Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-03 / 182. szám

Kevesebb papírt! P ostát bontott a terület vezető pártfunkcioná­riusa, amikor beléptem hoz­zá, s láttam, elkomoruló arccal válogat a súlyra is tekintélyes borítékok halma­zában. Ez a MESZŰV-től jött, emez a MTESZ-től, a sokpecsétes a tanácstól, az­tán az egyetem rektori hi­vatalától, néhány pedig or­szágos. főhatóságtól. Hogy mit tartalmaznak? Mint ren­desen : tájékoztatókat, össze­foglalókat, jelentéseket, ter­vezeteket. Számoszlopokkal, kimutatásokkal, vitajegyző­könyvekkel. S ki győzné fel­sorolni, mennyi érkezik egy­két hét alatt! Hát még elol­vasni, érdemben tanulmá­nyozni őket, véleményt for­málni róluk, megjegyezni, esetleg megvitatni, ami szükséges. Áradatként höm­pölyög felfelé is, lefelé 'is iratfolyam, s egy valamire való tájékoztató anyag nem is adja 20—30 oldalnál alább. ' Tudom magam is. Nevem véletlenül felkerült é§ rajta is maradt egy megyei taná­csi elosztólistán, s azóta is kapom a vaskos csomago­kat. A legutóbbiban negy­venkét oldal volt csupán a napirendi előterjesztések anyaga, s még mellékelve hozzá egy 14 oldalas jelen­tés, a megyei földhivatal munkájáról, annak nyilván­tartási tapasztalatairól. S ez még csak nem is a rekord, mert a legnagyobbak a fél- ezáz oldalt is meghaladják. ! Néhány hónapja egy egé- [ szén kis őrségi faluban jár­tam, a tanácselnökkel volt I dolgom, aki beszélgetés köz- ' I ben egyre sűrűbben pillant- ' gatott órájára. Aztán kifa­kadt. Most éppen egy tűz­rendészet! bizottsági ülésre várták, ahol ott lesz a tsz- elnök, az iskolaigazgató és még jó néhány vezető. Az­tán egy állategészségügyi ér­tekezlet lesz, ahol nagyjá­ból ugyanazok lesznek je­len. Az előterjesztések pedig ott lapulnak degeszre tö­mött aktatáskájában, de őszintén megmondja: még belepillantani se volt ideje. Jó, ha elolvassa azokat, ame­lyeket alá kell írnia és fel­felé küldenie. Azon a héten egyébként a kilencedik bi­zottsági ülés lesz, amelyen részt vesz. 1 Hát így állunk valahogy a közigazgatásban, s így a vállalati gazdálkodás terü­letén, így szinte mindenütt, ahol őrölnek a hivatalok malmai, és végtermékük, a papír folyamban áramlik felfelé és lefelé. Időnként vannak nagyobb csapolások, mint például a tanácstör­vény megszületése, és a köz- igazgatási munka átszerve­zése után. Elzárjak jó né­hány eret, de aztán eltelik néhány hónap, néhány év, és ismét szinte ott vagyunk a papíráradattal, ahol az­előtt. Tv-ben látjuk és rá­dióban is hallgatjuk, hqgy olykor legegyszerűbbnek lát­szó ügyekben, mint például néhány száz forintos szociá­lis segély kiutalásában, mi­lyen bonyolult előírások vannak, s kérdőívek szám­talan rovatát kell kitöltenie az amúgy is nehezen eliga­zodó idős embernek, amíg érdemi intézkedésre sor ke­rülhet. Mindezeket a bürokrácia megátalkodott konoksága és vasfejűsége teremtené? Ré­gen tudjuk, hogy igen is meg nem is. Van konokság is és vasfejűség — ponto­sabban szólva egy rossz hi­vatali magatartásra han- goltság, többnyire az egyén­től függően — ez sem le­becsülendő dolog. Ám való­ban vannak más, komoly, objektív okok, amelyek szí­vós felderítése, kiküszöbölé­se, megváltoztatása sokkal- sokkal nehezebb, mint a kö- rülményeskedő tisztviselőt gyorsaságra, egyszerűségre és jó belátásra bírni. Egész adatszolgáltatási és nyilván­tartási rendszerünk korsze­rűsítésre szorul, mind tech­nikai értelemben, mind pe­dig a követelményrendszer tekintetében. A velük össze­függő jogszabályok, előírá­sok is egyszerűsítést, kíván­nak, s aki tudja, hogy itt mi mindenről van szó, azt is érti: ez egyáltalán nem csekély dolog! S csak ezek­kel összefüggésben lehet és kell nagyon kitartó munká­val változtatni az igazgatá­si-hivatali munka szemléle­tén. Méltatlan és igazságtalan dolog tehát lebürokratázni olyan derék közhivatali vagy gazdasági adminisztrációban dolgozó embert, akit érvé­nyes utasítások és előírások köteleznek ilyen és ilyen adatszolgáltatásra. A bürok­rata ott kezdődik, ahol az ember érzéketlenné lesz mindenféle emberi viszony­lattal szemben, s ha lehet, még körülményeskedő mó­don csavar is egyet az ügy­meneten : mert irtózik az egyszerűtől. Ami pedig az adatszolgál­tatás csökkentését illeti, ar­ra ugyan bő lehetőség nyí­lik számos helyen, viszont a modern gazdasági és igazga­tási apparátusok is termé­szetszerűen egyre több és pontosabb adatot követelnek, hogy megalapozott döntést hozhassanak. Technikai ér­telemben ezt csak a számí­tógéprendszerek, központi elektronikus adattárolók, adatbankok oldják meg kí­vánatos módon, ügyviteli ér­telemben, pedig az ilyen el­járásoknak megfelelő egy­szerűsített, gyors ügyintézé­sek. Mindenki tudja, hogy ez jórészt anyagi kérdés, és a fejlesztés máris sokéves késésben van a követelmé­nyektől. Ha viszont azokra a lehe­tőségekre és tartalékokra gondolunk, amelyek minde­nütt, a saját területünkön mutatkoznak, akkor feltétel nélkül állíthatjuk: kevesebb papírral is lehet! Rövideb­ben és egyszerűbben, lé- nyegretörőbben is lehet. Az együttműködés, a kölcsönös tájékoztatás, a testületi mun­ka pedig egyáltalán nem azt jelenti, hogy mindenkinek, mindenről, azonos részletes­séggel kell informálódnia. A jogi nehézségeket sem kell feltétlenül tetézni házon be­lüli felesleges papírgyártás­sal és körülményes eljárá­sokkal. M ost, az adminisztratív létszámzárlat minden nehézségével és problémá­jával nagyon is felszínre hozta és éles megvilágítás­ba helyezte az igazgatás, az adminisztráció, a nyilván­tartás, és adatszolgáltatás eljárásbeli és technikai-tech­nológiai gyengéit. Oktalan­ság lenne, ha nem vonnánk le mindenütt a szükséges tanulságokat, ha nem is­mernénk fel, hogy merő fe­csegés magas termelékeKy- ségű munkáról bészélni ott: ahol meddő, . időfecsérelő, lassú és körülményes az az adminisztrációs-igazgatási szektor, amely egymással összeköti, informálja, utasít­ja és szabályozza a terme­lői olyamatokat, vagy az ál­lampolgárt, mint. egyént is ekként szolgálja. R. L. Megyénk társadalmában fontos helyük van a jogászoknak INTERJÚ DR. PA PAY GYULÁVAL, A MAGYAR JOGÁSZ SZÖVETSÉG MEGYE! SZERVEZETÉNEK ELNÖKÉVEL A múlt év végén tudósí­tottuk olvasóinkat, hogy a Magyar Jogász Szövetség Hevés megyei Szervezete újjáválasztotta vezetőségét, azóta . is többször adtunk hírt a szervezet rendezvé­nyeiről. A különböző mun­katerületeken dolgozó jogá­szokat tömörítő szövetség aktív szerepet tölt be a XI. pártkongresszus határozatai­ból a jogászságra háruló feladatok . végrehajtásában. Munkatársunk felkereste dr. Pápay Gyulát, a Heves me­gyei Tanács vb-titkárát, a Magyar Jogász Szövetség He­ves megyei Szervezetének elnökét és tájékoztatást kért, hogy miben látják leg­fontosabb, legidőszerűbb fel­adataikat, miben áll a szö­vetség tevékenysége. — Alapvető célkitűzésünk, hogy a megye jogászsága szövetségünk keretei között és a lehetőségek kihasználá­sával még eredményesebben munkálkodjék az államélet, a szocialista demokrácia, a szocialista törvényesség to­vábbfejlesztésében. A szö­vetség. keretei között meg­valósulhatnak a jogászság társadalmi összefogásának nélkülözhetetlen feltételei; ideológiai és szakmai képzé­sük elősegítése, a jogászi munka politikai, erkölcsi el­ismertetése. Fontos felada­tunknak tartjuk azt is, hogy előmozdítsuk tagságunk kö­zösségi életének sokrétű ki­bontakozását, tudományos és kulturális öntevékenységét. — A témákat, szakágakat tekintve a legkülönbözőbb érdeklődési területeket kell figyelembe venni. — Szövetségünk megyei szervezete a különböző jogi munkaterületeken dolgozók szakmai érdeklődési köré­nek megfelelően különböző ! Szakosztályokat alákítótt és ezek képezik a belső tevé­kenység alapjait. Van bün­tetőjogi, polgári jogi, állam­igazgatás-jogi, szövetkezeti jogi és vállalati szakosztály. Ezáltal olyan közösségeket igyekszünk létrehozni, ame­lyek alkalmasak az alkotó eszmecserékre, vitákra, a különböző jogágak speciális problémáinak megvitatására. — A szövetség funkciójá­ból is adódik, hogy nem va­lamilyen „befelé forduló" szervezetről van szó ... — Ösztönözzük és támo­gatjuk a megye jogászainak társadalmi, közéleti, tevé­kenységét. Ma mér igen so­kan részt vésznek a taná­csok jogi és igazgatási bi­zottságainak munkájában, a Hazafias Népfrontbizottságok tagjai és aktívái, a béke­mozgalom tevékeny résztve­vői. A városokban segítenek a tanácsi szakigazgatási szer­vezeteknek a jogalkalmazási tevékenységben. Vannak, akik elismerésre méltóan évek óta üzemekben és ter­melőszövetkezetekben jogi tanácsadást végeznek és szö­vetségünk számos tagja fi­gyelemreméltó jogpropa­ganda-tevékenységet is foly­tat. Éppen a közelmúltban együttműködési megállapo­dást kötöttünk a TIT Heves megyei Szervezetével a jog­ismereti előadások megtar­tásának összehangolására. Ezzel is segítséget akarunk adni a lakosságnak a jog­szabályok megismerésére és az azokban való eligazodá­sára. Nagy szükség van er­re, mert az elmúlt hat év­ben miniszteri rendelet szin­tig 2061 jogszabály, 1231 módosítás és 811 hatályon kívül helyezés jelent meg — a tanácsok helyi szabályain kívül! A hatályos jogszabá­lyok száma meghaladja a 3000-ret. Az állampolgárok­nak adott ügyekben a leg­újabb jogszabályokra van szükségük, de ezt megtalál­ni, alkalmazni a joghoz ér­tő szakember közreműködé­sét igényli. Szövetségünk tagjai szívesen vállalkoznak arra is, hogy a továbbfej­lesztendő szakszervezeti üze­mi jogsegélyszolgálatban közreműködjenek. — A kérdés nem is olyan rendhagyó: sok szervezet, jelentőségének megfelelően sajátjának „vallja” az év egyik napját. A jogászok­nak miért nincs a szakmát reprezentáló hasonló nap­juk? — Tagságunk körében a választás óta többen felve­tették a más megyékben is szokásos jogásznap megren­dezésének szükségességét. A javaslatnak is eleget téve ez év őszén megrendezzük a megye jogászai számára az úgynevezett jogásznapot, melyen központi és főleg he- \ lyi előadók foglalkoznak a tagságot érdeklő kérdések­kel. Arra törekszünk, hogy a szocialista jogászi szellemi élet fenntartásában és fel­lendítésében közreműköd­jünk, fórum legyen szövet­ségünk azok számára, akik a gyakorlati munka mellett elméleti tevékenységet is szeretnének folytatni. Me­gyénkben igen sok jól fel­készült, politikailag és szak­mailag helytálló jogász dol­gozik és munkájuk ilyen irányú segítése jelenti a he­lyes értelemben vett jogá­szi testületi szellem kiala­kítását. A megyei szervezet munkájához a szövetség or­szágos vezetősége a szüksé­ges támogatást megadja. Megyénk jogászai az orszá­gos választmányban is kép­viseltetik magukat. — Mindent összefoglalva: a kezdet valóban biztató. Az elmúlt évben megválasztott megyei vezetőség arra törek­szik, hogy munkájában a jövőben is, még határozot­tabban kifejezésre juttassa a párt vezető szerepét, politi­káját és iránymutatását és ehhez, valamint egész mun­kánkhoz az illetékes párt­szervek részéről a szükséges segítséget meg is kapjuk. Mindezzel együtt tehát úgy értékelhetjük a Magyar Jo­gász Szövetség Heves me­gyei Szervezetének tevékeny­ségét, a vezetőségválasztás óta végzett munkáját, hogy az fejlődő irányú, szervezeti és tartalmi elemeiben erő­södik. Bízunk benne, hogy ez a megye jogászságának, ezen keresztül megyénk egész társadalmának hasz­nára válik. — Köszönjük az interjút. Kátai Gábor Körkép a beruházásokról Korábbi befejezést akarnak a derecskéi gyárépítők Az új gyár értékes része az olasz gyártmányú gépsor (Szántó György felv.) f Valamivel több mint két esztendeje annak, hogy Mát- raderecskén hozzákezdtek a tégla- és cserépgyár „re­konstrukciójához”, ennek so- ; rán pedig a modern vázke- j rámiaüzem létesítéséhez. A • 140,1 millió forintos beruhá- ' zás sokat ígér: két és félsze­resénél is nagyobbra nő í majd a termelési érték, az új gyár — hagyományos, kis méretű egységben szá- ' molva, — évi 90 millió téglát ! ad az építőiparnak. ' Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Válla- I lat jelenlegi — és eddigi — ; legnagyobb fejlesztéséről, | húsznál több cég megyénk- : ben is. igen jelentősnek ne- ! vezhető vállalkozásáról a napokban tájékozódtunk a helyszínen. j Nos, a kibontakozó kép is­mét sokkal többet mutat már, mint korábbi látogatá­sunk alkalmával. A még 'ta­valy befejeződött bányagé­pesítés mellett további mun­kákról beszélhetett múlt időben Panyik Sándor gyár­vezető: j — A Heves megyei Taná­csi Építőipari Vállalat által készített agyagtárolóból úgy­szólván csak a csehszlovák gépek hiányzanak, s a 6300 négyzetméteres üzemcsar­noknak a padozatát is kiala­kították időközben. Ez utób­bi épületben most a szárító kivitelezésén dolgoznak, s ha-ezzel is végeznek: az ösz- szes belső építési munka be­fejeződik. Kissé távolabb ké­szül a két, egyenként 500 köbméteres olajtároló és a hozzájuk csatlakozó ellátó rendszer is, azonban itt a 'legkevésbé vagyunk elége­dettek az előrehaladással. A Budapesti Vegyipari Gép­gyár késedelmesen szállítot­ta a béléstesteket, s ez hatá­rozottan nyomot hagyott az ' igyekeztem érződik ma is. A nagy csarnokba április közepétől érkeztek az olasz „nyersgyártó” és szárító be­rendezések tartozékai, sőt az előbbieknek lényegében már a szerelésével is végeztek. Tulajdonképpen ez az auto­matizált gépsor a „lelke” az új gyárnak, hiszen a segítsé­gével lehet majd előállítani a már említett vázkerámiát, ezt az 5Ö—60 százalékban üreges, kitűnő építőelemet. A szerelések második szakasza szeptemberben kezdődik, s ezzel egyidejűleg beszabá­lyozzák a gyártósort is. A Hötechnika Építő és Szerelő Vállalat eredeti szerződése szerint december 20-ra ígérte a 130 méteres alagútkemence építésének befejezését, de egy szocialista együttműködési megállapo­dás folyamatban levő meg­kötése alapján szó lehet a jóval korábbi, október végi befejezésről is. A közeljövő­ben várható az osztrákok, illetve a magyar TÜKI tüze­lőberendezéseinek érkezése, s még az év vége előtt meg­jönnek az agyagtároló csar­nokba szükséges csehszlovák gépek. — A BVG már jelzett na­gyobb késedelmétől eltekint­ve, általában nincs számot­tevő lemaradás a beruházás megvalósításában — mondta derűsen a gyárvezető — többnyire megfelelőnek tart­juk az ütemet. Sokat segített az eddigiekben, hogy válla­lati központunk, gyárunk és a tanácsi építők is kommu­nista műszakokat szerveztek, s szocialista brigádjaink a kivitelezéssel összefüggő va­lamennyi vállalásukat határ­időre, pontosan teljesítették. Június 28-tól, négy turnus­ban — már hagyományosan — gyöngyösi szakmunkásta­nulók építőtábora ad további segítséget a beruházási fel­adatok végzéséhez is, s rö­videsen egy kisebb csoport építő katona érkezik üze­münkbe, hasonló szándék­kal. Remélhetően lényegesen meggyorsul a „Hőtechnika” munkája is, törekvésünk va­lamennyi közreműködő aka­ratával párosul, s így jelen­tősen korábban befejezhet­jük közös vállalkozásunkat: december végéig 137 millió forintos programot megva­lósíthatunk a 140,1-esből. Úgyhogy, bár csak a követ­kező év szeptemberének utoljára terveztük a teljes üzembe helyezést, valójában legkésőbb 1977 első felében sor kerülhet erre. — S az új gyárhoz lesz megfelelő szakgárda is? — Természetesen elkezd­tük már a szükséges képzést, továbbképzést is. Néhány szakemberünk Olaszország­ban, a helyszínen ismerke­dett új gépeinkkel, mások számára pedig a szerelés után — rövidesen — kerí­tünk erre módot. Befejezés­hez közeledik az elektromos­tanfolyam s a közeljövőben szeretnénk megkezdeni a ta­nítást házi „iskolánkban” azok részvételével, akiknek későbbi munkája majd az új olajtüzeléshez kötődik. Feltétlenül kell ez, mivel gyárunk a vállalat legkor­szerűbb üzeme lesz, s orszá­gosan is biztosan ahhoz az öt legnagyobbhoz tartozik, amelyektől a legtöbbet vár­ják. Kellő felkészültség nél­kül, tudjuk, a legtökélete­sebb felszerelés mellett is csalódást okozhatnánk. Ilyent pedig nem akarunk! Amire bizonyság, hogy a mátraderecskei gyár a beru­házással egyidejűleg a napi termelésben is minduntalan helytáll. Megnövelt tervét is számottevően túlteljesitette az első félévben! Gyónj Gyula Folyamatos szállítások Van vetőmag a másod­vetésekhez Csaknem három hete már, hogy folyamatosan szállítják a másod vetésekhez szükséges magvakat megyénk közös gazdaságai. A Vetőmag Vál­lalat Észak-magyarországi Központjában Horváth Ist­ván igazgatótól megtudtuk, hogy levélben megkeresték az állami gazdaságokat és szövetkezeteket. Ezek alapján felmérték az igényeket és hozzáláttak a szállításokhoz. Eddig legtöbbet — 170 má­zsát — a takarmányvesztesé­gek pótlására napraforgóból vittek, melynek nagy része már földbe is került. A vál­lalat ezenkívül 10 mázsa nu- har és 13 mázsa köles vető­magot is eladott nagyü enie- inknek. A zöldségfélék közül a legnagyobb érdeklődés az uborkavetőmag iránt van. melyből a Füzesabonyi Álla­mi Gazdaságon kívül a visz­nek!, a bodonyi, az cUilel- ki, a mezőszemerei és jó- rudi termelőszövetkeze, vá­sárolt. A másodvetésekhez szük­séges magvak szállítása au­gusztusban is folytatódik. 1976. augusztus 3« kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom