Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-31 / 205. szám
Vizsgálják a holdkőzeteí Tudósok vizsgálják Moszkvában a Luna 24. szovjet automatikus űrállomás által a Földre szállított holdkőzetet. (Telefotó —TASZSZ—MTI—KS) Egri emléktábla Bajza József szülőházán *>) Nem volt nevezetes évforduló, vagy jubileumi alkalom, amikor valakinek eszébe jutott Egerben, hogy Bajza József szűcsi szülőházát emléktáblával kellene megjelölni. A neves költő és félelmetes kritikus már harmincnyolc esztendeje meghalt, hat gazdag kötetet és az irodalmi bíráló szellem szigorú elveit hagyva örökül, méltó és igazságos volt hát, hogy bölcsője helyén emléktábla hirdesse: büszke reá és nem felejti nevét az ország és a megye népe. Minden jel arra vall, hogy a gondolatot Zalár József, Heves megye költő-alispánja vetette fel, hiszen egy időben éltek és dolgoztak a haza és szabadság eszméiért Vörösmartyval, Bajzával, Vachott Sándorral, a szabadságharc leverése után együtt indultak buj- dosásnak, együtt jutottak el a Szatmár megyei Nagykárolyig, ahol aztán szétváltak útjaik. Különös, hogy közülük Vörösmarty elborult lélekkel, Bajza és Vachott elborult elmével haltak meg. Az elbukott szabadságharc fölötti keserűség, a bujdosás szomorú emlékei éltek Za- lárban s úgy érezte, tartozik Bajzának ezzel a kegyeletes megemlékezéssel. Nem sokkal előbb, 1894. december 23-án, éppen Zalár ösztönzésére alakult meg Egerben s őt választotta elnökéül az Irodalom és Művészetbarátok Köre. Ez az irodalmi egyesülés határozta el 1896. április 23-án tartott választmányi ülésén, hogy Bajza szülőházára emléktáblát helyez, egyben közhírré tette, hogy gyűjtést rendez a tábla elképzelésének költségeire. Az egri sajtóban szokás volt a gyűjtések eredményeinek ismertetése, a nevek és összegek pontos feltüntetésével. A nyilvános nyugtázásnak ez a formája kétségkívül adakozásra buzdítónak bizonyult. Ezúttal azonban hiába kutatott az olvasó, mindössze annyit közölt az Egri Híradó, hogy „a költségek fedezve vannak”, s a hamvas színű karrarai márványtábla Manglitz Ferenc egri kőfaragó műhelyében elkészült. A leleplezés pontosan nyolcvan évvel ezelőtt, 1896. augusztus 23-án történt meg ünnepélyes keretek között, a magyar szellemi élet több kiválóságának jelenlétében, s hogy mennyire ünnepe volt ez a nap ennek a Mátra ölében megbúvó kicsiny községnek, mutatták a rendkívüli külsőségek. A vámos- györki vasútállomást és a Gyöngyös felé közlekedő vonatot lobogókkal és zöld gallyakkal díszítették, állomásfőnökök, jegyzők és polgármesterek mondtak üdvözlő beszédeket a Budapestről érkező vendégeknek, maid felékesftett hosszú kocsisor vitte őket Szűcsibe. Négylovas hintón érkező püspököt fogadtak addig úgy, diadalkapuval, lovas bandériummal, kalaplenge- téssel, kendőlobogtatással, mint most Beniczkyné Bajza Lenkét, az immár porladó költő lányát, ki a kor neves írója volt, Gyulay Pált és Kozma Andort, akik a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság nevében jelentek meg. Az ünnepség idején egy Kopcsányi nevű birtokos tulajdonában volt a ház, melyben a költő született, ott zajlott le az ünnepség. Az ünnepi beszédet az Irodalom- és Művészetpártolók Kőiének titkára, Scossa Dezső tanfelügyelő mondta, majd Türk Frigyes néprajz- kutató, tanár szavalta el Zalár Józsefnek „Bajza” című versét. Gyulai Pál az Akadémia, és Kisfaludy Társaság, Szana Tamás, a Petőfi Társaság nevében mondott köszönetét az emlékmű elhelyezéséért. A Himnuszt a falu népe levett kalappal hallgatta végig — szakadó esőben. Este népünnepély volt, a kedvezőtlen időben fs. ........ A z ünnepségen Zalár nem jelent meg. Még a látszatát is el akarta kerülni, hogy az emléktábla ügyét személyes ügyének tekintsék és éppen ezzel árulta el, hogy az Irodalmi Kör neve mögött ő tett mindent. Elhatározást, pénzt, szervezést, mindent. Gyöngélkedésére hivatkozott. Megtehette, hiszen hetvenegy éves volt. Igaz, még tizennyolc évig élt. Nyilván úgy gondolta,, hogy csak megfogalmazta és tettre váltotta az utókor lelkében élő kívánságot. És talán arra is gondolt, hiszen emberek vagyunk, hogy talán akad valaki, aki az ő emlékét is megörökíti majd például és büszkeségül. Tévedett. Igaz ugyan, hogy Eger városa utcát nevezett el róla, de szülőháza ismeretlen, sírja jeltelen, csak néhányan tudják már, hol nyugszik a hajdan ünnepelt költő. Szűcsi község pedig ma is becsben tartja a márványtáblát és nagy szülötte emlékét. Az utcát, ahol szülőháza áll, róla n>í/ezték el, s ott évenként emlékező ünnepséget tartanak. A kis mátraalji falu ma okosabb, műveltebb népet nevel. Mint Kiss István, tanácselnök mondja: a községet már régóta foglalkoztatja egy Bajza-szobor létesítésének gondolata. Helyét meg is határozták, környékét ki is képezték a község közepén. S ez igazán a nép gondolata, áldozata, emlékező, örökítő tette lesz. Dr. Kapor Elemér Sok forintos támogatás a kulturális alapból Mindinkább beváltja a hozzá fűzött reményeket a kulturális alap- és járulékrendszer, amelynek felhasználásáról kért tájékoztatást az MTI munkatársa a Kulturális Minisztériumban. A járulék lényegében a kulturális vállalatok és in_ tézmények jövedelmének sza- szabályozását szolgáló speciális adó: egyfelől korlát a selejt, a kizárólagosan szórakoztató szolgáltatások útjában, másfelől táplálék, anyagi ösztönző a korszerű, a tartalmas, az eszmeileg és művészileg értékes törekvések számára. A kulturális alap a kiadói területen az elmúlt évben összesen több mint 15,5 millió forinttal támogatta a tematikailag fontos művek, illetve sorozatok megjelentetését. Támogatják példáui a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó közös gondozásában megindított „Harminc év magyar irodalma” című sorozatot, s így az olvasók valóban hozzáférhető áron, igen tetszetős kivitelben jutnak hozzá a legújabb kori magyar irodalom legértékesebb alkotásaihoz. A könyvkiadás támogatása mellett az alap fokozott figyelmet és csaknem 8 millió forintos támogatást nyújtott az értékes kulturális akotások propagálására, terjesztésére, az olvasók körében szélesítésére. Az elmúlt év könyvterméséből több mint 200 mű és négy sorozat részesült kiemelt támogatásban. A különféle akciók közül hangsúlyos figyelmet élvez a téli könyvvásár, az ünnepi könyvhét, s általában minden eszközt megragadnak a hazai könyvkiadás népszerűsítésére. A haladó hagyományok mellett — például a kiemelkedő alkotások nívódíjazása — új kezdeményezéseket is segítettek. Például a SZOT Brigádélet című lapját és az Ifjúsági Könyvszolgálat Tájékoztatóját támogatták. Nem szorul háttérbe a színházi terület sem: a kul- túrpolitikailag jelentős művek bemutatóinak kiállítási — díszlet, jelmez stb. — költségeire csaknem egymillió forintot biztosítottak. A kiemelkedő produkciók, előadóművészi, rendezői teljesítmények jutalmára — például a 30 éves vagyok, a Barbárok, a 20 óra, a Három nővér vagy a Történelem alulnézetben — majdnem ugyanennyit adtak. A kulturális alapnak köszönhető az is, hogy a legfiatalabbak igazán jutányos áron látogathatják az Operaház és az Országos Filharmónia ifjúsági előadásait, ezen felül félmillió forinttal támogatták a szocialista brigádok kedvezményes ope- rabérlet-akcióját. Jelentős összegű támogatást kapott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a komolyzenei hanglemezek felvételeihez és forgalmazásához. A művészlemezek térhódítását kívánja elősegíteni egyebek között a Magyar Hanglemezklub is, amelynek tagjai évente 12 hanglemezt vásárolhatnak önköltségi áron. Az árkülönbözetet, amely az elmúlt évben 1,2 millió forint volt — a kul. turális alap térítette meg. A művészeti szakterületeken kívül jelentős összegekkel dotálják a közművelődési intézményeket, akciókat és rendezvényeket. Az érdeklődés előterében állnak a vetélkedők, az ország különböző részeiben megrendezett fesztiválok és szavalóversenyek, a közművelődési könyvtárak, elsősorban a munkásövezetek intézményei és a kisközségek könyvtárai. Hathatos az a segítség is, amelyet például a szakmunkásképző iskolák és szakközépiskolák ifjúsági könyvtárainak gyarapításé" hoz, továbbá az úttörőházak és az általános iskolák napközi otthonainak kulturális fejlesztéséhez folyósítanak. Pontosan 23-an voltak. Szőkék, szeplősek, feketék, göndör hajúak, pisze orruak és elálló fülűek, egyszóval olyan változatosak voltak, mint amilyen egy közösség — mégha ilyen kicsi is — lehet. Ott ültek körben egymás mellett a hatalmas hars hűs árnyai alatt és vigyázó- an lesték Péter minden szavát. Péter, aki a legidősebb, már 13 éves volt, arról beszélt, hogy ők most a vakáció idejére megalakítják a maguk kis birodalmát, amelynek határa a Jutka kertjüktől egészen az Árpádéi: kerítéséig terjed. Ez az ő országuk lesz, ebben csak ők élnek, ők játszanak és a szomszédos országokból a hozzájuk hasonló ifjú látogatók csak engedéllyel léphetnek be. Mondanom sem kell, hogy az ötlet roppant tetszett minden apró állampolgárnak, tekintet nélkül arra, hogy szőke és szeplős, vagy fekete és göndör hajú volt-e. — Ha ország van, király is kell — selypítette hangosan a hétéves Elli. — Király, aki parancsol nekünk — tette még hozzá. Péter gyorsan lehűtötte a lelkes támogatókat: király nem kell, ma már nem olyan világ van a felnőtteknél sem. Választani viszont kell valakit, aki olyan fő-féle, vagy ilyesmi lesz, akire hallgatnak a többiek és aki a többiek egyetértésével és támogatásával irányítja ezt az ízét, ezt a kis birodalmat. Gyorsan meg is egyeztek, és FÖ-nek egyhangúlag Csabát választották. Hogy miért éppen őt, ki tudná ezt megmondani? Talán, mert ő volt a legapróbb és olyan szépen Gyermekjáték felnőtt módra mosolygott, hogy apró göd- röcskék nőttek az arcán? Vagy oldalra fésült göndör hajáért, csendes szavaiért? Vagy talán azért, mert a legidősebb javasolta? Ki lát ilyen apró választók fejébe? Mindegy, most már nem fontos, ez van, ezt kell szeretni. Csaba felnötthöz illő komolysággal köszönte megválasztását é$ rögtön javaslatot is tett: a FŰ mellé kellene még egy Fő, mert többoldalú dolgokat kell ellátni és ezt meg kellene osztani. Mindjárt javasolta is, hogy a másik Fő szintén ő legyen, mert egy fej az mégiscsak agy fej, amelyben két dolog jobban megfér egymás mellett, mint két fejben. Olyan bájos volt ott a kör közepén ez a szépen mosolygó, göndör hajú, csendes hangú fiúcska, arcán a gödröcskék- kel, hogy óriási taps nyugtázta javaslatát, és közfelkiáltással választották meg a Fő mellé plusz Fővé. Ezután jelentette ki felnötthöz is meglepő határozottsággal: címem és rangom: a Fő+Fő. A pisze kis Miki és hét pajtása valamit próbált közbeszúrni, hogy nem jó lenne-e, ha mondjuk Csaba helyett Pirit választanák másik Fővé. Csaba a közakaratra, címére és rangjára hivatkozva egy pillanat alatt elküldte őket, mondván: ahelyett, hogy találgatnak, inkább menjenek és szedjenek tarka virágokat a Fő+FŐ avatásához. S amíg Mikiék odajártak, a Fő+Fő gyorsan kinevezte az alvezéreket, az alvezérek alvezéreit, a főparancsnokokat, a parancsnokokat és az alparancsnoko- kat. Ezután összehívta a vezér- és a parancsnoki kart, hogy a kis birodalom dolgait, terveit megvitassák. Miki és hét pajtása a Fő+Fő parancsára és a vezér utasítására ezalatt friss vízért mentek a forráshoz, hogy reprezentáció is legyen a tanácskozáshoz. Mire Miki és társai visszatértek, addigra teljesen kialakult a 23 tagú kisbirodalom és az alvezérek, alparancsnokok úgy lesték a Fő+Fő minden szavát, hogy a felnőttek sem különben. Aztán valakinek eszébe jutott — és ez a Fő+Fő volt: — mi lesz, ha háborúsdit játszanak, mert akkor ám vezér is kell. Ki lenne erre alkalmasabb, ha nem a Fő+Fő? És ha megtámadják őket, ki tudja a kerítéstől a kertig terjedő kisbirodalmat megvédeni, ha nem ő, a Fő+Fő? Legyen ö a védelmezőnk, hangzott az egyhangúnak mondott kiáltás! De ha már együtt vagyunk és egyek vagyunkt enni is kell, meg játék is kell. Ki építsen várat, ki adjon enni, ki legyen ennek az ellátó valaminek az elnöke, ha nem Fő+Fő. És a játékkal mi lesz, mert játszani is kell? Hogy mit játszanak, ennek a kitalálására ugyancsak bizottság kell, a kitaláló bizottságnak viszont elnök, az elnök pedig javasolta Fő+Fő ne legyen más, mint Fő+Fő. Es még sokáig így ment volna, ha vissza nem tér Miki és hét társa. Miki dühösen kifogásolta a játékot, mondván, hogy ez a játék nem jó, mert ők mindenből kimaradnak. És az sincs jól, mondta, hogy ha valakit egy valaminek kitaláltak és megválasztottak, minden ő akar lenni, csak ö akar parancsolni, a többi pedig csak bólogat neki. Miki és társai pe dig csak virágot szednek é vizet hordanak, holott ők is tudják: parancsolni sokkal könnyebb. Ez nem igazság, ez a játék nem jó, ezt el rontották, kezdjenek másikat. A Fő+Fő felmérve helyzetet, mindennel egyetértett és máris kész volt a javaslattal: új vezéreket választanak, de továbbra is lesz a Fő+Fő, ehhez ö ragaszkodik, mert semmi ok és szükség nincs arra, hogy mást válasszanak. Sámlira állva, hangját fel emelve sikoltozta: neki, egyedül csak neki van tehetsége és joga, hogy az ilyen kis mitugrászokat mint Miki és hét társa megzabolázza, móresre és rendre tanítsa. Mert ha egyszer valakit Fő+Fő-vé kiáltottak ki, annak úgy kell maradnia mindvégig. Egyszer csak a sámli körüli dulakodásban megbillent és felborult az aprócska trón és a Fő+Fő, azt fogva amin ülni szokott, sírva futott ha za, lemondva így királyságáról, FÖ-\-Fő-ségéről és minden egyéb vezérkedéséről. Ennyi volt a mese. amelynek a vége is egyelőre saj nos még csak mese. PUPP KOSSUTH 8.25 Mezők, falvak éneke 8.44 virágot Algernonnak 9.14 Boito: Mefistoíele (Opera) 11.28 Kélcr Béla: Francia vígjátéknyitány 11.39 A fáraó 12.33 Melódiakoktél 13.56 Ezeregy dálután... 14.47 Éneklő Ifjúság 15.10 Zenekari muzsika 15.44 Magyarán szólva 16.05 Harsan a kürtszói 16.35 Németh Marika énekel 17.03 Fiatalok stúdiója 17.30 Népdalok 18.00 A Szabó család (Ism.) 18.30 Esti magazin 19.15 Bela Rudenko és Mario Del Monaco énekel 19.58 Eszmélet 20.28 Sosztakovics-ciklus 21.05 Húszas stúdió 22.20 Nóták 22.5« Meditáció 23.01 Magyar zeneművek PETŐFI 8.05 8.33 9.23 9.33 10.00 11.55 12.00 12.33 12.50 13.25 13.33 14.00 18.00 18.19 18.33 19.15 19.30 20.33 21.03 22.03 22.43 17.00 17.05 17.30 17.50 17.55 18.00 18.15 18.27 Bárdos Lajos Kórusaiból Slágermúzeum Délelőtti torna A vietnami kultúra hete Zenés műsoé üdülőknek Látószög Népi zene Arcképek a lengyel irodalomból Balettzene Eszperantisták ötperce Szatirikus dalok Kettőtől hatig... Barangolás régi hanglemezek között A hongkongi grófnő Népi zene Járművek és gyárak a szélcsatornában Csak fiataloknak! Mindenki könyvtára A rádió dalszínháza Hangszerszólók Kellemes pihenést! SZOLNOKI RADIO Műsorismertetés — Hírek Délutáni minikoktél őszi csúcsforgalom Aktuális jegyzet Pár perc dzsessz Alföldi krónika Engelbert Humperdinck énekel Hírösszefoglaló — Müsorelőzetcs MAGYAR 17.45 Sakk-matt 18.05 Mindenki iskolája 18.35 Játék a betűkkel 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Jan Solovic: Meridián 21.55 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Zenés Tv-színház 20.55 Tv-híradó 2. 21.15 MSzólt a szikla... ’ 21.35 Az ikrek (NDK-tévéfilm) POZSONYI 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Semmelweis (Magyar film) 21.45 Híradó. 22.05 Hangverseny 22.50 Sajtószemle EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Talpuk alatt fütyül a szé! Kalandos betyártört'n < színes magyar filmen EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 és fél 6 órakor Gyilkosság másodkézből Szinkronizált szovjet bűn ügyi film Este fél 8 órakor Talpuk alatt fütyül ^ ■'1 Betyártörténet szín.: gyár filmen EGRI KERT: Este fél 8 órakor Mi van doki? GYÖNGYÖSI PUSKIN: Mr. Majestyk GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Egy kis előkelőség GYÖNGYÖSI KERT: Huckleberry Finn és a csirkefogók HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Akció az elnök ellen HATVANI KOSSUTH: Nemo kapitány éí. a víz alatti város FÜZESABONY: Pénzt, vagy életet
