Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-01 / 181. szám
1 ) Milyen volt Mármint az idei kenyér- i gabonáé! I Ügy vélem, kevesen tud- I Iák ezt jobban Árki János- j ndl, aki két hétig szinte ki [ tx szállt a német kombájn i .vezetőfülkéjéből, f — Mentünk a pénz után. . fTavaly majdnem tizenegy- ezer forintot raktam zsebre elszámoláskor. ! — Most? — Inkább a hajtás. Na- gyón igyekeznünk kellett a hirtelen érés miatt. Így aztán két hét alatt borsónak, árpának, búzának a nyakára hágtunk. Tudja, úgy van ez: mi megrövidültünk, a gazdaság viszont jól járt. Persze, nem szabad elveszteni a reményt. Hátravan még a siló. Ott behozhatunk valamit a veszteségből ... ★ A mokány, kis fekete ember immár a tizennegyedik aratást csinálja végig a Lenin Termelőszövetkezetben, s úgy ismeri a hatvani határt, mint a tenyerét. Már amikor mondják, hogy reggel a Teleki-táblára mennek át, tudja: miként fizet. — Jó volt az idei gabona, csak mennyiségre nem hozta a tervezettet. Néhány mázsát tévedtünk. Igaz, néhol alig nőtt húsz centire, rettentően figyelnünk kellett a motollát, de a szem ott is acélos volt. S hát igen szépen kiszolgáltak bennünket. Egyetlen aratónak sem lehet szava. Reggel, amikor felszáradt a harmat, csak begyújtottuk a motort, aztán neki a ringó táblának. A kalász szépen tartotta magát. Dőlt gabonánk sehol sem volt. Délben pedig? Elő a tányért, kislábast, aztán hajigáltuk befelé, amit kihozott a kocsi a konyháról! Semmi szieszta, elvégre teljesítménybérben dolgoztunk. Meg kell mondjam, ezt igen kevésnek tartjük. Óránként öt forint, a termés mázsája után pedig alig 60 fillér. Szerencse, hogy a szállítást most nagyon megszervezték. Amikor megtelt a magtartály, villogtattam, s már ott- termett sokamban-"-a—teher* ~ kocgi. Panaszkodjam még? Hát a por, amit két hétig szívott az ember. Szerencsére az idén nem volt rozsdás táblánk. Az kutyául megköhögteti az ilyen nyitott fülkében trónoló kom- bájnost! i szőkesége ? Pihenés, szórakozás, család, ez most mind távoli valami. Hajnalban, kis ele- mózsiás csomaggaj,' beül Árki ' János', a Sálíai utcái ház elé érkező , gépkocsiba, s este tizenegykor az teszi le ugyanitt. Megeszi az asz- szony. főztjét, ránéz a három alvó gyerekre, aztán . már húzza az; ágy. — Egy fröccshöz 6incs ilyenkor kedvem. Meg persze vigyázbk magámra. Különben másnap nem bírná az ember tűző napon a 16 —18 prát. Mert ha csak a kormányt kellene fogni! ■ De ha beüt : VálámTl'yéh. ríyáva- lya, mindjárt ’ott a- lakatos- munka.. Van - ugyani szerelő- brigádunk, de hát ki állja meg, hogy csak tétlenkedjen, amikor minden percért fizetni kell? Akkor különösen rávertünk, midőn egyszerre arattunk borsót, búzát, s hirtelen jött valami új parancs. Le a rendfelszedőt, vissza a rendválasztót. Akárhogy igyekeztünk, másfél óra ráment egy ilyesféle cserére, átszerelésre. S nem lehet ám kikerülni a bajt! Különösen az út menti gabonasávok a veszélyesek. Minden vackot, törött vasalkatrészt bevágnak a búzába, mi pedig szentségelünk, ha fölszedi a gép. ★ Vége a nyári hajrának. Már ami a betakarítást illeti. A gépműhelyben azonban nagy hasznát veszik most Árki János sok tapasztalatának, hozzáértésének. Űj feladatokat kell megoldani. Kezdődik a talajelőkészítés, folyik a másodvetés, őszi alá szántanak a gépek. S olyan orvos ő, aki mindenféle masina betegségét meggyógyítja. — Csak néhányszor eredjen meg az ég, sokat segít rajtunk. Elsősorban a másodvetésre gondolok. Majdnem kétszáz hektáron próbálkozunk zöldséggel, siló- kukoricával. Amikor ezeket mondja, érezni szavaiból, hogy nemcsak az Árki család nevében beszél és gohdolkodik. 'HöTOfigó"feményketféEe ösír- szecseng .a közös gazdaság jövendőjével, amelynek újabban felelős kovácsa. Áprilisban, a tagok bizalmából, bekerült a szövetkezet vezetőségébe. Moldvay Győző Aszfaltkeverő telepet épített a Győri Közútépítő Vállalat «Satt®»®9JdL Győrújfalun. Az NDK-berendezések óránként 70—80 tonna jó minőségű aszfaltot készítenek. Automata vezérlésű, elektronikus berendezések adagolják a különféle adalékanyagokat. Az évi 300 ezer tonna kapacitású keverőtelep aszfaltutak felújítására, illetve új utak építéséhez dolgozik. (MTI-fotó — Hadas János — KS) Hétfőtől augusztus 14-ig nyári szezon végi ruházati vásár A Belkereskedelmi Minisztérium ruházati kereskedelmi főosztályának tájékoztatása szerint a kiskereskedelem az év első felében 15,7 milliárd forintos ruházati forgalmat bonyolított le 0,4 százalékkal nagyobbat, mint a múlt év azonos időszakában. A tavaszi—nyári árualap a tavalyit csaknem 1 milliárd forinttal haladta meg. A nagyobb mennyiség a tovább korszerűsödött választék lehetővé tette, hogy a keresletet megfelelő szinten ki tudták elégíteni. ..Tpyább javult a csecsemő- és gyermekruházati ellátás;--több -volt—ar-divatos. termék, A vállalatok az átlagosnál jobb kínálatot teremtettek pamut ruházkodási szövetekből, kötött-hurkolt kelmékből, felső kötöttruházati cikkekből, férfi és fiú rövidujjú ingekből, lábbelikből, lakástextíliákból. A gazdag kínálat nagyobb forgalom lebonyolítására is lehetőséget adott volna. Az idő előrehaladásával a ruházati kereskedelem a második félév színvonalas ellátása érdekében már az őszi—téli szezonra készül. Ennek során — hogy helyet nyerjenek a következő szezon cikkeihez — a hagyományoknak megfelelően az idén is megrendezik a nyári szezon végi vásárt, amely augusztus 2-től 14-ig tart. A minisztérium előzetes információja szerint a 20— 40 százalékos engedményt nyújtó vásár árualapja a tavalyihoz hasonlóan 750—800 millió forint, így az akcióba bevont cikkeket összességében 280—290 millió forinttal olcsóbban veheti meg a lakosság. A következő két hétben 20—40 százalékkal olcsóbban kínálnak az üzletek egyebek között köny- nyebb, nyári jellegű gyapjú, valamint pamut- és selyem- szöveteket, kelméket, különféle háztartási, lakástextil, méter- és darabárut, női és lánykaruhákat, férfi- és fiúöltönyöket, farmeröltözékeket. A darab- és divatáruk közül főleg női és bakfis felső kötöttárut, rövidujjú gyermekpulóvereket, női fehérneműt, fürdőruhákat és úszónadrágokat kínálnak engedménnyel az üzletek. Az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően területenként, vállalatonként eltérhet egymástól a vásárba bevont cikkek köre és az árengedmény rpértéke, hiszen azt a kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek most is saját hatáskörükben jelölik ki, határozzák meg a vásárban részt vevő üzletekkel együtt. (MTI) Körkép a beruházásokról Év végére elkészül a tarnaszentmiklósi juhászati telep Már állnak az épületek. Egymás mellett öt, a tarna- szentmiklósi vasútállomás közelében. Juhok kerülnek oda még az idén. Modern telep lesz, megyénk alföldi részén a legnagyobb és legkorszerűbb. A két községet Pélyt és Tarnaszentmiklóst magába foglaló Tiszamente Termelőszövetkezet létesíti a szakosított telepet. Mind a két faluban, de különösen Pélyen régi hagyományai vannak a juhászainak. Rossz a föld és sok a szikes terület ezen a tájon. Jelenleg is 2ö00 hektár szikes legelő van, melyet évek óta legjobban a juhok hasznosítanak, Pélyen már korábban is volt ezer férőhelyes telep. A meglévő épületek nagy része azonban elavult és korszerűsítésre szorult. Mielőtt azonban erre sor került volna, a két szomszédos község termelőszövetkezete egyesült. Az egyesült szövetkezet adottságait figyelembe véve elhatározták, hogy szakosodnak és a juhászat intenzív fejlesztésére törekednek. Ügy döntöttek, hogy Tar- naszentmiklós határában korszerű, az igényeknek meg' felelő szakosított juhászati telepet építenek, ahol elsősorban bárányokat hizlalnak majd. A telep terveit a Heves megyei AGROBER Vállalat mérnökei készítették, az építkezést pedig a műit év novemberében kezdte meg a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Érdekessége, hogy könnyűszerkezetes elemekből' építik, melyet Dunaújvárosban gyártottak. A telepen 2500 új férőhelyet .létesítenek, a régi épületeket pedig mind korszerűsítik. így 31 milliós költséggel 1973-ig hatezerre növelik a közös gazdaság juhállományát. Tarnaszentmikloson iparszerű termelést valósítanak rpeg. A , juhokat hizlalják, ezenkívül pecsenyebárány tenyésztésével foglalkoznak. Mindkettő gazdaságos, érdemes folytatni. A bárányoknak például korlátlan piaca van. Főleg Görögországba, Franciaországba és Olaszországba exportálják őket. A gyapjútermeléssel pedig a hazai import csökkentéséhez járulnak hozzá. Terveik szerint évente 293 tonna juhhúst és 20 tonna gyapjút termelnek majd Tarnaszentmikloson. A telepen az építkezés jó ütemben halad, és a tanácsi- • ak szerződéses kötelezettségüknek megfelelően szeptember 30-ra befejezik. Az iparszerű termeléshez szükséges technológiát — melyet az Országos Állattenyésztési Felügyelőség és az egri MEZŐGÉP Vállalat hevesi gyáregységének munkatársai dolgoztak ki —, a hevesiek szerelik. A telepen elsőként megyénkben, a múlt év őszén Budapesten az AGROMAS- EXPO ’75 kiállításon bemutatott és azóta szabadalomként elfogadott juhtenyésztési technológiát valósítják meg. A munkát a hevesiek ígérete szerint november 30- ra befejezik. így év végére üzembe helyezik a szakosított ' telepet Tarnaszentmikloson, melynek zavartalan vízellátását égy közeli mélyfúrású kút biztosítja majd. Az idén tehát a tervnek megfelelően elkészül Heves megye legkorszerűbb juhászati telepe az alföldi részen, ahol hatezres állományt helyeznek el. Az állami támogatással épülő beruházás elősegíti majd a Minisztertanács által meghirdetett juh- tenyésztési program megvalósítását és hozzájárul megyénk állattenyésztésének további fejlesztéséhez is. Mentusz Károly KÉTSÉGTELEN, hogy a magunk mögött hagyott hét a mezőgazdaságé volt. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, — mert így igaz —, hogy az utóbbi napokban „vigyázó szemünket”, minden figyelmünket a határban dolgozók, a természet teremtette mostoha körülmények ellenére is bizakodó mezőgazdasági szakemberek munkájára fordítottuk. Azt hiszem, valamennyien érdeklődéssel vártuk a Hevesen megtartott zöldségtermesztési tanácskozás zárszavát, amelyben a kollektív bölcselkedés eredményekét a jobb zöldségellátás lehetőségeit, a termesztés járhatóbb útjait fogalmazták meg négy megye zöldségtermesztő, felvásárló és értékesítési szakemberei. Gondolom, sokan osztják a véleményüket, miszerint a „zöldségkérdést” a forgalmazás és az értékesítés javításával nem lehet megoldani. A termelés területén kell előbbre lépni — a felvásárlási árak garantálásával. Ehhez a témához kapcsolódik az a hír, hogy szeptemberben kihirdetik a jövőre érvényes garantált felvásárlási árakat minden zöldségféléből, így a gazdaságok az állam által meghatározott termelői árakkal tervezhetnek. Ennek a közös döntésnek a hatása máris érezhető: az elmúlt héten jelentősen csökkent a zöldségfélék fogyasztói ára... MARADJUNK továbbra is a mezőgazdaságnál: a várva-várt, s a néha már zuhogó eső nem gátolta az aratást. Egerszalókon, Horton, Kerecsenden, Viszne- ken befejeződött a nagy munka s a megye többi közös gazdaságában sem állnak rosszul az aratással. Ezt igazolja a következő adat: a hét közepéig 8 ezer vagon búza került a magtárakba. A kombájnok és az aratógépek kezelői azonban továbbra sem pihennek: megkezdődött a gépek „átcsoportosítása”, azaz egymáson segítenek a szövetkezetek. A kerecsendiek például a noszvajiaknak segítenek, a pélyiek Tisza- sülyről kaptak újabb gépeket. S ha már a segítség- nyújtásról esett szó, hadd említsem meg a fiatalok kezdeményezését: az ifjú- kommunisták az elmúlt héten tették közzé a felhívásukat, miszerint több m’nt háromezer diák munkájára számítanak augusztus végén a mezőgazdasági építőtáborokban ... Az elmúlt hétnek az élet más területén is voltak jelentős megyei eseményei. A 23 évvel ezelőtt Panmind- zsonban aláírt koreai fegyverszüneti egyezményre emlékeztek Egerben, a magyar—koreai barátsági napon. Akik végigkísérték ezt a rendezvénysorozatot, megállapíthatták, hogy jelentősét lépett előre a koreai testvérnép. S ez nemcsak az építőmunkára vonatkozik, hanem például a filmművészetre is, hiszen a bemutatott alkotás, az Ikertestvérek, ezt példázza. Remélhető, hogy ezt a filmet újabbak követik majd a hazai mozikban — erősítendőn a két nép barátságának szálait. Egyr—egy nép művészetének megismertetését, a kapcsolatok ápolását célozza a törökországi Erzurumból érkezett tánc- együttes vendégszereplése is. VÉGÜL, de nem örömrontásként: jó ütemben folyik megyénkben az iskolák cs a kollégiumok felújítása, tatarozása, hogy szeptember elején minden feltétel adott legyen a tanuláshoz. Ehhez a hírhez hadd tegyem mindjárt hozzá — a kis- és nagydiákok vigasztalására -*-, hogy még egy hónapig azért tart áz aranyszabadság... Szilvás István A < ■A tarnaszeritmiklósi szakosított juhászati-tplep.. építke zése. / (toto; bzanto György)
