Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-29 / 204. szám
Á jászberényi Lehel Hűtőgépgyárban új gyártócsarnokot adtak át rendeltetésének. A Hűtőgépgyár az új műhelycsarnokban 11 fajta hűtőszekrényt és fagyasztószekrényt gyárt majd. Az itt előállított új BOSCH-típusú hűtőszekrények közül a 160, illetve 200 literesek már az idén forgalomba kerülnek. Az új gyártócsarnokban előreláthatólag 300 ezer hűtőszekrény készül évente. (MTI Fotó — Bisztray Károly — KS) A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárának sárospataki gyáregységében varró- és vasalógépeket, továbbá — budapesti gyár részére — kerékpáralkatrészeket gyártanak. 1975-ben mintegy háromezer különböző konfekcióipari gépet készítettek. A termékek 80 százalékát a KGST-országokba, elsősorban a Szovjetunióba exportálják. (MTI fotó — Fehér József felv. — KS) Nem rossz, de... Száznyolgvanké! nap eredményei és tanulságai Megyénk üzemeinek, vállalatainak, szövetkezeteinek kollektívái ezekben a napokban cseréltek véleményt féléves gazdálkodásukról. A hat hónap munkáját elemző beszámolókból, valamint az igen kritikus vitákból nemcsak az derült ki, hogy mennyivel nőtt a termelés, mi valósult meg a féléves célkitűzésekből, a kommunisták cselekvési programjából, hanem a rossz, a gyenge munka okai is a nyilvánosság elé kerültek. A többség jól rajtolt A termelés, valamint a gazdálkodás összesített adatai egyértelműen azt bizonyítják: a megye gépipari jó rajttal kezdett hozzá ez évi és ötéves programjának megvalósításához. Különösen az Izzó Gyöngyösi Gyárában, a Mátravidéki Fémművekben, az egri Finomszerelvény- gyár, a KAEV egri és gyöngyösi gyárában növelték számottevően a korszerű, exportképes gyártmányok termelését. A korábbi visszaesés után a Gagarin Hőerőmű, és a Thorez bánya is „azt hozta”, amit a népgazdaság jogosan elvárt a két üzemtől. Elsősorban a növekvő piaci — hazai és külföldi — kereslet hatására nagyobb sebességre kapcsoltak a könnyű- és az élelmiszeripar üzemei is. Biztató továbbá az is, hogy a fejlesztésekre fordítható ösz- szegek nagyobb részét a géppark és a technológia korszerűsítésére fordították. A jól szervezett, nagyobb vállalatoknál a tervezettnél is több anyagot, energiát takarítottak meg, a gépek és az élő munkaerő kihasználásának hatékonysága is magasabb volt a korábbinál. Ami viszont gondként jelentkezett; az import anyagok hiánya erősen ron.jba a termelés eredményeit a VI- LATI egri gyára ja i és az Izzóban is. Proíügondjai vannak a MEZ^G ÉP-nek, változatlanul mérsékelt az érdeklődés az apci Quaütál Vállalat öntvényei iránt is. Többet ígértek A megyei székhelyű építőipari vállalatok szerényebb programjukat sem tudták maradéktalanul teljesíteni. A lemaradás főbb okai: létszámhiány, a termelés alacsony szervezettsége, valamint a krónikus anyaghiány. Az állami építők munkájában már érezhető, hogy „jó szelek fujdogálnak” a vezetésben és a dolgozók között, de a korábbi években keletkezett feszültségek feloldásához további időre és türelemre van szükség. Sajnos lakásból is kevesebb épült a tervezettnél. A „csúszás” a tanácsok nem megfelelő területelőkészítő munkájának, valamint a kivitelezők és a beruházók indokolatlan gyakori vitájának számlájára írandó. S ami még tovább nehezíti a helyzetet : az idén épített lakások. költségei meghaladják az engedélyezett normatívákat. A bélapátfalvi új cementgyár építkezésével lapunk augusztus 25-i számában — a megyei párt-végrehajtóbizottság ülése alapján — foglalkoztunk részletesen. A beruházás megélénkült, de ahogyan a vb is megállapította: az idei program csak létszámnöveléssel, valamint a vállalatok jobb együttműködésével valósítható meg. Összességében terv szerint haladnak a recski munkálatok is, problémát az okoz, hogy a Finnországból importált meddőkitermelő gépsor egyik részegysége konstrukciós hibával érkezett meg. Mielőbbi kijavítása annál is inkább szükséges, mert az említett gépet semmivel sem lehet pótolni Recsken. Az időjárás is közbeszólt Mégpedig nagyon rosszkor és nagyon sokáig. Az aszályos nyár elsősorban a zöldségfélékben okozott tetemes kárt A gabonafélék ugyanakkor a tervezettnél is jobban fizettek, s igen jól végezték el mezőgazdasági üzemeink a betakarítást is. Ugyancsak kedvező továbbá az is, hogy a nagyüzemekben és a háztájiban is — a szar- vesmarha-tartás kivételével — mennyiségileg és minőségileg is fejlődött az állattenyésztés. Emelkedett a szakosított sertéstelepek kapacitásának kihasználása, a különböző országos intézkédé- sek hatására a kisüzemekben és a háztájiban is több sertést és baromfit tartanak, mint korábban. Általánosítható tapasztalat az is, hogy ahol konkrét intézkedéseket tettek a termelés korszerűsítése érdekében, ott az eredmények sem maradtak el. Ahol viszont csak beszéltek róla — mint például Bélapátfalván, Egerben és Mezöszemerén — ott lényeges változás nem is történt. És ezért elsősorban az említett gazdasági egységek vezetői a felelősek. Közelebb az igényekhez Az már az idei és a középtávú tervekből is kiderült: a helyi célkitűzések közelebb kerültek a valósághoz, a népgazdaság igényeihez. Bebizonyosodott továbbá az is, hogy volt, illetve van belső tartalék, hiszen az üzemek döntő többsége a korábbi gépparkkal, s kollektívával termelt többet és jobbat is. Ez egyben azt is bizonyítja: a termelés korszerűsítését, és hatékonyságának növelését szorgalmazó párt- és állami határozatok eredményesen valósulnak meg a gyárakban, a szövetkezetekben. Az egyre növekvő feladatok, a hátralévő munka, valamint az említett gondok, feszültségek is azt sjirgetik azonban, hogy az év további időszakában az eddiginél is szervezettebb munkára van szükség. Különösen ott, ahol az első félév sem úgy sikerült, ahogyan tervezték, ahogyan jogosan elvárták. Koős József A vágóhidak új hulláma Mit esznek télen? Kétmillió tonna hét hónap alatt Nyugodt és kiegyensúlyozott az augusztus végi takarmánvniac MegíelteS Nyügat-Európa vágóhídjai. A jószágtartók tömegével szállítják szarvas- marháikat a vágóhidakra, mivel attól tartanak, hogy télen nem lesz mivel táplálni az állatállományt. Az átteleltetés csaknem minden nyugat-európai országban fenyegető gondként tornyosul az állattartók előtt. Az aszály talán soha ilyen pusztítást még nem végzett az európai kontinensen, mint ezen a nyáron. Kihatásait egyelőre még megbecsülni is nehéz. A szarvasmarhák tömeges levágása ellen jó néhány szakértő felemelte szavát. hiszen ez olyan apályt indíthat el a nyugat-európai állattartásban, amely még évek múlva is érezteti hatását. Az aszály nem kerülte el hazánkat sem, s Heves megye földjei is kivették szenvedő részüket a nagy szárazságból. A hat települést egyesítő termelőszövetkezetünkben, a Tarnamentiben például egy hónapon keresztül alig esett néhány csepp eső. A kál-kápolnai Károlyi Mihály Termelőszövetkezet egy hónapig nem tudta legeltetni a teheneket, mert a gyep kiszáradt, az állatok ugyanúgy rászorultak a belső takarmányozásra, mint a téli időszakban. Ez természetesen csökkentette a tárolt készleteket. Legfontosabb szálas takarmányunk, a lucerna fejlődése is elmaradt a várakozástól. Általában mindenhol egy kaszálással kevesebb termett, kivétel talán Átány, ahol a lenagyobb aszály közepette két kiadós zápor áztatta meg a földeket. — Még ötödik kaszálásé lucerna is lesz — mondja a termelőszövetke- ■L pit elnöke, Kiss István, aki nagyon elégedett az eddigi eredményekkel. Még azt is fölsorolja, hogy a búza 38 mázsát adott átlagban, de volt olyan terület is, ahol 56 mázsát mértek. A takarmánnyal pedig nincs gond. A hétszáz szarvasmarha téli ellátása tökéletesen biztosított. Átányban a háztáji tehénlétszám sem alacsony, s az állattartók az egyhol- das háztáji föld mellé még külön egy hold lucernát is kaptak, arról nem is szólva, hogy a közös takarmányalapból mindenki tetszés szerint vásárolhat, amennyit kíván. A Tamamenti Termelőszövetkezetben három és fél ezer szarvasmarháról kell gondoskodni télen. Az egyesült termelőszövetkezet hat településének egyik határát sem öntözte meg helyi zápor a nagy szárazság alatt. A gyepterületek nem adtak elég füvet, a fővetésű silónövények a szárazság miatt lassan fejlődtek. Az öntözőberendezések 90 százaléka a kertészeti kultúrákban működött, ott mentette a menthetőt. A közös gazdaságban idejében felismerték a helyzetet és külön intézkedési terv készült a jelentkező takarmányozási gondok leküzdésére, megelőzésére. Az árpaszalmát gondosan takarmányként kezelték. Több mint száz hektáron került a földbe másodvetésű siló, amelynek eddig kedvezett a csapadékos, esős időjárás. A szakvezetők alapos mérlegelés után úgy döntöttek, hogy azokat a kukoricatáblákat, amelyek már nem hoznak a szárázság miatt megfelelő termést, már most átadják az állattenyésztésnek, hogy jó minőségű silüt készítsenek belőlük. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, és a Tárná mentén idejében felfigyeltek rá, hogy a rendkívül értékes cukorgyári mellék- termékeket hasznosítsák az átteleltetésnél. Az úgynevezett nyers répaszeletből 220 vagont igényeltek a Hatvani Cukorgyártól, szárazsze- letből 10 vagon az igény. Jó lenne, ha ezt a példát egyre többen követnék a termelő- szövetkezetek közül, hiszen a tápértékben sem megvetendő és bőségesen rendelkezésre álló cukoripari melléktermékeket eddig nem használták ki kellően az állattartó gazdaságok. Valószínű, hogy a takarmányszegé- nyebb időszak ismét ráirányítja e fontos szakmai kérdésre a figyelmet. Kál-Kápolna termelőszövetkezetében még az elmúlt esztendőről száz vagon szálas takarmány maradt az akkori termésből. Ez nagy- ban enyhíti az aszály okozta gondokat.' Kell is a takarmány, hiszen másfél ezer szarvasmarha téli táplálékáról kell gondoskodni, de az elnök szavai szerint „semmi problémát nem okoz az átteleltetés”. Száz hektáron siló- kukorica került a földbe másod vetésként, amelyet szeptember közepén lehet majd betakarítani, ha az időjárás is kedvező. A több mint félszáz tehén abrak- és szálas takarmánya biztosított, és az aszályos időjárásnak semmilyen kihatása nem lesz a tejtermelésre — erősítik meg a szakemberek. A megkérdezett gazdaságok közül különben egyetlenegy sem indított útnak szarvasmarhákkal megrakott tehergépkocsit a vágóhidakra. A szarvasmarhák közül egyet sem küldtek utolsó útjára takarmányhiány miatt. SZ. A. Július közepén, a nyári szárazság idején fokozódott az állattartók érdeklődése a takarmányok iránt. Ez az állami és a szövetkezeti kereskedelem hálózatában a forgalmazásnál is lemérhető volt, de abban is megmutatkozott, hogy a szabadpiaci értékesítésnél emelkedtek az árak. Mindez azonban csak átmeneti helyzetnek bizonyult. A Gabona Tröszt vállalatai nagyobb árukészletet „dobtak be” a piacokra, és így sikerült tartani az árakat. Véglegesen elejét vették az árfel- hajtásnah, ami kedvezőtlenül érintette volna a lakosság ellátásában nagy szerepet játszó kistermelői tevékenységét. 1976 első hét hónapjában hozzávetőleg annyi takarmányt hoztak forgalomba, mint az előző év azonos időszakában. Ez idő alatt mintegy 2 millió tonna szemes és keveréktakarmányt adott el a Gabona Tröszt által ellátott hálózat, és így mindenkor sikerült eleget tenni a termelői igényeknek. Kisebb változást jelent az elmúlt évhez képest, hogy 3—i százalékos arányban fokozódott a szemestakar- mány-értékesítés a keverékek rovására, ami az aszály f miatti ideiglenes felvásárlási hullámmal magyarázható. (Hosszabb tárolásra a gazdák ugyanis szívesebben vásárolnak szemes takarmányt, mint a különben jobban hasznosítható és biológiailag értékesebb keveréktakarmányt.) A Gabona Tröszt messzemenően igazodik a vásárlók igényeihez. Nemrégiben olcsó korpapótló takarmányt hoztak forgalomba, amely ásványi anyagokat is tartalmaz, ily módon igen jól értékesül a hizlalásnál. Eddig 6000 tonnát adtak el az új termékből. Bevezették az újfajta háztáji sertéstáp árusítását is, ez szintén speciális igényeket elégít ki, és az olcsó tápok kategóriájába tartozik. A libatenyésztőknek kitűnő minőségű kukoricát biztosítottak egészen az új termésig. A takarmányboltokban megjelent a szintén új, úgynevezett fázisos tojótáp, amely pontosan „követi” a tojástermelés periódusait, és optimális takarmányozást tesz lehetővé a baromfitartásban. Augusztus végén az állami és a szövetkezeti kereskedelem biztosítja a piaci szemes- és keveréktakar- mány-forgalom 99 százalékát. (MTI) HA AZT MONDJUK, hogy az elmúlt hetet foglaljuk össze, akkor ez a rovat valóban mindent megtesz az összefoglalás érdekében. Most azonban kissé rendhagyó volt ez az úgynevezett hét, mivel az összefoglaló rendszert megbolygatta az alkotmánynapi ünnepségsorozat. Persze más helyzeteket is megbolygatott — teszem azt több volt a pihenő idő és a szabad szombat is — így az olvasó sem károsodott akkor, amikor az ünnepi számban eme összefoglaló után lapozott. Most rendelkezésre állunk, és másfél hét eseményeit próbáljuk összefoglalni. Természetesen azzal kezdjük, ami a legfontosabb, hogy az alkotmánynapi ünnepségsorozat jól sikerült megyénkben is. Ezzel kapcsolatban számos tudósítás látott napvilágot, ahol az ünnepről és a már hagyománnyá vált rendezvényeken az ünnepeitekről is méltóképpen emlékeztünk meg. Az ünnepi nagygyűlés az egri Szép- asszony-völgyben sikeres volt, a fiatalok kútvölgyi találkozója ugyancsak sokáig emlékezetes marad — nem beszélve a munkás -paraszt találkozókról, és a fiatalok, illetve az idősebb korosztály színvonalas, szép rendezvényeiről. Tovább folytatódott, majd befejeződött az egri nyári egyetem filmművészettel kapcsolatos rendezvénysorozata, melynek a visszhangja a korábbiakhoz hasonlóan jó volt, igényt és további programdús rendezvényeket fogalmazott meg. AZ ELMŰLT héten ven-* dégül láttuk megyénkben a Csuvas ASZSZK delegációját, s bemutattuk tagjainak megyénket, beszélgettünk velük terveinkről, lehetőségeinkről. Ugyanakkor tegyük hozzá, hogy az elmúlt héten elutazott Csebokszáriba a megyei pártbizottság öttagú delegációja a kapcsolatok további szélesítését és az együttműködési tervek újabb lehetőségeit megber szóink Összefoglalónkhoz tartozik az is, hogy immár ötöd ízben megnyílt az országos akvarellbiennálé Egerben, s beszélnünk kell a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának üléséről is, ahol az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről vitatkoztak a testület tagjai. HEVES MEGYÉBE látogatott Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, aki a megye vezetőivel találkozva szőkébb hazánk gazdasági, politikai és kulturális életével ismerkedett meg. Az elmúlt hét folyamán megyénk mindhárom városában ülést tartottak a tanácsi végrehajtó bizottságok. Egerben többek ‘ között a távközlési szolgáltatás helyzetével, Gyöngyösön a Mátra Kincse Termelőszövetkezet gazdasági tevékenységével, Hatvanban pedig a konzervgyár dolgozóinak érdekeit védő rendelkezések végrehajtásával foglalkoztak. Most sajnos cl kell búcsúztatnunk összefoglalónkban a vakációtól a diákokat, akik a nyári szünet után megkezdik, illetve folytatják tanulmányaikat. Az információk szerint úgy tudjuk, hogy az illetékes vállalatok jól felkészültek az új tanévre, iskolaszer, tanszer, iskolaruha- bő választékban rendelkezésre áll. Reméljük, hogy a tájékoztatásban megfogalmazott tények nem cáfolják meg a valóságot. K. G. 1976. augusztus 29., vasárnap
