Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-04 / 209. szám
Egy üzem — egy iskola Húszéves barátság f Az egymást segítő, baráti kapcsolatnak már húszesztendős hagyományai vannak. Akkor született, amikor még elképzelésekben sem szerepelt az „egy üzem — egy iskola” mozgalom mai formája, s amikor még a jelenlegi jogutódok székhelyén vidáman rúgták a labdát a Spartacus sportegyesület tagjai, s az Andor- naktályai úton sem épült még a déli ipartelep. A régi, — a Kertész utcában működő — egri X-es számú Általános Iskolának segítségre volt szüksége, s ■nivel hozzá legközelebb, az akkor még Lakatosárugyár néven működő üzem volt, : crmészetesen az ott dolgozó --ülök siettek elsősorban az iskola segítségére. Azóta felnőtt egy nemzedék, az egykori nebulók ma, mint a gyár dolgozói látogatnak el az új lakótelepi iskolába, kézen fogva saját csemetéket. A kapcsolat erősö- • ott, bokrosodott, s esztendők óta, évről évre új szerződést kötnek egymás segítésére. Mit segíthet egy üzem az iskolának? A kérdésre roppant egyszerű a válasz, hiszen mindig akad valami javítani-, igazítanivaló, s nagy segítséget jelent az iskolának, ha nem kell hetekig várni szakemberekre. Ám az egyszerű javításokon túl jóval többet jelent ma már egy üzem és egy iskola kapcsolata. S ezt a jóval többet tükrözi a kölcsönös vállalás is. „A gyár dolgozói vállalják, hogy segítséget nyújtanak a pályaválasztásban ... így szól a vállalás. És mit jelent ez a gyakorlatban? Az üzem KlSZ-szervezeté- nek tagjai egy lakatos-bar- kács szakkör vezetését vállalták magukra. Itt az érdeklődő, ügyes kezű gyerekek elsajátíthatnak sok szakmai fogást, és bizonyos, lesz olyan közöttük, akire a szakkör nemcsak annyira hat, hogy otthon megjavít kisebb-nagyobb dolgokat, hanem eldönti pályaválasztását is valamilyen fokon. Segítik ezt azzal is, hogy a gyár KISZ-fiataljai beszámolnak a gyerekeknek, — akiket részben, mint volt iskolatársakat is ismernek — mindennapi munkájukról, s arról is, miért választották éppen adott szakmájukat. Közben lehetőséget , ad a gyárvezetés arra, hogy a gyerekek kisebb-nagyobb csoportokban meglátogathassák a gyárat, „belekóstoljanak”, hogyan néz ki belülről, mit termelnek, hogyan dolgoznak. A kapcsolat kétoldalú». De • mit adhat az iskola, a gyereksereg a gyárnak? Mint a szerződésből kiderül, ez sem kevés. A gyerekek részt vesznek a gyár ünnepnapjain, műsorokat adnak a felnőtteknek. Ez önmagában is kedvesebbé, meghittebbé teszi az ünnepségeket. Ám, ami ennél több, a pedagógusgárda segítséget ad ahhoz, hogy az idősebbek tanuljanak, hogy megszerezve a nyolcosztályos végzettséget, tovább léphessenek, szakmunkásképző tanfolyamokra iratkozhassanak be. Az iskola a maga részéről évről évre megszervezi a felnőttoktatást, s ebben az elsők között kapnak helyet és lehetőséget ennek a gyárnak a dolgozói. A kapcsolatot mindkét részről igazán komolyan veszik. A KAEV egri gyárának igazgatója, párt-, KISZ- és szb-titkára együtt látogattak el a X-es iskolába, megkötni az új tanévre szóló szerződést. Amolyan kölcsönös, egymást segítő, támogató baráti szerződést, amiből mind a két félnek csak haszna támad. Túl az anyagiakon — amelyet a gyár ad az iskolának, — erkölcsi haszna, amely forintokkal ugyan nem mérhető, de jelentősége ettől nem kisebb. Fokozódik a tejfelvásárlás f A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányhatározat, valamint az ide vonatkozó MÉM-intézke- dések nyomán az idén az első nyolc hónap tejfelvásárlási adatai pozitív tendencia kialakulását jelzik; a Tejipari Tröszt összesítése szerint augusztus 31-ig 4,5 százalékkal több tejet vettek át az állami, a szövetkezeti gazdaságoktól és a kistermelőktől, mint egy évvel korábban. Különösen figyelemre méltód hogy a tejkínálat a második negyedévtől kezdve állandóan egyenletesen növekszik. Mégpedig olyan mértékben, ami egymaga is említést érdemel, hiszen júliusban és augusztusban — a két hónap átlagát véve alapul — 10,1 százalékos volt a felvásárlási felfutás, s ez az évnek ebben az időszakában ritkaságnak számít. Tíz év óta nem volt példa arra sem, hogy augusztusban mind a négy héten át szintén folya- , matosan növekedjék a termelői kínálat; ebben a hónapban általában az első tíz nap hozza mindig a legnagyobb felvásárlási eredményt, s a kínálat később fokozatosan csökken. Ez idén nem következett be, ami a termelés megalapozottságára utal, jóllehet a korábbi aszály miatti takarmánygondok mérsékeltebb termelői érdekeltség esetén minden bizonnyal visszaesést hoztak ' volna a tejtermelésben. A termelésben különösen az állami gazdaságok tűntek ki, 15,1 százalékkal fokozták az elmúlt év azonos időszakához képest a tejértékesítést, de a tsz-ek is aránylag nagymértékben, 7,3 százalékkal adtak több tejet. A kistermelők kínálata viszont a tavalyihoz képest 5 százalékkal visszaeesett. Miután a tejelő tehénállomány szám szerint az elmúlt évvel szoros nagyságrendű»a szakemberek a termelés felfutását egyebek között azzal magyarázzák,, hogy az állomány genetikailag javult — részben a kormányprogram keretében importált tejelő fajták jóvoltából, részben pedig a gazdaságokban vég- rehajtott szakszerű állomány-szelekció révén. Űj épületben a pécsi Szikra Nyomda A pécsi nyomdászat 200. évében, 1972-ben rakták le a város új nyomdájának alapkövét. s az idén. november 7-én ünnepélyesen felavatják az új Szikra Nyomdát. A tágas, szociális létesítményekkel is jól felszerelt épületben — a korábbi évektől eltérően — már termelékenyebb, jobb minőséget és színes nyomást is előállító gé pék üzemelnek, így mód nyílt arra is. hogy bővüljön a megrendelők köre. (MTI-fotó — Bajkor József.) Szerződés a jobb munkára Építők és szállítók javuló együttműködése Bélapátfalván A bélapátfalvi nagyberuházás generálkivitelezője, a 31. számú Állami Építőipari Vállalat, mintegy 1,7 milliárd forintos feladatot kapott az új cementgyár megvalósításának programjából. A jelentős megbízás, a legjobb partneri együttműködés kialakítását tette szükségessé. így született eatév tavaszán az a szociális^ szerződés, amelyben a gyárépítők és a Volán 4. számú Vállalat dolgozói a korábban kötött fuvarozási megállapodásokon túl külön is Ígéretet tettek kapcsolataik még eredményesebbé tételére. Az egyezségről, az elmúlt, immár, több mint három hónap tapasztalatairól a közelmúltban érdeklődtünk a pesti vállalat bélapátfalvi főépítésvezetőségén, illetve az autóközlekedésiek kirendeltségén. — Közös vállalkozásunk alapja, hogy mindig a legtökéletesebben tisztában legyünk egymás lehetőségeivel és tennivalóival — mondta Zana Zoltán építésvezető — ezért éves,' negyedéves részletezésben tájékoztatjuk megbízásunkról a szállítókat, Az egyes tárgynegyedéveket megelőző hónapok közepéig tételesen számba vesszük a közösen elvégzett munkát, s megbeszéljük a továbbiakat. Azt, hogy mit, mikor akarunk kezdeni, s minek, mikorra kell elkészülnie. Aztán hetente egyeztetjük ütemterveinket, s a leggyorsabban igyekszünk javítani az esetleg előfordult hibákon. <*> — Tekintve, hogy például egyetlen központi betonkeverő telepről kell kiszolgálni az építkezést — hallottuk Ugrat Jánostól, az anyag- és szállítási csoport vezetőjétől -*■ úgyszólván percnyi pontossággal összeállított „menetrendek” kialakítására és be- ' tartására törekszünk. Az anyagot iparkodunk minduntalan folyamatosan és a leggyorsabban az egyes munkahelyekre juttatni. Ha a ■feladatok változnak, több, vagy kevesebb kocsira van szükség, időben jelezzük, hogy ne hozzuk kellemetlen helyzetbe a fuvarozót, lehetőséget adjunk a partnernak a legjobb átállásra. S a vasúton érkező kavics vagy egyéb áru továbbítására csak akkor vesszük igénybe mások gépjárműveit, ha a Volán valami oknál fogva nem képes teljesíteni kérésünket. — Nem, cseppet sem köny- nyű kölcsönös megelégedésre dolgozni — beszélte Regős László, a Volán 4. számú Vállalat helyettes kirendeltségvezetője, hiszen, hogy csak egyet említsek: még a személyszállításban is hetente, olykor pedig hétközf Mit csinálnak az erőműben f ez emberek? Erre a kérdésre nagyon sokan úgy válaszol, nának: ülnek egy műszerek, kel teli fal előtt, nézik a vibráló mutatókat, aztán itt 1 nyomnak meg egy gombot, ott nyomnak meg egy mási. kát, időnként felemelik a te_ lefont. mert vagy idecsönget, tek valahonnan, vagy ők akarnak valakikkel valamit közölni és kész. } Valóságos paradicsomi élet ez. Aki erőműben dolgozik, az megfogta az isten lábát. Mindig is irigyelt ' emberek voltak az erőművesek, az elithez tartoztak, életkörül, menyeik miatt is. Ma is azok? Csakugyan l.semmit sem kell csinálniuk”? __________ 4 4 * **** A Gagarin Hőerőmű orszá. gosan is jelentős üzem. Ezt nem keli felfedeznünk, . a nyolcszáz megawattos teljesítményéről is sokat beszéltünk. A gondjairól, a nehéz, ségeiről sokkal kevesebbet. — Az egyik blokkunk hó. napok óta nem megy — halljuk Bódi Bélától, az erőmű igazgatójától. — Szétszedjük, vizsgáljuk, a gyártó cég szakembereit hívjuk segítségül, és nem tudjuk meg. találni az okot: miért rezeg be úgy. hogy nem lehet üze. meltetni? Űjra összerakták, újra pró. bálták. megint le kellett áll. ni. Talán a legutóbbi kísér, let már sikerrel'járt. Csak egyetlen példa ez arra, itt sem abból áll az élet. hd'gy néhány fehér köpenyes férfi ül a műszerfal előtt. Akad nehézség bőven, tenni, való is. akár fölös számban is. De a jövőre gondolni kell. a terveket össze kell állítani, mert a népgazdaság azt vár. ja a Gagarintól is, hogy ter- t aMlékeoyebben dolgozzék, a A terv a dolgozókra épít villamos energiát olyan mér. tékben nyújtsa az országnak, amilyenben azt elvárják tő. le. — Mindez csak úgy biz- • tosítható — mondta Bódi Bé_ la igazgató —, ha a dolgozók mindannyian ezt a célt szol. ' gálják, ha a döntésben a jogosultak alkotó véleménye is benne foglaltatik. Mindenki tévedhet, hibát , is elkövethet, de ha az üzemi demokrácia lehetőségei mind jobban ki bővülnek nálunk, akkor ezek a tévedések és hibák is a minimumra csökkennek, mert a közösség ellenőrzése, éber figyelme időben jelezheti a tévedést. Ha pedig ilyen mégis előfordulna, a közös, ség javító szándéka tudja azt mihamarabb korrigálni. Az igazgató szavai jól mu_ tátják, milyen törekvések jel. lemzik a Gagarin Hőerőmű tevékenységét, párt. és gaz. dasági vezetőinek elhatározá. sait. F Lehetne sorolni a számo. kát. amelyek azonban csak belső használatban monda, nak sokat. Mert mi van például amögött az elhatározás mögött, hogy az erőmű az önfogyasztás részarányát az eddigihez képest négyti. zed százalékkal akarja csők kenteni a következő ötéves terv időszakában? Mi csak sejthetjük, hogy itt a tized, százalékok is súlyos összege, két tesznek ki. Ahogy nekünk az is furcsán hangzik, hogy a villa, mosenergia-termelést 3,8 mii. liárd kilowattról 4.85 milliárd kilowattra akarják nö vélni. Mennyi ez? Hiszen olyan könnyű kimondani ezt dik, de a karbantartás mértéke is ezzel egyenes arány, i ban. Köznyelvre lefordítva . tehát, arról van szó. hogy a i különböző berendezéseket, kazánokat, csöveket, minden olyan eszközt, aminek az el. i használódása. kopása elégrö. vid idő alatt végbemegy, még akkor kicserélik, amikor nem okozott váratlan üzemzavart, a kelleténél is nagyobb gali. . bát. Így képzelhető el a va- 1 lóban biztonságos üzemelés, a kínos meglepetések elkerülése. Gondoljunk csak ar ra a bizonyos blokkra, ami ' ebben az évben még nem sok hasznot hajtott. Márpedig a villamos ener. giában nem bővelkedünk. Ba. rátáink segítségével ugyan igényeinket ki tudjuk elégi, teni, de ennek is pontos me. netrendje van. A kért energiamennyiséget át kell vennünk. mert az együttműkö. désbe így vonták be a határainkon túli erőműveket is. A hazai fejlesztést is ilyen precíz számokban adják meg. amiknek meg kell felelnie a Gagarin Hőerőműnek is. Nem lehet azt csinálni.' hogy ma ugyan nem fejlesztek annyi villamos energiát, amennyit elvárnak tőlem, de majd hol. nap bepótolom. A ma hiány, zó mennyiséget nincs honnan előrángatni, a holnapi feles leget pedig nincs hová .,el_ passzolni”. Az üzembiztonság tehát alapkövetelmény. Ennek viszont alapfeltétele a tervsze. rű karbantartás, aminek vi szont alapfeltétele, hogy az erőmű dolgozói mindent megtegyenek a cél eléréséért. Akárhonnan indulunk el. akárhová nézünk előre, min. dig és mindenben az ember, hez, a munkáshoz, a dolgo. ben kell módosítani a „menetrenden”, ha a kivitelezés jellege, üteme úgy kívánja. A gyors anyagfuvarozást kellemetlen terepviszonyok fékezik. Gépkocsivezetőnek és szerelőnek egyaránt helyén kell, hogy legyen a szive, ha nem akar csalódást okozni! Nos, nem volt éppen egyszerű, de azért csak sikerült módot teremtenünk arra, hogy a második műszakban, sőt munkaszüneti napokon is vállalkozhassunk az igények kielégítésére. Jó műhelymunkával, rendszeres, becsületes karbantartással próbáljuk biztosítani újra meg újra az üzemképes kocsikat, rendkívüli esetben pedig társvállalataink valamelyikének — például a nyíregyházi cégnek — segítségül hívásával gondoskodunk a zavartalan munkáról. Naponta felkeressük az építőket, akár naponta képesek vagyunk az új igényekhez való igazodásra. Mint a szocialista szerződésben rögzítették: félévenként értékelik, hogy voltaképpen mennyit is ér a nagy- beruházás első ilyen jellegű megállapodása, egyezsége. Még csak negyedév telt el az okmány aláírása óta, így hivatalosan nem elemezhették a szerződésben foglaltak megvalósítását. Viszont tény, hogy — a meglévő, néhány J kisebb hiba ellenére — szem- Uibetűnően javult az építők és 4 a szállítók együttműködése, íhatározottan jobbak lettek f emberi kapcsolataik is. Egy- 'egy vitás ügyet már egymás £ között, s a legrövidebb időn belül rendeznek, a mulasztá- ' sok leggyorsabb pótlásán fáradoznak, a kéréseket nem mondatják maguknak kétszer. A Volán júniusban pálcádul 143,4 százalékra teljesítette programját, s első félévi, együttesen csaknem 7 36 ezer tonnás szállításával is lényegesen felülmúlta a várakozást. A főépítésveze őség általában elégedett a fuvarozással, s ha a személyszállításokat is sikerül még aök,- kenőmentesebbé tenni a jövőben, minden bizonnyal súlya lesz az Ígéretnek a nagy: beruházás területén, s példát ad a szerződés másoknak is. „.«líSSSP.T' (gyón/) a nagyon Jól hangzó súlyos. nak tetsző szót: milliárd. Ki 1 érzékeli ennek a tartalmát? j Ne folytassuk a követke. j ző öt évre szóló feladatok so rolását. mert csak bonyolíts. 1 nánk felesleges mértékben az J erőműről alkotott elképzelé_ 1 seinket. ? — Ezer és egy dolgon mű. 5 lik nálunk is a legapróbb j részlet, a . legegyszerűbbnek j látszó feladat is — magya- j rázza Bódi Béla. — Ha dől. 1 gozóink mindegyike nem ; ugyanazt akarja, akkor sok energiát elpazarolhatunk a szándékaink megvalósítására. Ehhez az is kpll. hogy. min. denki ismerje, értse • és elfogadja a céljainkat. Ebben van óriási jelentősége azüze. mi demokráciának, aminek élő. eleven, mindeíínapi gya. korlatnak kell lennie. Ne tagadjuk, a közbeeső út is tele van buktatókkal. Elég hozzá . egy olyan lépcsőfok, ahol egy kisebb hatókörrel rendelkező személynek ..szava van”, és ezt nem a cél ér. dekében mondja ki. Akárcsak lezsérségből is. ★ — A személyes tényezőkön, tehát az embereken kívül, mi a legfőbb tennivaló a tervek valóra váltásiban, mi a kulcsa minden elhatározásuk sikerének? — Ahhoz, hogy az üzem. biztonságot meg tudjuk teremteni, az emelt szintű állóeszköz-fenntartást kell gya. korlattá tennünk. Ehhez azonban elég nagy összegre van szükségünk. Ez a bizonyos nagy összeg, megközelíti a háromszázmii lió forintot. Az eddigiekhez képest jócskán megemelke. sóhoz Jutunk el. Ezért olyan hangsúlyos az. amit a Gaga_ rin Erőmű Vállalat igazgató, ja, Bódi Béla így fogalmazott meg: — Nem elég csak a felada. : tokát meghatároznunk, eze. két a célokat mindenkinek jói kell ismernie, a végrehajtásukat is jól meg kell szerveznünk, és a végrehaj. (tásukban a vállalat, vala- . mennyi dolgozójának a cselekvési egységét keli biztosi, tanunk. Csak ennyi az egész? Kér. dezhetjük naiv egyszerűsítés, sei. De enyhe csipkelődéssel is mondhatjuk: „Csak” eny. nyi az egész. _ pr • " — --M indvégig egyetlen foga lom motoszkált bennünk: fe. gyelem. Mit kell annyit győzködni, minek ez a sok hercehurca? Ki kell adni az ukászt. min. denkinek ezt és ezt kell esi. nálnia. és ezzel kész is. Aki pedig nem ért a jó szóból, azt felelősségre kell vonni. Utóvégre ezért van a válla, lati. az üzemi fegyelem. A dolgozóknak nem morfondí rozniuk kell egy.egy utasítás hallatán, hanem annak meg. felelően cselekedniük. Igen. így igaz. De az is igaz. hogy mi nagyon elszok tunk már ettől az értetlen fegyelemtől. amikor nemcsak szükség nincs a gondolkodás, ra. hanem tilos is az. Mi más fegyelmet szorgalmazunk. Azt, amelyik a dolgozók értéséből, a célok vállalásából, he. lyünk és helyzetünk ismere. téből és elfogadásából fakad. Mindezt egyetlen szóba is be lehet sűríteni. Így hangzik: demokratizmus. Hogy ez nehezebb. körülménye sebb. bonyolultabb, uram, bo. csá’ — fárasztóbb? Biztosan. De — hatásosabb. * £ Molnár Ferenc Halott bányák A Borsodi Szénbányáknál az utóbbi években Végrehaj. tott üzemkoncentráció követ keztében számos kisebb bá_ nyát szüntettek meg á gazda, ságtalan termelés miatt. Ä kiesést a jól gépesített, nagv teljesítményű üzemek maradéktalanul pótolták. A bezárt bányáknál számos épület sza badult fel. Ezek közül példá. ui a perecesiben a Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat. Kurityánban a Budapesti Habselyemkötöttárugyár, léte. sített — nagyobbrészt, nőket foglalkoztató — telephelyet. 1976. szeptember
