Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-04 / 209. szám

Fiaker a Margit­szigeten Űj színfolttal gazdagodott a Margitsziget: f iákerek kocsikáztatják a látogatókat a qzökőlcúttól a Nagyszálló­ig. Az érdekes kísérletet az orosházi Űj Élet Termelő- szövetkezet vezette be és az őszi szezon végéig — októ­ber 3l-ig — kocognak a szá­zadfordulót idéző járművek a szigeten. (MTI fotó: Fé­nyes Tamás felvétele — KS) Milyen volt Eger Hatvani kapuja? EGERBEN sokan tudják hallomásból, hogy volt a vá­rosnak Hatvani kapuja, de hogy hol állott és milyen volt, azt már annál kevésbé. Térképek, levéltári iratok és archív képek alapján így raj­zolódik ki városunk legfonto­sabb kapuja. Meglehetősen rendhagyó módon Eger városa az 1520- as években még nem volt fallal körülkerítve, így ka­pui sem voltak. A végvár ki­épülése során kerítik egy­szerű palánkkal körül a vá­rost. Tinódi, a lantos szerint 1552-ben „a városnak vala tapasztott palánk ja, annak vala négy kimenő kapuja", melyek. . legfontosabb közle­kedési út a Buda—Hatvan irányából érkező országút befutásánál állott, a mai Gárdonyi Géza tér északke­leti szögletében, a Kossuth Lajos utca vonalába való be- kanyarodásnál. Ez az első kapu még igen egyszerű épít­mény volt, alig magasabb a falaknál, nyeregtetővel, vagy csúcsban végződő toronysi- sákkal, s nagy félkörös felső záródású kapunyílással. Az 1600-as években itt járt török utazó, Evlija Cselebi „kettős árokkal, négyszeres erős kapu”-nak írja le, me­lyet biztosítására ágyúkkal vettek körül. A biztonságot még az árkot átívelő felvo­nóhíd is fokozta. Ekkor már természetesen kőépítmény, melynek a kapu feletti teré­be „grádics”, azaz lépcső ve­zetett fel. EZ AZ ŰJ HATVANI ka­pu két épület között kapott helyet: dél felől az SZTK-if0- daházának megfelelő épület állott, az északi oldalán pe­dig, a bazilika felé, a XVIII. században még ott emelke­dett nagyobb lakóház fogta közre. így azután a kapun való behajtás után még mintegy 26 méteren át két házsor között futott az út. Maga- a kapu a mai Kossuth Lajos utca tengelyében ál­lott. A város mintegy jelképé­nek tekintette a kapukat, melyen való bejövetelkor előírt állat- és árufajtaként vám volt fizetendő a város kasszájába. Rendkívül meg­ragadó és jellemző kgpet fes­tett a Hatvani kapuról Déryné ifiasszony, aki 1815- beli Egerbe való érkezését így örökítette meg naplója lapjain: „Egyszerre csak előt­tünk termett a város, az ő szűk, sötét kapujával, mely körül nagy, nehéz láncok függtek. Ettől megijedtem. Jaj! — mondám, — itt be le­szünk zárva. Bereszkedtünlc a sötét kapu alá, nagy zör­gést okozván a nehéz pa­rasztszekér, hogy remegett belé a kapu tetején levő épület. Fekete volt, mintha valami égő füstje maradt vollia rajta a rég múlt idő­ből, s mély, sötét, rostélyo- zott két üregéből homályos, s búsan nézett le néhány tö­redezett üvegdarab ... Jaj nekem... én ebben a fekete városban nem élhetek meg...” De nem sokáig strázsált már a város lakott széle ha­tárán ez a feudális kori épít­mény. 1837-ben Pyrker érsek megkondította felette a vész­harangot és elhatározta le­bontását. Miután befejeződött a székesegyház építése, kö­zölték a város vezetőivel, hogy „az Érsek Ö Éxcellen- tiájának az volna a kívánsá­ga, hogy a Hatvani kapu A VAROS SZÉPÍTÉSE és a helynek egyenlősége tekinte­téből elronlatna.” A szokásos huzavona s vitatkozás után, miután megkapta a városi magisztrátus a kellő és illő kártalanítást, — mivel a ka­pu a városé volt — kimond­ta a tanácsülés a határoza­tát: „Ezen saját épületünket az úgynevezett Hatvanyi Ka­put elbontás végett... VÁ­ROSUNK CS1NOSODÁSÁ- NAK ÉS A KÖRNYÉK TE­RÉNEK SZÉPÍT-tésére által adjuk.” 1898-ban egy öreg egri pa­raszt kapásember így emlé­kezett vissza a Hatvani kapu elbontására: „Hát Pyrker azt mondta a Városnak: minek ez a régiség? Csak akadá­lyozza a közlekedést. Bont­sák le!” — Egyébként ezt követte a többi kapu lebon­tása is. A városkapuk lebontását pedig követte a még fennálló városfalak letöretése is, — még mind ez Pyrker életé­ben, — bár egyes falszaka­szok még később is fennma­radtak. A Hatvani kapu történeté­hez még hozzátartozik, hogy ezt is, akár a többit, strázsa, úgynevezett vártaőr őrizte. Ez kivált fontos volt a török kiűzése után és a kuruc-la- banc korszakban, de az egész XVIII. században szoros fel­ügyelet alatt állottak. Nem­csak megvámoltak az érke­zőket, de szemmel tartották a távozókat is, — kivált a várban tanyázó katonaszöke­vényeket, tolvajokat, bűnöző­ket figyelték, bár azok in­kább a városfalak romlásain át oldottak kereket. No, meg hát ha a magisztrátus úgy ítélkezett, hogy valakit ki kell űzni, ki kell vesszőzni, vagy korbácsolni a városból, azt a hóhér egészen a város­kapuig „egzekválta”, onnan azután futhatott a nyomo­rult, amerre akart, vagy ép­pen mert,.. ÉPPEN EZÉRT jelkép is volt a városkapu, mely bele is került Egernek a török hó­doltság után Fenessy püspök által alkotott városcímerébe is. Tévednek és tévedtek azok. akik városunk régi cí­merében lévő bástyás-kapus építményt a vár szimbólu­maként könyvelték el ma­suknak. Nem, — az a város­kapu szimbóluma volt, — mint oly sok városcímerben hazánkban. SUGÁR ISTVÁN Szülők szünideje? Számolta-e valaki, hány nap még a vakáció, amint tavasszal szokás? Fölirta-e valaki most is, ha nem isko­latáblára, hát egy kis papír­ra: Vakáció! — áthúzva na­ponta egy-egy betűt, hogy vasárnapra elfogyjon vala­mennyi, s hétfő — tanévkez­dés — reggelére már csak a felkiáltójel maradjon? Meglehet, öröm lesz a ba­rátokkal újra találkozni, a nyári élményeket elmesélni, öröm egy-egy szép tan­könyvbe belekukkantani, s aligha tekinthető strébernek, ha valakinek fölcsillan á sze­me, mert érdekli, amit ta­nulni fog az új tanévben. Édesíti, vagy megkeseríti-e ezt az örömöt, ha mókás kedvű felnőttek, talán ka­csintgatva, talán ujjúkat in­tőén fölemelve, emlegetni kezdik az iskolát? Komoly­kodva: „Nem csak az iskola, hanem a tudás kapuja nyílik meg előtted, fiam (lányom), a tudás pedig az élet kapu­ját tárja majd föl előtted (az érvényesülés kapuját, ki­nek mi az értékesebb), a ma­gad sorsát magad döntőd el, s épp azzal, hogyan készülsz az életre (mi több: az Élet­re), rajta hát...” Feddően: „Mondtam neked, oszd be az idődet, használd ki a szüne­tet, most, tessék, nyakadon az iskola, nekem ne panasz­kodj, most aztán lesz nemu­lass ...” Részvevőén: „Áll még az iskola?” Modernül: „Elkészült az iskola?” Van-e kedve a gyereknek iskolába menni, a vakációt tanévre váltani? S ha még remélheti, hogy tanítója-ta- nára rátermettségéből, jóked- • véből, emberségéből nem csak feladat lesz a tanulás, hanem érdekes, izgalmas, fi­gyelemre érdemes valami is, nem szegi-e a gyerek kedvét sok összevissza felnőtffecse- gés? Intelem vagy tréfa, amely mögött az áll, hogy más a gyerek, más a felnőtt, ezen a szeptemberi hétfőn a felnőttnek is, nemcsak a gyereknek, véget ér valami, s kezdődik más.. De vajon ugyanaz ér véget, ugyanaz kezdődik gyereknek, felnőtt­nek? A gyerek meg a szülő csakugyan egy család-e, vagy csak együtt élnek? Félő, akad szülő jócs­kán, aki a kezét dörzsöli: végre véget ért a- gyereknek a szünet, kezdődik az isko­la, ott majd tanítják, neve­lik, hiszen ez az iskola dol­ga, s a szülőnek meg véget ért a gyerekre figyelés fele­lős időszaka, hurrá, kezdődik a szünet: a szülők szünide­je. Az lenne a jó, ha vaká­ció és tanév között nem vol­na ekkora nagy a fordulat. Meggondolásra érdemes, hogy nincs-e a vakációnak túlsá­gosan nagy kultusza, hogy a tanulás-nevelés és a szünidő nem pozitív-negatív ellentét­párok-e? Nem kellene-e a nyári vakációt is az élet, az élelre-készülés időszakának tartani, a tanévet meg vidá­mabbá, élvezetesebbé tenni? Jó szándékú beszámoló foglal- kqzott egy nyári napközivel, játékosan tanulnak ott nyel­veket, s a beszámolónak ez volt a címe: Tilos a könyv. Mikor valósul már meg az utópia, hogy pihenés közben is lehet olvasni, még talán egy kicsit tanulni is valamit (vagyis tanulságos könyvet olvasni), s a \tanév sem le­tudni való teher, mert a jó tanulás öröm is? Nem a szülők szünideje kezdődik most, hanem a csa­ládi élet más formája. Jel­képes értelemben szülőnek és gyermekének együtt kell is­kolába járnia, a tanulnivaló a szülőt is érdekelheti (azért is, mert tudja, azért is, mert maga is tanulhat így), elbe­szélgethet szülő és gyermek matematikáról, fizikáról, iro­dalomról. Gondokról és örö­mökről. Naptárunkba a tanévkez­dés napjára csakugyan te­gyünk egy felkiáltójelet. Nem úgy, mint ami elől elfogyott valami, akár csak a vakáció hét betűje, a szünidő hetven- valahány napja. Azt jelezze a felkiáltójel: a családi élét­ben, közösségben, szeretet- ben és törődésben nincs szünidő. Zay László Fejfájás és frontbetörés Csaknem mindenkinek vannak időnként kisebb-na- gyobb panaszai, melyeket az időváltozásnak, a frontbetö­résnek tulajdonítunk. Ezek közül talán leggyakoribb a fejfájás. A fejfájáshoz több­nyire levertség, nyomott hangulat, koncentrálási ne­hézség is társul. A meteorológiai változások biológiai hatása ma már ál­talánosan elfogadott tény, de nem tisztázott még a hatás módja. Valószínűleg szerepet játszik benne a légköri elekt­romosság — a levegőben le­vő elektromos töltésű ré­szecskék, ionok száma, elosz­lása, mozgékonysága —, de emellett még egyéb okok is lehetnek. Az időjárás hatása elsősor­ban az akaratunktól függet­len, a belső szervi működése­ket szabályozó vegetatív idegrendszeren keresztül ér­vényesül. Vannak különben egészséges emberek, akiknél a vegetatív idegrendszer egyen­súlya labilis. Az ilyen ember a környezeti hatásokra álta­lában élénkebben reagál, pulzusszáma, vérnyomása in­gadozó, könnyen pirul, köny- nyen sápad, izzadékony stb. Az időjárással összefüg­OMMM >976. szeptember 4., szombat gő panaszok is — tapasztalat szerint — az ilyen egyének­nél gyakoriak, amíg mások a meteorológiai változásokra alig érzékenyek. Ha egy területre, ahol me­leg légtömegek uralkodnak, hideg levegő érkezik, az be­tör a meleg alá és felszál­lásra kényszeríti. Ez a betö­rési vagy hidegfront, amely értelemszerűen főleg nyáron fordul elő. Ilyenkor, amikor a nyári nagy meleg hirtelen hidegre fordul, az arra. haj-. . lamos egyéneknél érbei deg- zési zavaron alapuló pana­szok jelentkezhetnek. Halmo­zottan lép fel ezért érere­detű fejfájás is. Ennek egyik tipikus lefolyású alakja a migrén, amely szigorúan fél­oldali, lüktető jellegű és álta­lában látási zavar, hányinger kíséri. Hidegfront idején emellett gyakori a jellegte­len, tompa főfájás is. enyhe kábultsággal, émelygéssel társulva. Ha az uralkodó hideg lég­tömegek fölé meleg áramla­tok érkeznek, azt felsiklási vagy melegfrontnak nevez­zük. Ez a meteorológiai vál­tozás télen gyakoribb, és ugyancsak okozhat fejfájást, mégpedig elsősorban olya­noknál, akik szorongós, ide­ges, depresszióra hajlamos természetűek. Érdekes tünetcsoport az úgynevezett „föhn-betegség”, amely az Alpok északra nyí­ló völgyeiben észlelhető. Oka az Alpesek déli lejtőin fel- kapaszkodó szél, mely a ma­gasban lehűl, nedvességtartal­ma kicsapódik, majd az észa­ki lejtőn alásiállva ismét fel­melegszik. E száraz, meleg bukószelek alaposan próbára teszik a szervezetet. Érzéke­nyebb embereknél ingerlé­kenységet, nyugtalanságot., szívdobogást és fejfájást okozhatnak. Hasonló pana­szok néha nálunk is töme­gesen jelentkeznek dél felől fújó száraz, meleg szél ide­jén. Az időváltozás, a különbőz ző „frontok” tehát magya- rázhátnak bizonyos panaszo­kat, fejfájást, kisebb-nagyobb közérzetzavart. Ha azonban valakinek gyakran fáj a feje, az feltétlenül forduljon or­voshoz. A fejfájás mögött ugyanis olyan belgyógyászati, ideggyógyászati, szemészeti, vagy mozgásszervi betegség is állhat, amelynek lefolyása összefügg a meteorológiai változásokkal. Előfordulhat továbbá az is, hogy a fejfá­jás kapcsolata a frontbetöré­sekkel csak látszólagos és a valódi ok egy ezektől füg­getlen betegség. Ha az orvosi vizsgálat alapján a fejfájás szervi oka kizárható, vagy csak vegeta­tív idegrendszeri egyensúly- zavart állapítottak meg, ak­kor okolhatjuk panaszain­kért, jogosan — és különö­sebb kockázat nélkül — a változékony időt. Gyógysze­res kezeléssel azonban több­nyire ilyen esetben is elérhe­tő, hogy a frontot az ember kevésbé érezze meg, és hogy ritkábbak, illetve enyhébbek legyenek az ezzel kapcsola­tos panaszok. Dr. Péteri Miklós Szemléltetőeszközök az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat 2. sz. buda­pesti gyárában készülnék a biológiai szemléltetőeszközök. Több mint ezerféle szemlélte­tőeszköz készül az iskolásoknak. A gyár termékeinek 80 százalékát exportálják. Különö­sen keresetlek az állatcsontvázak, ezeket többek között Franciaországba és Amerikába is szállítják. ________ „ (MTI fotó — Hadas Janos) H EVES MEGYEI SZÖVTEUMÉK felvételt hirdet Hatvan városában nyíló zöldség-gyümölcs szaküzletébe ÜZLETVEZETŐ ÉS ÜZLETVEZETŐ-HELYETTESI munkakörökbe. Kereskedelmi szakképesítés szükséges. (Házaspárok előnyben.) Jelentkezés: SZÖVTERMÉK, Eger, Klapka u. 9. Kereskedelmi osztály. * 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom