Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-10 / 162. szám

Diák / ornitológusok tábora Az agárdi Chernél István madárvártára az ország kü­lönböző részeiből kéthetes váltásban érkeznek termé­szetkedvelő ornitológus diá­kok. A fiatalok Radetzky Je­nő ornitológus tanár vezeté­sével ismerkedhetnek meg a Velencei-tó madárvilágával s ízelítőt kapnak a madárvé­delem és a környezetvéde­lem gyakorlati teendőiből is. (MTI Fotó—Jászai Csaba) Akció az elnök ellen Amerikai fiim kéltség ráfonódik majd az Államokra, a legfőbb hata­lomra és azt ki nem engedi a kezéből, amíg csak lehet. És erre még tetézésként J. F. Kennedy olyan látókörrel rendelkezik, olyan dimenzió­ban folytat korszerű politi­kát, amely az amerikai ha­gyományoknak nem felel meg. Évekkel vagyunk csak a McCarthy-korszak után, de a színesek is ott lehetnek a hatalom körül, Kennedy Hruscsovval tárgyal és az atomsorompó egyezménye is megszülethetik. Az öreg olaj­mágnást, Fergusont is meg­nyeri tehát az összeesküvés az ügynek és ezzel a moz­zanattal beindul a gépezet. Fergusont a filmben Brutus- ként említik, ami nyilván­való célzást is jelez, misze­rint az összeesküvők Valakit a Kennedy család valame­lyik ágából is megnyertek volna. De ez a Brutus-említés azért is érdekes, mert ezek az összeesküvők nemcsak Kennedyt, az elnököt látták maguk előtt megsemmisíten­dő célként, hanem mindazt, amit a politikában ő hozott, vagy hozhatott volna. A vi­lágnak egy olyan átrende­ződésétől tartottak — és va­lószínűleg tartanak ma is — ezek az urak, amely átren­deződés a világban elkerül­hetetlen, megállíthatatlan fo­lyamat: Ázsia felébredt, Af­rika színes népei nemzeti jo­got kérnek és kapnak. És harmadszor is említ­jük ezt a Brutus-kapcsolást, hiszen ezek az urak, élén Fergusonnal, vagy bárki-né- ven-nevezendővel, azt az erősen visszaható erkölcsi súlyt, tekintélyt és döntést képviselik, amely oly gyak­ran felmerül a történelem folyamán: egy csoport elhi­vatva érzi magát mindent felülbírálni és minden felett tettekben ítélkezni. És ami­kor ezt az utóbbi gondolatot hangsúlyozzuk, kétszeresen visszafelel erre a feltétele­zésre, elgondolásra az az elhárító és kémrendszer, az a titokzatosság és hányave- tiség, alkalmanként hatalmi gőg, ahogyan és amellyel a nép, a nemzet feje felett, an­nak tudta nélkül, de annak megbízása folytán a titkos- szolgálatok és egyéb csopor­tok vállalnak és végrehajta­nak feladatokat, amelyek ha­tósugarát még ebben a szá­mítógépes korszakban is ne­hezen lehet kiszámítani. Ez a film csak részben politikai krimi, egy ismert tragédia felelevenítése, film­híradós kivágásokkal, doku­mentumokkal, amiktől a for­gatókönyvben megírt gondo latok életre kelnek. Egy rö­vidre nyírt amerikai lelkiis- meret-vizsgálat ez, gonddal elgondolt elmélkedés, de mintha a politikai és törté­nelmi szükségszerűséget — a módszerek nyilvánvaló elíté­lése mellett — nem kérdője­lezné meg. Vagy legalábbis nem azzal a felháborodással, amely kijárna egy cseleke detnek, amely valóban nem­csak egy ember életét jelen­tette. A hatósugár erkölcsi méretét és mértékét jelzi az is, hogy ebben a filmben szerepet vállalt Búrt Lancas­ter, Robert Ryan, Will Geer, Gilbert Green, John Ander­son, Paul Carr és Colby Chester. Majdnem el is felejtjük leírni: az összeesküvők is­merték és ismerhették Ken­nedyt igazán; nagyon komo­lyan vehették sűrűn elhang­zó beszédeit, ha ennyire fél­tek tőle és ennyire hasonla­tosnak találhatták Caesar­hoz. Farkas András •ZfKOSJ/ G6#6£Lt/: Nem hinnők, hogy az em­lékezetes amerikai elnökgyil­kosság kételyei valaha is el­csitulnak, azok tudniillik, hogy Dallasban John F. Ken­nedyt egy magányos őrült, megszállott politikai kalan­dor ölte volna meg. Igaz, az erőszakért ebben az ország­ban és korunkban nem kell a szomszédba menni, de ezt a minden mozzanatában óra- műszerűen kitervezett akciót ekkora biztonsággal egy em­ber nem hajthatta végre. Ez eddig az egyszerű emberi logika számára is nyilván­való. Így az sem valószínű, hogy a most pergő amerikai film, Mark Lane és Donald Freed regénye nyomán magát a cselekményt akarná felül­vizsgáltatni, újból megkér­dőjelezni, hogy az USA-ban a legfőbb bírói tekintély mi­ért is állt olyan elképzelés és bizonyítás mellé, amely a legkevésbé sem látszik való­szerűnek. Dalton Trumbo forgatókönyve és David Mil­ler rendezése távolabbra néz, és ha szokványos módsze­rekkel is, ha nem is egé­szen töretlenül és indokol­tan, magasabb régiókat vesz célba, veszélyes indítékokat emleget. I Néhány vagyonos és befo­lyásos embert megrémít az az üstökösszerű felvillanás és emelkedés, ahogyan a Ken­nedy család a hatalom leg­felső ormai körül megjele­nik. Ügy érzik, hogy ez a tőkében is hatalmas érde­20.00: BLANKA A Blanka című tévéjáték mai történet. Juhász István forgatókönyve, amelyből Ka­rinthy Márton rendezett té­véjátékot, nem valamilyen eseményjátékkal, dokumen­tumdrámával kívánja szóra­koztatni a közönséget. Az alaphelyzet ismerős. Lakás- talan fiatalok eltartási szer­ződést kötnek. De a cselek­mény a továbbiakban eltér a szokvány eltartási szerző­déseket nyomozó történetek statisztikai átlagától, mert ezúttal az albérlő, főbérlő viszonyát nem a gyűlölkö­dés, egymás ügyes kijátszá­sának esélyei szabják, hatá­rozzák meg, hanem egy fur­csa, egyre erősebb szeretet, ami a magányos, idős höl­gyet a fiatalokhoz közelíti. Egymás kölcsönös megisme­rése, az őszinte bizalom, az ilyenkor szokásos előítélete­ket lassan legyőzi, s amikor az esti lap az öregasszony halálhírét közli, valóban ki­derül, mennyit ért, mit is jelentett a két fiatalnak a néni szeretete. A hozzátartozók, akik kép­telenek elhinni egy ilyen kapcsolat tisztaságát, meg­próbálják saját hasznukra félremagyarázni a helyzetet.. A film két főszerepét Patkós Irma és Székhelyi József alakítják. OäMMM 1276. július 10., szombat 8. — Mennyi ősz haja van! — ismételte meg a mama. — Ősz, vagy nem ősz, na­gyon jól néz ki — mondta Hernádi. Ez volt a legjobb kép, amit Klári eddig küldött. Nem küldött sokat. Távoli, kis alakú képek voltak. De ez most nagyon jó. közeli kép volt. Egyben megegyeztek azonban a fényképek, Miska egyiken sem volt látható. Klári egyedül az utcán, mozi­reklám előtt; két ismeretlen nővel egy banánfa alatt; egyedül a tengerparton, hát­térben hatalmas hullámok. S most a kis kenguruval. Her nádiné eddig azt hitte, mindez véletlen, de most rá­döbbent: nem az. Jelent va­lamit. Ilyesmit: semmi közö­tök hozzá, elmartátok. Sem­mi közötök Miskához. Fáj­dalmas felismerés volt. Sok­kal fájdalmasabb, mintha Klári kereken megírta volna. És ez nem film. ahol a végé­re minden rendbejön. Nem, ez nem film. Az ősz hajszá­lak egyre szaporodnak, s a köztük levő ezer kilométerek nem csökkennek, ha akár tíz műholdat lőnek is fel napon­ta. Irénkének egyszeriben eszébe jutott, mit is jelent üzenni. Több jelentése is eszébe jutott. Send a message és send word to... Ott volt a hiba, hogy egyszavas igék után keresgélt. Üzenni — ezt egyszerűen nem lehet egy szóval kifejezni az angolban. Csak úgy, hogy üzenetet küld vagy szót küld ... send word to ... Megkérdezte hát, küld- tek-e, küldött-e Klári szót. Ezt felelte némi gondolko­dás után a férfi: — azt üzen­te. hogy nem bánt meg sem­mit. — Nem hasból mondta, valóban ezt üzente Klári, éppen mert furcsának találta, maradt meg a fejében. Irénke fordította. — Azt elhiszem — mond­ta a nagybácsi. — Viszont kár lelkesedni, mert ennek aztán semmiféle politikai vonatkozása nincs — mondta Gyuszi, s még sze­retett volna valamit hozzá­A jó közösségi ember A népi kollégiumi mozgalom születésének 30. évfordulójára 30 ÉVVEL EZELŐTT a magyar nevelésügy kimagas­ló jelentőségű eseménye kez­dődött el. Megindult a népi kollégiumok szervezése. A népi kollégiumok a mun­kás- és parasztszármazású diákok otthonai voltak. Szer­vezésüket a Győrffy kollé­gisták kezdeményezték 1946 nyarán. A népi kollégiumok szervezésére és irányítására 1946. jűlius 11-én megala­kult a NÉKOSZ, a Népi Kollégiumok Országos Szö­vetsége. Vezetésében a kom­munista és baloldali pa­rasztpárti fiatalok vettek részt. A kollégiumokat a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Paraszt Párt erő­teljesen támogatta. Mindkét párt fontos feladatának te­kintette az új magyar ér­telmiség kialakítását. Arra törekedtek, hogy ez az új értelmiség a munkás- és parasztfiatalok soraiból ke­rüljön ki. Az MKP III. kongresszusa a népi kollé­giumok hathatós támogatá­sát tűzte ki célul. 1946 nyarán széles körű társadalmi mozgalom bonta­kozott ki országszerte a né­pi kollégiumok támogatásá­ra. Rajk László belügymi­niszter július 15-én körren­deletét küldött szét minden megyei törvényhatóságnak a kollégiumok szervezése ügyé­ben. A népi kollégiumok felállítását célzó 67/1946. sz. rendeletben felszólította a közigazgatási apparátust a mozgalom támogatására. A KOMMUNISTA PÁRT által 1946. augusztusában^ összehívott gyűléssel me-' gyénkben is hódító útjára indult a mozgalom. A ta­nácskozáson, ahol részt vet­tek a demokratikus pártok és az intézmények képvise­lői, megbeszélték a kollé­giumok szervezésének anyagi és személyi kérdéseit. A pártok és az intézmények lelkesen támogatták az ügyet, de eleinte csak von­tatottan indult a munka. Majd meggyorsult a szerve­zése, s egyre többen támo­gatták a mozgalmat. 1946 őszén sikerült elérni, hogy a megyében széles körű mun­ka indult el. Felajánlották segítségüket a pártok, in­tézmények, szakszervezetek, az ifjúsági szervezetek stb. A szervező munkát minden városban és faluban a helyi nemzeti bizottság fogta ösz- sze. A bizottságok népi kol­légiumi napokat és pénz­gyűjtést szerveztek. Előké­szítették a felvételi javas­latokat. Érdekességképpen idézünk néhány nemzeti bizottsági határozatból. A klsnánai nemzeti bizottság „egyhangú határozattal kimondta, hogy a népi kollégiumba az arra alkalmas gyermekeket felvé­telre javaslatba hozza és ké­ri a kántortanító urat, hogy írja össze azon gyermekeket, akik érdemesek a népi kol­légiumba való felvételre.” A nagyrédei bizottság pedig így határozott: .....abban a z esetben, ha a községből arra rátermett és jogosult leány a népi kollégiumba bekerül, úgy a község ha­vonta 100 forint alapítvány­nyal hozzájárul.” Mezőtár- kányon így döntöttek: „A népi kollégiumban egy gyer­mek ellátási díját magunk részéről elvállaljuk. Egy má­sik gyermeket pedig felvé­telre javaslatba hozunk.” MEGYÉNKBEN ELSŐKÉNT az egri és a hatvani népi kollégiumok nyíltak meg 1946. novemberében, illetve decemberében. Az egri kol­légium 24, a hatvani 20 fő­vel indult. 1947 folyamán megalakult az egri Dobó Ka­tica és a gyöngyösi Vak Bottyán Kollégium. 1948 őszén pedig Egerben meg­szervezték a Cecey Éva ál­talános iskolás kollégiumot. Az új intézmények élére többségükben baloldali szel­lemű, forradalmi gondolko­dású egyének kerültek. Pél­dául az egri II. Rákóczi Fe­renc fiúkollégiumot 1947-től Berzy András igazgatta, aki az 1930-as évek első felében Budapesten baloldali irodal­mi csoportosulások tevékeny résztvevője volt. A népi kollégiumok szá­mos megyei munkás- és pa­rasztszármazású fiatal előtt nyitották meg a művelődés, a tanulás lehetőségét. Életük a nemegyszer jelentkező anyagi nehézségek ellenére is mintaszerű volt. Becsüle­tes, s népi demokráciához hű fiatalok nevelődtek itten. A kollégisták napi élete nagyon színes és változatos volt. Délelőttönként, más ta­nulókhoz hasonlóan, ők is is­kolába jártak, délutáni prog­ramjaik azonban az eddigi gyakorlattól eltérőek voltak, a másnapi tananyag megta­nulása a délutáni időtöltés­nek csak egyik részét alkot­ta. Idejük másik felét elő­adások hallgatása, szemi­náriumokon való részvétel, népdaltanulás, falujárás, mozgalmi munka töltötte ki. A kollégiumi élet feledhe­tetlen élményét adták a kol­légiumi estek. Az intézmé­nyek lakói többi diáktársaik­tól eltérően, megismerked­tek a korszerű világnézet, a marxizmus—leninizmus alap­elveivel, forradalmi hagyo­mányainkkal. Ez utóbb említett újszerű nevelési eljárás szemléltetés sére az egri II. Rákóczi Fe­renc kollégium nevelési gya­korlatának néhány vonatko­zását említem meg. Az in­tézmény lakói hetenként egy-egy témát szemináriu­mokon vitattak meg. A kö­zös foglalkozást a heti témá­ról bevezető előadás előzte meg, s ezt követte a foglal­kozás. A szemináriumra kö­telező irodalmat kellett feldol­gozni. Ilyen olvasmányok , voltak Rudas László Klasz- szikus kapitalizmus, imperia­lizmus című műve, Lenin Marx—Engels marxizmusa, Mód Aladár 400 év küzde­lem az önálló Magyarorszá­gért című munkája. A heti témákon kívül a kollégiumi esteken is elhangzott egy-egy politikai, vagy kulturális té­májú előadás. Pl. : Az ember származásáról. A magyar né­pi demokrácia kulturális kérdéseiről stb. A KORABELI ISKOLAI értesítők és egyéb források tanulsága szerint a kollé­giumok lakóinak tanulmányi átlaga fél, sőt egy jeggyel ia magasabb volt a tanulók egészének átlagánál. Pb az egri II. Rákóczi Ferene népi kollégium diákjainak átlaga az 1948—49-es tanév első felében 5,34, a második félév végén 5,67 volt. (Ekkor iskoláinkban 71 jeggyel osztá­lyoztak.) Az egri Dobó Ist­ván Gimnázium népi kollé­gistáinak átlaga az 1946— 47-es tanév végén így ala­kult: kitűnő 1. jó 2, közepes 1. Az 1948—49-es tanév vé­gén pedig a gimnáziumba járó 8 népi kollégista közül 2 átlaga kitűnő, 2 jeles, és négyé jó volt. Az eredmé­nyek nemcsak a tehetség, hanem a szívós tanulás tük­röződései is voltak. Ez kü­lönösen értékelendő akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a kollégisták élénk mozgal­mi életet éltek. A megyei népi kollégiu­mokban is megvalósult az e kollégiumokra jellemző di­ákönkormányzat, melynek összetevői a következők vol­tak: kollégiumvezetőség, szö­vetkezetek, tanulócsoportok, népbírósóg, kulturális bizott­ság. A kollégium, bár a ta­nulók ismereteinek gyarapí­tását is szolgálta, elsődlege­sen nevelési intézmény volt. A nevelőmunka célja a jó közösségi ember kialakí­tása, a kollégium lakóiban a népi származástudat meg­gyökereztetése, a népi de­mokrácia hűséges szolgálata volt. A hatvani népi kollé­gium alapszabályzata ezt így fogalmazta meg: „A népből jött új szellemű fiatalság a maga lendületével, egyénisé­gével segítsen minél gyor­sabban alakítani az egész magyar ifjúságot, hogy az a maga egészében legyen cse­lekvő és teremtő részese a népi demokráciának.” A KOLLÉGISTÁK NEM zárkóztak be az iskola, falai közé. A koalíciós időszak he­lyi pártharcaiban a kom­munista párt hű szövetsége­sei voltak. Ott voltak a re­akciósok elleni tüntetéseken, az államosítások harcaiban. Élénk kulturális és sport­életet éltek. A megyei kollé­giumokban is nagyon nép­szerű volt a röplabdázás. 1949 folyamán központi rendeletre a megyei kollé-, giumokat is felszámolták. A NÉKOSZ valóban meglevő fogyatékosságai ezt az intéz­kedést nem indokolták. A kollégiumi mozgalom felszá­molása egyik lépését jelen­tette a politikai irányvonal kezdődő torzulásainak. A hi­bás rendelkezés tetőződött azzal, hogy a kollégiumi nevelés pozitív tapasztalatait 1949 után a közép, és főis­kolás kollégiumokban nem hasznosították. Az egykori kollégiumok táplálta emberi értékek azonban a volt tanu­lókban tovább éltek. Jelenleg is több volt me­gyei kollégista található a politikai és társadalmi élet fontos posztjain. A 30 ÉVE ALAPÍTOTT kollégiumok élete haladó ha­gyományaink szerves része. Történetük a megye felsza­badulás utáni időszaka kró­nikájának legszebb lapjaira tartozik. Dr. Szecskő Karolj 1 tenni, de aztán meggondolta magát, nem akarta az anyját megbántani. s Sorra járt a kép, kézről kézre. — Legyen szives, mondja meg már nekik, hogy itt nem lehet sztrájkolni! Irénke megmondta. Foster kényszeredetten mosolygott. Nem tudta, mit feleljed. Nem tudta, mit vár­nak tőle. Végül is a tények mellett döntött, ő maga is pályamunkásként kezdte és tucatnyi sztrájkban vett részt, egyszer háromheti, két­szer nyolc-nyolc napi mun­kabére bánta, és négyszer állt bíróság előtt. — Nálunk lehet sztrájkolni — mondta —, de az eredmények lé­nyegtelenek, s bizony több­ször van belőle bírósági ügy, mint itt gondolnák. A nagybácsi dühösen legyin­tett. Fél a pacák, azért be­szél így. Majd kifog rajta. Jo­li piskótát kínált körül, nem is vett belőle, hanem sürge­tően Irénkéhez fordult: — Akkor kérdezze meg, el tud-e képzelni olyan gazdasági éle­tet, ahol nincs magántőke­kezdeményezés ! — Hát — felelte az auszt­rál férfi —, nálunk természe­tesen a legnagyobb szerepet a magántőke és a vállalkozás játssza, de az állam igyekszik a nagyobb vállalkozásokat állami kézbe venni. Irénke fordította. — Ö! — a nagybácsi visz- szahanyatlott a székébe. Gyuszi konyakot töltött, megitták, Foster az órájára nézett, s ekkor mindenki egyszerre tett fel kérdéseket. Irénke rövidítve fordított, hogy ne maradjon le. Megtudták, hogy Miska ke­rékpáron jár be a gyárba. (Gyuszi elégedetten pillantott Ernőre, aki nemegyszer gú­nyos célzásokat tett, hogy dehogyis nincs kocsijuk, ott mindenkinek van kocsija, a mozikba is autóval állnak be, egyszerűen nem írják meg, hogy ne kelljen csomagot küldeniük.) És hogy gyűjte­nek kocsira, házra is, mert a bérlakás ott nagyon drága, a fizetés harminc százaléka rámegy... A mama csak fél füllel fi­gyelt oda, egyre csak az járt a fejében: nem bánt meg semmit, nem bánt meg semmit! Szerette volna most itt azonnal kikiáltani, hogy 6 igenis, nagyon megbánta, amit tett. Megbánta, hogy Ernő susmorgásainak felült, s nagyon-nagyon megbánta azt a gyűrűdolgot. De nem lehet, most is gyáva, fél a veje lenéző mosolyától, s Joli hideg pillantásától. Nem is érti, de Joli már évek óta mintha nem is az ő lánya lenne. Búcsúzáskor, ha át akarja ölelni, a legfőbb gond­ja: „Mama, ne borzolj össze!” Babszival is olyan három lé­pés távolságból bánik... (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom