Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-03 / 208. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: fegyverek minden mennyiségben Több legutóbbi fejlemény egyértelműen a Penta­gon és a vele szorosan összefonódott amerikai hadi­ipari komplexum megnövekedett étvágyáról tanúsko­dik. A kongresszus egyeztetőbizottsága most hagyta jóvá az október elsején kezdődő, új költségvetési év hadikiadásairól szóló tervezetet. Ennek értelmében a Pentagon 104,3 milliárd dollárt kap, ami békeidőben rekordnak számít, és 14 milliárd dollárral haladja meg az előző évi katonai költségvetést. Ugyanaznap Ford elnök beszédet mondott a nemzeti gárda előtt, £ ebben elítélte a demokrata többségű kongresszust, (■miiért az elmúlt tíz évben mintegy 50 milliárd dollár­ral nyirbálta meg a Pentagon költségvetését. A no­vemberi elnökválasztásra kacsintgató Ford arról igye­kezett hieggyőzni jórészt konzervatív beállítottságú hallgatóságát, 'hogy neki „sikerült megállítania ezt a veszélyes irányzatot”. Hozzátette még: a békének leg­főbb biztosítéka az olyan katonai erő, amelyet tisz­teletben tartanak mindenütt a világon. Ford harciasabb hangvételének egyik magyará­zatát az a kimerítő politikai harc adja, amelyet re­publikánus párti ellenlábasával, Ronald Reagannal volt kénytelen megvívni az elnökjelöltségért. Az eny­hülési politikát szélsőjobboldali pozíciókról bíráló Rea­gan ugyanis „gyengeséggel” vádolta Fordot, azzal, hogy „az USA védelmét elhanyagolva”, beletörődött a szocialista világ katonai fölényébe. Ennek ellensú­lyozására az elnök bizonyos engedményeket tett a konzervatív erőknek és „megkeményítette” álláspont­ját védelmi és nemzetközi kérdésekben. Szorosan összefügg e két hírrel a harmadik, amely szerint a Pentagon tíz államnak, hatmilliárd dollár értékben fegyvereket ad el. Részleteket nem közöltek, de nem titok már, hogy a lista élén Irán áll, s a nagy vevők között van Szaúd-Arábia, valamint Izrael. Eb- téh a jelentős üzletben a tábornokokon kívül még jobban érdekelt a mögötte felsorakozó és a politikai hatalom csúcsát is erősen befolyásoló amerikai hadi­ipari komlexum, a leszerelési törekvések hagyományos ellenzője. Joggal figyelmeztet ezért a moszkvai Prav­da, hogy a Pentagonnak az új hadászati fegyverfaj­tákkal kapcsolatos becsvágyó igényei kedvezőtlenül befolyásolják az USA és a Szovjetunió között folyó SALT-tárgyalások menetét. Valóban, furcsa is: egy­idejűleg tárgyalni a hadászati fegyverek korlátozásá­ról és növelni a kifejlesztésükre szánt kiadásokat... Portugál hírek Meggyorsítják a felszámolt fasiszta rendőrség felelősségre vonását A Forradalmi Tanács ülé­sén határozat született arról, hogy a Portugáliában jelen­leg működő katonai tör vény - székeket az elkövetkezendő napokban átszervezik. Az át­szervezés azt célozza, hogy a lehető leghatékonyabban folytathassák le a pereket a PIDE — a felszámolt fasisz­ta politikai rendőrség — volt munkatársai ellen. Portugália demokratikus közvéleménye megelégedés­sel fogadta a hírt a Forra­dalmi Tanács döntéséről, amely a baloldali sajtó véle­ménye szerint lehetővé teszi, hogy a legrövidebb *dőn be­lül megkezdhessék a PIDE- hóhérok tárgyalását. A „Dia- rio de Lisboa” jelentése sze­rint befejeződött a vádirat előkészítése a fasiszta titkos- rendőrség több mint 300 volt munkatársának, köztük a PIDE ama vezetőinek az ügyében, akiket jelenleg a Daxias börtönben őriznek. Az ügy nyomozati anyagait már eljuttatták a bírósági szervekhez. Októberben el­sőként Enriques Seixias, a felszámolt fasiszta biztonsá­gi szervezet egyik leghirhed- tebb tagja, a PIDE volt fel­ügyelője áll a bíróság elé (MTI) •k Szerdán befejezte Angolá­ban tett látogatását a Portu­gál Szocialista Párt küldött­sége, amelyet Antomo de Macedo, a PSzP elnöke veze­tett. A küldöttség szerda reggel visszautazott Lissza­bonba Az MPLA-val foly­tatott tárgyalásaikról ki­adott közös közleményt csü­törtökön tették közzé Luan­dában. A közlemény felhívja a két ország kormányát: te­gyenek szükséges lépéseket a néhány hónapja megszakadt diplomáciai kapcsolatok új- rafelvételére. A portugál szo­cialisták ezenkívül találko­zót javasolnak Soares por­tugál és Nelo angolai mi­niszterelnök, valamint a két ország külügyminisztere kö­zött. A Portugál Szocialista Párt MPLA-küldöttséget hí­vott meg a párt november­ben sorra kerülő második kongresszusára. (AFP)­Alk otmány módosítás Indiában DELHI: Az indiai kormány tanul­mányozásra a parlament most folyó ülésszaka elé ter­jesztette az ország alkotmá­nyának módosításáról szóló törvénytervezetet. A módosítások azokat a változásokat tükrözik, ame­lyek India politikai és tár­sadalmi-gazdasági életében végbementek, céljuk pedig az, hogy növeljék az állam­polgárok törvény előtti fele­lősségét, megvédjék az állam érdekeit, kiküszöböljék a de­mokratikus szabadságjogok­kal való visszaéléseket. Parázs a tenger alatt A NATO délkeleti szár­nyán Görögország és Török- ' ország ellentéte a közelmúl­tig elsősorban a ciprusi vita következtében parázslóit. A két NATO-tagállom Wa- s''; ngton számára rendkívül kényelmetlen „idegháború- ja” most az Égei-tenger mé­lyén rejtőző olajmezők miatt robbant ki. Néhány napig úgy látszott, hogy egyetlen elhamarkodott lépés kell csak, és a fegyverek is meg­szólalnak. Akkoriban volt ez, amikor Ankarából útnak in­dították a Sismik—1 török kutalöhajót, hogy az Égei- tenger szigetvilágában ola­jat keressen. Az egész „Sis- mik-hadművelet”, amelyet az ankarai nemzetbiztonsági ta­nács Demirel miniszterelnök jelenlétében határozott el, nem annyira a közvetlen olajfeltárást szolgálta, mint inkább a félholdas zászló megmutatását. Annak a de­monstrációját, hogy Törökor­szág gazdasági szempontból igényt tart az Égei-tenger fe­lére. KIÉ A TALAPZAT? Az érdemi vita lényege az, hogy miképpen kell értel­mezni a szuverenitást az úgynevezett „kontinentális talapzat” felett hullámzó tengervíz mélyén rejtőző ás­ványi kincsekre. Görögország és Törökország esetében ez földrajzi okok miatt rendkí­vül bonyolult. A két ország között hullámzó Égei-tenger szigeteinek többsége az 1923-i lausanne-i szerződés értel­mében Görögországé. Ennek következtében az országha­tár gyakran a török száraz­föld közvetlen közelében hú­zódik. QNtmms 19TÖ. szeptember 3., péntek Azt Ankara sem teszi két­ségessé, hogy ezek a szigetek görög lakosságúak és Görög­országhoz tartoznak. Más­képpen áll a helyzet azon­ban a „kontinentális talap­zat” ügyében. A kontinentá­lis talapzat nemzetközi ér­telemben a szárazföld pere­mén elhelyezkedő, viszonylag alacsony mélységű tenger­rész, utána az addig 200 mé­ternél rendszerint sekélyebb tenger hirtelen és szakadék- szérűén mélyül. Általános­ságban nem tisztázott: kié a kontinentális talapzatban rejtőző ásványi kincs. A gö­rög—török vitától függetle­nül a még tartó tengerjogi konferencia egyik fő kérdé­se éppen az, hogy a 12 mér- földnyi szélességű parti vize­ken túl a további 188 mér- földnyi szélességű úgyneve­zett „gazdasági zónában” a parti országok birtokolják-e a tengerfenék ásványi kin­cseit. es DÖNTSÖN A NEMZETKÖZ! JOG! Az Égei-tenger viszonyla­tában még további bonyo­dalmak is adódnak. Geológi- aliag ugyanis a görög szige­tek valóban a török száraz­föld tenger alatti folytatását alkotó kontinentális talap­zatból emelkednek ki. A gö­rög szigeteket pedig szükség­szerűen görög felségvizek ve­szik körül. Ugyanakkor An­kara azzal érvel, hogy a kon­tinentális talapzat egészen a Égei-tenger közepéig terjed. Odáig tehát az ásványi kincs Törökországé, függetlenül at­tól, hogy a kontinentális ta­lapzatból görög tulajdonban levő szigetek emelkednek ki, amelyeket görög felségvizek vesznek körül. Látható tehát, hogy az adott pillanatban nemzetközi jogi szempontból jóformán megoldhatatlan rébuszról van szó. Ez tükröződött a Bizton­sági Tanács határozatában is, amely nyugalomra megértésre intette a vitatko­zó feleket és arra, hogy tart­sák tiszteletben a Hágai Nemzetközi Bíróság döntését. Ezt a biztonsági tanácsi ha­tározatot Görögország elfo­gadta és támogatta. A tö­rökök csak részben. Ankara kinyilvánította a vita békés, tárgyalásos rendezésére irá­nyuló készségét. Arra azon­ban nem vállalkozott, hogy eleve kötelezőnek ismerje el a hágai döntést. A NATO KOMPROMISSZUMOT KIVAN A török magatartás mögött nyilván az az aggodalom húzódik meg, hogy Görögor­szág kedvezőbb helyzetben van. A nemzetközi bíróság közbelépését ugyanis a gö­rögök kérték augusztus 10-én a Sismik—1 kutatási tevé­kenysége miatt. Emellett kezdettől fogva nem lehetett számítani arra, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság „elve­gyen” Görögországtól negy­venhárom éve görög fennha­tóság alatt álló, göröglakta szigeteket. Ezért a törökök képviselői nem is jelentek meg a nemzetközi bíróság ülésén. A döntés a napokban várható. Ismervén azonban a hágai bíróság hatalmának korlátáit, csak általános ér­vényű felhívást intéznek majd az érdekeltekhez a bé­kés megállapodásra. Augusz­tus utolsó napjaiban ennek megfelelően olyan hírek ter­jedtek el, hogy „igen magas szintű” tárgyalások kezdőd­nek Görög- és Törökország között az égei-tengeri olaj ügyében. Nyilvánvaló hogy ez a kiegyezés a NATO elemi érdeke is. Ezért az Egyesült Államok és általában a NATO részéről nem is tit­kolt nyomás nehezedik mind­két félre a kompromisszu­mos megoldás érdekében. (—i —ej Egész sor módosítás a köz­ponti kormány, a parlament és az államok törvényhozó gyűlései szerepének növelé­sét, az igazságszolgáltatási szervek munkájának ponto­sabb szabályozását célozza. Az új alkotmány bevezető szakasza szerint India neve „szuverén, szocialista, világi jellegű demokratikus köztár­saság” lenne. A törvénytervezet végleges megvitatása az alsóház hatá­rozatának értelmében a par­lament rendkívüli ülésszaká­nak feladata lesz, amelyet ez év októberében kell összehív­ni. A kormány addig széles körű vitára bocsátja az al­kotmánymódosítás tervezetét. (MTI) Svéd segítség a dél-afrikai hazafiaknak LUSAKA: ~ A svéd kormány képvise­lője szerdán megállapodást írt alá a dél-afrikai afrikai nemzeti kongresszussal, melynek értelmében Svédor­szág 536 ezer korona értékű segélyt nyújt a dél-afrikai hazafias mozgalomnak. Svéd­ország zambiai ügyvivője az okmány aláírásakor közölte, hogy országa 6 millió koro­nát kíván fordítani az Afrika déli részén küzdő felszabadí­tó mozgalmak támogatására. (AFP) Nagygyűlés Pekingben A földrengéskárok leküzdésében kitűnt csoportok és egyének tiszteletére nagygyűlést rendeztek a kínai főváros­ban. A parlament épületében tartott gyűlésen részt vettek a kínai párt- és állami vezetők, Hua Kuo-feng kormány­fővel (az előtérben) az élen. (Népújság Rádiókép — Űj Kína — AP — MTI — KS) Mégis lesz tévé-párbaj? Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: Maratoni, összesen 12 órás tévévitára hív.ta ki Helmut Schmidt kancellár a maga és koalíciós partnere, Hans- Dietrich Genscher neveben az ellenzéki CDU—CSU két vezéralakját, Helmut Kohl kancellárjelöltet és Franz- Josef Strausst. A kancellár elképzelése szerint négy hé­ten át, heti egy-egy alkalom­mal, három-három órás adásban a lehető legrészlete­sebben vitatnák meg az NSZK kül-, bel-, gazdasági- és katonapolitikai problé­máit. Schmidt ezzel a felhívásával a jobboldali ellenzék hetek óta hangoztatott követelésére válaszolt. A CDU—CSU azt akarta, hogy a választási harc tetőpontjaként a két kancellárjelölt, Schmidt és Kóhl üljön a kamerák elé. Erre azonban az SPD-politi- kus — mint csütörtökön Bonnban megtartott sajtóér­tekezletén kifejtette — két okból nem hajlandó, egy­részt ilojálisnak tartaná a szövetséges szabaddemokra­ták vezetőjének kirekeszté­sét, másrészt nem akarja a választókban azt a benyo­mást kelteni, mintha Kohl valóban egyszemélyben kép­viselné az ellenzéket. Schmidt hangsúlyozta, hogy valódi ellenfelének a keresz­tényszocialista Strausst tart­ja. Schmidt kancellár mosta­ni kihívása, főként pedig a tv-vita rendkívül hosszú adásideje — szavai szerint — azt célozza, hogy az ellen­zék ne csak jól hangzó, de semmitmondó jelszavakkal éljen, hanem kénytelen le­gyen a közvéleményt leg­jobban érdeklő kérdésekben -részletekbe menően is állást foglalni. A televíziós szócsatához most még az ellenzék veze­tőinek beleegyezésére van szükség. Vorster hajlandó találkozni a törzsi vezetőkkel JOHANNESBURG: A Reuter angol hírügynök­ség csütörtöki jelentése sze­rint Vorster, a fajüldöző dél­afrikai kormány vezetője ki­nyilvánította hajlandóságát arra, hogy találkozzék az or­szág kilenc törzsi körzetének néger vezetőivel. A találkozó időpontja október 8. lenne. F egy enclázadás Arról azonban nincsenek ér­tesülések, hogy Vorster mi­ről hajlandó tárgyalni a bennszülöttek képviselőivel. Szerdán az országban foly­tatódtak az összetűzések az apartheid politika ellen tün­tetők és a rendőri erők kö­zött. Athlone városában sú­lyos összecsapás zajlott le, melynek során legalább öt tüntető megsebesült A kelet-angliai Hull szigorított rendszerű fegyházba: zendülés robbant ki. A fegyencek — notórius bűnözők és terroristák — valamilyen sérelem elleni tilt hozásul le- fegyv ereztek őreiket, majd negyv- í körűit" áztak ma­gukat az épület tetején, ahonnan a rendőrség vízágyüja sem tudta őket visszatérésre kényszeríteni. (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) Niemöller nyilatkozata BONN: Martin NiemöHer, a nem­zetközi Lenin-békedíjjal ki­tüntetett nyugatnémet köz­életi személyiség sajtónyilat­kozatban méltatta az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet határozatai­nak jelentőségét ég 6íkra- szállt a helsinki záróokmány valamennyi irányelvének következetes megvalósítása mellett. Az Unsere Zeit című lap­nak adott nyilatkozatában felszólította az NSZK köz­véleményét, hogy határozot­tan szálljon szembe a fegy­verkezési hajsza fokozására irányuló minden kísérlettel, a hadikiadások emelését cél­zó követelésekkel, amelyeket a NATO bizonyos körei han­goztatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom