Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-07 / 159. szám

A megyeszékhelyen eredményesen halad határozat megvalósítása... a nőpolitikái A pártmunkában élő gya­korlat az egy-egy társadalmi réteget, csoportot, vagy osz­tályt érintő határozatok vég­rehajtásának időnkénti el­lenőrzése. A megtett út ered­ményeinek és gondjainak reális számbavétele! Ilyen fontos értékelő mun­kát végeztek el Eger párt- szervezetei és a vezető váro­si pártszervek, amikor a nőpolitikái határozat helyi végrehajtása során e munka- tevékenység egyik lényeges területét értékelték, mégpe­dig azt, hogy a dolgozó nők körében milyen a tanulási kedv, hogyan biztosított a nők képzése, továbbképzése. A város pártszervezetei egyértelműen állást foglal­tak, hogy a fejlett szocialis­ta társadalom felépítése, a szocialista építőmunka nem járhat kellő eredménnyel, ha a nők távol maradnak, ha érzelmileg és ér­telmileg nem azonosul­nak a munkásosztály érde­keivel, A nők bevonása a szocializmus építésébe te­hát állandó feladat. De arra is figyelemmel kell lenni, hogy akár fizikai, akár szel­lemi munkaterületeken he­lyezkednek el, megfelelje­nek a magasabb szakkép­zettséget, politikai képzettsé­get kívánó társadalmi igé­nyeknek. Körültekintő tervek Ezeknek az alapvető, a munkát meghatározó felada­toknak megfelelően készítet­ték él a város gazdálkodó egységei, intézményei és is­kolái a nők képzésére és to­vábbképzésére szolgáló, 1980- ig tartó terveiket, a pártszer­vezetek irányító és ellenőrző munkájának, a társadalmi és tömegszervezetek ajánlásai­nak figyelembevételével. A megyeszékhelyen nyolcvan­hat egységnél kellett öt évre szóló képzési tervet készíte­ni. A tervek túlnyomó több­sége körültekintően, a helyi igényeknek megfelelően ké­szült el és a másfél év gya­korlati tapasztalata alapján el lehet mondani, hogy sike­res volt. A képzési tervekben első­sorban azok szerepeltek, akik valamilyen vezető posztra számításba jöhetnek és a felkészítésük következe­tes munkát igényel. De szá­mos terv megfelelően foglal­kozik a nők szakmai to­vábbképzésével is. örvende­tes az, hogy a város gazdál­kodó egységeinek, intézmé­nyeinek és iskoláinak nő­dolgozói közül az 1975—76­os oktatási évben 1260-an vettek részt szervezett rend­szerű szakmai vagy politikai képzésen, továbbképzésen. Ez bizonyos szemléletvál­tozást is jelent. Hiszen a nő­politikái határozat végrehaj­tása során több szélsőséges nézettel lehetett találkozni. „Az asszony maradjon a fa- kanálnSl” szemlélet egyre halványul, hiszen a város üzemeiben szinte minden te­rületen meg lehet találni a nagy szorgalommal, hozzá­értéssel munkájukat végző lányokat, asszonyokat. Az Egri Csillagok Termelőszö­vetkezetben a kétkezi mun­kások többsége nő. Nélkülük elképzelhetetlen ( a minden­napi munka pontos elvégzé­se. Jelentős fejlődés Ütemes a fejlődés, de még jelentősek a gondok az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének gyakorlati al­kalmazásánál. Az örvende­tesen növekvő tanulási kedv ellenére is akad olyan gya­korlati tapasztalat, hogy a nők nem szívesen vállalják a tanulással járó megterhe­léseket, a közéleti szerep­lést, a vezetés, az irányítás feladatait. Az is igaz, . hogy ebben a környezetükben le­vő férfiaktól, férjektől is több segítséget, bátorítást várnak szinte valamennyien. Az állami oktatásban 931- en tanultak az elmúlt évben. Szakmunkás-bizonyítványt 124 dolgozó nő szerzett. A politikai oktatás fórumain .565 nő képezte magát az el­múlt esztendőben. Ezeknek az összegező számoknak az ismeretében már kezdeti jó eredménynek számít, hogy a káderképzési tervek alapján az elmúlt időszakban 220 nő előléptetése történt meg cso­portvezetői beosztástól egé­szen első számú vezetőig. Középvezetői beosztásba 157 nő került, közülük 31-en kaptak osztályvezető, vagy osztályvezető-helyettesi fel­adatkört. Személyzeti veze­tői posztban négy helyen történt váltás a nők javára, — közte az Egri Csillagok Termelőszövetkezetnél is. A főkönyvelőnők száma is egy- gyel növekedett. Nő került a Munkaügyi Bíróság elnöki székébe és egy középfokú tanintézet igazgatói beosztá­sába. A párthatározat követke­zetes végrehajtását mutatja az is, hogy a 220 előléptetett nő közül 93 fizikai munkás. Az alapszervezeti nőfelelősök közül az elmúlt évben 68-an vettek részt kéthetes tovább­képző tanfolyamon, amely­nek elvégzése minden bi­zonnyal javítani fogja a nők körében végzett' politikai és szakmai nevelőmunkát. Az eredmények mellett gondként jelentkezik, hogy a továbbtanulásra, tovább­képzésre jelentkezett nőkkel sok helyen nem törődnek, magukra hagyják őket. A szakmai és politikai vezetés is sok esetben megelégszik azzal, hogy beiratkoznak az iskolába. Nem kísérik figye­lemmel munkájukat, nem rendszeresek a tanulást könnyítő korrepetálások,' — pedig ezeknek minden fel­tétele szinte minden egy­ségnél adottak: pl.: az Egri Dohánygyárban a tanárkép­ző főiskolások patronálják a továbbtanuló nődolgozókat. Az anyagi ösztönzés, a mun­kaidő-kedvezmény még nem minden. A megnövekedett tanulási kedv miatt gond a politikai továbbképzés az esti egyetem általános, vagy szakosító tagozatain, a kor­látozott lehetőségek miatt. A nők körében az is akadá­lyozza a felsőfokú végzettség megszerzését, hogy a me­gyeszékhelyen több éves si­kertelen próbálkozás után, a nagy számú jelentkező elle­nére sem indult meg a szám­viteli főiskola kihelyezett tagozata. Nem kampány A nőpolitikái határozat végrehajtásának egyik lénye­ges területe, a nők felkészí­tését a különböző szakmai és politikai funkcióba, — érté­kelték a megyeszékhely párt- szervezetei, pártszervei. Az értékelésből egyértelműen kicsendült és a mellékelt adatok is megfelelően bizo­nyították, hogy a lelkiisme­retes munka kezdeti ered­ményeket hozott. A legtöbb nőt foglalkoztató üzemek, az Egri Dohánygyár, az egri Fi- •homszerelvénygyár, a VILA- TI egri gyára, az ipari szö­vetkezetek nagy része, az Egri Finommechanika és le­hetne sorolni tovább az üze­meket, intézményeket, ahol a törődés a dolgozó nőkkel megélénkült, nem kampány- feladat a határozat megvaló­sítása, hanem a mindennapi munka fontos feladata. A kialakult és egyre erő­södő pozitív tendenciák a nőpolitikái határozat végre­hajtásában előlegét jelentik annak is, hogy a még meglé­vő gondokon együttes mun­kával sikerül enyhíteni. Kovács János, a városi pártbizottság titkára A második óriás Oltványok konténerben A lényeg ugyanaz, mint annál a bizonyos „igazi” konténernél: úgy lehet szál­lítani az „árut”, esetünkben az oltványt, hogy nem kell ki- és átpakolni sehol. Ép­pen ez volt a célja is an­nak, aki ezt a módszert ki­fejlesztette. A konténeres oltványok­kal, gyökeres és már lom­bos szőlővesszőkkel, az ül- tetvényteryező és Szaporító­anyag Forgalmazó Vállalat nagyrédei telepén találkoz­tunk. Mire jó ez a konténeres megoldás? * A telep vezetője, Szalay Sándor a fóliák alá kalau­zol bennünket. Itt sorakoz­nak a konténeres oltványok, ■ fajtáhként elkülönítve. "A sá­tor előtt két asszony fogla- , latoskodott az oltványok ke­zelésével. — Ez a konténer — vette a kezébe a kihajtatott olt­ványt a telep vezetője. Egy nylonzacskót láttunk, abban díszlett az oltvány. Ez tehát az újítás, a nylon­zacskó. Emiatt nem kell a már gyökeres, meghajtatott vesszőt aggodalmaskodva szállítani, mivel a megoldás pofon egyszerű. A földbe he­lyezés előtt a műanyag zacs­kót két oldalt be kell vágni, így a földlabdával együtt könnyedén kicsúszik belőle az oltvány. Már mehet is a talajba. Miután a földlab­dával együtt ültetik el, a „beállása” sem kérdéses. Ad­dig, amíg a gyökerek meg nem kapaszkodnak az új ta­lajban. a „saját háztartásá­ból” látja el magát táp­anyaggal az. oltvány. — Tulajdonképpen egy évet nyer ezzel a megoldás­sal a szőlősgazda, tehát az új telepítésű szőlőkben a pótlást nem kell egy esz­tendő késéssel megcsinálni. Az a néhány tőke, amit pó­tolni kell. időben nem ma­rad el a többitől az új eljá­rás segítségével. * „ Kétszeres előny fűződik téhát a konténeres oltvány­hoz. Az égyik: a szállítása nem nehéz, a másik, talán még lényegesebb tulajdonsá­ga, hogy egy évet spórol meg az ültetvény tulajdonosának, akár háztáji, akár nagyüze­mi gazdaságban. ★ Nem sokan tudnak még erről az újdonságról. Igaz, az ültetvénytervező vállalat óva­tosan is fogott hozzá a ter­jesztéséhez. Nagyrédén mintegy ötven­ezer oltvány várt vevőre az idén. A fajtákban sincs nagy választék, mivel összesen tíz­ből válogathat a vevő. Per­sze, ez csak a kezdet kezde­te. Még sok mindenre for­dulhat az egész, a kereslet­től függően. Akinek csak néhány olt­ványra van szüksége, az is éppen olyan nyugodtan me­het a telepre, mint az a gazdaság, amely több százat vagy több ezret akar elvin­ni a be nem fakadt új tele­pítés pótlására. — Akár otthon cserépben is lehet ezután szőlőt ter­meszteni — halljuk Szalay Sándortól. — Miért ne vál­lalkozna erre, érdekessége miatt is, néhány ember? Szokatlan kép, otthon a cserépben egy szőlőtőke, de hát mennyivel furcsább ez a datolyapálmától? Ráadásul a szőlő teremni is fog, csak ugyanúgy kell kezelni, per­metezni, mint a táblákban díszlő társait. A lényeg azonban nem ez, hanem a már említett — az évveszteség nélküli pótlása a be nem állt oltványoknak. ★ Ezt a megoldást már ha­tárainkon túl ismerik, nem mi fedeztük fel. De a hazai alkalmazás mégsem közis­mert még. Az eljárás lényege az, hogy az oltványt behelye­zik egy olyan tartóba, amely­nek az anyaga elbomlik az idők során. Tápanyaggal dú­sított keverék van ebben a kis tartályban, amit ha ki­nő az oltvány, akkor veszik elő a nylonzacskót. A nö­vényt tehát nem szedik ki a talajból, a gyökérzetét nem bolygatják meg, nem ron­csolják az átültetések során egyszer sem. Ez a legfőbb előnye ennek az eljárásnak. Ezért biztonságos, ezért ha­tásos az alkalmazása. Gyors ütemben terjed, S előreláthatólag fontos ténye­zője, lesz a szövetkezeti la­kásépítő forma az V- ötéves terv lakásépítési programjá­nak. A tapasztalatok tanú­sága szerint azonban a la­kásépítő szövetkezetek szer­vezése, megalakulásuk elő­készítése, a közművesítés, az építési terület, a beépítési, valamint a kiviteli tervek és az építőkapacitás biztosítása a korábbiaknál nagyobb tervszerűséget, szervezettsé­get, általában színvonala­sabb munkát kíván. A IV. ötéves tervben ebben a for­mában csaknem 10 ezer la­kás épült meg és további 8 500 lakás van jelenleg épí­tés alatt.' Az országban 423 — Mennyit tudnak bizto­sítani a gazdaságoknak eb­ből a konténeres oltvány­ból? — Ezen a telepen mintegy ötvenezer oltvány várt ve­vőre. De más telepeinken is lehet érdeklődni iránta. Az igényeket ki tudjuk elé­gíteni, az nem kétséges. — Milyen tételekben érté­kesítik az oltványt? — Sem alsó, sem felső ha­tárt nem szabunk. Akinek csak egy-két oltvány kell, éppen olyan vevő, mint aki százakat kér. Tehát nemcsak a nagy­üzemek a „kedves vevők”, hanem a kis háztáji gazda­ságok, a kertszövetkezeti kisparcellák is. Főként a kis területen díszlő szőlők gaz­dái használhatják ki az ül­tetvénytervező vállalat aján­latát. Miután ezek a kis­gazdaságok éppen méreteik miatt is csak kis tételekért jelentkeznek mindenhol, szá­mukra a konténeres olt­vány megnyugtató megoldást biztosít. "4r Valami új kezdődött el, bukkant fel. Nem rendkívüli dolog, de minden körülmé­nyek között figyelemre mél­tó. Ha azt vesszük, az ültet­vénytervező vállalat a kiren­deltségeinek a segítségével rövid időn belül felkészül a kisgázdaságokra vonatkozó határozat végrehajtásához. Ez a frisseség. ez a kész­ség elismerésre méltó. Hasz­na pedig nem kétséges, hi­szen a célja mindenekelőtt a segítségnyújtás. lakásépítő szövetkezet műkö­dik, tagjaik .kétharmada munkás, s még ennél is na­gyobb a fiatalok aránya. Kétségtelen, hogy a szövet­kezőknek az eddigieknél na­gyobb segítségre van szük­ségük, s jobban kell támasz­kodniuk a SZÖVTERV me­gyei irodáira is, amelyek a tanácsi tervek kialakulásá­tól kezdődően tevékenyen részt vesznek a szövetkezeti lakásberuházások megvalósí­tásában. A lakásépítő szövetkezetek egyébként ebben az évben négy-ötezer lakás átadását tervezik, s — mint a megyei tervekből is kitűnik — ugyancsak még az idén to­vábbi öt-hatezer otthon épí­téséhez látnak hozzá. G. Molnár Ferene 3500 szövetkezeti lakás átadása folyik /. Láng Gépgyárban elkészült a Tiszai Hőerőmű r'szére a második kétszáztizenöt megawattos turbina. Képünkön az óriás turbina hatalmas alkatrészei láthatók. (MTI fotó — Bara István — KS) Rejtett tart at ék Az árpa: a holnap takarmánya ISMÉT FELFEDEZTÉK az árpát, amely a kukorica mel­lett a legjobb takarmánynö­vény. Noha az elmúlt évek-* ben csökkent az érdeklődés iránta, most újból előtérbe | került. Nagyüzemeink fel- i ismerték, hogy magas bioló­giai értéke alapján jobban alkalmazható takarmányo­zásra, mint a búza. Hogy mennyire nőtt az érdek­lődés iránta, mi sem bizonyít­ja jobban, hogy a tőzsdéken mostanában 145 dollárt fi­zetnek egy mázsa árpáért. A búza ára pedig alig 10 dollárral több. Elgondolkod­tató tehát, hogy hazánkban kedvező agrotechnikai viszo­nyok között, megfelelő faj­tákkal hogyan lehetne növel­ni az árpa terméshozamát. Több vélemény, észrevétel hangzott el, erről a minap Kompoiton tartott árpátéi - melési ankéton. Mint az ár. Szalay György kandidátus­nak, a növénytermesztési és talajvédelmi kutatóintézet igazgatójának előadásából is kicsengett, az agrotechnika fejlődésével, a kemizálás gyors erőietörésével nem tartottak lépést a fajták. El­sősorban ennek tulajdonít­I ható, hogy tavaly a korábbi 300 ezer hektárról 100 ezer hektárra csökkent Magyar­országon az árpatermő terü­let. , Az igények pedig nem ezt indokolják. Hozzávetőleges számítások szerint évente 1 —1,2 millió tonna árpára lenne szükség, ennek ellené­re alig felét termelik üzeme­ink, így kénytelenek va­gyunk más országokból im­portálni. A nemesítők pedig az elmúlt években iparkod­tak korszerűbb fajtákat'elő­állítani. Ennek eredménye­ként öt fajta kapott előzetes elismerést, a rohamosan fej­lődő agrotechnika azonban még korszerűbbeket igényel. Gondot okoz az is, hogy a termelő gazdaságok nem na­gyon ismerik az őszi árpa agrotechnikai igényeit. Or­szágos felmérések bizonyít­ják, hogy az árpának csuoán 50 százalékát vetik az őszi. búza után. Ezeken a terüle­teken a gabonát károsító gombabetegségek és kárte­vők nagyon elszaporodnak, pusztításukról viszont az üzemek nem gondoskodnak. Legjobb ellenszere lenne a tarlóégetés és a kedvező ta­lajmunka. Ehelyett gazdasá­gaink a tarlóra nitrogén mű­trágyát szórnak, melyet a ta­lajba forgatnak, amely a ké­sőbb odavetett őszi árpa dő­lését eredményezi! TAPASZTALATOK SZE­RINT a jól elkészített mag­ágy és a vetési idő betartása az őszi árpánál épp oly fon­tos, mint a búzánál, mert csak így érhető el a hektá- rankénti 40—45 mázsás ter­més. Különösen az utóbbi időben nemesített kdmpolti korai, a martonvásári és a horpácsi fajták bizonyítják ezt. Ezek korán érnek és a búza aratása előtt betakarít- hatók, amely kedvezőbbé teszi a munkaszervezést. Jelentős, sikereket értek el a kompolti korai fajtával, amely a idén 5Ó,4 mázsás termést, adott hektáranként. A fajta jellemzője. hogy rendkívül fagyálló, kalásza pedig szilárd, így ■ pergésre nem hajlamos. A biztató eredmények alapján Heves megyén kívül Tolna és Szolnok megyében is meg­kezdték nagyüzemi termelé­sét. A lcompoltiak ezenkí­vül már rendelkeznek nagy fehérjetartalmú árpával is. Bejelentették, hogy várható­an 1980-ig megjelenik szán­tóföldjeinken, amely hektá­ranként 7—8 mázsa fehér­jét biztosít. Ez hozzávető­legesen csaknem a duplája az elmúlt években nemesí­tett fajták fehérjehozamá­nak. Az árpa tehát a holnap takarmánynövénye, miután versenyképes a világpiacon. Hektárankénti költsége lé­nyegesen kevesebb a kuko­ricánál és a búzánál, bár hazánkban a következő években is a fő abraktermő növény a kukorica marad, amely a legjobb talajokat igényli. A homokos, szikes és lejtős vidékeken azonban a kukorica már nem ver­senyképes. Ezért kalászo­sokkal — főleg árpával — való hasznosításuk népgaz­dasági érdek. HEVES MEGYÉBEN erre vonatkozóan kedvező tapasz­talatokat szereztek, miután a kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságokban az őszi árpa átlagtermése az utóbbi két esztendőben meg­haladta az országosat. Az eredmények tudatában a Ga­bona Tröszt takarmánykeve­rő üzemei is számolnak az őszi árpával és a tápok ké­szítésekor a kukoricát ezzel keverik, így olcsóbbá teszik a termelést Men túsz Károly JNwMSjQ 1976. július 7., szerda i

Next

/
Oldalképek
Tartalom