Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-27 / 202. szám
Ki mit küld külföldre? Vegyes tapasztalatok a megye exportjában szére teljesítették. Az év további részében a Szovjetuniónak vasúti helyfoglaló rendszerhez, illetve a Kamaz Autógyárba szállítanak be rendezéseket, Csehszlovákiá ba ponthegesztő gép vezérlőit, termelési folyamatok ellenőrző készülékeit küldik, míg Kuba cukorgyári autó. matikákat kap. A tőkés export további megrendelője az említettek mellett Irán. A nagyobb vasasüzemek féléves, eredményeiről már korábban beszámoltunk, most inkább csak a júliusi, augusztusi eredményekről érdeklődtünk. A gyöngyösi Izzó — Temesvári Elemér főkönyvelő tájékoztatása alapján — a két hónap során, várhatóan újabb 74 millió forintos exportot T- kilencmilliós tőkés megrendelést — teljesít. Az egri Finomszerelvény- gyár — ahogyan Kovács Imre kereskedelmi igazgató közölte — júliusban 13,5 millió forint értékben szállított külföldi partnereinek. Pneumatikus automatikaelemeket küldtek Svédországba, az NSZK-ba, Csehszlovákiába az NDK-ba. Olaszország a kompresszorokból, Románia pedig az olajszabályozókból kapott. Augusztus 20-ig pedig szocialista és tőkés megrendelésre, összesen 11.2 milliós exportot teljesítettek hasonló termékekből. A Mátravidéki Fémművek 1— augusztus 10-ig 26,6 millió forintnak megfelelő értékben küldött külföldre árut — tájékozódtunk Hajas János tér. melési igazgatótól — túlnyomóan a szocialista országokba. Az összes értékesítés 63 százaléka alumínium tubus, a szállítmányok másik része pedig aerosol palack, kerékpár. és motorkerékpár-lánc. Az NDK-ba, Csehszlovákiába, a Szovjetunióba, Hol. landiába, Nyugat-Berlinbe. Ausztriába, az ‘NSZK- ba, Franciaországba Jugoszláviába, Kolumbiába és Kubába szinte naponként in. dúlnak útra a különféle termékek. Gy. Gy. Hat év alatt megtérülő beruházás Az országos átlag kétszerese Két esztendővel ezelőtt. 22 millió forintos beruházással készült el a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet szakosított szarvasmarhatelepe. Eny. nyi idő még kevés annak le. mérésére, hogyan térül meg a jelentős beruházás, de máris igen jelentősek az eredmények. Annak idején a szövet, kezet lecserélte állatállományát, importjószágok kerültek a modern istállóba: Holstein-Friz fajta. A lefe. jő tehenészetben ma 5000 li. tér az, éves fejési átlag, az országosnál majdnem kétszerié több. bár még nem érték el az ország két másik — hasonló fajtákat tenyésztő gazdaságát. A honi tájon szokatlan fajta szépen gyarapodik, az idén már napvilágot látnak az első hazai üszők ivadékai. tenyésztésű (Fotó: Szántó György) Szüret előtti töprengés Visontán Modern fejőrészleg. Egy_ szerre nyolc tehén áll a rácsok között, s a tej úgy ér el a vezetékeken keresztül a tartályokba, hogy emberkéz nem éri. Az egri tejüzemnek értékes anyagot szállítanak, csak a tiszanánai lefejőtehe. nészetből szállított tejből készül például a joghurt. A több szakértelmet kívánó állományhoz szakmunkás, gárda is rendelkezésre áll. A fejőgépek szakértői: Galambos Gábor és Nagy P. Fe. rencné. A termelőszövetkezet vezetőinek véleménye szerint jó üzlet volt ez a vállalkozás. Hat esztendő alatt térül meg a beruházás, s már most is évi kétmillió forint hasznot hoznak a termelőszövetkezetnek az „import bocik”. A több kenyérgabonáért Elnökök tanácskozása Heves megye gazdaságai, üzemei — hazai megbízásaik mellett — az idén is jelentős külföldi megrendeléseket teljesítenek. Vajon, milyenek az első félévi eredmények, milyen a folytatás és mire számítanak a továbbiakban? Kérdéseinkre a napokban több ágazat képviselőinél ke_ restük a választ: A HUNGARÖFRUCT — a Heves fhegyei gyümölcsök, zöldségfélék exportálója —, mint Grósz József kirendeltségvezető elmondta: meggyből, cseresznyéből, piros és fekete ribizliből. egresből, zöld mandulából összesen 180.1; fejes káposztából 15,3; zöldborsóból 266 tonnát, salátából pedig 179 410 fejet szállított a különböző orszá. gokba — a közismerten gondot okozó időjárás következtében, sajnos, kevesebbet a tervezettnél. A második félévben görögdinnyét, zöldpap. r'.kát. szőlőt, szilvát, almát, körtét küldenek külföldi partnereiknek, hogy a piacokat a nehézségek ellenére is megtarthassák. A Hatvani Konzervgyárból Fazakas Zsigmond főkönyvelő arról tájékoztatott, hogy féléves tervüket minimális lemaradással teljesítették. A demokratikus országokból 64 millió forint az árbevételük, amelynek legnagyobb része a Szovjetunióból származik. Szállításaik alkalmával együttesen 140 vagon zöldborsót. 145 vagon zakuszkát és 80 vagon savanyúságot továbbítottak ide. Az NDK a savanyúság mellett paradi- ‘ csomot és pritamint vásárolt \ az üzemtől. Ugyanekkor a ! nyugati piacokon 31 millió ! forint értékű késztermék ta- | iáit gazdára. Jelentősen emel. | kedett a közel-keleti partne- 1 rek részére exportált paradi- i csőm mennyisége. Az éves ! program — a már említett | termesztési nehézségek mi. I att — Hatvanban sem valósulhat meg: a gyárban előreláthatólag 900 vagonos ex- : portelmaradásra számítanak. | A Parádi Üveggyárban sem ügy képzelték el az évet, mint ahogyan eddig sikerült — hallottuk Lóth Ottótól, a tervosztály vezetőjétől. — Ré_ szint gazdasági okok. másrészt a szigorú minőségi igények miatt a nyugati, elsősorban az angliai megrende. lések váratlanul észrevehetően visszaestek. A mátrai üzem tavalyi fejlesztései, — amelyek kedvező hatására éppen az idei esztendőben számítottak — elmaradtak a vá. rakozástól: baj volt az új sa- vazó automatával, a korongos és a gyémántszemcsés csiszoló berendezésekkel. Kifogással kellett élni például az NSZK-beli cégnél is, amely az egyik szállító volt a beruházásnál. A gépek alól, sajnos, nem olyan termékek kerültek ki, mint megszokták külföldön, így a reklamációk alkalmával, néha bizony a hagyományos módszerekhez is vissza kellett térni, ami nyilvánvalóan veszteség. Ráadásul létszámgondok is akadályozták a mindennapi munkát: a finomcsiszoló üzemben 109 helyett, mindössze 96 dolgozóra számíthattak, a hutában pedig a tervezett 27-tel szemben 24 brigád — méghozzá „foghíjas” csapat — osztozott a feladatokon. Szerencsére már túl vannak sok problémán, a II. negyedévtől újra javul a helyzet, ám a félév során mégis egymillió forinttal ki. sebb értékű volt az export, mint tavaly ilyenkor, a tervhez képest pedig ötmilliós a lemaradás. Külföldi szállttásaik egyébként — amelyeken mielőbb szeretnék teljesen ki. küszöbölni a csorbát — Ang. liába, Kanadába, az USA-ba és Svájcba irányultak, s a küldemények 95 százaléka ólomkristály volt. Az Egri Ruhaipari Szövetkezet az első félévben — mint Szőllősy László főkönyvelőtől értesültünk — maradéktalanul teljesítette szállítási kötelezettségét. Bérmunkában — a kapott anyag árát nem számítva — összesen 3,3 millió forint értékben exportált tőkés megrendelésre női kabátokat, blézereket, ruhákat, szoknyákat Hollandiába és az NSZK- ba. a továbbiakban pedig — új, kétútközi üzemük munkájával — főleg női szoknyák készítésével folytatják a külföldi megrendelések kielégítését. Az Egri Cipőipari Szövetkezet 24,5 millió forint értékben, összesen 62 ezer pár lábbelit küldött határainkon túli partnereinek, programján belül azonban — késői rendelés és anyagszállítás miatt — a tőkés partnerek kívánságát nem tudta maradéktalanul teljesíteni. A második félévben a szövetkezet — re_ mélhetően már anyagellátási gondok nélkül — 90 ezer pár cipőt akar szállítani, további 35,5 millió forintért. A szocialista országok közül az NDK és Lengyelország, a tőkés piacon az NSZK két cége a megrendelő. A VILATI egri gyára 92 millió forint értékű terméket exportált — értesültünk Józsa Tamás műszaki titkártól —, főleg a Szovjetunió számára. Vegyi, műanyagfeldolgozó. festőüzemek fo. lyamatszabályozásához készültek az automatikák, s a szovjet partnerek mellett Csehszlovákia, Bulgária. az NDK és Kuba volt a megrendelő a szocialista piacokon. A tőkés megrendeléseket Dánia, Finnország, Svájc. Olaszország. Anglia. Francia- ország, Algír és Banglades réParasztleltár, így szokták mondani. Csúfondárosan is, egy kis öngúnnyal is. Olyan ez, mint mikor a gazda megáll a hízó előtt és azt mondja: Kilencven-kilencvenöt kiló lehet benne. Szemre meg tudja állapítani, mennyit ér a jószág. Ilyen ez a parasztleltár is. Nem kell hozzá sem mérleg, sem űrmérték, a tsz vezetője, vezetői elég nagy biztonsággal tudják megsac- colni, mit ígérnek a földek terméséhez állatok gyarapo. dása. Hacsavecz Béla, a visöntai Reménység Tsz elnöke ilyen módon rajzolta meg a jelenlegi állapotokat. ★ lővel. Tavasszal a hosszú ideig tartó hideg, a nyáron pedig a nagy szárazság fogta vissza a fejlődését. Most majd tíz nappal maradt le a szőlő az érésben. Arra is em. lékszünk. hogy tavaly augusztus végén jött a sok eső, ami miatt már szeptember első napjaiban jelentékeny kár állott be. meg kellett kezdeni a szedést, nehogy még több veszteségünk legyen. Ilyen a mezőgazdaság, te. hetjük hozzá, mivel tető nélküli nagyüzem, a természeti erők szeszélye uralkodhat fölötte. Azt is számításba kell vennünk, hogy általában nincs soha optimális időjárás, ahogy az idei is bizonyította ezt a tételt. •k A kalászosok betakarításán már túlvannak. Az őszi árpa 40 mázsával fizetett hektá- ranként átlagban, a tavaszi a tervezett mennyiségtől csak egy mázsával maradt le. A búza is adós maradt hektá- ranként néhány mázsával. Hogyan pótolják azokat a forin. tokát, amelyekre számítottak, de még sem tudtak a kasz_ szába betenni? — A szeszfőzdénk és a palackozónk segít ki bennünket. A tervezettnél tizenöt százalékkal emelték a teljesítményüket, így nagyjából azonos szintre jutottunk a — Másodvetésre nem gondoltak? — őszintén megvallva, nálunk a másodvetésnek nincs előzménye, még eddig egyszer sem vált be. Valamikor a kezdet kezdetén szorgalmaztuk a másodvetést, de mindig csalódnunk kellett. Az idén mégis újból kísérletezünk vele. Harminc hektá. ron borsót termesztünk. Ügy gondolkozunk, ha beválik, akkor eladjuk a konzervgyárnak, de a lakosság ellátásának növelése is lehetőséget ad az értékesítésre. Szerződni viszont nem akartunk eddig, mert a siker nagyon bizonytalan. Reménykedünk, így is mondhatom, annál is inkább, mert a bor. só pillanatnyilag biztatóan fejlődik. Mi lesz akkor, ha mégsem sikerül a borsó? — Kárba nem vész, mert akkor levágjuk takarmánynak, feletetjük az állatokkal. Ez is jelentős megoldás, mert takarmányra is nagy szükség van az állattenyésztésünkben. A lényeg tehát, hogy a harminchektárnyi borsó mindenképpen a gaz. daság előnyét szolgálja. — A jelenlegi állapotok szerint a tervezett jövedelemre számíthatunk. Ez érvényes a gazdaság egészére, de a tagok részesedésének mértékére vonatkozóan is. A tavalyihoz képest háromszázalékos növekedést állítot. tunk be a terveinkbe, és ezt is nyújtani tudjuk. Igaz, ez a végső összegezés csak akkor érvényes, ha a terméskilátásaink nem romlanak, nem csapannak meg valami előre nem látható, kedvezőtlen időjárási fordulat következtében. Az elnök tehát óvatos, de kicsit sem borúlátó. Hogy mindig hangsúlyozza az elkövetkező hetek időjárásának ki nem számítható változásait. ez is természetes dolog. Mert a termés csak akkor igazi, ha már a magtárban vagy a pincében van. A visontai Reménység Tsz vezetői — ahogy az elnök vé. leménye is jelzi —, nem ha- markodják el a terméskilátás sokra vonatkozó következtetéseiket. Az elmúlt néhány év szeszélyes időjárása óvatossá iette őket. Nem isznak előre a medve bőrére,, és ez helyes is. A visontai szövetkezeti gazdák bízhatnak abban, hogy fáradságos munkájuk, nak gyümölcsét megkapják. Parasztleltár — az ilyen. (g. mol.) A kenyérgabona termelésének aktuális kérdéseiről tanácskoztak csütörtökön délelőtt az egri járás közös gazdaságainak főmezőgazdászai, párttitkárai és termelőszövetkezeti elnökei. A tanácskozást Kovács Bertalan, az egri járási hivatal elnöke nyitotta meg, s tartott bevezető előadást. Ezután Sramkó László, a Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára. Kaszab Balázs, a pétervásári, valamint Huszár Sándor, a szaj- lai termelőszövetkezet elnök- helyettese szólt hozzá a búzatermelés aktuális kérdéseihez. Habéra László, az egri járási pártbizottság első titkára zárszavában mégemlítette, hogy az egri járás búzater- mési átlaga mintegy 6 mázsával kevesebb a megyei-átlagnál. Fölhívta a figyelmet arra, hogy sokszor azonos természeti viszonyok között gazdálkodó mezőgazdasági üzemeknél igen lényeges különbségek alakulnak ki. Ezeket az indokolatlan különbségeket — mondotta — a jövőben meg kell szüntetni. A legjelentősebb ágazat a szövetkezetben a szőlőtermesztés. Elég nagy az eltérés az egyes fajták között. Mást mutat a rizlingszilváni és mást a saszla. — Nem tudunk minden szőlőt öntözni, ezért úgy döntöttünk, annak adjuk a vizet, amelyik a legtöbbet ígéri. Így éri meg igazán a fáradozást, a ráfordított munkát. Ez érthető elv. A következménye pedig az, hogy a leggazdagabb táblák hektá- rankénti 90 mázsás átlagja mögött a többi sem nagyon marad le. — Ha jobb lett vojna az idő. akkor a 90 mázsás átlag is több lett volna. De még Riindig történhet bármi a sző. 1976. augusztus 27., péntek ír A gyorsmérleg, a már úgy említett parasztleltár végső tétele mégiscsak az: mit kapnak a tsz gazdái, a visontai földművelők a közös jövede. lemből?. : . v. . . „ •
