Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-19 / 196. szám

r Holt szezon a közművelődésben? Klem mondhatom, hogy valamikor hajdanán, mert * ' még nem is olyan régen, néhány évvel ezelőtt szá- >r ínos művelődési intézményben alig volt élet a nyári hóna- , pókban. Ajtóik ugyan nyitva álltak, de termeikben alig 1 lézengett egy-egy látogató. Legfeljebb a táncos-zenés szombat esték, vagy vasárnap délutánok vonzották cso­portosan az ifjúságot. Kivétel persze akkor is akadt, de sok olyan művelődési otthonban, klubban, könyvtárban jártam annak idején, szerte az országban, amelyik csak „takaréklángon” működött. Körülbelül az 1970-es évek elejétől számítható az ör- . Vendetes változás. Nem egyszerre, nem varázsütésre kez­dett a nyár is a többi évszakhoz hasonló jelentőséget kap­ni a közművelődésben, hanem fokozatosan. Ahogy visz- szaemlékszem, előbb talán a könyvtárak és a klubok ta­láltak magukra. Az előbbiek rájöttek, hogy a kölcsönzésen kívül a különféle foglalkozásokat is folytathatják a nyári hónapokban, mert van érdeklődés irántuk. A kluboknak könnyebb helyzetük volt és van, mert többségük ifjúsági, L s a fiatalokat mindig könnyebb megmozgatni, függetlenül : az évszaktól. Azután a művelődési házak is sorra kezd­I ték kialakítani az időszaknak megfelelő programjai- ^ kát. Végül maguk a települések — a falvak és a városok ■ egyaránt — is megértették, hogy a nyár nem holt szezon B — nem lehet az! — a művelődésben, és körülnéztek, mit ■ tudnának tenni. Kétségtelen, hogy mint sok másban, úgy H ebben is segített, ösztönzött a pár közművelődési állás- H foglalása, amelyik hangsúyozta a művelődés folyamatossá­gát, a megfelelő feltételek állandó biztosításának szüksé- ^■gességét. |H Az idei nyár, miként már a tavalyi is, igazolja, hogy ^^Ház a helyes szemlélet, amelyik az egész naptári évet köz- MKnűvelődési „szezonnak” fogja fel. Igazolja azzal, hogy a |p különböző művelődési és szórakozási jellegű rendezvényé­re ken mindig kellő számú közönség gyűlik össze; hogy az intézmények látogatóinak száma közelíti a más évszakok­ban megszokottat; hogy az amatőr együttesek, a szakkö­rök, a különféle csoportok tagjai éppoly lelkesen dolgoz­nak és „áldozzák” szabadidejüket nyáron is, mint tavasz- szal, ősszel vagy télen; és így sorolhatnám tovább. Hadd mondjak ezúttal nagyobb helyekről példákat, 1 amelyeket bárki könnyen ellenőrizhet. A Fővárosi Műve- t lődési Ház júliusban hirdetett meghallgatást az amatőr ( színjátszáshoz kedvet érzőknek, és voltak jelentkezők. A , Veszprém megyei néptáncegyüttesek tagjai a legmelegebb nyári napokban is beöltöztek munka után a tánchoz , szükséges ruhákba, hogy a tihanyi Néprajzi Múzeum ud­varán közönség elé álljanak. Kecskeméten — talán épp a hivatásosoktól kapva kedvet — amatőr tanyaszínház is alakult a megyei művelődési központban; s így már ta­vasz végétől — nyár elejétől nyár végéig — ősz elejéig — amíg az időjárás engedi — láthatnak élőben színházi be­mutatókat a környék kis települései, gazdaságai, tanyái. Bárki közbeszólhatna, hogy a jó példák mellé ugyan­úgy rosszakat is felsorakoztathatnánk. Ez igaz. Akadnak még hétszámra üresen kongó művelődési otthonok, vagy falusi könyvtárak, amelyeket egyik-másik kölcsönzési napon szinte kár kinyitnia a könyvtárosnak, továbbá települések, amelyikek alig tudnak valamit kezdeni az ál- . landóan, vagy hosszabb-rövidebb ideig ott-tartózkodó b*- emberek ezreivel művelődési szempontból. A mindenna- f pók tapasztalatai mégis optimistává tesznek, mert az ilyen példák száma fokozatosan csökken. I gaz, hogy van még jócskán tennivaló a gyakorlat- ■ ban, de a szemléleti változás — általában, országos szinten nézve — már bekövetkezett. Népművelők és irá­nyítók egyaránt értik, de legalábbis érzik, hogy lépniük cselekedniük kell, mert az ő „birodalmukban” is nagyot változott a nyár a tíz-tizenöt évvel ezelőttihez képest. És ha most ismét a ma még „csöndesebb” helyekre, az emlí- tett rossz példákra gondolok, akkor is legfeljebb csak cse­■ kély mértékben kell módosítanom cikkem címét. Legfel- F jebb így: A nyár a legtöbb helyen már nem holt szezon a közművelődésben. Ügy vélem, ebben a formában fenn­tartások nélkül érvényes. (mátyás) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVH. évfolyam, 196. szám 1976. augusztus 19., csütörtök Colombói csúcs Egyedüli ellenségünk az imperializmus Az el nem kötelezett or­szágok állam- és kormány­főinek ötödik csúcsértekezle. tén kedden felszólalt többek között Makariosz ciprusi el­nök. Hangoztatta, hogy to­vábbra is kész az ésszerű kompromisszumra a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása és el nem kö­telezett irányvonala megvé­dése érdekében. A ciprusi el­nök kemény szavakkal ítélte el a szigetország nagy részét megszálló török csapatok kegyetlenkedéseit és annak a félelmének adott hangot, hogy Törökország végcélja Ciprus kettéosztása. Makari­osz elnök végül a világköz­vélemény nagyobb figyelmét kérte Ciprus helyzete iránt, mert — mint mondotta — a ciprusi válság a nemzetközi jogrend kudarcának jelképe. Szalem Ali Rubia. a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaság elnöke felszóla­lásában Iránt „terjeszkedő és agresszív” hatalomnak ne­vezte. Hangoztatta, hogy Irán „biztonsági” politikája nem korlátozódik saját határaira, hanem kiterjed a Perzsa-öböl és az Arab-félsziget egész térségére. Irán lázas fegy­verkezést folytat és a jemeni elnök véleménye szerint a világimperializmus előretolt bázisának tekinthető. Taha Mohieddin Maaruf iraki álelnök javasolta, hogy az el nem kötelezett országok hetedik csúcsértekezletét 1982-ben tartsák Bagdadban. A hatodik' csúcsértekezlet ■ 1979-ben Havannában lesz. Az el nem kötelezett orszá­gok állam- és kormányfőinek ötödik értekezlete kedden éjszaka is ülésezett. A hajna­lig tartó ülésen tizenegy kül­döttség vezetője kapott szót. Samora Machel, a Mozam­biki Népi Köztársaság elnöke elmondotta, hogy hazája a politikai függetlenség kivívá­sa után most a külföldi gyar­mati uralom maradványai­nak felszámolásánál tart. Machel felhívta a figyelmet az Afrika déli részén ural­mon levő fajgyűlölő rezsimek létéből eredő veszélyre, mely elsősorban Mozambik és más független afrikai államok fej­lődését fenyegeti. Habib Satti tunéziai kül­ügyminiszter hangsúlyozta: az el nem kötelezettek moz­galmának ereje abban rejlik, hogy nemcsak az egyes tag­országok érdekeit szolgálják, hanem az egész emberiséget. Khieu Samphan, a demokra­tikus Kambodzsa államfője beszédében hitet tett az el nem kötelezettség elvei mel­lett. A szerda délelőtti ülésen Kadhafi líbiai elnök felszó­lította a konferenciát, hogy vonja meg az el nem köte­lezett mozgalom mérlegét a legutóbbi algíri konferencia óta. Líbia véleménye szerint ugyanis sok állam hűtlen lett a mozgalom elveihez, és Kadhafi azzal fenyegetőzött, hogy ha ezeket most nem leplezik le. a legközelebbi csúcsértekezleten Líbia fog­ja felsorolni őket név sze­rint. A líbiai vezető ezek után feltűnően mérsékelt hang­nemben beszélt a libanoni polgárháborúról, amit a li­banoniak belügyének minősí. tett és senkit sem ítélt el a továbbiakban, agresszív szán, dákokkal vádolta Iránt, Fran. ciaországot. Az előbbit azért, mert szerinte folyamatos in­váziót hajt végre az Arab­félsziget déli részén, főleg a demokratikus Jemen ellen, Franciaországot pedig a Co- more-szigetel$kel kapcsolato­san vádolta ' gyarmatosítás­sal. Kadhafi Angola ENSZ- tagsága és az amerikai vétó kapcsán a vétójog eltörlését követelte a Biztonsági Ta­nácsban. Beszédében emlé­keztetett arra, hogy országát sokan vádolják a terrorizmus támogatásával, majd kijelen­tette: „Líbia mindenütt igaz ügyeket támogat”. Amennyi­ben a zimbabwei és a Palesz­tinái nép harca terrorizmus, akkor Líbia támogatja ezt a terrorizmust. Dr. Carlos Rafael Rodriguez, kubai miniszterelnök-helyet­tes beszédében kifejtette, hogy az el nem kötelezettek legutóbbi csúcsértekezlete óta eltelt idő bizonyságot szolgál­tatott Fidel Castro Algírban kifejtett tézisének igazáról, amely szerint az imperializ­mus az el nem kötelezett ál­lamok és a nemzeti felszaba­dító mozgalmak egyedüli és igazi ellensége. „A szocia­lista országok természetes fegyvertársaink” — mondot­ta a kubai államférfi, majd kifejtette, hogy az elmúlt három év sok sikert hozott az el nem kötelezett országok számára, és ezek kivétel nél­kül az imperializmus, főként az amerikai imperializmus vereségei voltak. Hozzáfűzte, hogy az angolai fejlemények ugyanolyan tanulsággal szol­gáltak. mint Vietnam és Ku­ba sorsa: bebizonyosodott, hogy az angolai nép a Szov­jetunió támogatása nélkül nem tudott volna győzni az imperializmus ellen. A Szov­jetunió angolai fellépése az első példa arra. mire képes a forradalmi szolidaritás a rop­pant földrajzi távolság elle­nére is. Rodriguez elismerés­sel szólt az enyhülési politi­Dr. Carlos Rodriguez ku­bai minisztercinök-helyettes felszólalása a colombói érte­kezleten. f káról és kijelentette: a hel­sinki konferencia eredménye­it az el nem kötelezett orszá­gok a békeszerető erők nagy­hatású akciójának sikereként értékelhetik. Kedden este a Colombői- öbölben egy hajó fedélzetén találkozott Joszip Broz Tito jugoszláv elnök és Agostino Neto angolai elnök. Szadat egyiptomi elnök szerdán hazautazott a csúcs- értekezletről. Ütőn Kairó fe­lé egy napot Szaúd-Árábiá- ban töltött, hogy Khaled ki­rállyal tárgyaljon. Elutazása előtt Colombóban úgy nyi­latkozott. hogy lehetővé vált egy arab csúcsértekezlet ösA- szehívása a libanoni válság megvitatására. Mint ismere­tes, kedden Kuvait már hi­vatalosan javasolta a csúcs- értekezlet összehívását. Szá- úd-Arábia, Szudán, Katar, az Arab Emirátusok Állam- szövetsége és Jemen már tá­mogatja az akciót. Átadták a Heves megyei Tanács közoktatásiközművelődési és művészeti dijait A munka és az alkotás kitüntetettjei Évről évre visszatérő ese­mény, hogy augusztus 20-a előtt az Alkotmány napját megelőző ünnepi hangulat­ban adják át a Heves me­gyei Tanács közoktatási, köz- művelődési, valamint művé- . szeti díjait a munka és az \ alkotás különböző kitünteté­seit. Szerdán délelőtt Egerben a megyei úttörőházban ke­rült sor a bensőséges ün­neplésre, amelyet rövid mű­sor vezetett be. Az ünnep­ségen részt vett dr. Sipos István, a megyei pártbizott­ság tikára, Fekete Győr End­re, a megyei tanács elnöke, Kiss Sándor, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára és Molnár Lászlóné, a pedagógus-szakszervezet He' vés megyei titkára. A kitün­tetetteket Kameniczky Antal, a megyei tanács vb műve­lődésügyi osztályának veze­tője köszöntötte. A beszéd után Fekete Győr Endre átadta a díjakat, ki­tüntetéseket. A Heves megyei Tanács Közokatási díját kapták: A parádi Fáy András kör­zeti Általános Iskola neve­lőtestülete, Szabó Gábor, az r egri Gárdonyi Géza Gimná­zium és Szakközépiskola ta­nára, szakfelügyelő és Sza- lóki Lászlóné, a karácsondi napköziotthonos óvoda veze- r tője, óvodai szakfelügyelő. A Heves megyei Tanács Közművelődési díját kapták: Okos Oszkár, a Heves me­gyei Moziüzemi Vállalat mű­sorosztály vezetője, Halmai Béláné, az egri gyermek- könyvtár vezetője és Sán­dor Andrásné, a lőrinci Mag­vető Könyvtár vezetője. A Heves megyei Tanács Művészeti díját kapták: Blaskó Péter, a miskolci— egri színház színművésze, Vadász Lajosné, a hevesi Háziipari Szövetkezet ter­vezője és az Állami Déryné Színház művészeti kollektívá­ja. A Megye Művelődésügyé­ért kitüntető jelvényt kap­ták: Borhy Anna, a Magyar Filmgyártó Vállalat Propa­ganda Stúdió filmrendezője, Konkoly Miklós, a megyei tanács vb művelődési osztály főelőadója, Horváth Sándor, a gyöngyösi Vak Bottyán János Szakközépiskola taná­ra, szakfelügyelő, Csák Jó- zsefné, a megyei könyvtár nyugdíjas könyvtárosa, és Sál Lászlóné, a Megyei Mű­velődési Központ filmtáro- sa. A Megye Művelődésügyé­ért kitüntető oklevelet ado­mányozta a tanács az egri Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskolának. A közművelődés terén ki­fejtett kiváló munkájuk el­ismeréséért a kulturális mi­niszter. A Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesítette: Dr. Turcsányi Györgynét, a megyei könyvtár könyvtá­rosát, Erdélyi Zoltánnét, a hatvani Ady Endre Városi Könyvtár gyermekkönyvtár­vezetőjét, Zay Bélát, a fü­zesabonyi járási hivatal mű­velődésügyi osztályvezetőjét, Hütter Lajosnét, az egri Gárdonyi Géza Színház gaz­dasági igazgatóhelyettesét, Csábi Józsefet, a herédi mo­zi gépész-üzemvezetőjét, Fó- nad Istvánt, a mátraderecs- kei mozi gépész-üzemvezető­jét, Bak Józsefet, a sarudi általános iskola igazgatóját, Csombok Józsefet, a viszne- ki általános iskola napközi­otthon vezetőjét, a művelő­dési ház igazgatóját; Szecskó Bálintot, a hevesaranyosi ál­talános iskola igazgatóját, a klubkönyvtár vezetőjét és Fügedi Mártát, a Megyei Művelődési Központ gazda­sági vezetőjét. Kiváló dolgozó kitüntetés­ben részesültek: Mutschenbaciier Anna, a hatvani Ady Endre Városi Könyvtár ruhatárosa, Bozsik Miklósáé, a Megyei Művelő­dési Központ könyvelője, Czinege Lászlóné, a megyei könyvtár kötészeti szakmun­kása, Szabó Sándorné, a poroszlói művelődési ház ta­karítónője, Lóczy Lászlóné, a __ gyöngyösi városi-járási Művelődési Központ gazda­ságvezetője, özv. Dér István­ná, a gyöngyösi városi-járá­si könyvtár takarítónője, Si­mon K. József, a parádi mo­zi gépész-üzemvezetője, Hor­váth Ferencné, a füzesabo­nyi mozi üzemvezetője, és Kun István, a siroki mozi üzemvezetője. Miniszteri dicséretben ré­szesültek; Csabai Attila Heves me­gyei Tanács V. B. egri járá­si hivatal közművelődési fel­ügyelője, dr. Takács György - né, a gyöngyösi városi-járási Művelődési Központ főelő­adója, Kalóz András, a bese- nyőtelki általános iskola közművelődési igazgatóhe­lyettese, Koncsos Istvánná, a ludasi általános iskola ve­zetője, községi könyvtárve­zető, Kondás Károlyné, a halmajugrai általános .iskola tanítója, könyvtáros, Rigó Erzsébet, a Heves megyei Moziüzemi Vállalat műsor- beosztója, Győri János, az adácsi mozi gépész-üzemve­zetője, Gombály Lászlóné, a verpeléti általános iskola gazdaságvezetője, népműve­lési ügyvezető, özv. Nemes József né, az egri járási hi­vatal konyhavezetője, tánc­csoportvezető, Bakos Antal- né, az egercsehi tanács igaz­gatási főelőadója, népműve­lési ügyvezető, Cseh József- né, a kömlői községi könyv­tár könyvtárosa és Bozsó Fe­rencné, a Megyei Művelődé­si Központ főelőadója. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya a közműve- lődés_ terén végzett kiemelke­dő társadalmi munkáért ju­talomban részesítette: Domán Imrét (Eger), Bu­rányi Imrét, Sas Gyulánét, Pauay Zsuzsát és Morvái Bélánét (Gyöngyös). A megyei tanács elnöke átadja a Megye Művelődés- ügyéért kitüntető jelvényt Sál Lászlónénak. {Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom