Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

Találkozásom Volinowal Érdeklődéssel hallgatom a Äeggeli Krónika hírét: a Szó- juz 21. — fedélzetén Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov űrhajósokkal — sikeresen startolt a kilövőállomásról, s nem sokkal később megkezd­te a keringést a Föld körül... Ahogy hallgatom a hírszer­kesztő hangját, elmondhatom, hogy a Szojuz 21. parancs­noka. Volinov űrhajós ezre­des nemcsak a hírekből is­merős nekem, hiszen né­hány évvel ezelőtt személye­sen. is találkoztam vele. 1973. május 25-én Visontán járt, a Gagarin Hőerőmű avatásán. A Szojuz 5. egykori asztro­nautája akkor bányászsisakot húzott a fejére, s mosolyog­va. kiapadhatatlan érdeklő­déssel indult — akárcsak az első űrrepülésére az űrbe — a hatalmas. füstölgő, zúgó erőmű „meghódítására”. Min­dent látni akart, s mindenütt az embert kereste, azokat az embereket, akiknek egyetlen gombnyomására precízen en­gedelmeskedik ez a roppant erejű monstrum. Hallgatom a rádiót, s ar­ra gondolok, hogy most az ő munkájára figyel a világ. Ott ül az űrhajó fülkéjében, egy karnyújtásnyira a szá­munkra rejtélyesnek tűnő műszerfaltól. Ebben a Föld testéből kiszakított világban minden az ő döntéseitől függ. S a megfontoltságától, amely — mint a visontai beszélge­téskor mondta — minden asztronauta egyik fő tulaj­donsága. Erre. mint fiatal re­pülőt. a tapasztalt űrhajósok tanították, köztük Jurij Ga- garip. akiről a hőerőmű előt­ti acélszobor leleplezésekor oly elragadtatással beszélt: — Jurij Gagarin neve I mindannyiunk számára drá- - ga. mert közénk tartozó, az előrelépés vágyát jelképező egyéniség volt — mondta. A Szojuz 21. az űrben ke­ring. ismétli a hírt a bemon­dó. Magam előtt látom a fiatal űrhajós ezredes mo­solygó arcát, amelyen most — ott fenn az űrben — bi-, zonyára feszült figyelem tűk-' röződik. Mert a munka ne­héz, szinte pillanatokra ki­számított. s mert az űrprog­ramnak sikerülnie kell. Voli- nov újra a kozmoszban re­pül. Szeretnék gr-itulálni ne­ki, mint annak idején a vi­sontai találkozáskor tettem, az első sikeres űrprogram végrehajtása után. Emlékszem. erős kézfogása volt... (szilvás) Hatvantagú finn munkáskórus a megyében Az Építők Heves megyei Kórusa tavaly sikeresen sze­repelt a finnországi Pori vá- Fő’áában. A látogatás viszon­zásaként 60 tagú finn férfi munkáskórus érkezett me­gyénkbe. A csoportot, ame­lyet Martti Sinisalmi, Pori városának polgármestere ve­zet pénteken este a Ferihe­gyi repülőtéren a vendéglá­tó város nevében fogadta dr. Sebestény László. Eger Vá­ros Tanácsának általános el­nökhelyettese. Kalmár Péter. az egri városi pártbizottság osztályvezetője, valamint 20.30: A JÁTSZMA Bán Ernő és Némethy Gyula forgatókönyvéből Sze­mes Marianne rendezte az iz­galmas, fordulatos, mozgal­mas történetet, amely több mint egyórás, színes produk­cióban elevenedik meg előt­tünk. A történet a krimi műfaj köyetelményei szerint. tele van titokzatossággal, amelyet csak fokoz, hogy valamennyi szereplője igyekszik 'meg­őrizni inkognitóját, s csak a cselekmény epizódjai során fedezzük fel a játék hőseinek igazi énjét emberi tulajdon­ságait, valódi személyazonos­ságát. A megoldás. az ilyenkor szokásos meglepetéssel, a film végén jön. amikor minden kiderül. .. A tévéjáték főszereplői: Galambos Erzsi. Somogyváry Rudolf. Sztankay István, In- ke László, Juhász Jácint. OSMMM 1976. július 1L, vasárnap Hajdú Miklós, az Építők Szakszervezete Heves megyei Bizottságának titkára. Martti Sinisalmit, Pori vá­ros polgármesterét a délelőtt folyamán fogadta Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke. A fogadáson részt vett dr. Varjú Vilmos. az eg­ri városi tanács vb-titkára is. A dalosok szombaton a vá­ros nevezetességeivel ismer­kedtek. Ma délelőtt a parád- fürdői SZOT-üdülőben adnak koncertet. Július 12-én. hét­főn, délelőtt az egri városi tanács dísztermében a me­gyeszékhely vezetői köszön­tik a kórus tagjait, akik dél­után részt vesznek az Egri Dohánygyárban rendezendő finn—magyar barátsági nagygyűlésen is. Este — az egri várban — meghallgat­ják a BM. Szimfonikus Zene­kar műsorát. Július 13-án. kedden dél­ben Szilvásváradon a SZOT- üdülőben, este pedig Bélapát­falván lépnek fel. Július 14- én, szerdán délután az Épí­tők Heves megyei Kórusával találkoznak az Egri Fegyve­res Erők Klubjában. Július 16-án. pénteken reggel bú­csúznak Egertől, s egész na­pos fővárosi városnézés után este utaznak vissza Finnor­szágba. , 9. Nem. nem lehet, megírni is nehéz, de kimondani itt min­denki előtt — lehetetlen. Fel­állt, repkedtek a kérdések, feleletek mögötte, bement a másik szobába, kinyitotta a polcos szekrényt, s a lepedők háta mögül elővette a kis fa­dobozt. Családi ékszerek. Nem volt már sok, Joli majd mindet elkérincsélte, köny- nyen megtalálta a férje vas­tag, divatjamúlt óraláncába akadt vékonyka kis gyűrűt. El volt törve. Akkor tört el, . mikor ő, mint egy állat. le­rántotta Klári kezéről. Mint egy állat. Belép a hálóba, Klári a dobozban turkál. — Mit túrsz ott? — A régi gye­rekgyűrűmet keresem, elvi­szem emlékbe. — Akkor már meg is találta, a bal keze kis- ujjára húzta fel. — El-vi- szed? — Igen, elmegyek. — Bizonyára hozzájárult a hosz- szú hetek óta tartó idegfe­szültség is, a rádióban a szin­te óránként változó, ellenté­tes nyilatkozatok, a romos I utcák, a tereken frissen hán­tolt sírok a hinta és a homo­kozó mellett, a szüntelen géppísztolypattogás és tank­dübörgés, Gyuszi és Ernő ádáz, az orditozásig fajuló vitái (akkor még náluk lak­tak Joliék). Lehet, hogy mindez hozzájárult, de ä ak­kor kizárólag csak arra gon­dolt, hogy milyen önfejű, is­tenverte makacs ez a Klári. Gyűlölte. Igen, határozottan gyűlölte. Mert az elmegyek, ezt minden magyarázkodás­nál jobban érezte, azt jelenti vele megy el. Miskával. — Nem mész sehova. Innen nem mész el! — Dehogynem, mama. — Ekkor vesztette el a fejét, erre a szinte szelíd, de mégis elszánt dehogynem- re, mert akkor már ő is tud­ta, a dehogynemnek lesz iga­za. Ekkor ugrott oda, s rán­totta, nem is rántotta, tépte lé a vékony kis gyerekgyűrűt az ujjáról. A gyűrű eltört, meg is vérezte Klári ujját. Klári akkor azt mondta: — Azt hittem, ez az én gyűrűm. Azt hittem, örökbe kaptam hatodik születésnapomra. — ő meg: — Semmi sem a tied. semmi,, érted, semmi! — Klá­Nagyobb határozottságot, gyorsabl intézkedést munkaterápiás alkohoíelvonó kezelésről Tapasztalatok a MINT ISMERETES, az el­múlt esztendő január 1-ével lépett életbe az alkoholisták kötelező intézeti gyógykeze­léséről szóló jogszabály. A rendelkezést az a szomorú tény tette szükségessé, hogy hazánkban az auconoiizmus már-már népbetegség szám­ba megy. A korábbi jogsza­bályok. a társadalomra veszé­lyes alkoholistákkal szemben az egészségügyi hatóságok­nak lehetővé tették, hogy ha az alkoholista nem hajlandó magát önként alávetni az elvonókezelésnek, elrendel­hetik a kötelező gondozást, illetve gyógykezelést. A He­ves megyei Főügyészség vizsgálata is megállapította, hogy e kezelési módok nem vezettek a várt eredményre. A társadalom védelme haté­konyabb intézkedést kívánt, így hozták létre a Szeged melletti Nagyfán a munkate­rápiás alkoholelvonó intéze­tei. Alapos megelőző vizsgá­lat után, polgári peres bírói határozattal itt töltenek el minimum egy, maximum két esztendőt a betegek. Azt, hogy betegek, szándékosan írtuk, s így is nevezik őket. Az adminisz­tratív intézkedés — hiszen szabadságelvonással jár a kezelés — a kötelező jel­leget húzza alá, de maga a kezelés a szó legszorosabb ér­telmében orvosi. Sőt, pszi­chológiai. pedagógiai, s min­den más hathatós eszközt felhasználnak, hogy az itt kezeiteket egészséges ember­ként visszavezessék a társa­dalomba. Az új intézkedés hamaro­san ismertté vált, s annak idején elsősorban az alkoho­listák házastársai, rokonai kezdeményezték az eljárást. Az intézeti kezelés elrende­léséről a tanácsi egészség- ügyi szakigazgatási szervek javaslatára, ügyészi indít­vány alapján a bíróság ha­tároz. Ami a kezdeményezést illeti, az önkéntességen túl — mert erre is mód van ter­mészetesen — javaslattal él­het a munkahely, javasolhat­ják a különböző társadalmi és más szervezetek. Heves megyében az állami szervek közül elsősorban a rendőrség kezdeményezett eljárást, a tanácsok és más szervek viszont alig, vagy egyálta­lán nem. ri: — Hát persze, hogy ériem. — S azon nyomban elment. Egy szál ruhában, még alsó­neműt sem vitt magával. Két évig nem is írt. Aztán mégis írt, eleinte csak pár­soros, később kissé melege­dő hangú, de azért inkább csak olyan tudósítás-féle le­veleket. „Ha vissza lehetne forgatni az idő kerekét — gondolta —. de persze nem lehet.” Forgatta a gyűrűt, nyomogatta a könnyen enge­dő szárakat, hogy úgy-ahogy összepászol j anak. Mire visszament, Fosterék éppen búcsúzkodtak. Ernő ajánlkozott, hogy elviszi őket a kocsiján, nem kell taxit rendeljenek. Nagyon köszön­ték a szíves vendéglátást, külön a finom kompótot. Odalépett Fosternéhez, meg­fogta az asszony kezét, Jessie meglepetten pillantott rá, és felhúzta a kisujjára a gyű­rűt. — Klárinak. Gyerekkori gyűrűje volt. Ittfelejtette. Irénke fordította. — A vám miatt, így nem szólnak érte. Es repedt, vi­gyázzon. le ne csússzon... — Azt is szerette volna meg­üzenni, hogy legközelebb már másmilyen képet küldjön, ne kengurusat és ne moziplaká- tost, de ezt nem lehetett. Túl bonyolult volt. Tán csak ő értette ezt egyedül, ő is in­kább csak érezte ... A gyűrű- históriáról sem tudott senki más, a férjének sem mondta el. Fosterné megnyomogatta a gyűrűt, biztosította, hogy vi­Ami a hozzátartozókat il­leti, valóban kényes kérdés, s az emberi kapcsolatokat, illetve a várható magatar­tást is figyelembe véve, az eljárás eredményességétől túl sokat nem lehet várni. Sokszor előfordult például, hogy a rokon, az alkoholista fenyegetéséhek hatására visszavonta indítványát. A jövőben — mindezeket fi­gyelembe véve — az ilyeh esetekben az egészségügyi szakigazgatási szervek hiva­talból folytatják tovább az eljárást. Na igen, az eljá­rást ... Itt meg kell állnunk egy pillanatra. Az ügyész­ségi vizsgálat szerint a ta­nácsi egészségügyi osztályok, illetve egészségügyi csopor­tok olyannyira késedelmesen folytatják le a vizsgálatot, hogy vagy az alkoholisták nem tudják meghallgatni, vagy éppen a tanúkat nem tudják felkutatni. Az orvos­szakértői vélemények be­szerzése ugyancsak hosszab­bítja az államigazgatási el­járást. Nehezítette a mun­kát az is — többek között —, hogy a kórházak és a ren­delőintézetek az alkoholis­tákra vonatkozó előzetes ira­tok helyett csupán annyiban tájékoztatták a tanácsot, hogy az eljárás alá vont sze­mélyek mikor részesültek el­vonókezelésben. Ez viszont az alapos vizsgálathoz kevés. A megyei főügyészség fel­mérése azt is megállapította, hogy ha az alkoholista az idézésre nem jelent meg — távolmaradását sem indokol" ta —, rendőrség útján kellett A klubok műveltségi szint­jének, érdeklődési körének fejlesztése, az ott folyó poli­tikai, világnézeti nevelőmun­ka eredményesebbé tétele, az ifjúsági klubok „nyitott aj­tóinak” biztosítása, a lakó­helyi, illetve a munkahelyi szocialista brigádok és a klub kapcsolatának mélyítése. a munkásság életének jobb megismerése a célja annak a pályázatnak, amelyet a He­ves megyei KISZ-bizottság. a megyei tanács vb művelő­désügyi osztálya és a Me­gyei Művelődési Központ gyázni fog rá, s rendben át­adja Klárinak. Az ablakból nézték, ahogy elindult a Citroen. Ernő ügyesen és elegánsan veze­tett. Joli kiment Babszival kezet mosni, Gyuszi újabb adag feketét töltött Irénkének és a nagybácsinak, a mama néni kéxt többet a szíve miatt. Nagy csendben kortyolgat­ták a feketét. Az asztal köze­pén ott feküdt a kengurus kép Klárival. A nagybácsi felvette, nézegette. Tulajdoh­képp tréfának szánta, de ko­molyra sikerült, mikor ki­mondta: — Ha itt marad — mondta —, a büdös életben nem lett volna kenguruja. — Hát ez biztos! — felelte Gyuszi. — Ez aztán biztos —, s arra gondolt, hogy ezt a ba­romi beköpést majd megbe­széli Irénkével. Már kötél sem kell hozzá. Hernádi halkan mondta: — Nem mintha lényeges lenne, de biztos. hogy nem az övé a kenguru. A mama nem szólt semmit, nekilátott, hogy leszedje az asztalt. A Citroenben Fosterék nem tudtak beszélgetni Ernővel, így hát udvariasságból egy­mással sem beszéltek. Mikor a Duna melletti útra fordultak, az asszony kinézett a sárgás­barna, olajfoltos, megállítha­tatlanul hömpölygő folyóra, Foster pedig elővette a note­szát, és áthúzta a Hernádi nevet. Vége. elővezetíetpi, de ennek hí tárnapját iáén nehéz volt szakértővel egyeztetni, tehá újabb időeltolódás törtér Ez pedig jóra kevésbé v< zet... A rendőrség által ke: deményezett eljárásokat k véve, nagy gondot okozo, hogy ilyen ügyekben önkét tes tanúk nem jelentkeztek s ha „netán” valakinek a nt ve ismertté vált, igyekeze kivonni magát az eljár? alól. Az ilyen jellegű magi tartást csak egyíéleképpe lehet értékelni... " Érdemes még megjegyezn hogy a bírósági és az ügyész ségi eljárás az alkoholisták kai kapcsolatban soron kivi történik, azónban a tanács egészségügyi szerveket ilye, rendelkezés nem szorítja, i gyors eljárást az alkoholist társadalomra veszélyes ma gatartása mellett az is indo kolja, hogy ezek az emberei beteg, idegileg károsult sze mélyek, s a hosszadalma eljárás alatt kárt tehetnel környezetükben, de — ma gukban is. ÖSSZEGEZVE megállapít ható, hogy valóban időszeri volt az alkoholisták kötelezi intézeti gyógykezelésének í bevezetése. A gyógyításol kívül lehetőség nyílik am is, hogy a kezeltet rendsze­res munkára neveljék, s ez i körülmény gyógyulásuka: nagyban élősegíti. A gyógyu­lás pedig egyet jelent azzal, hogy újra értékes ember­ként visszatérhessenek a társadalomba. (kátai) hirdetett a megye valamer.y- nyi ifjúsági klubja részére. A versenyen minden, műkö­dési engedéllyel rendelkező ifjúsági klub részt vehet. A pályázat kezdetétől (július I.) a végső eredményhirdetésig (1977. április) a feladatokat az egyes klubok a művelődé­si háztól kapják meg. s eze­ken kívül az értékelés so­rán beszámítják majd az egyes klubok ötleteit, kezde­ményezéseit is. Fontos továb­bá, hogy a naplókban ponto­san megörökítsék az egyes eseményeket, találkozókat. A verseny első fordulója július 1-től már megkezdő­dött és október 1-ig tart majd, amelynek keretében klubos túrák, az emlék­helyek felkeresése és a nép- hagyományok gyűjtése a fel­adat Ami a díjakat illeti: a me­gyei klubtanács a pályázaton legeredményesebben szerep­lő csoportot „aranykoszorús ifjúsági klub” címre terjesz­ti fel az országos szervek­hez. Az első helyezett részt vesz egy egyhetes szocialista országbeli társasutazáson is. Operaest az egri Tárban Az AgTia ’76 kulturális programja, hétfőn, július 12- én, az egri várban este 8 órakor operaesttel folytató­dik. A hangversenyen a Bel­ügyminisztérium Szimfonikus Zenekara Klárik János ve­zényletével Verdi, Puccini, Erkel és Berlioz műveiből ad ízelítőt. Az esten közreműkö­dő művészek Radnai György Kossuth-díjas, Pataki Melá­nia, Ötvös Csilla, Nagy Já­nos, Ézabó Antal, Horváth József és Berkes JáAós ope­raénekesek. Az előadást rossz idő ese­tén a Gárdonyi Géza 4 Szín­házban tartják meg. Közélet és k'ub Pályázat ifjúsági klubok részére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom