Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

/ SHAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 189. szám ÄRA: 80 FILLER 1976. augusztus 11., szerda Összevont támadás a palesztinok ellen Üjra fokozódnak a harcok Libanonban Befejeződött a magyar —mongol gazdasági együttműködési bizottság ülése ' Kedden délelőtt Zsambin Batmönh mongol miniszter- elnök fogadta a Magyar— Mongol Kormányközi Gaz­dasági Együttműködési Bi­zottság 10. ülésszaka alkal­mából Mongóliában tartóz­kodó Borbándi Jánost, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sét, ' Ezt követően Borbándi Já­nos miniszterelnök-helyettes és T. Hagcsa, a mongol mi­niszterelnök első helyettese aláírta a Magyar—Mongol Gazdasági Együttműködési Kormánybizottság 10. ülés­szakáról készült jegyzőköny­vet. Tordal Jenő külkereske­delmi miniszterhelyettes és D. Cerenszanzsa mongol kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes a két ország közötti 1977. évre szóló árucsere­forgalmi és fizetési megál­lapodást, Kádas István nagy­követ és C. Sdemberel föld­művelésügyi miniszterhelyet­tes a két ország közötti ál­lategészségügyi egyezményt írt alá. A magyar delegáció ked­den délután hazautazott Ulánbátorból. r Gerald Ford elnök nyilat­kozatot tett a sajtónak és arra a kérdésre, hogy van-e esély a hadászati támadó fegyverrendszerek korláto­zására vonatkozó szovjet— amerikai megállapodás idei megkötésére, a következő­ket válaszolta: nem zárom ki ezt. Előttünk áll még né­Bejrút: A szovjet hírügynökség bejrúti jelentésében a har­cok fokozódásáról számol be. A jobboldali erők to­vábbra is meghiúsítanak minden, a konfliktus rende­zését célzó kezdeményezést. Az izraeli őrhajók fokozott ellenőrzés alá vonták a liba­noni felségvizeket, azzal az ürüggyel, hogy elvágják a hazafias erők és a Paleszti­nái Felszabadítási Mozgalom címére érkező élelmiszer, és Baracs Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: Henry Kissinger, amerikai külügyminiszter, aki Guiness angol sörgyáros normandiai birtokán piheni ki pakisztá­ni útjának fáradalmait és így kedden reggel saját ma­ga tanulmányozhatta a francia sajtó a pakisztáni— francia atomügylettel kap­csolatos „diktátumára” való ingerült reagálását, kedden hány kényes probléma meg­oldása, most azonban köze­lebb állunk a megállapodás eléréséhez, mint korábban. Ugyanakkor Ford elismer­te, hogy az Egyesült Álla­mok eddig nem válaszolt a Szovjetunió idén március­ban tett javaslataira. (TASZSZ) lőszerszállítmányok útját. A libanoni haladó sajtó nagy felháborodással ír arról, hogy az izraeliek a dél-liba­noni Tyr kikötőjében fel­robbantották és elsüllyesz­tették azt a szállítóhajót, amely élelmiszert hozott a hazafias nemzeti erők szá­mára. (TASZSZ) ★ Kedden délelőtt a keresz­tény jobboldal több tucat páncélosa összevont tárna­reggel rövid telefonbeszélge­tést folytatott a Cote D’Azúrban nyaraló Sauvag- nargues francia külügymi­niszterrel. A beszélgetés után az amerikai diplomácia feje rövid sajtóértekezletet tartott a Guiness-birtokon várakozó újságírók számára. Hangsúlyozta, hogy a Sau- vagnargues-ral folytatott te­lefonbeszélgetés igen baráti volt. „Nincs szó összecsa­pásról, barátokként beszél­gettünk” — jelentette ki. Robert Funseth, az amerikai Dr. Biró József külkeres­kedelmi miniszter és Szen- kuro Szaiki, Japán budapes­ti nagykövete kedden a Kül­kereskedelmi Minisztérium­ban kicserélte a két ország kormánya közötti 1975. októ- ben 20-án Tokióban aláírt kereskedelmi és hajózási egyezmény ratifikációs ok­mányait. Ezzel az egyezmény életbe lép. Az eseményen jelen voltak a Külkereske­delmi Minisztérium, a Kül­ügyminisztérium és a buda­pesti japán nagykövetség képviselői. E megállapodás létrejötte a magyar—japán kapcsola­tok kiemelkedő eseménye. Jélzi az utóbbi években ki­bontakozott együttműködés elmélyülését, és a két ország kormányának szándékát a kapcsolatok továbbfejlesz­tésére. A Magyar Népköztár­saság kormánya tőkés or­szággal első ízben kötött ilyen magas szintű egyez­ményt. A megállapodás biz­tosítja a két ország gazdasá­Szeptember 4-én száll le a Viking 2. Sikeres pályamódosítást hajtott végre a Viking 2. amerikai Mars-szonda. A tervek szerint a Viking 2. szeptember 4-én száll le a vörös bolygón, hogy folytas­sa az első Mars-szondával megkezdett kísérleteket. dást indított a .több mint hat hete ostromlott Teli Zaatar-tábor ellen. A pa­lesztin erők ellenőrzése alatt álló rádió adása szerint öt órán keresztül elkeseredett harcok folytak. A páncélo­sok néhány ponton betörtek a tábor területére, de visz- szaverték őket. A harcok során a palesztinaiak egy harckocsit, öt páncélozott ka­tonai járművet és mintegy 150 ellenséges katonát sem­misítettek meg. külügyminisztérium szóvi­vője a maga részéről „őszin­te, baráti és konfrontációtól mentes” eszmecsereként jel­lemezte a két üdülő minisz­ternek a pakisztáni—francia atomügyletről tartott^ párbe­szédét. Kissinger mint isme­retes, a Pakisztánnak nyúj­tott amerikai segítség és fegyverszállítások felfüg­gesztését helyezte kilátásba arra az esetre, ha Bhutto el­nök ragaszkodik a francia plutónium újrafeldolgozó üzem felépítéséhez. gi együttműködésében a leg­nagyobb kedvezményes el­bánást, és szabályozza a gaz­dasági, kereskedelmi, vala­mint konzuli kapcsolatok széles körét. Előirányozza to­vábbá kormányközi gazdasá­gi vegyes bizottság megalakí­tását is. (MTI) Magyar Péter, az MTI tu­dósítója jelenti: Az olasz képviselőházban kedden folytatódott az And­reotti-kormány bizalmi vi­tája. Minden pártcsoport ré­széről a pártvezető szólalt fel. Az OKP álláspontját Enrico Berlinguer főtitkár, a kereszténydemokratákét Zac- cagnini, a szocialistákét Craxi fejtette ki. Az egyszí­nű kisebbségi Andreotti­kormány a múlt héten a szenátusban már bizalmat kapott annak révén, hogy a pártok többsége, köztük az OKP tartózkodott a szava­záskor. Berlinguer beszédében rá­mutatott: az Andreotti-kor­mány nem jelenti azt a megoldást, amelyet az OKP javasolt (demokratikus nem­zeti egységkormány), s amelyre az országnak a sú­lyos válságban szüksége len­ne. Újdonságot jelent azon­ban, hogy e kabinet hiva­talba lépése és jöver(dősor­Ugyanaz a I I gyanaz, mert hiszen a ^ piros bankón akkor is a százas szám szerepel, amikor kivesszük a fizetési borítékból és a pénztárcánk­ba tesszük, s akkor is, ami­kor átnyújtjuk a boltban. E legtöbbször rövidke idő alatt mégis mintha megvál­toznék a szóban forgó papír súlya, úgy tűnik, könnyebb lett. Konyhai bölcsesség: a háziaszony legizgalmasabb olvasmánya a piaci, üzleti árcédula. Konyhai bölcses­ség: a jövedelem mindig „kevés”, a kiadás mindig „sok”. Mármint akkor, amikor nem általában, hanem kü- lön-külön, családonként pró­báljuk bizonyítani: a jöve­delmek fokozatosan emel­kednek. Van, aki illedelme­sen hallgat, van aki a fejét rázza. Méghogy az ő jöve­delme? Tessék csak számol­ni: fizeti a hűtőgép részle­tét, most cserélt bútort, új lakása sokkal több pénzt visz el, mint a régi... Va­lahová persze csak-csak el­gurulnak a forintmilllárdok, hiszen 1970 és 1975 között 90 milliárddal nőtt — 155- ről 245-re — a lakosság pénzbeli jövedelme, s a fo­rintban járó társadalmi juttatások megkétszereződ­tek. Csupán 1976. első ne­gyedévében 61,2 milliárd fo­rint került a zsebekbe, pénz­tárcákba, szekrények mélyé­re. így hangzik: az árakat és a jövedelmeket együttesen kell vizsgálni. Ha a jöve­delmek az áraknál gyorsab­ban nőnek, akkor kétségte­lenül jobban élünk, A ne­gyedik ötéves terv idősza­kában — az áremelkedések ellenére — az egy főre jutó reáljövedelem esztendőnként átlagosan 4,6 százalékkal bővült. Ami a tudatos, terv­szerű életszínvonal-politika eredménye. S ez érvényesül az ötödik ötéves tervben is, mert az egy főre jutó reál- jövedelem 1980-ban 18—20 százalékkal lesz nagyobb, mint volt 1975-ben. Sokszor hallott, s hasz­nált kifejezéseink valódi ér­telmén ritkán gondolkozunk. Holott hasznos lenne az ár­politika, szociálpolitika, élet­színvonal-politika fogalmak tényleges tartalmát, s össze­függéseiket jobban emléke­zetünkbe vésnünk. Ha nem is nagyon mélyen, de annyi­ra, hogy ne törölhesse ki onnan könnyedén egy-egy árcédula. Szívesen hangoztatott ál­érv: mi a jó abban, hogy az állam az egyik zsebéből kiveszi a pénzt és beleteszi a másikba? Amiben kimon­datlanul az rejlik, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Valóban egymástól ennyire függetlenül mozog­nának e képzeletbeli kezek? Van, amikor elkerülhetet­len az áremelés. Például egy kilogramm vágómarha felvásárlási ára 24,80 forint sa az OKP-tól függ. Az OKP nemzeti felelősségérzettől in­díttatva nem akarja meg­akadályozni, hogy az ország kormányt kapjon, és az megkezdje a sürgető prob­lémák, elsősorban a gazda­sági válsághelyzet megoldá­sára irányuló tevékenységet. Fenntartja azonban magá­nak a jogot, hogy a kor­mányt esetről esetre csele­kedetei alapján ítélje meg — jelentette ki az OKP főtit­kára, arra utalva, hogy a kommunisták tartózkodása addig tart, amíg a kormány beváltja a programban vál­lalt kötelezettségeit. Az Andreotti-kormány nem oldja fel azt az ellen­tétet, amely az utóbbi évek­ben a dolgozó osztályok fo­kozottabb részvételi igénye és a szűk csoportérdekeket szem előtt tarló kormányzás között feszült — hangsú­lyozta a továbbiakban az OKP főtitkára. Pillanatnyi­lag azonban az egyetlen le­száz forint volt 1970-ben, s tavaly 31,93. S mégsincs elég belőle! Aa ár tehát hosszabb időn át nem hagyhatja figyelmen kívül a termelési hátteret; mert hiába lenne valami „olcsó” papíron, ha hiá­nyozna az üzletekből. Az árrendszer korántsem ellen­téte, hanem része az élet­színvonal-politikának. A fo­gyasztói áremelések nem akadályozhatják a reáljöve­delem növelését, de befolyá­solhatják a fogyasztási szer­kezetet, „átcsoportosíthat­ják” bizonyos rétegek kö­zött a jövedelmi többletet, az állami támogatást stb. Az árrendszernek az ér­tékarányos árak irányában kell fejlődnie, ez társadalmi érdejt, mert elősegíti a nép- gazdasági egyensúly javí­tását, a fogyasztói magatar­tás olyan változását, mely egybeesik a fejlesztési cé­lokkal — hangoztatják a szakemberek. Keresetünket számolva nem könnyű be­látni ezt, de erre kényszerít bennünket az a tény, hogy zsebbe tehető forintjaink mennyisége, azaz jövedel­münk végső soron ettől függ. Fogyasztói vágyainkat és tetteinket ugyanis meg­előzi valami: termelői telje­sítményünk. Ne feledjük, bármennyire is érzékenyek vagyunk az árcédulák változásaira: az élelmiszerek nagy része — háromnegyede — hatósági­lag rögzített vagy maximált áron kerül forgalomba. A piaci szabad árak mindig is a kínálat-kereslet nyomán alakultak. Az ötödik ötéves terv ezért számolhat azzal, hogy például 1980-ra az egy főre jutó húsfogyasztás 76— 78 kilogramm lesz, szemben az 1975. évi 70—71-gyel. Ehhez persze nemcsak az kell, hogy a jövedelmek nö­vekedjenek, s a drágább árut legyen miből megven­ni, hanem az is, hogy le­gyen mit megvenni, azaz — egy tényt kiragadva — a vágósertés-termelés 9,2 szá­zalékkal bővüljön az ötéves tervben. A józan árpolitika, az egészséges határok között tartott árnövekedés —, s ezek, valamint sok más té­nyező foglalata, az életszín­vonal-politika céljainak el­érése — feltételezi és meg­követeli, hogy a termelés, a nemzeti jövedelem legalább a tervezett mértékben emel­kedik. FOGYASZTÓI GONDJA­INKAT — mert tagadhatat­lanul vannak — ne csupán a piacokon, az üzletekben lássuk, érezzük. Hanem — s legalább akkora súllyal — munkahelyünkön is. Mert csak így lesz ugyanaz a száz forint mindenhol ugyan­az. Ez kicsit kellemetlenül, csípősen hangzik, de ettől még igaz. Olyannyira, hogy ez az igazság — gyakorlati érvényesítése — határozza meg holnapunkat. M. O. hetséges, pozitív elemeket tartalmazó megoldást jelen­ti. Az OKP nem támogatja, de nem foglal el eleve el­lenzéki magatartást sem ve­le szemben. Konkrét csele­kedetei alapján ítéli majd meg. Zaccagnini azt hangsú­lyozta, hogy a választók a KDP-nek juttatták a vi­szonylagos többséget, s ezzel pártjára ruházták a legna­gyobb felelősséget az ország irányításában. Ismételten el­utasította a nemzeti egység­kormányra szóló javaslato­kat, mondván, hogy ezek „elmossák a különbséget” ;f kormánytöbbség és ellenzék között. Felhívást intézett a tartózkodó pártokhoz, első­sorban a szocialistákhoz, hogy idővel nyújtsanak majd támogatást a KDP-nek. Craxi szocialista pártvezető ezzel szemben az OSZP önállósá­gát hangoztatta, és mélyre­hatóbb irányváltozást sür­getett a KDP részéről. El nem kötelezettek értekezlete Colombóban Colomboba, Sri Lanka fővárosába, az cl nem kötele­zett országok csúcsértekezletére egymás után érkeznek a neves politikusok. A képen: Chavan indiai külügyminisz­tert üdvözlik Colombo repülőterén. (Népújság tclcíoto — AP—MTI—RS) r ----------------------­Ford-ny ilatkozat Kissinger—Sauvagnargues Üdülő miniszterek „baráti telefonbeszélgetése” Kicserélték a magyar-japán kereskedelmi egyezmény ratifikációs okmányait Folytatódik az Andreotti-kormány bizalmi vitája

Next

/
Oldalképek
Tartalom