Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-26 / 201. szám
i UJ kiszolgálási formák •• Ötvenötezer bolt a magyar üzlethálózatban A KSH most megjelent adatai szerint a magyar üzlethálózathoz — beleértve a vendéglátóhelyeket is, de nem számítva a 11 000 magánkereskedőt, 54 876 bolt tartozik, 2700-zal több, mint öt évvel ezelőtt. Az utóbbi fél évtizedben ugyanis az áruházak árusító területe több mint 63 000, az élelmiszerboltoké és ABC-áruhá- zaké 108 000, a ruházati boltoké több mint 10 000, egyéb iparcikküzleteké 32 000 négyzetméterrel bővült. Azóta azonban a forgalom is nagy — sőt, nagyobb — mértékben emelkedett, tavaly már túlhaladta a 218 milliárd forintot, így bővebb üzlethálózatot, annak minden négyzetméterét igyekeznek jobban kihasználni. Az állami boltok egy-egy négyzetméterére számított havi forgalom öt év alatt 2867-ről 3649 forintra növekedett. Ez természetesen átlagszám, az eltérések igen nagyok, jóllehet a hely kihasználása minden boltcsoportban nőtt. Egy-egy négyzetméternyi területen a legnagyobb forgalmat természetesen a legdrágább cikkeket árusító üzletek, az óra- és ékszerboltok bonyolítják le: havonta csaknem 30 000 forint értékben. Az alapterülethez viszonyított legforgalmasabb üzletek közé tartoznak a méteráru, a felsőruházat, a villamossági és dohányboltok is, ahol a bolt egy négyzet- méterére számítva havonta 6—8 ezerforint értékű árut adnak el. Az üzlet nagyságához képest a legkisebb a bevétel a virág-, a bútor- valamint a zöldség-gyümölcs boltokban, ahol az egy négyzetméterre számított havi forgalom alig haladja túl a 2000 forintot. A KSH több adattáblázata is érzékelteti, hogy lényegesen elősegítették a forgalom növelését az új kiszolgálási formák, amelyeket most már a bolthálózat több mint 20 százalékában alkalmaznak. Az önkiszolgáló élelmiszerboltokban az egy bolti dolgozóra jutó havi átlagos forgalom elérte a 88 300 forintot, ugyanakkor a nem önkiszolgáló élelmiszerből tokban még csak a 77 000 forintnál tartanak. Áruházaink 79 százalékában vegyipari boltok 53 százalékában, a ruházati üzletek, valamint a vas-, műszaki cikkeket árusító boltok több mint egyharmadában, s az általános élelmiszerboltok 58 százalékában alkalmazzák már az önkiszolgáló rendszert. (MTI) Merre tovább, kerisek? Gépírónők, állás nélkül... AZ EGRI ALPÁRI GYULA Közgazdasági Szakközépiskola százharmincnyolc negyedikes diákja tavaly bizakodó hangulatban kezdte az új tanévet. Tudták, hogy csak egy feladatuk van: a tanulás, a lelkiismeretes felkészülés. Leendő munkahelyük miatt egyáltalán nem aggódtak, hiszen korábban végzett társaikról is az iskola gondoskodott. A vállalatok személyzeti előadói felkeresték az igazgatót, s időben jelezték: hány ifjú szakembert fogadnának. Az elosztás után senki sem maradt állás nélkül. Erre számított a két számviteli, az egy igazgatás-ügyviteli ágazatú és a pénzügyi tagozatú osztály is. Igen ám, de jött az észszerű megfontolások nyomán született létszámstop. Valamennyien úgy érezték, hogy jogos reményeiket megtépázták, és hiába képezték magukat, sehol sem várnak majd érettségizett gyors- és gépírónőket, tanácsi előadókat, könyvelőket. Szerencsére az illetékesek — nevelőik, s a megyei tanács munkaügyi osztálya — nem feledkeztek meg róluk. Az üzemek, a hivatalok indokolt esetben engedélyt kaptak a megüresedett helyek betöltésére. Erről értesült a „Kéri”, s a fiatalok örömmel vették tudomásul, hogy a hatvankét álláson ők osztozkodnak majd. Ezután még kedvezőbben alakultak a dolgok, ugyanis mintegy negyvenen maguk kerestek és találtak is a stop hatálya alól mentesített munkaköröket, ötvennégyen egyetemre pályáztak, közülük huszonötöt felvettek. Nyolcán megfeleltek a követelményeknek, de hely hiányában nem juthattak be. ök még a fellebbezésben bíznak, s nem gondolnak arra, hogy mit tesznek sikertelenség esetén. E RÖVID ÖSSZEGZÉS IS bizonyítja: felesleges volt a pánik: mindannyian dolgozhatnak, méghozzá ott, ahol négy év alatt szerzett tudásukat kamatoztathatják. S azok sem csalódnak, akik ezután kopogtatnak. Az Egri Bútoripari Ktsz egy, az Ag- ria Bútorgyár két könyvelőt keres, gyors- és gépírót — természetesen érettségizettet — venne fel a megyei tanács noszvaji továbbképzési intézete, s a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Ez azonban az éremnek csak egyik oldala, hiszen az a hatvanhárom tanuló, aki a nyolcadik osztály után iratkozott be, s két év után lett gépírónő, meglehetősen nehéz helyzetbe került. Közülük több mint negyvenen hiába kilincselnek bárhol is: a létszámzárlat miatt sehol sem alkalmazhatják őket. Ráadásul nincsenek egyedül, ugyanígy keseregnek gyöngyösi és hatvani társaik is. Mi lesz velük? Elmehetnek fizikai munkásnak. Természetesen sokkal jobban keresnek majd, s idővel megkedvelik feladatukat, beilleszkednek a kollektívába. Egy kérdés azért marad, s fel is vetik: miért ültek az iskolapadban két évig, ha ismereteiket nem hasznosíthatják. MINDENKI EGYETÉRT a túlságosan felduzzadt adminisztratív létszám korlátozásával, hiszen első a népgazdaság, azaz valamennyiünk érdeke. Az is tény, hogy ezzel nem mindig sikerül egyeztetni az egyéni vágyakat, célokat. Mégis: kár lenne magukra hagyni a kesergő pályakezdőket, s ha most nem is — lehetetlenre senki sem vállalkozhat —, de legalább idővel gondoskodni kellene fokozatos elhelyezésükről. S most nézzük a jövőt! Ügy tűnik, hogy a ma gondjai idővel megsokszorozódnak. Az általános iskola utáni kétéves oktatás, ha csökkentett tempóban is, de csak tovább folyik. Emellett érettségizett, az ügyviteli tennivalókhoz is értő gyors- és gépírókat is bocsát ki a Kéri. A tanácsok, a hivatalok természetes, hogy a magasabb képzettségűeket veszik fel, mert könnyebben boldogulnak velük mint bizonytalankodó társaikkal, akik számára olykor a helyesírás szabályai is komoly buktatót jelentenek. Nem szabad megfeledkezni a valós igényekről, különösképp akkor, ha ezek nagyon is indokoltak. S arról sem, hogy a stop nem tiszavirág életű rendelkezés. Ezért humánus intézkedés lenne, ha megszüntetnék a nem túl rangos, az élet által nem kívánt kétéves képzést. SAJNOS, ERRE SEMMI REMÉNY, sőt 1977-től emelt szintűvé formálják, azaz a diákok heti 13 helyett 29 órát töltenek majd az iskolapadban. Ha sikeresen vizsgáztak, s szeretnének továbbtanulni, akkor jelentkezhetnek levelező vagy esti tagozatra, s újabb két év során megszerezhetik az érettségi bizonyítványt. Ez — s ezt bízvást állíthatjuk — sosem lesz egyenértékű a nappali tagozatosokéval. Szóval: állás nincs, később se lesz sok, de az oktatás továbbra is két csatornán folyik, holott az egyikre egyáltalán nincs szükség. Nehéz megérteni, hogy miért gyarapítjuk a kesergők táborát... RÁADÁSUL AZ ELLENTMONDÁSOKNAK koránt 6incs vége. Szeptember elejétől a Keriben 150 érettségizett kezdi meg kétéves kiegészítő tanulmányait. Mi lesz belőlük? Most tessék figyelni: számviteli, pénzügyi, ügyviteli szakember. Kapnak, találnak-e munkahelyet? Nem valószínű! Ha így van, akkor miért tápláljuk a téves illúziókat? Tévedés ne essék: ez nem egri vagy Heves megyei, hanem országos jelenség, s épp ezért tízezreket érintő téma. Dönteni az Oktatási Minisztérium illetékeseinek kellene. Mérlegelve a tényeket, a nem mindig szívderítő realitásokat. Ha ez történne aligha maradnának annyian állás nélkül... Pécsi István A hevesi dinnye Európa-szerte ismerik, kedvelik a hevesi sárga, és görögdinnyét. Arról viszont már kevesen tudnak, hogy a hevesi homokháton van Európa legnagyobb összefüggő dinnyéskertje, ahol jó ízű, tápláló, szénhidrátban és vitaminokban gazdag gyümölcsöt érlelnek. Tavaly kimagasló eredményeket értek el a dinnyével gazdaságaink, olyannyira, hogy Heves megye volt a legnagyobb exportőr Magyarországon. Az idén viszont megváltozott a helyzet. A vártnál kevesebb dinnye kerül a piacokra, kevesebbet szállítanak exportra is a közkedvelt nyári gyümölcsből. ■ ■ ■ ■ Somodi László, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet kertészeti ágazatvezetője: — Nagyon sújtott bennünket az időjárás. 580 hektáron termelünk dinnyét, de a palánták a kedvezőtlen tavasz miatt későn kerültek ki a szabad földbe. A fagyveszély miatt csak május 3-án kezdtük meg a munkát. Probléma volt az is, hogy a kiszikkadt földeken nem tudott megeredni a dinnye, így a gyökérzete sem erősödött meg kellően. Aztán jött a hat hétig tartó aszály, melyet főleg a sárgadiny- nyék sínylették meg. — Segített-e valamit az eső? — Ügy tűnik, hogy meggyorsította az érést. Ha napos marad az idő, akkor szeptember végéig még sok dinnyénk beérik. — Nagy lesz a kiesésük? — Várhatóan nagy, mert 950 vagon dinnyére szerződtünk, a miskolci AGRO- KONSUM-mal és a HUN- GAROFRUCT-tal, de örülünk, ha a fele meglesz. — Érdemes ^ele foglalkozni ? — Dinnyeföldjeinken tudnánk mást is termelni, főleg gabonaféléket, . amely biztonságosabb. A talajviszonyok mégis a dinnyének és a zöldségféléknek kedveznek ilyen nagy területen is. Ezért maradunk a hagyományokat ápolva a dinnyénél. Igaz, nem köny- nyű a helyzetünk, mert hagyományosan, kézi erővel termeljük. A kézi erő pedig napról napra fogy, mert csökken a tagság. Fiatal munkás viszont nagyon kevés van, ami nagy nehézséget okoz. B ■ ■ ■ Soltész László, az erdőtelki—tenki Szabadság Termelőszövetkezet íőmezőgazdá- sza: — Az idén 30—40 százalékkal emelkedett a dinnye termelési költsége. Drágább a műtrágya és a növényvédő szer, ezzel szemben nem emelték a dinnye felvásárlási árát. Az aszály miatt a kockázat is nagy volt. — Mennyi dinnyét tér meltek? — A tavalyihoz hasonlóan hektáranként 200 mázsát terveztünk, ezzel szemben csak a fele érett be, mert itt, a homokon megsínylette a nagy meleget. Aprók most a dinnyék és ízben is sok kifogást talál a fogyasztó. Tavaly úgy jött a pénz dinnyéből, mint még A Bólyi Állami Gazdaságban 116 hektáron megkezdték a komlószedést. A korábban rendkívül munkaigényes betakarítást teljesen gépesítették a gazdaságban. Képünkön: vontatókkal szállítják be a feldolgozógépekhez a komlót a területről. (MTi jota — Bajkor József) Dinnycexport Lengyelországba. A hevesi Rákóczi Tsz-ből naponta 15—16 vagon dinnyét szállítanak a bei- és külföldi megrendelőknek. (Fotó: Szántó György) soha, 11 milliót hozotf szövetkezetünknek. Az idén viszont jó, ha a fele meglesz. — Hány vagonra szerződtek? — 200-ra, úgy mint 1975- ben. A dinnyét a SZÖV- TERMÉK-nek és a HUNGA- ROFRUCT-nak értékesítjük, de sajnos, nem lesz meg a tervezett. ■ ■ ■ ■ Berényi Károly, a káli Károlyi Mihály Termelő- szövetkezet főkertésze: — Nálunk évek óta jó volt a dinnyetermés. Erre számítottunk az idén is, de nem így alakult. Ugyan időben, április derekán megkezdtük a palánták kiültetését, a növények fejlődése azonban leállt. Kevés volt az eső és sújtott a szárazság. — Milyen a termés? — A 300 hektárnak csak a felén érett be a dinnye. Ha szeptember még meleg lenne, akkor 20 százalékkal többet takaríthatnánk be. A minőséggel eddig nem volt probléma. Július közepén gazdaságunk szállította az idei első dinnyét a megye piacaira. —- Van elég munkaerő? — Nagyon kevés, ezért a gépesítés a cél. Itt Kálban három év óta a Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel folytatunk közös kísérletet. Az idén már gépekkel ültettük ,a dinnyepalántákat, később a műtrágyaszórást és a vegyszeres gyomirtást is szeretnénk gépesíteni. Ez az egyedüli lehetőség, hogy mihamarabb megoldjuk a dinnyetermelés korszerűsítését, amely így gazdaságos lesz. ■ b ■ a Honti Imre. a SZÖVTER- MÉK osztályvezetője: — Az aszály nemcsak a dinnyetermelésben, hanem a felvásárlásban is megmutatkozott. 970 vagon görög- és 80 vagon sárgadinnyére kötöttünk szerződést az idén a közös gazdaságokkal. Eddig 320-szal vásároltunk, tavaly ilyenkor viszont már ennek a háromszorosát. Azt tartják, hogy a meleg érleli a dinnyét, növeli annak cukortartalmát. Nos, az idei száraz, nyári meleg ezen nem javított, sőt ronto't. — Sok a minőségi kifogás? — Rengeteg akad. Aprók az idei dinnyék, a héjuk vékony és gyenge, ezért köny- nven puhulnak és törnek. Mind a görög-, mind a sárgadinnye nehezebben bírja a szállítást, mint a tavalyi. Főleg a vasúti pakolásoknál vannak nagyobb töréskárok. — A megye ellátásán kívül hová szállítanak diny- nyét? — Szerződés alapján ellátjuk Budapestet, ezenkívül Békés. Komárom, Győr-Sop- ron, Zala és Nógrád megyékbe is viszünk hevesi dinnyét. Sok a reklamáció, mert nagy a romlásveszély. Bár a szállításhoz van elegendő kocsi, a MÁV mégsem törékeny áruként szál- 1976. augusztus 26„ csütörtök lítja a dinnyék hanem úgy mint a betont; vagy a vasat. Jó lenne, ha ezen mihamarabb változtatnának, mert csökkenne a törésveszély. Naponta telexen sokféle reklamációt kapunk. Legutóbb például Kaposvárról, Komáromból és Szombathelyről jelentették, hogy kifogásuk van a dinnye minőségével. Sok a törött áru, ami reális és el kell fogadnunk. — *Jövedelmez-e a dinnye a vállalatnak? — Az idén kevésbé, mert úgy néz ki, hogy csak a fel- vásárlási költségeket fedezi, nyereségre nemigen számíthatunk. — Volt-e árprobléma? — Későn kezdődött az idei dinnyeszezon, ami a kezdeti árakon is megmutatkozott. 20—22 forintért vásároltuk a dinnyét és ennyiért került piacra is. Nem beszélve arról, hogy a szomszédos Borsod, Szolnok és Nógrád megyékből is jöttek vásárolni a gazdaságokhoz, aki többet ígért, annak adtak dinnyét, így egészségtelen versengés indult meg a gyümölcs beszerzésére. Ez csak akkor változott meg, amikor már többet szedtek. A kezdeti 22 forintos, igen borsos ár azóta mérséklődött. Jelenleg 4,50-ért vásároljuk a sárgadinnyét és 7 forint a fogyasztói ára. A görögöt pedig 3,50-ért vesz- szük át az üzemektől és 5 forintért áruljuk a piacokon. a a a a Szabó István, a HUNGA- ROFRUCT káli megbízottja: — Augusztus 4-én indult az első görögdinnye-szállítmány a káli vasútállomásról a Német Demokratikus Köztársaságba, összesen 800 vagon dinnyét szeretnénk exportálni Heves megyéből, de úgy tűnik, nem lesz eny- nyi, mert kevesebbet szállítanak partnereink, a káli, az erdőtelki és a hevesi termelőszövetkezetek. — Milyen országokba exportálnak dinnyét? — A szocialista országok közül az NDK-n kívül Csehszlovákiába és Lengyelországba is. A tőkés államokból Finnország, Svédország és Dánia a legnagyobb megrendelő. Ezeknek kartondobozokba 1,5—3 kilós görögdinnyéket csomagolunk, mert az ottani fogyasztói ízlésnek megfelelően, ritkán vásárolnak ennél nagyobb súlyúa- kat. Ezzel szemben a többi ország az 5 kilós, sőt ennél nagyobb görögdinnyéket is átveszi. — Meddig tart a szállítás? — Az időjárástól függően szeptember végéig, a szezon zárásáig. Mentusz Károly
