. A „házasság” különben is csak érdekből született: Pompidou halála után nyilvánvalóvá vált, hogy a gaulíeizmus önmagában ve­reséget szenvedett volna a baloldaltól az elnökválasztá­sokon. így Chiracnak sikerült rábírnia pártbéli híveit, hogy a független köztársasági Gis­card elnökjelöltségét támo­gassák. A közös jelölt még így is csak hajszállal győzött QfNimsm j 1976. szeptember 7., kedd a szocialista Francois Mitter­rand előtt. Az elnöki széket elfoglaló Giscard a kormányfői poszt­tal honorálta a gaulleisták támogatását, akik azonban nehezen bírták elviselni az Elysée-palota — az államfői tisztség — elvesztésének gon­dolatát. Az 1974. és az 1976. augusztus 26. közötti szakasz már csak „fél gaulleizmus- nak” számított. Az elnök lát­hatóan saját terveinek meg­valósításán dolgozott, míg kormányfője a De Gaulle-i politika folytatására tette a hangsúlyt. Giscard d’Estaing felfogása szerint Franciaor­szágot — reformok útján — „középről” keli kormányozni. Azaz: számba véve a politikai erőarányokat, a francia bal­oldal rendkívüli megerősödé­sét. politikai-gazdasági re­formok révén kell szavazókat átcsábítani balról. A taktika főként Mitterrand szocialista szavazóinak megosztására irányult és irányul ma is. A gaulleista párt, az - UDR vi­szont ezzel homlokegyenest ellenkező felfogást vall: Chi­rac volt kormányfő szerint az elnök reformista politikája a jobboldali szavazórétégek ro­hamos elvesztésével jár. Az UDR nyíltan és kendőzetle­nül vallotta belpolitikai kon­zervativizmusát. Giscard nyilatkozik Hazai tájakon a súrlódá­sok az elnök reformjai és a gaulleisták „fékezése” miatt keletkeztek; a külpolitikában fordítva áll a helyzet. A De Gaulle-i koncepcióval ellen­tétben. amely Franciaország nagyságát és dicsőségét — a „gloire”-t — katonai, gazda­sági és diplomáciai területen a döntésszabadságra alapozta Giscard nagyobb hajlandósá-' got mutat az Egyesült Álla­mokkal való együttműködés­re s a közös piaci szálak to­vábbi erősítésére. Különösen megmutatkozott ez a katona- politikában: De Gaulle an­nak idején kilépett a NATO katonai szervezetéből, Párizs viszont ma egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít az el­szakított szálak összefonásá- nak. A két eltérő politikai fel­fogás összeütközése a két politikus személyes konflik­tusává is változott. Szűkebb körben a miniszterelnök nem­egyszer bírálta az elnököt s viszont. A nyár közepére már elkerülhetetlennek látszott a végkifejlet: a gaulleista mi­niszterelnök távozása. A Chi­rac leköszönését követő tévé­interjújában Giscard d’Estaing kifejtette: nem lehet szó ket­tős hatalomról; le kell szö­gezni. hogy Franciaország el­ső embere az elnök és nem a kormányfő. Új miniszterelnö­ke kinevezésével támasztotta alá azt a kijelentését: Ray­mond Barre közgazdász nem hivatásos politikus, nem tagja egyetlen pártnak sem. Mindez biztosíték arra, hogy nem fogja keresztezni az el­nök terveit (miként Chirac tette, illetve megtehette). Po­litikai programnyilatkozat helyett is inkább gazdasági kérdésekről beszélt kinevezé­se után, ezzel is érzékeltette, hogy főként a technikai jel­legű kérdések megoldása há­rul majd rá. míg a »nagypo­Huszár István és Pozsgáy Imre Mongóliába utazott Dumagin Sodnom, a Mon­gol Állami Tervbizottság el­nökének meghívására hét­főn, Huszár István minisz­terelnök-helyettes, az Orszá­gos Tervhivatal elnökének vezetésével küldöttség uta­zott a Mongol Népköztársa­ságba a gazdasági együttmű­ködés időszerű és távlati kérdéseinek megtárgyalásá­ra. + A szocialista országok kul­turális minisztereinek ulán- bátori konferenciájára Pozs­Az Egyesült Államokban hétfőn — a munka napján — hivatalosan megkezdődött az elnökválasztási kampány. Ez a fizetett munkaszüneti nap a választási harc utolsó sza­kaszának kezdete. Ford elnök — legújabb vá­lasztási taktikájának megfe­lelően — azt kívánja hang­súlyozni, hogy milyen lelki- ismeretesen és sikeresen lát­ja el hivatalát. Az elnök az ünnepnapon is dolgozott, a többi között Gatest-t, az USA pekingi összekötő irodájának vezetőjét fogadta. James Carter, — a demok­rata elnökjelölt hétfőn a Georgia állambeli Warm Springs üdülőhelyen mondott beszéddel kezdte meg a kam­pányt. A színhely kiválasztá­sának oka: rendszerint Warm Springsben üdült Roo- sewelt elnök, aki ott is halt meg, s a városkához fűződik egy másik kiemelkedő de­mokrata elnök, John Ken­nedy neve is. Gerald Ford csak a jövő héten hagyja el ismét Wa­shingtont, de a kampány hát­ralévő szakaszában ideje zö­mét hivatali teendői ellátá­sának, illetve washingtoni politikai fellépéseknek kí­vánja szentelni. A két elnökjelölt a hírmaga­zin hétfőn megjelent leg­újabb számában nyilatko­zott. Carter „alvó, tétlen” elnöknek jellemezte Fordot, litikát” személyesen az ál­lamfő veszi kézbe. A „VI. Köztársaság”, amennyiben Chirac távoztá- va] valóban megszületett, a hangsúlyozottabb elnöki ha­talom. a prezidencializmus jegyében működik majd. A kérdés azonban az, hogy mi­ként. A gaulleista tábor egyelőre tépelődik a kénysze­redett támogatás és a szem­benállás gondolata közt. Az UDR egyes tagjai — nem pártjuk képviseletében — részt vesznek a kormányban, de a párt nem vállal részt a kormányzati felelősségben. Némely kommentátorok haj­lanak rá. hogy a csalódott gaulleisták — akik eddig is lázadoztak időnként a parla­mentben Giscard ellen — most ..gerillaháborút” indíta­nak. Áz UDR számára azon­ban ez egyet jelentene az el­szigetelődéssel, a francia jobboldal esélyeinek rontásá­val. A „furcsa párnak” — UDR-nek és Giscard-nak — akarata ellenére is folytatnia kell a parlamenti együttélést. A baloldal erősödésével szemben a jobboldal csupán a megosztottságot mutatja. Válaszd a rögös utat... A párizsi változásokat ele­mezvén. a kommentátorok nem siklanak el a személyes vonatkozások fölött sem: a 44 éves Jacques Chirac — De Gaulle-tó] kölcsönzött — ünnepélyes szavakkal a „köz­társaság tartalékába” helyez­te önmagát. Bizonyára utalni kívánt ezzel is a tábornok időleges visszavonulására, majd politikai pályájának másodszori felívelésére. Való­színűleg szem előtt tartotta De Gaulle szavait: „Ha vá­lasztanotok kell két út kö­zött. menjetek a rögösebben, mert ott sokkai kisebb a for­galmi dugó...” Major László gay Imre kulturális minisz­ter vezetésével hétfőn kül­döttség utazott a Mongol Népköztársaságba. A konfe­rencia napirendjén szereplő témák: a kultúra és művé­szet fejlesztésének sajátossá­gai és tendenciái a szocia­lizmus és a kommunizmus építésének jelenlegi szaka­szában; a nemzetközi kultu­rális kapcsolatok fejlesztésé­nek időszerű kérdései. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Molnár Fe­renc kulturális miniszlériu­s kijelentette: a legfontosabb feladat visszaállítani a kor­mány iránti tiszteletet és bi­zalmat. Gerald Ford elismerte, hogy — a közvéleménykuta­tások szerint — a választási esélyekben még elmarad Carter mögött. Bízik azonban benne — mondotta — hogy a republikánusok „túlnyomó többsége” segíti majd válasz­tási harcát. Ford a napokban telefo­non beszélt Ronald Reagan­nal, legyőzött ultrakonzerva­tív ellenlábasával. Reagan annyit ígért Fordnak, hogy „minden tőle telhetőt meg­tesz” az elnök kampányának támogatására. Reagan min­denesetre egyetlen beszédet nem mondott, nyilatkozatot nem tett, amióta augusztus­ban, a párt kongresszusa nem őt, hanem Fordot választotta — kis többséggel — elnökje­löltnek. Joaquim Alberto Chissano, a Mozambiki Népi Köztársa­ság Budapesten tartózkodó külügyminisztere hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Az ünnepélyes tiszteletadá­son jelen volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, Csehik Ferencné, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. Far­kas Mihály ezredes, a buda­pesti helyőrség parancsnoka. Ezt követően a Külügymi­nisztériumban megkezdődtek a magyar—mozambiki kül­ügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes és Joaquim Al­berto Chissano között. A tár­gyalások során áttekintették a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit, valamint a két ország kapcsolatai to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn hiva­talában fogadta Joaquim Al­berto Chissanot, a Mozam­biki Népi Köztársaság kül­ügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik ha­zánkban. Ugyancsak hétfőn Lázár György, a Minisztertanács elnöke hivatalában fogadta a mozambiki külügyminisztert. Ezt követjően Joaquim Al­berto Chissanot Gyenes András, a Magvar Szocialista Munkásoárt Központi Bi_ zottsásának titkára fogadta hivatalában. A szívélyes, baráti légkörű eszmecseréken részt Garai Róbert külügyminiszter-he­lyettes. ★ Vladimír Blazsek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság közlekedési minisz­tere — Rödönyi Károly köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter meghívására — hét­főn hivatalos látogatásra, a két ország közötti közleke­dési megállapodás időszerű kérdéseinek megvitására, Budapestre érkezett. A csehszlovák vendéget, a Nyugati pályaudvaron Rö­dönyi Károly fogadta. Jelen volt dr. Vactáv Mr-r-v. a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vete. ml államtitkár búcsúztatta.' Jelen volt B. Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság bu­dapesti nagykövete, s ott volt J. Pavlov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének budapesti nagykövete is. (MTI) Ciprusi választások NICOSIA Ciprusnak a törvényes kormány ellenőrizte terüle­tén vasárnap parlamenti vá­lasztásokat tartottak. Ezek szerint a haladó de­mokratikus erők egységes népi frontja elsöprő győzel­met aratva a parlament 35 mandátumából 34-et meg­szerzett. A demokrata pártnak 21, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának' (AKEL) 9, az Egy­séges Demokratikus Cent­rum szövetségnek pedig 4 képviselője került be a par­lamentbe. Az egységes népi front vá­lasztási programjában síkra.- szállt a Makariosz-kormány politikája, vagyis Ciprus függetlensége, szuverenitása, területi sérthetetlensége, va­lamint amellett, hogy a szi­getország problémáját azide vonatkozó ENSZ-határozatok alapján rendezzék. A jobboldali erők, ame­lyek Ciprus el nem kötele­zettségi politikájának módo­sítását, valamint azt az irányt tűzték ki választási programként, hogy a ciprusi kérdést NATO-vonalon old­ják meg, egyetlen mandátu­mot sem kaptak a parla­mentben. (TÁSZSZ) Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására ugyan­csak hétfőn hivatalos láto­gatásra Magyarországra ér­kezett Knut Frydenlund, a Norvég Királyság külügymi­nisztere. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Púja Frigyes, Nagy János külügy­miniszter-helyettes, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a fogadtatásánál Rolf I. Jerving, a Norvég Királyság budapesti nagykövete és Kárpáti József, a Magyar Népköztársaság oslói nagy­követe. Knud Frydeplund, a Nor­vég Királyság külügyminisz­tere és kísérete — Nagy Já­nos külügyminiszter-helyet­tes és Kárpáti József, a Ma­gyar Népköztársaság oslói nagykövete társaságában — hétfőn délután Budapest ne­vezetességeivel ismerkedett a Halászbástyáról, a főváros pa­norámájában gyönyörködött, majd megtekintette a Má­tyás-templomot és sétát tett a várnegyedben. C. D. Msuya iparügyi mi­niszter vezetésével hétfőn tanzániai gazdasági delegá­ció is érkezett Budapestre. A küldöttség tagjai között van­nak a tanzániai gazdasági élet összes fontos ágazatá­nak képviselői. A delegáció­hoz Budapesten csatlakozott Tanzánia Magyarországra akkreditált nagykövete is. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszter- helyettes fogadta. h A tanzániai delegáció lá­togatása a két ország gaz­dasági együttműködésének újabb területeit hívatott fel­tárni. A tárgyalások vasúti gördülőanyag, valamint me­zőgazdasági és ipari jellegű, termelési rendszerek szállí­tását és bányaipari együtt­működés kialakítását is cé­lozzák. A delegáció magyarországi tartózkodása során megbe­széléseket folytat a külke­reskedelmi, a kohó- és ,gép- ioari. valamint a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­nisztérium vezetőivel. (MTI) A választási harc utolsó szakasza kezdődött az Egyesült Államokban Négy ország miniszterei Budapesten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom