Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-23 / 198. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! /Vejuiwuj AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 198. szám AEA:80 FILLER 1976. augusztus 23., hétfő „Augusztus 20. sokkal több a hagyománynál: élő és éltető valóság” TISZT AVATÁS A PARLAMENT ELŐTT - ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉSEK ORSZÁGSZERTE - POLITIKAI NAGY- GYŰLÉS EGERBEN - ÚJ LÉTESÍTMÉNYEK ÁTADÁSA - MUNKÁS-PARASZT ÉS IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓK - SPORT- ÉS KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK A Magyar Népköztársaság Alkotmányának 27. évfordulóját ünnepeltük augusztus 20-án Országszerte mindenütt szinpompás, vidám ünnepség zajlott a történelmi alapokmány születését méltató nagyszabású rendezvények mellett. Ekkor került sor a fővárosban a hagyományos tisztavatásra, ahol Czinegc Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet. Egyebek között hangsúlyozta: „a szocializmus építése és védelme egy és oszthatatlan. Hazánk korszerű hadsereggel rendelkezik, amely képes a haza védelmére.” Budapesten színpompás légi- cs víziparádc is szórakoztatta a dolgozókat, este pedig nagyszerű tűzijátékban gyönyörködhettek az emberek. Ajkán. Veszprém megye központi ünnepségén Övári Miklós, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet, hangsúlyozva, hogy „a mi hazafiságunk tevékeny részvételt jelent a nemed jövőjének formálásában, vagyis a szocializmus építéséAUGUSZTUSI „MAJÁLIS" EGERBEN Az ünnep reggelén zenés ébresztő köszöntötte a megyeszékhely dolgozóit. A helyőrségi fúvószenekar indulói a délelőtti ünnepségre invitálták az egrieket, akik mellett az egri járás községeinek küldöttei is vonultak a kellemes napsütésben a Szépasszony-völgy felé, a nagygyűlés színhelyére. Valódi, a majálisokra emlékeztető volt a hangulat; a dolgozók ezreit lacikonyhás, üdítő italos sátrak fogadták, no meg a Szépasszony-völgy egyéb, s nem megvetendő szolgáltatásai. Az érkezőket ugyancsak zene köszöntötte, ahogy elhelyezkedtek a dísztribün előtt. Az elnökségben ott láttuk Barta Alajost, a Heves megyei pártbizottság titkárát, Fekete Győr Endrét, a megyei tanács elnökét, Kovács Jánost, az egri városi és Sólyom Ernőt, az egri járási pártbizottság titkárát, dr. Lupták Zoltánt, az egri járási hivatal elnökhelyettesét és Veres Istvánt, a Hazafias Népfront egri városi titkárát, akiket dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke köszöntött, majd Fekete Győr Endre mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy hazánkban 31 éve új korszak kezdődött, amelyben népünk lehetőséget kapott a szabadságra és szabad utat a társadalmi haladáshoz. Az újjászülető ország népe új napokat avatott ünneppé, s a régi ünnepeknek új tartalmat adott. Augusztus 20-a ma a dolgozó magyar nép ünnepe. Megőriztük és beépítettük szocialista életünkbe azokat a hagyományokat, amelyek éltető forrásai jelenünknek és jövőnknek is. Első nagy királyunk örökéből megtanultuk, hogy csak az a nemzet maradhat fenn, amely képes túllépni a történelmileg időszerűtlenné vált életformáit, amely képes békében élni szomszédaival és szorgos, közös munkával olyan erős országot épít magának, amely egyaránt helytáll a haladás belső és külső ellenségeivel szemben. Az új kenyér igazi ünnepévé is a mi szabad nemzedékeink tették azt a napot. Valóban azokat köszöntjük augusztus 20-án, akik a legtöbbet teszik azért, hogy mindenkinek elegendő kenyér jusson. Ha valaha, hát ezen a napon az új kenyérre gondolva, mindenki megértheti, mit köszönhet hazánk, nemzetünk a munkás—paraszt szövetségnek, miért hangsúlyozzuk erről a szövetségről, hogy egyszerre szilárd és megdönthetetlen alapja szocialista államrendünknek, s feltétele jólétünk további növekedésének. — Augusztus 20-a sokkal több a hagyománynál — mondotta a nagygyűlés szónoka — élő és éltető valóság. A Magyar Népköztársaság joggal lehet büszke arra, hogy első ízben ő adott írott alkotmányt e haza népének. Ä továbbiakban Fekete Győr Endre hangsúlyozta, hogy a dolgozó magyar nép képviselői által hozott 1949. évi XX. törvény megfogalmazta mindazokat a vívmányokat, amelyek ezer év álmait váltották valóra. Az alkotmány meghatározta az új társadalom államszervezetének felépítését, alapvető intézményeit, meghatározta az állapolgárok jogait és kötelességeit. Alaptörvényünk egyszerre teszi joggá és kötelességgé a munkát. Az egész közösség szempontjából fontos ez, hiszen jogaink értelmüket vesztik akkor, ha kötelességeinket nem teljesítjük. Népünk közel három évtizedes mozgalmas munkája óriási fejlődést eredményezett a társadalmi, a gazdasági és a kulturális életben. A fejlődés erdeményeként bekövetkezett változások egyben szükségessé tették az alkotmány szövegének módosítását. Ezt a feladatot végezte el az országgyűlés 1972. április 19-én, amikor elfogadta és törvényerőre emelte a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegét a szükséges módosításokkal. A módosított alkotmány — mondotta a nagygyűlés szónoka — kifejezi azokat a változásokat, amelyek a társadalom osztályszerkezeiében végbementek. Társadalmi és tömegszervezeteink széles körű tevékenysége is alkotmányos rangra emelkedett. Pártunk helyes politikája mindig a szocializmus ügye mellé tudta állítani a párton kívüli dolgozók milliós tömegeit is. A szövetségi politikával kapcsolatban Fekete Győr Endre hangsúlyozta, hogy a munkásosztály a társadalomban betöltött vezető szerepét nem valamiféle „uralkodásnak”, haben.” A mátészalkai ünnepségen Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára beszédében kiemelte, hogy „a jogok és kötelességek egysége valóság lett, az alkotmányban rögzített elvek mindennapjaink alaptörvényévé váltak”. Zalaegerszegen Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a HNF főtitkára, arról beszélt, hogy történelmünk egész folyamatát ál- meg átszövik a létünkért és fennmaradásunkért folytatott harcok. E harcok sikerének nélkülözhetetlen feltétele volt és feltétele ma is a nemzeti egység megteremtése és fenntartása. Balassagyarmaton dr. Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, Békéscsabán pedig dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott beszédet. Megyénkben is számos rendezvény köszöntötte az alkotmány és az új kenyér ünnepét. Tudósításainkban ezekről számolunk be olvasóinknak. Az Egri Csillagok Tsz dolgozói átadják az új kenyeret a megyei tanács elnökének nem a dolgozó nép szolgálatának tekinti. Hatalmát a szövetséges parasztsággal gyakorolja, politikájában a népi, nemzeti egység platformján, a szocializmus építését szorgalmazza. A későbbiekben a megyei tanács elnöke azokról az eredményekről beszélt, amelyet dolgozó népünk a IV. ötéves terv teljesítése során elért. Erősödött a szocialista tervgazdálkodás, közelebb jutottunk ahhoz a célhoz, hogy a gazdaságilag fejlett országok sorába emelkedjünk. A termelés és a nemzeti jövedelem a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben emelkedett, s ami nagyon fontos: a termelés növekedése lényegében a munka termelékenységének fejlődéséből fakadt. Ezután Fekete Győr Endre az új ötéves tervvel kapcsolatos feladatokról beszél. Elmondotta, hogy továbbra is eddigi politikánk szellemében arra törekszünk, hogy munkával, termeléssel megalapozott jelétet, emelkedő életszínvonalat biztosítsunk. Re ídkivül fontos, hogy mindannyian jól dolgozzunk posztjainkon, hogy magunkat az ország gazdáinak érezzük, hogy éljünk a szocialista iemokrá- cia lehetőségeivel, a beleszólás és az ellenőrzés jogával. Alkotmányunk nemcsak tisztességes munkát igényel tőlünk, hanem a közösség ügyeivel való teljes azonosulást is. A nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a békéért, a biztonságért, az államok együttműködéséért és a társadalmi haladásért vívott harc legfontosabb céljait fogalmazták meg a közelmúltban tartott berlini ülésen az európai kommunista és munkáspártok vezetői. Az értekezlet ismét tanúsította: a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom a világ lelkiismerete, amely a haladó és a békeszerető erőket nemcsak akarja, hanem tudja is ösztönözni a cselekvésre. Hazánkban a hivatalos politika és egyben a tömegeket mozgósító erő a szocializmus és a (Folytatás a 3. oldalon) Kölcsönös bizalommal A burzsoá sajtót olvasva úgy tűnhet: az SZKP egyedül azzal törődik, hogy a többi kommunista pártot maga alá rendelje és a szocializmus szovjet „modelljének” követésére kenyszeríise. A dolog egyáltalán nem új. Annak idején már leleplezte azokat a valótlanságokat, amelyek szerint ,.az oroszok egyetlen kívánsága, hogy őket utánozzák”. A le.iimz» mus elmélete abból indul ki, hogy minden országnak megvannak a maga tői ténelmi, nemzeti és más sajátosságai, minden kommunista és munkáspárt a maga sajátos helyzetének megfelelően gazdagította a forradalmi harc elméletét és gya-- korlaiát. Lenin fogalmazta meg: „Minden nemzet eljut a szocializmushoz, ez elkerülhetetlen, de nem teljesen egyformán fognak eljutni, mindegyik sajátos vonást kölcsönöz majd a demokrácia ilyen, vagy olyan formájának, a proletárdiktatúra ilyen, vagy olyan válfajának, a társadalmi élet különböző területein végrehajtott szocialista átalakítás ütemének”. Az SZKP hű ehhez az örökséghez, soha senkire sem kényszerítette saját „szocializmus-modelljét”. Természetesen minden testvérpárt kölcsönözhet a bolsevizmus tapasztalatainak tárházából, amit megfelelőnek tart a maga számára, ami megfelel körülményeinek. Az az út, melyen a többi ország kommunistái haladnak, szerintünk, r.em ismétli és nem is ismételheti meg azt az utat, melyen az SZKP járt, már csak azért sem. mert a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, és e győzelem tör- ' ténelmi következményei új erőviszonyokat teremtettek a nemzetközi osztályharcban. A kommunista mozgalom hatalmas mennyiségű tapasztalatot gyűjtött a szocializmus építésében és a munkásosztály érdekeiért folytatott harcban az egyes tőkés országok Különböző feltételei között Következésképpen: minden ország forradalmi tapasztalatának és forradalmi elméletének összessége jelenti a marxizmus—leninizmus elméletét. Az SZKP mindig nagy figyelemmel fordult a testvér-ártok alkotó munkája felé. abból kiindulva, hogy minden telelnek a helyességét csak a gyakorlat bizonyíthatja. Ez, a szemlélet jellemezte a kommunista és munkáspártok 1939. évi moszkvai tanácskozásának légkörét és pártjaink idei berlini konferenciáját is. A tárgyalások demokratikus és elvtársi légköre, a különböző pártok tapasztalatának széles körű összevetése lehetővé tették a résztvevőknek, hogy közösen értékeljenek egy sor aktuális problémát, olyanokat, melyek ma hatalmas jelentőségűek Európa és az egész világ népei számára. A berlini konferencia eredménye szemléletesen cáfolta azt az antikommunisták által költött legendát, mely szerint van egy párt, van néhány párt, amely a többi pártra kényszeríti saját nézeteit. A konferencia valamennyi résztvevője kijelentette, hogy az előkészületek a lehető legdemokratikusabb formában zajlottak le, ami biztosította7 minden párt képviselőjének, hogy a legrészletesebb és legnyíltabb módon kifejezze saját nézeteit, előterjessze állásfoglalását. A konferenciának nyilvánosságot biztosítottak, a világ 500 újságírója kísérte figyelemmel munkáját. Még soha nem láhattunk Európában olyan politikai és társadalmi erőt, amely ilyen gyümölcsöző és sikeresen végződő találkozót tudott volna szervezni, mint a kommunista pártok. A reakciós és konzervatív erők tudják, hogy mekkora erőt képvisel Európában a dolgozók kölcsönös szolidaritása. A záródokumentumban, hangsúlyozzák a nyugati konimentá- torok, nem szerepel a „proletár internacionalizmus” kifejezés. Ugyanakkor, mint Erwin Scharf, Ausztria Kommunista Pártja KB titkára a Volksstimme-ben írta: „Éppen maga a konferencia volt e proletár internacionalizmus legszebb, legmeggyőzőbb sikerei’. A testvérpartok képviselői berlini felszólalásaikban teljes megalapozottsággal mutattak rá, hogy szovjetellenes és antikommunista kampány legfontosabb célja az, hogy éket verjen a szocialista országok és a tőkés világ munkásosztálya közé. A kommunisták határozottan szembeszállnak ezek- .kel a kísérletekkel. A konferencia elsőrendű célul tűzte ki az anlikommunizmus elszigetelését és legyőzését. Vitalij Korionov ' „ 0y- (APN — KS) Elutazlak Eger csuvas vendégel Az alkotmány ünnepén befejeződött az Eger szovjetunióbeli testvérvárosából. Csebokszáriból érkezett delegáció Heves megyei, illetve budapesti programja. Konstantin Filipovics Jefremov, a csebokszári városi pártbizott. ság első titkára. Eger város díszpolgára. Robert Anatol- jevics Iljanov, a csebokszári városi tanács elnöke, valamint Vlagyimir Alekszejevics Voronyin, a csebokszári Vil_ lamosberendezések Gyárának élenjáró munkása — miután Eger vezetőivel a városi tanácsnál tartott megbeszélésen összegezték a kapcsolatok bővítésének lehetőségeit és a mostani látogatás tapasztala tait — augusztus 20-án együtt ünnepelt szőkébb hazánk lakosságával. A délelőtt folyamán látogatást tettek Szilvásváradon, ahol megtekintették a nemrég felavatott lovaspályán zajló bemutatókat. A csuvas vendégek a nap hátralevő részét Budapesten töltötték, ahol egyebek között. megtekintették a főváros főbb nevezetességeit, majd az esti tűzijáték pompájában gyönyörködtek. K. F. Jefré- mov és kísérete másnap, 21- én délelőtt utazott el a Feri. hegyi repülőtérről. A vendégeket Kovács János_ az egri városi pártbizottság titkára, valamint dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke kísérte a repülőgépig. Az ünnepi nagygyűlés résztvevői
