Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

PRAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XXVIL évfolyam, 181. szám ARA: 1 FORINT 1976. augusztus 1„ vasárnap "" ------------------------- .... ................. A z Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának nyilatkozata Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottsága szombaton a következő nyilatkozatot tette közzé: — Egy éve annak, hogy 35 állam legfelsőbb szintű ve­zetői kormányaik nevében Helsinkiben aláírták az európai biztonság és együttműködési értekezlet záróokmányát. E történelmi jelentőségű dokumentumban Európa államai elő­ször ismerték el, hogy a három évtized alatt végbement változások megmásíthatatlanok. A záróokmányban foglal­tak következetes végrehajtása lehetővé teszi, hogy az eu­rópai béke és biztonság valóban tartós alapokra, a népek közötti barátságra, együttműködésre épüljön. E nemes cé­lok elérése minden tisztességes, a földrész sorsáért felelős­séget érző ember akcióprogramjává vált. — Közvéleményünk üdvözli} a záróokmány aláírása óta Európában végbement nagyfontosságú változásokat. A szo­cialista országok és a nyugat-európai országok józan gon­dolkodású vezetői, haladó erőinek erőfeszítése eredménye­ként kontinensünkön mindinkább tért hódít az enyhülés: sokoldalúan fejlődnek a különböző társadalmi berendezke­désű országok és népeik kapcsolatai. A hidegháborús reakciós erők azonban nem nézik 3<5 szemmel és tétlenül a pozitív változásokat. Fellépnek az enyhülés, a társadalmi haladás erőivel szemben, támadják a szocialista országokat, önkényesen egyoldalúan értelme­zik a megállapodást. Aknamunkájuk a záróokmány jelentő­ségét, kedvező hatását egészében véve a helsinki konferen­cia eredményeit vette célba, mert bizonyos imperialista kö­rök kezdettől fogva ellenezték az európai béke megszilár­dítását, a fegyverkezési hajsza beszüntetését és a különbö­ző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élé­sének kibontakozását. — Éppen ezért meggyőződésünk, hogy a béke, a bizton­ság és az együttműködés ügyét támogató társadalmi érők­nek továbbra is őrizniük kell Helsinki szellemét, kitartó türelemmel azon kell fáradozniok, hogy a konferencia záró­okmányában foglalt megállapodások mielőbb valóra válja­nak. E küzdelemhez fontos támogatást és útmutatást nyúj­tott az európai kommunista és munkáspártok nemrég befe­jeződött berlini tanácskozása is. — A magyar közvélemény kész cselekvőén hozzájárulni ahhoz, hogy Európa a jövőben is a béke és biztonság, ané- jpek közötti barátság és együttműködés színtere legyen ■— hangzik a nyilatkozat. Montreálból jelentjük Az ötszázas számok után 21 pont Rajnai Kiárát egyéni bronzérmének megszerzése után már bemutattuk olvasóink­nak, a kettesben Pfeffer Anna volt a társa a második hely kivívásában. Pfeffer Anna Kaposvárott, 1945. augusztus 1-én született. Férjezett. A Ganz-MA- VAG versenyzője. Az 1966-os világbajnokságon bronz-, az 19 7l_es világbajnokságon arany-, az 1973-as világbajnokságon bronz- és ezüstérmet szerzett. Az 1969-es Európa-bajnoksá- gon egy ezüst- és egy bronzérmet nyert. A mexikói olimpiáról ezüstéremmel tért haza, Motrealban a K—2 500 m-en ezüstérmes lett. MOSZKVA: A Za Rubezsom című szovjet hetilap szerkesztősé­ge kérdéseket intézett szá­mos európai ország állam- és kormányfőjéhez, akik egy évvel ezelőtt részt vettek a helsinki biztonsági és együtt­működési konferencián. Urho Kekkonen finn köz- társasági elnök nyilatkoza­tában hangoztatta: — A hetvenes évek eleje & különösen az európai biztonsági és együttműkö­dési konferencia összehívása „frontáttörést” jelentett az enyhülési folyamat további erősítése útján. A finn fő­városban eredményesen zá­rult, az európai biztonsági konferencia. Helsinki szel­leme új reményeket és vá­rakozásokat ébreszt, különö­sen a leszerelés területén megteendő továbblépés te­kintetében. A magam ré­széről optimizmussal várom á jövő évi belgrádi talál­kozót, valamint az európai biztonsági konferencia foly­tatását jelentő más intézke­déseket. Finnország érintkezésben áll az európai biztonsági konferencián részt vett szá­mos ország kormányával. A többi között közös tanács­kozásokat tartottunk Auszt­ria. Svédország és Svájc képviselőivel. Finnország kész részt venni más olyan több oldalú akciókban is, amelyek a záróokmányban foglalt célok elérését szor­galmazzák. Éppen ezért tá­mogattuk a szovjet kor­mány javaslatát, hogy a Harminc évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-én vezették be hazánk új valutáját, a fo­rintot, amely eredményeink­nek és további gazdaság^ fejlődésünknek egyaránt font közlekedési-szállítási, az energetikai és a környezet­védelmi együttműködés problémáinak a megvitatá­sára tartsanak európai kong­resszusokat. Jacques Chirac francia miniszterelnök rámutatott: —■ Az európai biztonsági és együttműködési konfe­rencia bebizonyította, hogy e fórumon részt vett har­mincöt állam a párbeszédre törekszik. A konferencia ön­magában ugyan nem oldot­ta meg az európai problé­mákat, hiszen Európa kü­lönböző társadalmi rendsze­rű, kultúrájú, hagyományú és különböző gazdasági fej­lettségű országokból áll. Le­hetővé tette azonban az ál­lamok számára annak a fel­ismerését, hogy ezek a kü­lönbségek nem indokolhat­ják a konfrontáció politiká­ját. Nézetem szerint nagy reményekkel biztat az az egyöntetűség, amellyel az európai biztonsági konferen­cián részt vett országokban hitet tesznek a Helsinkiben meghirdetett elvek mellett, és kifejezésre juttatják kész­ségüket. Anker Jorgensen dán mi­niszterelnök megállapította: — Véleményem szerint az európai biztonsági és együtt­működési konferencia záró­okmánya fontos akcióprog­ram az európai együttmű­ködés és kölcsönös bizalom további fejlesztéséhez. Kü­lönösen jelentősnek és épí­tőnek tartom a záróok­mánynak az egyes állampol­gárokat érintő fejezeteit, tos tényezője. A három évti­zeddel ezelőtti valutareform a történelem legnagyobb inf­lációját zárja le, és stabili­zálta a gazdasági életet, valamint azokat, amelyek Európa keleti és nyugati részei között még szabadabb és még őszintébb párbeszé­det szorgalmaznak. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár ezeket mondotta: — A magam részéről kez­dettől fogva támogattam az európai biztonsági konferen­cia összehívását, mivel az enyhülés folyamata — és ez az osztrák államszerződés megkötésének pillanatában kezdődött — állandóan újabb impulzusokat és to­vábbi kiszélesítést igényel. — Ausztria rendkívül ér­dekelt abban, hogy a kon­ferencián részt vett álla­mok 1977. évi belgrádi ta­lálkozóján már lehetőség nyíljon arra, hogy megvon­ják a konferencián elfoga­dott határozatok végrehaj­tásának pozitív mérlegét. Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök aláhúzta: — A helsinki záróokmány valamennyi fejezete azt mu­tatja, hogy a részt vevő or­szágok felismerték, hogy az európai helyzet javulhat és javulnia kell. A záróokmány tételeinek gyakorlati alkalmazása két­ségtelenül megkezdődött. Ez reménykeltő dolog, hisz a tárgyalások idején voltak pillanatok, amikor olyan benyomás alakulhatott ki, hogy a kitűzött célok meg: Valpsxtbatatlánok, elérhetet­lenek. Ma már meggyőződ­hettünk arról is, hogy a kormányok jószándéka ese­tén tovább haladhatunk a kijelölt úton. (TASZSZ) Heves megye mezőgazda- sági üzemei jól felkészül­tek erre az évre. Ősszel megalapozták az idei ter­mést, a jó talajmunkával és az időben végzett vetéssel. Az időjárás azonban mégis közbeszólt. A szeszélyes ta­vaszt, rendkívül aszályos nyár követte, ami komoly károkat okozott a termés- eredményekben, Ennék elle­nére a birtokukban levő korszerű gépekkel, kémiai anyagokkal és jó munka- szervezéssel igyekeznek úrrá lenni a nehéz helyzeten. A szerzett tapasztalatok­ról Koós Viktor, főtanácsos, a megyei tanács mezőgazda- sági ég élelmezésügyi osz­tályvezetője a következőket mondta: — A hat hétig tartott aszály, és a füllesztő káni­kula jelentősen rontotta a terméseredményeket. Külö­nösen megyénk déli—alföldi részén, a zöldségfélék és a kapások — a kukorica, a dohány és a cukorrépa — valamint a takarmánynövé­nyek sínylették meg. A rend­kívüli szárazság viszont ked­vezett a gabonafélék érésé­nek és gyorsította a betaka­rítást. Közös gazdaságaink a várakozáson felül 15 száza­lékkal több gabonát hordtak be a földekről, mint tavaly Jól eső érzéssel, örömmel írjuk, hogy a szombat dél­utáni 1060 méteres középfu­tamokban valamennyi ma­gyar kajak-kenu egység dön­tőbe jutott. Először a K—1- ben Csapó Géza, majd a C— 1-ben Wichmann Tamás fu­tamgyőztesként jutott to­vább. Ezután következett K —2-ben Bakó és Szabó, ők elég erős futamba kerültek, de így sem hajtották ki ma­gukat, s teljesítményük a bolgár hajó mögött elég volt a döntőbe kerüléshez. C—2- ben a Budai—Frey kettős a románok hajója mögött szin­tén másodikként vívta ki a döntős szereplés jogát. Végül a K—4-esek között Deme, Ginczi, Rátkai és Romhá- nyi másodikként jutott to­vább. 1000 méteren a kajak-kenu döntőkre csak este, lapzárta után került sor, ilyenkor. Ez is bizonyítja, hogy nagyüzemeink tavaly ősszel jól megalapozták a termést. Sikeresen befeje­ződött az őszi árpa aratása és közvetlenül befejezés előtt áll a tavaszi árpa vágása is. Várhatóan egy hét múl­va gazdaságaink végeznek a kenyérgabona aratásával is. A megye északi részén, a hegyvidéki gazdaságokba az alföldi szövetkezetek 150 kombájnt küldtek, ezzel is gyorsítva a nagy nyári mun­ka mielőhbi befejezését. — Mit „hozott” a várva- várt eső? — A korábbinál bizako­dóbb hangulatot. A megyé­ben Eger—Visznek—Nagy- füged térségének kivételé­vel az elmúlt napokban át­lagosan 60—70 milliméter eső esett. Az esőt követő határszemlék tapasztalatai máris kedvezőek. Kukoricá­ból például a vetésterület 85 százalékán, az aszálykár ellenére is közepes termésre számítanak gazdaságaink. A terület többi részéről azon­ban mihamarabb be kell ta­karítani és silózni a ter­mést, amely takarmányt pó­tol. Az eső hatására különö­sen a középkorai és a későn érő fajták fejlődnek jól, kü­lönösen azok, melyeket ipar- szerűen termelnek. A csat Bállá József Balta József Szegeden, 1955. december 27-én szüle­tett. Nőtlen. Az FTC ver­senyzője. 1975-ben Európá­ba jnoki : második, világbaj* noki negyedik, 1976-ban Európa-bajnoki ötödik helye­zett, 1975-ben junior világ­bajnok. , A magyar szabadfogású birkózók nagy sikert mond­padék kedvezett a zöldség, a szőlő és a gyümölcsök érésének is. Ez a javuló piaci ellátásban is megmu­tatkozik. Megyeszerte több az áru a standokon és az árak is örvendetesen csök­kennek. — Mit tesznek a gazda­ságok a kiesések pótlására? — Az esőzés után a nagy­üzemekben ég a kiskertek­ben is nagy lendülettel ha­lad a tarló-, illetve a má­sodvetés. Eddig több "mint 1500 hektáron vetettek nö­vényeket, főleg zöldségfélé­ket. Példaként említem a hatvani ÁFÉSZ-t, amely ed­dig a kiskerttulajdonosoknak 15 ezer tasak zöldség vető­magot adott el az utóbbi egy hónapban: főleg ubor­ka, zöldbab, káposzta és cékla vetőmagot. A fogyasz­tási szövetkezetek máris megkezdték a másodvetésű zöldségfélék felvásárlására a szerződéskötéseket a kis­gazdaságokkal. Emellett ter­mészetesen a nagyüzemek is nagy gondot fordítanak a másodvetésekre, melyhez elegendő magot biztosít a Vetőmag Vállalat Észak-ma­gyarországi Központja. — Csökkennek-e a takar­mánygondok? — A másodvetésekkel fel­tétlenül, Ezenkívül, a mel­ezüstérmes hatnak magukénak. Közülük is Bállá József, az FTC fia­tal, nagyon tehetséges spor­tolója volt az, aki a legszebb helyen fejezte be a küzdel­met. A döntő előtt sok esé­lye volt arra, hogy ezüstér­mes legyen, de lehetett vol­na 4. is. A nehézsúlyúak kö­zött először Angyiev (szov­jet) mérkőzött az NDK-beli Gehrke-val, s mivel ponto­zással nyert, ő lett az olim­piai bajnok. Ezután követke­zett a Bállá—Simon találko­zó. A túl szigorú bírák az első menetben megintették, a mérkőzést 7:4 arányban mégis ő nyerte, ezüst­érmes lett, s.ez nemcsak a szabádfogásüak, 'dé a kotött- fogásúak mezőnyében is a legértékesebb érmünk. (Olimpiai beszámolónkat tanunk 10. oldalán olvashat­ják.) léktermékeket — főleg a szalmát — használják fel üzemeink takarmányozásra. Ugyanis nemcsak az állat- állomány téli átteleltetésé- ről van szó, hanem a te­nyésztés fokozásáról is, te­hát a több tejről és a hús­ról. A szalmabetakarítás egyébként jól halad, csak­nem hatvan százaléka már raktárakba került a földek­ről. — A következő hetekben milyen fontos teendők vár­nak gazdaságainkra? — Az aratás befejezése után a fő figyelmet a jövő évi termés megalapozására kell fordítani. Elsősorban az időben történő talajmunká­ra, és az őszi vetés előké­szítésére, hogy mindenütt biológiailag érett ágyba ke­rüljenek a magvak. A megnövekedett költsé­gek és a terméskiesés elle­nére sem lenne azonban in­dokolt, hogy kevesebb mű­trágyát használjanak üzeme­ink. Államunk ugyanis a Magyar Nemzeti Bankon ke­resztül a műtrágyabeszer­zéshez is kedvező hitelfelté­teleket biztosít. Éljenek te­hát gazdaságaink a lehető­séggel. A Heves megyei Ta­nács nevében ezúttal is kö- szönetünket fejezzük ki a közös gazdaságok vezetői­nek, tagságának az eddigi helytállásért, hogy a nehéz körülmények között tervsze­rű, és szervezett munkával segítették a termés meg­mentését. Az eddigi szerve-' Settség a biztosíték, hogy a veszteségek tovább mérsék­lődjenek az őszi betakarí­tással és a jövő évi jó elő­készületekkel — fejezte be tájékoztatóját Koós Viktor, ...i,___ (mentusz) Harm incéves a forint Jót tett az eső a kapásoknak és a zöldségféléknek Tizenöt százalékkal több gabonát aratnak megyénkben, mint tavaly Jó ütemben halad a másodvetés /

Next

/
Oldalképek
Tartalom