Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-21 / 223. szám

anyagmozgatási módszer A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál a ház­gyári lakások belső szerelé­séhez szükéges anyagokat konténerben szállítják ki a helyszínre. A féltonnás csomagokat a zsolcai ház­gyárban állítják össze. Egyelőre csak az asztalos és a központi fűtés szerel­vényei kerülnek a fóliával védett csomagba. Á BÁÉV kísérlete nemcsak az anyagmozgatást könnyíti, gyorsítja, de fölöslegesekké teszi a helyszíni raktárakat is. (MTI Fotó — Kerényi László) Nem új kémiai eljárásról van szó Gázból — szabad idő Hűvösek a hajnalok, az esték: küszöbön a fűtési sze­zon. Még pár évvel ezelőtt is, ilyenkor városon, falun egya- , ránt a háztartások túlnyomó részében számba kellett ven­ni, mit is rejt a pince, a kamra: bent van-e már a szén, a fa, s kitart-e majd tavaszig. Azután télutóig a legfőbb háztartási teendők közé számított az aprófaké- szítés, a tüzelőhordás, a kály­hatisztás, tűzgyújtás s az éber felügyelet: mikor kell I lezárni a kályhát... | Ma már mindez a háztar­tások százezreiben csupán csak emlék. A városi és a I falusi életmód, életvitel, kü- I lönösen az utóbbi két ötéves 1 tervidőszakban rengeteget j változott: korszerűbb, kényel- I mesebb — „komfortosabb” I lett. A sokféle és csaknem í egyenragú változások — mo- I torizáció, a háztartási gépek I terjedése, köves út, villany, I vízvezeték építés — közé tar- I tozik például a korszerű fű- I tésre családok milliói számá- 1 ra megnyíló lehetőség is: az [ ola.i- és főként a gázfűtés 1 terjedése, a földgáz kényel- 1 mes felhasználását szolgáló 1 eszközök — fűtőtestek, etázs- 1 kazánok, vízmelegítők, infra- I gázhösugárzók — tömeges ! megjelenése. | A 60-as években összeállí- ; tott gázprogram tervszerű ! végrehajtása során tavaly | már 45 városi és 62 kisebb- ; nagyobb település háztartásai használhattak vezetékes föld- ! gázt. Az utóbbi 3—4 évben I városi gázról földgázra állt át I Miskolc, Debrecen, Székesfe- 1 hérvár és Szeged. Folynak Győr és Szombathely átállí- 1 fásának előkészületei. A fő- I városban — a program sze- I rint — 1985-re fejeződik be I a teljes átállás. í A földgázkitermelés szá- 1 mottevő növelése (a hazai termelés tavaly csaknem 5 milliárd köbméter volt, 50 százalékkal több, mint 1970- ben) tette lehetővé az úgyne­vezett palackos gáz fogyasz­tói táborának bővítését is. Számuk öt év alatt több mint másfél millióra nőtt. Igaz, ma már több háztartásban is szívesen használnának pro­pán-bután gázt, ám a palack­töltő állomások, gáztárolók, szállítótartályok kivitelezési és beszerzési költségeinek emelkedése miatt több a ,.pé- b*"--vízellátás fejlesztését szekáló beruházás a jelenle­gi ötéves tervidőszakra húzó­dott át. A „pé-bé”-gáz iránti kereslet és az árualap várha­tóan 1979—1980-ra kerül összhangba. A tervek szerint ekkorra a palackosgáz-fo- gvasztók száma kétmillióra emelkedik. A gázprogram eredménye­ként á háztartások 66—67 százalékában már vezetékes vagy palackos gázt használ­hatnak. A vezetékes gázzal ellátott 707 ezer lakásból 350 ezerben földgáz van, három­szorta több háztartásban, mint öt évvel ezelőtt, a föld- gáztüzelésű hőközpontokból pedig napjainkban már több mint 100 ezer lakást fűtenek. A növekvő gázfelhasználás gyökeresen átalakította az emberek életét. A gázkonvek­torok pillanatok alatt felme­legítik a lakást, tiszta, szag­talan a fűtés. A gázégőkkel újjászületett a hagyományos cserépkályha. Elégedettek ve­le — stabil fűtőértéke miatt — a háziasszonyok. S minde­nütt: kályhában, tűzhelyben, boylerben — gombnyomásra lobban a gáz. A levegőt egy- tízed annyira sem szennyezi, mint a szén, sokkal tisztább a fafűtésnél, sőt az olajtüze­lésnél is. A hagyományos tü­zelőanyagokat használó csalá­dokban a háztartási teendők általában napi 1,5—2 órával több időt igényelnek, mint azokban, ahol gázzal, olajjal, villannyal számolhatnak. Ez a napi másfél-két óra megta­karítás nagyon nagy lépés a háztartási munka nyűge alóli teljes szabadulás felé, s ez nemcsak a nőket, a családok valamennyi tagját érinti. Még egy szempont szól a földgáz mellett — népgazda­sági szinten. Nevezetesen, hogy a legpazarlóbb fogyasz­tói csoport a lakosság, hi­szen a saját háztartásában senkit sem az vezérel, hogy mindenképpen a legkorsze­rűbb tüzeléstechnikai elvek szerint járjon el. Következés­képpen olyan berendezéseket és fűtőanyagot kell az állam­polgárok kezére adni, hogy a tüzelési hatásfok alakulásá­hoz a legkevesebb köze le­gyen. Erre a legtöbb lehető­séget, a villanyt nem számít­va, a zárt rendszerben „köz­lekedő”, elégő gáz nyújtja. Tehát ennek valóban takaré­kos felhasználását lehet a leginkább „központilag” kéz­ben tartani. A távlati földgázprogram végrehajtása tovább folyik, ennek során a következő öt évben, az előzőhöz képest mintegy 70 százalékkal több földgáz kerülhet felhaszná­lásra. 1980-ban a mai 5—5,5 milliárd köbméter helyett már 10 milliárd köbméter lesz a felhasználás. Ennek 40 százaléka import lesz, a ..Testvériség” gázvezetéken érkezik majd a Szovjetunió­ból. Ebből a nagyobb alapból több jut majd az iparnak — energia és nyersanyagként egyaránt — ám sokkal több a háztartásoknak is 1980-ban a kétmillió „pé-bé”- gázfogyasztó melíett 615 ezer család használhat majd veze­tékes földgázt — Budapesten 257, vidéken 358 ezer s ne­gyedmillió család fogyaszt majd városi gázt. Így együtt csaknem 3 millió család él­vezheti majd e korszerű tü­zelőanyag előnyeit, a sok milliónyi óra többlet szabad időt. Gerencsér Ferenc I. FEJEZET Hír a tavaly novemberi napisajtóból: „Január elsejével a la­kosság érdekében újabb szolgáltatásokat vezetünk be. A piac alapos tanulmá­nyozása és számos vásárló javaslatára kereskedelmünk felelős szervezői közérdek­ből elhatározták, hogy az üzlethálózatot átszervezik. Január elsejétől elkülönítilf a só árusítását a többi élel­miszerétől. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a közös áru­sítás sérti a közegészség ügyét, amelyre a szocialis­ta keret keddiemnek feltét­lenül figyelemmel kall len­nie. A só ugyanis megába szívja más áruk szagát, megnedvesedhet és bcsseny- nyeződhet. Ebből a megfontolásból kiindulva, sószaküzleteket nyitnak, amelyekben a só különböző fajtáit fogják árusítani. így kapható lesz só finomra őrölve, só dara­bosan, só csomagolatlanul és csomagolva, korlátlan mennyiségben. Ezeket a só- szaküzleteket a legkorsze­rűbb berendezésekkel ter­vezik és egyelőre csupán csak Prágában nyitják meg. Szeretett fővárosunknak nagyvilágibb arculatot köl­csönöznek és a Moldva-par- ti metropolis új színfolttal gazdagodik. Idők folyamán, a fejlődés érdekében az or­szág más részében is nyit­nak sószaküzleteket...” II. FEJEZET Az első üzlet megnyílt Prágában. A város kellős közepén, a hivatali negyed­ben béreltek üzlethelyiséget és valóban a legszemetkáp- ráztatóbb és legkorszerűbb bútorokkal rendezték be. Halk, elektromos író- és számológépeket vásároltak, külföldről hozattak teher­autóidat, amelyeket só szál­lítására gyártottak. Minden villamosítva, minden önmű­ködő szerkezettel ellátva, különösen a csomagolóban. Az igazgatót megmérték és jónak találták, majd kine­vezték. Ugyanez történt a helyettesével, a főkönyvelő­vel, a raktármesterrel és számos osztályvezetővel. Munkába lépett a titkárság is. Visszatekintve megálla­píthatjuk, hogy az új üzlet a szervezés csodája lett, és akik szervezték, derekasan kitettek magukért. Hála a felettes hatóság jóindulatú gondoskodásának és az igaz­gató személyes kapcsolatai­nak, a kezdet minden ne­hézségét megoldották. Vala­Érdekes Kazinczy-Ievelek az egri levéltárban Örök és megcáfolhatatlan igazság, hogy a gondosan kezelt levéltárak a múlt be­cses emlékeinek szinte ki­meríthetetlen kincsesbányái. A megye iskolatörténeti múltjának kutatása ismét rendkívül érdekes „cseme- gé”-vel szolgált: több le­vele került elő Eger város iratainak állagából Kazin­czy Ferenc kassai tankerü­leti „inspektor” úrnak. A levelek 1789-ben íródtak magyar nyelven. Ebben az időben folyt a magyarorszá­gi iskolák nagymértékű át­szervezése a felvilágosodás jegyében. A hivatalos leve­lek címzettjei részben ma­ga gróf Eszterházy Károly egri püspök, Heves várme­gye örökös főispánja, rész­ben pedig Fáy Bertalan me­gyei alispán, egyébként csá­szári és királyi tanácsos. A levelek az Egerben fel­állított Nemzeti Oskola, Nemzeti Fő Oskola szerve­zése és kivált három taní­tójának fizetése körül foly­tak, akik méltánytalanul ki­csinek érezték bérüket Minden törekvése oda irá­nyult, hogy az egri „Gim­názium tökéletes lábra állít­tasson, és minden Oskolai Esztendő kezdetével szapora számú új tagokat kaphas­son. A Felséges Helytartó Királyi Tanácsnak minden igyekezetét arra kelle in­tézni,hogy az egri Nemzeti Fő Oskola tökéletes virág­zásra léphessen. Mely mel­lett legelső feladata, hogy az ezen Nemzeti Fő Oskolá­ba beállított három tanító számára oly kevésből álló fizetése rendelt ki a Városj amely mellett hivataljokat azzal a Szorgalommal, me­lyet a Felséges Rendelések és a nevendék Ifjúság java is megkíván, nem vihették”. A legfelsőbb helyről kibo­csátott rendelkezés nyomán tehát Kazinczy nagy nyo­matékkai sürgeti e fontos, de kényes ügy rendezését. A vitathatatlanul lelemé­nyes tankerületi inspektor úgy találja, hogy ezt az ügyet célszerű összekapcsol­ni egy másik, a pedagógiai reform talpraesett kezde­ményezésével, az ipari rajz­iskola felállításával. No, de olvassunk csak bele a za­matos magyarsággal írt le­vélbe. „Más rendbéli parancso­latja a Felséges Helytartó Királyi Tanácsnak ismét az vala, hogy a Kézi Mestersé­gek (azaz az iparosság) tö­kéletesebb lázba hozása vé­gett az Egri Nemzeti Osko­lába egy Rajzoló Mester is állíttassék, és annak fenn­tartására azon aprólékos és lassanként terjedő költsége­ken kívül melyeket némely rajzolatok és eszközök kí­vánnak, a Város esztendőn­mennyi sószakembert sike­rült megnyerni az igaz ügy szolgálatának, még azokat is, akik más üzletekben voltak a só árusításával el­foglalva. Minden eshetőség­gel számolva, megalakítot­ták a jogügyi osztályt, annak könyvtárát, szakkönyveket, politikai- és szépirodalmi műveket vásároltak, nehogy valamelyik fejlődni kívánó alkalmazott elbukjék a kez­eiét nehézségein. Néhány hónap múlva, mondom, az egész üzem mintaszerűen volt megszervezve és az igazgató kiakaszthatta szo­bája falára azokat az elis­meréseket, amelyeket eddi­gi jó 'munkájáért kapott. A sószaküzlet máris a népgaz­daság tartópillére lett. III. FEJEZET A következő esztendő de­cemberének végén a napi­lapok hasábjain „A lakos­ság szolgálatának újabb ja­vítása” címmel a következő cikk jelent meg: „Kereskedelmünk felelős szervezői a lakosság szol­gálatában újabb javításokat hajtanak végre: új alapok­ra helyezik a sóellátást. Ez­után a háziasszonyoknak és a bevásárló polgároknak nem kell a só tartására ki­jelölt üzleteket felkeresni­ük, mert január elsejétől valamennyi prágai élelmi­szerüzletben árulnak sót. Ezzel a gondoskodással a prágai asszonyok időt és fáradságot takarítanak meg. A só eladásának új módjá­val, a sószaküzletek felszá­molásával fővárosunk nagy": ként 300 rajnai forintokat nyújtson. ■ Ezen Felséges Rendeléshez képest Eger Városának Tanácsát meg- szóllítottam s elejbe ter­jesztvén azokat a hasznokat, melyeket a Város a Gyer­mekeknek eszerint leendő oktatásokból bizonyosan várhat, s a Parancsolatnak teljesítésére serkengettem, de sikertelen igyekezettel, mert az ezen Felséges Ren­delésnek hasznosságát és szükséges voltát megesmer- te ugyan, de magát ez ez­zel együtt járó tehernek el­viselésére elégtelennek len­ni állította.. Kazinczy Ferenc azt ja­vasolja Eszterházy Károly- nak, egyben Eger földesurá­nak, hogy úgy oldják meg a három tanító. „dotatio”- játi hogy egyet-egyet vál­laljon magára a püspök, a káptalan, hogy a harmadik fizetésének elviselésére a város alkalmatos lehessen. Rendkívül frappánsak a le­vél befejező sorai: „Ennek (azaz a javasolt támoga­tásnak) megnyerése fogja vetni ezen Oskolák virág­zásra jutásának talpkövét, mely mivel hogy VETEMÉ­NYES KERTJE A GIMNÁ­ZIUMNAK, hová ennek el­készült tagjai általmenni fognak, az ezzel közlött ke­gyesség nem / határoztatik meg magában, hanem fel­jebb hat a megnevezett De­ák és Rajzoló Oskolára is, úgy mint amelynek leg­utóbbikba egyedül esze­rint remélheti felállítá­sát. ..” A püspök kezdetben prüszköl Kazinczy terve ellen, hiszen éppen ebben az időben lobbant újabban lángra a városnak felsza- badítási kísérlete egyházi földesurai ellen. „Mivel Egerben most oly nyugha­tatlan emberek támadtak, kik bényújtott instanciájok- kal Ö Felségét arra kértélc, hogy ezen Eger Várossá, mely eddig Püspöki Város volt, Királyi Városnak té­tessen, ezen dolog pedig ép­pen most maga folyásában volna... addig méglen a do­lognak vége nem szakad, sem Egri Nemzeti három oskola tanítók fizetésének bűvítése, sem a rajzolást tanító Oskolának és Mester- temek felállítása eránt egyenes feleletet nem adha­tunk. ..” Az idő azonban kérlelhe­tetlenül a szinte forradal­már újítókat igazolta. Fel- virágzott , az egri három nemzeti iskola, fel a gimná­zium, és országosan hírre tett szert az egri iparos fi­atalokat oktató Egri Rajz­iskola. világibb arculatot kap és a Moldva-parti metropolis új színfolttal gazdagodik. Ä sószaküzleteket egyébként az egész ország területén fo­lyamatosan nyitják meg. Kereskedelmünk felelős szervezői fáradságos mun­kájukért számos elismerést és dicséretet kaplak...” IV. FEJEZET Mindazt, amit a II. Feje­zetben elmondtunk, a feje tetejére állították. A só­szaküzleteket Prágában fel­számolták, az árukészletet leértékeltél:, az alkalmazot­takat áthelyezték. A beren­dezést elszállították és min­dent megtettek, ami a fel­számolással kapcsolatos. Az új esztendő végén a sószak­üzlet működésére már, csak az egykori cégtáblák emlé­keztettek, amelyeket a má­zolok munkatorlódás miatt még nem pingáltak át. UTÖIRAT Az erős idegzetű, kedves Olvasó bizonyára felismer­te, hogy a fenti történet csupán az író féktelen kép­zeletének szüleménye. Ej- szen, leinek is jutna eszébe hazánkban, hogy sószakiiz- leteket nyittasson? De bizo­nyára felismerte a kedves Olvasó azt is, hogy ez a kar­colat nem minden cél nél­kül íródott, mert bárki so­rolhat példákat, hogy be­rendeztek ilyen, vagy olyan üzletet és az alapítás után nem sokkal. a sószaküzlet mintájára felszámolták. Fordította: ü ] Szűts István KOSSUTH 8.30 A francia forradalom dalaiból 8.41 Titkon innen — titkon túl 9.11 Nótacsokor 10.05 Iskolarádió 10.35 Bódv József és Birkás Lillian énekel 11.10 Lantos István zongorázik 11.40 Colas Breugnon 12.35 Melódiakoktél 14.04 Ezeregy délután. .. 14,4S Éneklő Ifjúság 15.10 Grófé: Grand Canyon 15.44 Magyarán szólva. ,. 16.05 Harsán a kürtszó! 16.35 Bemutatjuk új felvételünket 17.05 Köztünk maradjon! 17.30 Závcdszky Zoltán opéra- felvételeiből 13.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 A zongoraművészet első aranykora 20.03 Háttérbeszélgetés 20.30 Néndalok 21.05 Kilátó 22.20 Meditáció 22.30 Beethoven-müvek PETŐFI 8.33 Könnyűzene 9.20 Erdőtől a fát. .; 9.33 Derűre is derű. .. 10.00 A zene hullámhosszán 12.00 My fair Lady 12.33 Arcképek a lengyel irodalomból 12.50 Kórusok. hangszerszólók 13.25 Eszperantisták ötperce 13.33 Beszélni nehéz 14.00 Kettőtől hatig. .. 18.00 Üj sanzonfelvételekből 18.33 Maró Lanza felvételeiből 19.15 Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban? 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Irodalmi kirándulások 21.03 Csík Gusztáv szerzeményeiből 21.18 Kodály: Székelyfonó 22.43 Kellemes pihenést! SZOLNOKI RADIO 17.00 Műsorismertetés — Hírek — Pat Boone énekel 17.10 Eszmecsere a reklámról — A kunhegyesi és a szolnoki népdalkor műsorából 17.25 Üttörőhíradó — Opera­kórusok — Szemle az üzemi lapokból 18.00 Alföldi krónika 18.15 A Pilott-együttes és Cazy Pawell felvételeiből 18.28 Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes MAGYAR 8.00 Tévétorna (Ism.) 8.05 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé (Ism.) 17.30 A sebészek évszázada (NSZK-tévéfilm) 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból 21.35 Gádor István Portréfilm 22.25 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Az alapítvány (Dráms 20.55 Tv-hiradó 2. POZSONYI 19.00 Híradó, nublicisztika 20.10 A sötét folyó 21.50 Híradó publicisztika 22.10 Musica viva (Zenés magazin) 23.15 Sajtószemle | mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4. fél 6 és 8 órakor Bankrablás Színes amerikai bűnügyi {ilm EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és fél 8 óra­kor Tükörképék Színes magyar film EGRI KERT: Este 7 órakor A lopakodó hold GYÖNGYÖSI PUSKIN: A Tölgy azonnal jelentkez­zen GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Ralu hercegnő hozománya HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Huckleberry Finn és a csirkefojtók HATVANI KOSSUTH! Kék katona FÜZESABONY: Kovpak előre tör----------------------------------1 Su gár István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom