Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-30 / 231. szám
fWVAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/ < Szerda esti külpolitikai kommentárunk: Angol kór VALAHA, MÉG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTT, a szultáni török birodalomról mondták, hogy Európa beteg embere; évszázadokon át csak omladozott és mállott szét az a birodalom, melyet dinasztiák kovácsoltak össze. Különös volna a mérleg eredménye, ha valaki köntörfalazás és szépítgetés nélkül értékelné ma azt a negyedszázadot, ami II. Erzsébet királynő trónra lépése óta Nagy-Britannia fölött élviharzott! Természetesen nem, mintha a királynőnek a legcsekélyebb befolyása is lett volna — az alkotmány szerint — az események menetére... Mindez a font keddi árfolyamáról jutott eszünkbe: a valuták hajdani királya, mely a század elején még hét dollárt, 1945-ben is négyet ért, 1,63 dollárra csúszott le. Pedig hát a dollár sem a régi... Min 'ént egybevetve, nincs még egy nemzetgazdasága e kontinensnek, mely oly állandó, már-már azt mondtuk, egyenletes tempóban csúszna lefelé, mint a brit. Szegényebb ország több is akad Európában, olyan is, melynek mutatói hullámzóak, de olyan egy sem, mely immár harminc éve képtelen volna kilábalni strukturális válságából. A kormányok jönnek és mennek, a bajok marádnak. ENNEK AZ ÚJ MÉLYPONTNAK valamilyen módon köze van a hatalmon levő munkáspárt blackpooli konferenciájához, ahol a kormány vezetői programot hirdetnek a következő évre. Azért mondjuk, hogy valamilyen módon, mert közvetlen összefüggés Callaghan miniszterelnök beszéde és az árfolyamzuhanás között nehezen mutatható ki; sem államosításokat, sem komoly béremeléseket vagy szociális intézkedéseket nem jelentett be, tehát meg sem próbált a tőke lábára lépni, a tőke mégis bizalmatlanságnyilvánítással válaszol. A magyarázat csak az lehet, ami már huzamosabb ideje: a potenciális befektetők nem látnak garanciát arra, hogy a brit termelékenység a szükséges ütemben növekszik, arra sem, hogy a brit áruk versenyképessége végre európai szintre emeli az exportüzletet, arra sem, hogy sikerül egyidejűleg modernizálni és a nyomasztó munkanéküliséget is enyhíteni. A tőke tehát folytatja menekülését, s a menekülő tőke nyomában a nemzeti valuta értéke tovább zsugorodik. Nyilvánvalóan csak tetézi a britek bajait az a tény, hogy Nyugat-Európának még az erős nemzet- gazdaságai is a vártnál lassúbb ütemben emelkednek ki az 1974—75-ös válság hullámvölgyéből, s a beruházások mértéke még továbbra is messze elmarad amögött, ami a tartós és megalapozott fellendülés jele volna. MEGOLDÁSRÓL egyelőre senki sem tud mondani semmit sem. A kormány egyetlen ötlete újabb kölcsön felvétele a nemzetközi valutaalaptól. Immár a sokadiké. Kínai robbantás után Radioaktív-lecsapódás Japánban A múlt vasárnapi kínai nukleáris robbantást követően abnormális méretű ra- dioaktív-lecsapoó'ást észleltek öt japán prefektúrában és számos nagyvárosban, köztük Tokióban és Yokosukában. A Kanagawa prefektúrában (Yokosuka körzetében) végzett mérések azt mutatják, hogy a radioaktív-szennyező-' dés mértéke kétszázötvenszerese a normálisnak. Illetékes japán szervek szerint a radioaktív-szennyeződés roppant arányú megnövekedése a kínai nukleáris kísérlet következménye és azt bizonyítja, hogy légköri robbantásról van szó. Tervezet az olasz gazdasági Hová lett Szovjet szerződéstervezet az erőszakról való lemondásról Moszkvában sajtóértekezletet tartott annak a szovjet pilótának a felesége (baloldalt) és édesanyja, aki gépével Japánban kényszerleszállást hajtott végre, majd — a japán hatóságok rendkívül barátságtalan lépései nyomán igen furcsa körülmények között — az Egyesült Államokba távozott. Viktor Belenko hozzátartozói tényekkel igazollak, hogy a pilóta eltűnése napján „semmi rendkívülire” nem számított. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) válság ellen Az olasz kormány Andreotti miniszterelnök elnökletével 12 órás marathoni ülésezés után kedden este elfogadta az ipar szerkezeti átalakítását és megújítását célzó törvényjavaslatot. A tervezetet, amely az olasz gazdasági válság megoldásának kulcsa lehet és az Andreotti-kormány sorsa függhet tőle, egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Egyiptom hatos arab csúcstalálkozót sürget KAIRO: Egyiptom hatos arab csúcs- találkozót sürgetett a légutóbbi szíriai offenzíva nyomán előállott libanoni helyzet megjavítására. Fahmi külügyminiszter közölte, hogy a javaslatot az egyiptomi nemzetbiztonsági tanácsnak Szadat elnökletével megtartott szerdai rendkívüli ülésén határozták el. Az egyiptomi javaslat előirányozza, hogy 48 órán belül üljenek össze a libanoni konfliktusban közvetlenül ércekeit Libanon, Szíria és a PFSZ, továbbá Szaud-Arábia, Kuvait és Egyiptom legfelsőbb szintű vezetői. Fahmi „provokációnak” minősítette a Libanon hegység térségében indított szíriai offenzí- vát. Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere levelet intézett Kurt Waldhe- imhez, az ENSZ főtitkárához, és ebben azt javasolta, hogy az ENSZ közgyűlése XXXI. ülésszakának napirendjére fontos és sürgős témaként vegyék fel az erőszakról a nemzetköz; kapcsolatokban történő lemondásra vonatkozó világszerződés megkötésének kérdését. Andrej Gromiko felkérte Kurt WaHheimet, hogy a levelet az _N3Z közgyűlésének hivatalos dokumentumaként köröztesse. A szovjet külügyminiszter leveléhez mellékelte a szerződés tervezetét. A szerződéstervezet szerint a szerződő felek szigorúan betartják azt a kötelezettségüket, hogy a nemzetközi kapcsolatokban nem alkalmaznak erőszakot illetve Belenko? Áz ENSZ-közgyűlés ülésszaka hagyományosan jó alkalom arra is, hogy kötetlen formában találkozzanak egymással a tagországok vezető politikusai. A képen: Gromiko szovjet cs Genscher nyugatnémet külügyminiszter beszélget a világ- szervezet egyik folyosóján. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) nem fenyegetőznek erőszakkal. Megerősítik azt a kötelezettség-vállalásukat, hogy egymás közti vitáikat békés eszközökkel rendezik, oly módon, hogy ezzel ne veszélyeztessék a nemzetközi békét és biztonságot. ^-AAAAAAAAAAAA/VVNAA/VVNAAA/\A/VVvVVA<*>A/VVVVVVSAAAAAAAAAAAAAAAAA^Ay Brüsszeli adat Kevesebb gabona termett f A Közös Piac statisztikai hivatala által Brüsszelben | nyilvánosságra hozott ada- i tok szerint a tagországokban j idén 6,5 százalékkal keve- I sebb gabona termett, mint I 1975-ben. Az első becslések szerint a gabonatermés 90,9 millió tonna. Ez a legrosz- szabb terméseredmény 1970 óta. Különösen gyenge volt az árpatermés. Ugynaakkor a búza- és rozstermés meny- nyisége kissé meghaladta az í 1975. évi szintet. u ícmssfs m | «portjelentésünk A szerdai nemzetközi kupamérkőzéseken a magyar csapatok a következő eredményeket érték el: BEK: Ferencváros—Jeunesse Esch (Luxemburg) 6—2 összesítve 11—3 KEK: MTK-VM—Sparta Praha 1—1, összesítve 4—2 UEFA Kupa: Bp. Honvéd—Internacionale 1—1, összesítve 2—1 Afletico Bilbao—Ü. Dózsa 5—0. összesítve 5—1 Videoton—Fenerbahcse 1—2, összesítve 5—2 A mostani eredménnyel a Ferencváros, az MTK-VM, a Bp, Honvéd, a Videoton bejutott a következő fordulóba qjíwmg l 1976. szept. 30., csütörtök Az újra született város 2. A 18 001. Ionka Marinova kezében pálca. Nem verekedni, hanem megverekedni véle és általa a táblára tűzött tervrajz rejtelmeivel. Ionka Marjnova mechanikából vizsgázik, a helybeli, targo- vistei gépipari — nálunk úgy mondanák: felsőfokú technikumban. Lehet, hogy ő lesz a 18 001 szakmunkása a megyének? Magasan kvalifikált, vezetői beosztásra is alkalmas munkása? A folyosón még nyolcán várnak sorsukra, a vizsgára, a nyárelejéről maradtak el, ki betegség, ki családi, ki meg önmaga oka miatt. Az élet különben már teljes gőzzel megindult a hatalmas iskola falai között, ahol tíz esztendő alatt majdnem másfél ezer fiatal ismerkedett meg a gépipar csínjával-bínjával, többfajta „műfajával”. (Már esett szó arról, hogy az iparral soha nem rendelkező, vagy éppen csak hogy néhány munkást foglalkoztató manufaktúrákat felmutatni tudó Targoviste és a környékéből lett megye, 18 ezer munkást nevelt az elmúlt esztendők alatt parasztokból, azok fiaiból, lányaiból. Ez az iskola nemcsak egyszerűen iskola a többi közül, egy lehetőség a fiatalok továbbtanulásához, tehetségük, rátermettségük kibontakoztatásához. Az is. De ez a rendkívül gazdagon felszerelt technikum mintegy utánpótlási bázisát jelenti egyrészt a mind fejlettebb gépiparral rendelkező város üzemeinek, de a közeli és a távoli környék részére is szolgál vezetésre alkalmas szakemberekkel. Marija Georgieva és Ivan Dimitrov igazgatóhelyettesek — az egyik oktatási, a másik termelési helyettes (!) — társaságában járjuk az osztályokat, amelyek szemre és első tekintetre végeredményképpen nem sokban különböznek bármely más iskolatípustól. De a műhelyek! Hosszú, hosszú nagyon hosszú folyosó, zöldre festett padlóval, magasan fent, széles és sok napfényt bebocsátó ablakokkal és katonás sorrendben a kékesszürke falakból kiugró kétszárnyú, nagy, zöld ajtókkal: a tantermekkel. Milyen tantermekkel? Az egyikben, mint a padok sorjáznak az esztergapadok, — középen a katedra, ahonnan figyel, ahonnan lesétál és körbejár segíteni a szaktanár. A másik teremben az olajmotorok belső égését vizsgáló, azt reprodukáló berendezés, a harmadikban forgácsológépek, a negyedikben a marók, az ötödikben meg éppen autómotorok, tengelyek, összerakva, százszor, szétszedve több százszor és mindenütt kicsit maszatos orrú, de lelkesen figyelő, dolgozó, elmélyült mérésekkel bíbelődő fiú- és leányarcok. Itt Vaszil To- dorov éppen egy magyar gyártmányú gépen mutatja be az elektromos gyújtás ellenőrzésének módszereit, amott Todor Todorov az olajszivattyú összeszerelését magyarázza a jövő szakmunkásainak. a ma szájtáti elsőseinek. — Még a város üzemei részére is gyártunk gépalkatrészeket ... Egyetlen tanévben majd nyolcvan- ezer leva értékben — tette hozzá büszkélkedve, amelyre minden oka meg is volt, Ivan Dimitrov, miközben lelkesen nyitotta, csukta előttünk, mögöttünk a műhely-tantermek ajtaját, magyarázta, hol mi történik és mutatta be sorra-rendre az itt tanító tanárokat. — ö is mérnök. Gépész- mérnök — közölte közelhajolva, korántsem a dolog titkossága, mint inkább a forgácsolóműhely zaja miatt Marija Georgieva, a tanterem tanárára mutatva közben. — Miért az, hogy is? — Mert Ivan Dimitrov is mérnök... A negyvenfős tanári kar harmada mérnök... Nekik segít a szakmában harminc tapasztalt, gyerekekhez is értő szakmunkás — tette hozzá nyomatoknak és így már jobban érthető, bogy az évi 220 ezer leva költségvetéssel dolgozó iskola tanulóiIonka Marinova a tábla előtt (balra) Vaszil Todorov a magyar gyártmányú tangépet” mutatja be működés közben (jent) (Fotó: Szilvás István) nak átlagteljesítménye — Bulgáriában 6 az osztályozási skála — 5,75 század. Aki csak kicsit is konyít az iskolákhoz, az osztályozáshoz, akinek volt valaha is gyermeke, az tudja, mit jelent több mint félezer gyereknél az ilyen tiszteletreméltó magas szám. Három nagy üzem várja Targovistében az itt végzett szakembereket, és közülük nem egyet vár az egyetem is, hogy továbbtanulva, a bolgár ipar magasabb vezetőjeként, irányítójaként emlékezzék vissza a targo- vistei szép és főleg hasznos napokra. Mire végigjárjuk a hatalmas iskolát, szót váltunk itt is ott is, alaposan elszalad az idő és a folyosón megcsappant már a vizsgázók száma. Ionka Marinova már nincs itt. Sikerrel vizsgázott* __ , ö lett a 18 001. szakmunkása a megyének? De ne számoljunk, végtére is nem a jsorrena a fontos, nem a „hányadik hanem az a tény, hogy ez az iskola négyévenként felezernél is több szakmunkást bocsát ki az életbe, hogy azok aztán mint autószerelők, elektroműszerészek, esztergályosok dolgozzanak a megye üzem? jen. Az udvaron táblák o.a- koznak, rajtuk fény kő; ek: kiváló dolgozók arcképei a város üzemeiből. Jó néhá- nyuk itt tanulta meg évekkel ezelőtt a szakma fortélyait, így hát a tábla nemcsak mint a város, de az iskola ügyeként is a lehető legjobb helyen van. Otthon. (FolytatjukJ| L Gyurkó Géza j
