Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-17 / 194. szám
Fürdős furcsaságok Egymást tiszteletben tartva is sok során tucatnyi magán és katonai fürdő romjai kerül, tek elő, s létezett egy fürdő- sziget is a mai Margitsziget északi csücskénél. A fürdők belső felosztása nagyjából megegyezett: apodyterium (vetkőző), frigidarium (hidegfürdő). tepidarium (langyosfürdő),és caldarium (me. legfürdő) a fontosabb helyiségek. A fennmaradt adatok szerint a hun vezér, Attila egy római foglyot bízott meg fürdőépítéssel és Pannóniából hozták a köveket. Az ősmagyaroknál a hordozható tábori fürdő dívott. Egyébként a természet erőinek — közöttük a víznek, el. sősorban a forrásvíznek — tiszteletét magúkkal hozták: áldozati oltárokat emeltek a források mellett s a folyók mellé temetkeztek. A budai központ is a fürdők köré épült ki: amikor honfoglaló Árpád átkelt a Dunán, a felső meleg forrásoknál ütött tábort, s itt. a mai Komjádi uszoda tájékán hamar kialakult a település. A fürdőépítés fellendülése Zsigmond uralkodása alatt következett be. Mátyás korából származik a feljegyzés, miszerint a Duna-parti nyitott fürdőkben „a földművesek és a vincellérek lubickolnak úgy, hogy csak fejük Egyszer egy évben meg kell fürdeni, ha van rá szükség, ha nincs!” Állítólag így fakadt ki egyik ősünk, amikor arról vitatkoztak, hogy Hódit a mikrobl, teljesebb hevén a mikrobikinL .. és ez is mikrobi. jót tesz-e az embernek a tisztálkodás eme módja, avagy sem. Mindezek ellenére egyáltalán nem jellemző ránk. hogy valaha is rosszban lettünk volna a vízzel. Történelmi tény, hogy nálunk már akkor is fejlett fürdőkultúra volt. amikor Európa többi részén oly annyira nem dívott, hogy még az uralkodók is vakaróztak. A messzi évezredekbe nyúlik vissza a fürdés és Budapest gyógyfürdőinek története. Az őshely a mai Gellért fürdő kórnyéke lehetett. A budai fürdővíz első nagy fénykora a római időkben volt. Aquincumban az ásatáés válluk látszik ki, s ez a nézőknek olyanféle látványt nyújt, mint a templomban az általános feltámadást ábrázoló festmények.” A második fénykor a török időkre esett. A Korán kötelezővé tette a híveknek a gyakori mosakodást, s így nálunk is sorra építették a fürdőket. Mohamed Ben Ómár Bejazid 1596-os feljegyzése szerint a Gürdzse Éliás (Gellérthegy) két oldalán álló fürdők közül a Rácz az embereké, a Sárosfürdő (mai Gellért) pedig az állatoké volt. Utóbbi vize külö. nősen lovak és öszvérek betegségeit gyógyította. Évii a Cselebi török utazó pedig Bírósági ispszisiatok a válásról már arról számolt be a XVII. század közepén, hogy nyolc olyan fürdő is létezik Budán, amit a köznép is használhatott. A Sáros fürdőbe mesz- sze Európából jöttek fürdőzni, mert vize „a francia betegség és még hétfajta betegségben gyógyító hatású”. A Habsburg idők a fürdőzés hanyatlását is jelentették. Az víz szeretete azonban nemcsak nálunk szorult háttérbe. a fényes versaillés-i ki. rályi palotákban az egyetlen kis fürdőszobát, mint szükségtelen helyiséget, befalazták. Majd a reformkor nemcsak a politikai életben hozott fellendülést, de fürdőügyben is. A Duna két partján uszodákat kezdtek építeni. Pesten az első nyilvános Duna-für- dő 1789-ben nyílik a piaristák épülete előtt. A szabadságharc után a Császár — mai Komjádi — fürdő forgalma lendült fel, ez lett a köznép fürdője, de híres volt. mint találkahely is. Ál. lítólag innen származik a könnyüvérü lányok ..fürdős” elnevezése. A mai strandfürdő ősét egy francia gróf építette meg a XIX. század második évtizedében Dieppe nevű városkában. A strandolás kiegészítője, a lebarnulás divatja pedig az 1915-ös nyári szezonban született meg ugyancsak a francia tengerparton. Tulajdonképpen a vízfürdőzés mellett a napfürdőzés divatja segítette elő a fürdőruhadivat forradalmasítását. Szükség is volt rá, hiszen még a múlt század végén is nyakig beöltözve fü- rödtek a hölgyek és urak. Pedig már a rómaiak is ismerték a bikinit. Fennmaradt rajzokon láthatók a két. részes fürdőruhába bújt hölgyek, a felsőrészt mamilla- re-nak. az alsót pedig cub- ligarnak nevezték. Ebben az időben — mármint a rómaiaknál — a férfiak ágyékkötőben fürödtek. amire leginkább az ötvenes évek mad- zagos fecskedivatja emlékez, tetett. A múlt század elején azonban már ilyen volt a fürdőruha: Férfiak: zubbony, széles karimájú nemezkalap, öv és ing. Nők: hosszúujjú matrózgalléros, bokáig érő ruha, lehetőleg vastag gyapjúszövetből, fűző. alsószoknya és cipő. 1910-ben a női fürdőruha már csak térdig ért, 20-ra divatba jött a nadrág (combközépig érő), s a kivágott. immár ujjatlan dresz. Az öt-hat évvel ezelőtti monokinihullámot követő egyrészes divatot az idei nyárra ismét felváltotta a kétrészes. Nem is akármilyen, állítólag a mikrobi — teljesebb nevén a mikrobi- kini — hódít: egy-két pánt, s két falatnyi anyag az egész ruha. A férfiak divatja ellenben alig változik, most a dinamó és a fecske közötti kompromisszum éveit éljük. Az idősebb, s pocakos férfiak mély nosztalgiával gondolnak vissza a harmicas évekre. amikor még törvény kötelezte arra a férfiakat, hogy elfedjék felsőtestüket is. Czippán György Évről évre egyre nagyobb számban kerülnek a bíróságok elé az átmenetileg vagy véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságok. A polgári perek bírósági ügyforgalmának több éves átlagban változatlan szintje mellett a bontóperek 1970-ben 18,8 százalékot (35 075 ügy), 1975-ben pedig már 23,7 százalékot (42 425 ügy) értek el. Jogalkalmazási szempontból a család védelme — a házasság fenntartása érdekében kifejtett bírói tevékenység — tükröződik abban, hogy az ügyek mintegy 40 százaléka túlnyomórészben az első tárgyalás, a bíróság békítő tevékenysége után megszüntetéssel, tehát ítélethozatal nélkül végződik. A tények, adatok alakulásában — amint az Igazságügyi Minisztériumban elmondták — feltétlenül szerepe van annak, hogy a két évvel ezelőtt módosított, jelenleg hatályos családjogi törvény lehetővé teszi a válás olyan módját is, amikor a házasfelek egymást tiszteletben tartva, egymás emberi mivoltát, nem sértve, békésen, a múlt felhánytor- gatása, a régi sebek feltépése nélkül tudnak elválni. Ilyenkor a bontást a bíróság a felek egyező akarat- nyilvánítására alapítja. A köznyelvben ezt jelentette korábban a „közös megegyezés”. Sokan nem — vagy nem pontosan — tudják, hogy az egyező akaratnyilvánítással kért bontásnak a törvényben előírt feltételei vannak: / a házastársak megegyezzenek a gyermek tartásában, elhelyezésében, láthatásában, a háztartási tartásban, végül a közös lakás használatában. Ennek a megegyezésnek az a célja, hogy a házastársak a legfőbb vitás kérdéseket rendezzék, tehát ne húzódjanak el ezek a viták a bontás utánra, A szovjet bohócok doyenje, Mihail Rumjancev, akit a nézők milliói művésznevén Ceruzának ismernek, 75 éves. A szovjet cirkuszművészet és számos külföldi ország cirkuszlátogatója jól ismeri a nevetséges megjelenésű, zsákszerű ruhába öltözött, összenyomott kalapú, nyakkendőnek madzagot viselő bohócot, aki immár fél évszázada ajándékozza meg az embereket nevetéssel. A híres bohóc (képünkön) cirkuszi pályafutása alatt mintegy 500 műsort állított össze. A nézőket ma is megfogja művészi előadásmódja, amelynek segítségével mindig társsá avatja a nézőt, legyen az a könnyekig nevető kisgyermek, vagy a szatirikus számait elismerő, mosollyal jutalmazó felnőtt. A közös vagyon megosztása, nem feltétele az egyező akaratnyilvánítás mellett történő bontásnak. Lehetnek olyan elszámolási, megosztási problémák, amelyek elhúznák a bóntópert, és ezáltal nehezítenék a házastársak helyzetét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ilyen vagyonjogi vitákat ne lehessen már a bontóper során rendezni, sőt ez a célszerű. Természetes, hogy ez -nem minden esetben sikerül. Ami azonban már nem a bíróságon múlik. Egyező akaratnyilvánítás esetén is mellőzhetetlen a házastársak meghallgatása és a békéltetés megkísérlése, mert a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a házasság felbontására irányuló egyező akaratnyilvánítás végleges, és befolyásmentes-e. Sajnos, vannak olyan tapasztalatok, hogy egyesek azért egyeznek bele a bontásba, mert annak fejében remélik, hogy a közös vagyonból nagyobb részt kapnak, a gyermeket ők" kapják meg vagy tartásdíjat nem kell fizetniük. Ez mind helytelen. A bíróság az ilyesmit a per során földeríti, és ha ilyet tapasztalt, egyező akaratnyilvánításon alapuló bontásról nem lehet szó,, mert a házastársak nyilatkozata nem befolyásmentes. Ha az akaratnyilvánítás nem őszinte, nem végleges — különösen ha kényszer, tévedés, megtévesztés vagy valamelyik házasfél helyzetének kihasználása idézte elő — azt nem lehet figyelembe venni. A legfrissebb adatok szerint a bíróságok a házasságoknak már mintegy kétharmadát a felek egyező akaratnyilvánítása alapján bontják fel. Ezekben a perekben a bíróságok nem vizsgálják a bontásra vezető okokat. Akkor viszont vizsgálják, ha nem egyező akaratnyilvánítással kérik a bontást. (APN — KS) Ceruza, a bohóc Art Buchwald: Mennyei Történt pedig vala, hogy Jack Cunningham kukoricatermelő farmer mennyei hangot hallván, az ég felé fordította arcát és ekeszar- vát, s eképpen könyörgött ijedtében: — Uram félek, mert ily dörgő hangon szólasz hozzám! — Ne félj földi szolgám, mert én a te Istened vagyok. Vállamon a Föld összes terhe, mindenkori elnöködé, de a tied is, hogy minél több kukoricád teremjen és dollárhoz juss. — Ha ily közvetlen vagy hozzám, uram — bátorodott fel a derék farmer —, mondd meg nekem, hány szem földi kukorica egyetlen szem mennyei kukorica? — Egyetlen szem, fiam? Egymilliárd földi kukorcia- szemnek felel meg. k_. — Es még egy kérdést engedj meg, uram: hány perc itt a Földön egyetlen meny- nyei perc? — Nem tudod le azt percben mérni, fiam. Egyetlen mennyei perc a Földön ezer esztendő. — Hűha. Akkor el tudom képzelni, mennyi egyetlen mennyei cent itt a Földön. — Pontosan ezer milliárd dollár, én földi szolgám. Fel tudod mérni ésszel, mennyi pénz ez? — Oh uram, nagyonis. Éppen ezért könyörgöm Hozzád, adj nekem itt a Földön csupán egyetlen mennyei centet, uram! Jehova megvakarta sza- kállát, gondolkodott és felelt: — Rendben van fiam, csak légy türelmes. Termeld a kukoricádat és add el, amennyiért a mindenkori elnököd pénzügyminisztere az árbefagyasztással csak engedi. Aztán ne érdekeljen sem a Watergate-ügy, sem más korrupciók tisztázása, az nem is a te dolgod. Teveled továbbra is csak — kukori- cáznak. Hanem mégis teljesítem azt a kérésedet, hogy adjak neked fiam egyetlen mennyei centet itt a Földön. Megadom. Csak arra kérlek, légy türelmes és várj csupán egyetlen mennyei percig. Dénes Géza fordítása MAI MŰSOROK RUDID KOSSUTH 8.25 Zenekari muzsika 10.05 Zenevár 10.20 Üj lemezeinkből 11.07 Érik a fény 11.12 Brahms: Változatok cs fúga egy Händel- témára 11.39 A fáraó 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 13.53 Kórusfeldolgozások 14.03 Ezeregy délután.. . 14.30 Éneklő Ifjúság 15.10 A Kodály vonósnégyes játszik 15.44 Magyarán szólva... 16.05 Harsan a kürtszói 16.35 Két versenymű 17.05 Legendák nyomában 17.30 Nóták 17.57 Üj könyvek 18.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 Nagy siker volt! 20.06 Fiatalok stúdiója 20.38 Az emberi hang és a vonósok 21 30 „Víz előttem — tűz utánam” 22.20 A Moszkvai Rádió felvételeiből 22.48 Meditáció 22.58 Részletek Strouse zenés játékaiból PETŐFI 8.05 Népdalkórusok 8.33 La Mancha lovagja 9.23 Délelőtti torna 9.33 Derűre is derű. . . 10.00 Zenés műsor üdülőknek 11.55 Látószög 12.00 Népi zene 12.33 Arcképek a lengyel irodalomból 12.50 Növénykedvelők ötperce 13.33 Indonéz népzene 14.00 Kettőtől hatig.. . 18.00 Nyolc rádió nyolc dala 18.33 Barangolás régi hanglemezek között 18.52 A népdalelőadás mesterei 19.15 Véleményem szerint... 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára 21.03 Népdalok 21.39 A magyar népköltészet hete 21.48 Slágermúzeum 22.33 Magyar szerzők fúvósmuzsikája 23.00 Barokk muzsika SZOLNOKI RÁDIÓ 17.00 Műsorismertetés — Hírek — Pár perc dzsessz 17.15 Munkásportré — Békés megyei munkáskórusok énekelnek — Diploma a fiókban — Népszerű operettkettősök 18.00 Alföldi krónika 18.15 A Bergendy együttes uj felvételeiből 18.28 Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes tói MAGYAR 16.40 Kiszorító 17.40 Táborozni jó! 18.40 Játék a betűkkel 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Kék fény. 21.00 Zenekari est a Tv IV-es stúdiójában 21.20 25 éves az Állami Déryné Színház 22.30 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Johnny Haliiday műsora 20.55 A tanítónő 21.05 Tv-híradó 2. 21.25 Századunk (Dók.-film) 22.10 Az utolsó percben mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du fél 4 és fél 6 órakor A kenguru Színes, zenés magyar film Este 8 órakor Drága John Svéd film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 és fél 6 órakor Fehér farkasok Indián történet, színes, szinkronizált NDK-filmen Este fél 8 órakor Ostromállapot Színes, szinkronizált francia film EGRI KERT: Este fél 8 órakor Rendet csinálok Amerikában és visszatérek GYÖNGYÖSI PUSKIN: Vidám gazfickók GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 és fél 6 órakor Minden bizonyíték ellene szól Fél 8 órakor Koncert szólópisztolyra GYÖNGYÖSI KERT: A halott férfi esete HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Utolsó találkozás HATVANI KOSSUTH: Lila akác i FÜZESABONY: Ellenintézkedés
