Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-04 / 157. szám
Diákok falun 1976—77-ben: Munkás szünidő, füttyös nyári — Ö, te nyár, forró nyár! Lángoló kalász illatú, tücs- kös, virágos zenéjű, fűzőiddel, vízkékkel pihentető, kalandok • csókjával izgató, kedves nyárí Ha nem is mondta, de körülbelül ezt gondolhatta az a ké‘ füttyöskedvű biciklista, aki 'a minap serényen kari- -kázott a bükk.széki fürdőhöz. Mmtha a nyár az ilyen maguk formájú diákoknak csak ebből állna! Pedie. de sokan vannak; gimnazisták, közép- iskolások, akik hol ezért, hol azért, ki egy hétre, ki egy hónanra megrövidítik a vakációt, és munkába állnak. .. két ujja' csippantre.,. A Mikkszéki strandven- dc fürge kis felszolgáló Ián’--1 .-éldául há^om hétre vál’"’ munkát Ss, hogy miért? — A vizsgák — sóhajt föl néhány méter és várják a habok. Fára mászni véna jói Csíllik Áginak viszont legjobban a fára mászás tetszik az egészben. Mármint a nyári munkában. Ági tavaly irodában dolgozott, de az idén megint visszakívánkozott a Recski Állami Gazdaságba. Hetedik óta szinte minden évben itt volt. — Az az igazság, hogy én otthon unatkozom. Azt a kis mosást, takarítást, vagy az állatok etetését, ami nap mint nap előfordul így falun, elvégzem egy-két óra alatt, utána meg csak a nagy taspedés van. Olvassak? Tévét nézzek? Ülök bent eleget a padban évközben a könyvek fölött — az egri közgazdaságiba járok. így nyár elején már majd meghalok egy kis friss más. Mert igaz, csak hatórás vagyok, azért anyukám napközben is egyből észre veszi, ha csak egy kicsit is elfáradok, és rögtöri leültet pihenni. Vagy játszani hiszen van itt egy Ildikó korabeli - fiatalember is. akivel esetenként _ remekül lehet versenyezni, hogy ki az ügyesebb. És nem valószínű, hogy Ildikó nagyon lemaradna, mert amikor megkérem, mutassa be tudományát és a kezébe nyomok egy kalapácsot, egykét ütés után szól, hogy ez nem az övé. Már a fogásáról ismeri a kezéhez szokott szerszámot. — Mennyi lesz a kereset? — Ügy számítjuk, talán -1000 forint körül. Gondoltam, ezt az elsőt odaadom anyukáméknak ... — mondja komolyan — aztán hozzáteszi. — Úgyis nekem vesznek valamit belőle. — Mit szeretnél? Most hosszan tartó csönd következik, aztán végül kicsit zavartan mondja: — Egy habszifont... any- nyira imádom az édességet, főleg a tejszínhabosat. Elköszönünk, nem tartjuk föl tovább a kislányt, hadd gyűljön a forint. Aztán hazafelé kanyarog az út. A délutáni csendesülő meleg itt is, ott is egy-egy friss ruhába öltözött, moziba, presz- szóba, kultúrházba igyekvő fiút, lányt ölelget. Ki volt délelőtt vízhordó áz üzemben? Ki ásott árkot a vasútnál? Ki kapált a tsz-ben? Nem igen árulják el a táncra készülődő lábak... Penyaskó Éva, s ennek most nemcsak ä meleg az oka. Az idén végeztem a másodikat Egerben, a Szilágyi Erzsébet Szakközépiskolában. Felszolgálónőnek tanulok s jövőre mar itt vannak a vizsgák, „értékesítésből is”, meg „ételből is”. Én pedig, bár remekül tudok kávét főzni, fagyit adni, süteményt készíteni, most mégis aggódom, mert az éttermi felszolgáláshoz még csak nem is konyítok. Mikor idejöttem első nap, méa azt sem tudtam, hogyan kell szakszerűen levenni az abroszt. Persze, egy hét alatt, sok mindent megtanultam. Itt kicsit félbeszakadt a beszé’ getés, mert Éva bemutat :a hógyan kell a tankönyv szerint lerázni a terítő' (két ujjal csippentve) ms J azt is, hogy kell egy üvea kólát szervírozni. Persze ezt is szakszerűen. — .És a vakáció, a nyaralás? i — Már - meg volt. Suli ■u'.án.egy hetet pihentem. .. Ap . k.ániék kicsit haragudtak is, . hogy . ilyen keveset, hiszen a pénzre igazán nincs olyan nagy szükség, hogy ezért el kellett volna jönnöm. De hát muszáj gyakorolnom. Azt szeretném, ha jó eredménnyel végeznék, mst úgy tervezem, majd továbbtanulok. Persze azért aggodalomra semmi ok, Éva elmeséli, hogy esténként, amikor hazamegy Terpesre, még korántsem ér véget a nan ■ Barátnőivel elmegy a KTSZ-klubba, sakkozni, le- mezezni. vagy éppen egy táncmulatságra. És különben is. nap közben. Sem rossz, jó ' itt a kollektíva. remekül megértik egymást. . . s ha ■ van egy kis szabad idő, csak «876. július 4.» vasárnap levegőért és a szemem is csak úgy kívánja a zöldet. Hát, az itt van bőven —mutat körbe az enyhe szellőben ringó tájon. — A munka? — Mikor mi. Most épp a cseresznyeszedés. Bár talán jobb lenne azt mondani cse- resznyeeués, mert hiába fogadom meg mindennap, hogy mérsékletesebb leszek, azért néha egy-két kilónyit is beszemezgetek. Főleg a fa legtetején levőt szeretem, az a legropogósabb. (Egy ugrás, néhány ügyes mozdulat, és a dolognak ezt a részét már én is bizonyítva érzem...) — Azért mindig elérem az itteni lányok, asszonyok teljesítményét. Igaz, ők mega sok vidám történet, tréfa miatt maradnak le olykor- olykor. Jól érzem magam köztük. Mindig akad, aki is- tápoljon, aki elmagyarázza, mit hogyan csináljak, mivel haladhatok a leggyorsabban. — Mivel? — A fekete ribizlivel ■— mert azt nem szerétem. — Körülöttünk nagy nevetés jutalmazza Ágit, aki aztán elkomolyodva folytatja. — Azért bármilyen gyümölcsből megvan a napi 60 —70 forint... jó lenne egy ^farmert venni rajta! Elbúcsúzunk a szelíd dombtetőhöz simuló gyümölcsöskerttől, aztán irány a parádí ládagyár, mert azért falun sem csak a szabadban akad ilyenkor munka. Itt anyu a főnök Görbe Ildikó szegecsel. Kipp-kopp kalapács, 300 szög kerül a talpfákba, ládákba naponta. Nem kis teljesítmény ez a hetedikes kislánytól, aki ezen a nyáron ismerkedik először a munkával. — Az a jó, hogy anyukám is itt van. Különben talán rossz lenne egyedül dől gozni. Meg a buszozás is.. Derecskéről járunk át nap mint nap. így azért egészen I Nyár! Fiúk, lányok, télén gondterhelt . diákok • táborör zós, kirándulós, üdiilős, fa-' gyis, napozás kedves nyara! Ugye így, egy kis munkával fűszerezve . még teljesebb, emlékezetesebb vagy? Németi Zsuzsa Szophoklésztől Fefes Endréig , Évadzáró társulati ülés Miskolcon Színházi hagyomány, hogy mielőtt megkezdődik a nyári szabadság, társulati üj^sen értékelik az elmúlt évad munkáját. Ezt tette szombaton az egri—miskolci színház társulata is Borsod megye székhelyén, ahol Sallós Gábor igazgató vont mérleget az' 1975—75-os színházi, évadról, majd/ismertette a következő színházi év terveit. A társulati ülés keretében különböző dijakat' adtak át. Á Miskolc Város Tanácsa által alapított Daryné-gyűrűt Csapó János kapta, Miskolc vá- . ros nívódíját Demeter Hed- , víg, Somló Férenc és Csiszár Imre rendező vehette- át. A Borsod megyei tapáes díját Rózsa. Sándor nyerte el. A ' színház művészeti" díjait Gyiingyössy Katalinok, Mesz- léry JuditnakFehér, Tibornak, Bláskó Péternek és Verebes Istvánnak nyújtották át. Az egri közönség üdvözlő- • tét Kwmeniczky Antal, a me- , gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője-tolmácsolta a társulati ülésen, ,:majd--egy díszes virágkosár kíséretében átadta Eger zászlaját. Jelen, volt Polgár Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Kocsis Sándor, az egri városi tanács elnök-helyettese, is. ■ 'ée Tizenegy bemutatót ígér bérletben közönségének az egri Gárdonyi Géza Színház. A bemutatók, , szerzőire figyelve: hatalmas időt-ölel át az új, évad, amelynek választéka, kínálata Szophokíész- ' szál kezdődik“ és tart Fejes ' Endréig. Hogy ebből a gazdag és sokszínű drámairodalomból lehetőségéhez képest hogyan válogatott a színház, az bizony csupán a bemutatókon derül ki.,így.hát maradjunk • a jelennél, - s lássuk: mit. ígér az ősszel kezdődő ^szírfodzi évad. ;" " V; • . ' ‘ t>," ■' H V /;A,-^színház-ign^ét .felfedezi .^ínuyász'éi'. 'égközönségé szármára a' négy’'görögökét'. Két dráma is foglalkoztatja a rendezőket és a színház vezetőit,' dé még tiem dőlt el Végérvényesen, hogy Euripidész Hekabé- című drámáját, vagy Szophoklész Philokte- tész c. drámáját láthatja a közönség. Shakespeare-t is játszanak Egerben, mégpedig az ángol drámaíró könnye- débb, vidámabb oldalát láthatjuk: Sok hűhó semmiért című víg játékát. És hogy a klasszikusoknál maradjunk: három év után ismét színpadot, kap Moliére, bemutatásra kerül A botcsinálta doktor, amely sok vidámságot és tanulságot ígér. A jelenbe Osztrovszkij Vihar című drámáján keresztül vezet az út, majd Maeterlinck színműve következik, a Monna Vanna. Két évvel ezelőtt már megismerkedett az egri közönség a csehszlovák Ivan Bukovcannal, sikerrel játszották Mielőtt a kakas megszólal című drámáját. Az új évadban egy tragikomédiáját játsszák Egerben, címe A struccok estéje. A könnyed szórakozást, az önfeledt vidámságot szolgálja majd a tervezett Feydeau-bemutató, a Kézről-kézre című bohózat. Igaz, magyar szerzőt mindössze kettőt ígér a színház programja, Fejes Endre és Görgey Gábor persze egyaránt sikerre számíthat. Legfeljebb azt sajnáljuk, hogy nem új művel jelentkeznek, s így nélkülöznünk kell az ősbemutató várakozó izgalmát, de reméljük valamelyest kárpótol bennünket a jó előadás. Fejes Endre Vonó Ig- náca és Görgey Gábor Ko- mámasszony, hol a stukker? című komédiája a fővárosban már kiállta a színház és a közönség próbáját, s most már csupán az ötletes.és új" szerű rendezésen és természetesen a színészek játékán múlik az egri siker. A zenés műfaj kedvelői az új- évadban is két operettet láthatnak. Nem is akármilyet, nagyot, rangosat. Johann, Strauss .A denevérje és 'Offenbach-r Banditák című : nagyoperettje szerepel a programban. A felsorolt tizenegy bemutatón túl reméljük lesz még egy tizenkettedik is, mégpedig a gyerekek számára, a gyerekek örömére. Mert az elmúlt évad legnagyobb sikere éppen mesejáték, a Hókirálynő volt, s így jogos a remény: az új évadban ismét szerepel mesejáték a műsoron. Beszámoltak a társulati ülésen arról is, hogy az évad végén kik távoztak a színháztól, és kik jönnek gazdagítani a társulatot. Sajnáljuk, hogy a nagyon tehetséges Lázár Kati más színházhoz szerződött, és bizony Jancsó Saroltával, Nagy Marival és Várdai Zoltánnal is szegényebb lesz a társulat. A színház új tagjairól még csupán annyit tudunk, hogy Kaposvárról Hünyádkürti István és Horváth Zsuzsa, Szegedről pedig Martin Márta szerződött a színházhoz, .míg a főiskoláról Fehér Ildikó érkezik. Szeptember 23-án kezdődik Egerben az új színházi évad, ekkor, mutatják, be Strauss A denevér című nagyoperettjét. (mA 20.30: A TŐRBECSALT BLANCO POS.NET G. B. Shaw „A tőrbecsalt Blanco Posnet”. című drámája olyan emberekről szól, akikkel a sors szeszélye elbánik, olyannyira, hogy a tolvajból becsületes ember lesz, a tisztességes polgárból gyáva senkiházi... A televízió új, színes produkciója, amelyet a nagy drámaíró egyik..'legjobb hazai szakér- . tője, Ádám Ottó rendezett, két testvér, a Pösnet fivérek jellemét ütközteti a cselekmény, során. Az egyik az alkohol élvezetétől eljut a meg- győződéses antialkoholizmu- sig, a másik amolyan család szégyene, aki olykor lop is..•> Mikor a taxi megállt a ház előtt, közvetlen a szürke Citroen mögött, s a vő ezt. meglepetten megjegyezte, az ablakhoz tódultak, vajon ki lehet, ki jön kihez, nem olcsó mulatság a Zugligetbe kitaxizni. Mikor a taxiból egy ismeretlen nő és férfi szállt ki, még jobban meghökkentek, a kis kétemeletes .villa- bérház mind a nyolc lakóját, ismerőseikkel, barátaikkal, budapesti és vidéki rokonságukkal együtt ismerték! Éppen azon tanakodtak, hogy kik lehetnek, mikor megszólalt a csengő. Mire Gyuszi ajtót nyitott, mindannyian ott voltak áz előszobában, a két látogató, visszahőkölt a kis helyiségben összetorlódott ember- tömegtől. Az egy perc alatt- tisztázódott, hogy angolok, de ennél nem sokkal- több, mert angolul senki .sem tudott a Hernádi családban, csak Gaál, a vő dadogott valamit izgalmában el rekedő hangon franciául, s csak akkor . húzták be őket nagy örömmel, mikor a többször elismételt hörndi és klekr szóban ráismertek a Hernádi és Klára szavakra. A nagybácsi ; szemében .arcvonásaik egyszeriben megnemesedtek, ruhájukon itt is, ott is láthatatlan, de szívig sugárzó neonbetűk vilióztak; ausztrál gyapjú, a. legfino,.mabb ausztrál gyapjú. (Naná: merinó.) Közrefogták, mintegy letartóztatták s szin- . te belökdösték őkét. az ebédlőbe. Gyuszi lerohant az elsőre, hátha" otthon van az angol tanárnő. Szívesen rohant, voltak vele kapcsolatos elképzelései. Irénke alig• ha lehe'tett idősebb nála (Gyuszi három évet . húzott . le ' a. -MÉLYÉPTERV-nél, míg végre,, felvették az egyetemre), másfél éve ..lakott a házban, albérletben.. Gyuszi már az első héten kinézte magának obiigát szemüveg nélküli, vékonyka, csinos arcát, rövid, természetes szőke ! haját, igen kívánatosán dom- boró'dó lábikráit ■ és hosszú, ruganyos lépteit:' Voltak elképzelései: egyszer' megkérdi vállalté órákat, mert ugyebár áz angol világnyelv meg •minden és 6 nem 'akarja minden 'nyarát Balatonkuku- tyinban azzal tölteni, hogy reggel fél hatkór tejért, tízkor kenyérért' stb. áll sorba, hanerri .dé ezt • elvetette,. nrkor már apróra ki volt dolgozva': nyilván már az : első beszélgetésnél kiderül-' ne, hogy az egyetemen kedve - szerint válogathat - a nyel• vekben, kilógna* a lóláb. Aztán félálomban az-sem tetszett rossz ötletnek, nyakig a paplan alatt, hogy kötelet vet át a kis 'szoba erkélyén, . lemászik,, s szép halkan megkopogtatja a lány erkélyének. ajtaját, csak úgy, hogy egyedül ő hallhassa meg, senki más. Részleteiben átgondolt-terv volt. ö kinn áll a sötétben, s Irénke kilép dobogó szívvel a csak úgy sebtiben magára kapott pongyolájában az erkélyre... („Bocsánat, de gázszagot éreztem íelszivárogni...”) Ezt az ötletet is el kellett vetnie, megindulhat a hólyagos vakolat, abban a pillanatban fenn van az egész ház, s ő zseblámpák kereszttüzében himbálózna egy kötélen, mint valami óriáspók. Irénke otthon volt, készségesen, de nagy izgalomban ment fel' tolmácsolni. Soha még igazi angolokkal nem beszélt, egyáltalán nemigen beszélt- angolul, kivéve az osztályban a társalgási órákat. No de a tanítványait ő tanította az angol kiejtésre, s nagyjából minden kérdésre megvolt a szabványíele- let. S hozzá ezek még ausztrálok. Olyan drukkban lépkedett Gyuszi mellett, mintha újra az egyetemi felvételire menne. A mama közben megtérített, aprósüteményt, kompó- tot, sajtot,, almát szolgált fel. Már javában folyt Irén- 'ke közvetítésével az eleinte akadozó, de egyre folyékonyabb beszélgetés a család és a vendégek között, 6 még mindig megállíthatatlanul járt-kelt a konyha, a kredenc, a speiz és az ebédlőasztal között. Mindig is ezt tette, akárhonnan jöttek a vendégek, Ausztráliából vagy csak a szomszéd utcából. Egy liter tej volt otthon, felét megmelegítette, felét hidegen hagyta (Gyuszi benn már főzte a feketét), ki tudja ezeknek az ízlését? Kemény'kontyba szedett, gáztól sárga. ősz. hajával, elérzéke- nyülve meredt a habosodé tejre. Úi tudja ezeknek az ízlését? És vajon ki tudja ennyi év után Klári ízléséi? I Mire a mama a kompőícs üvegtányérokat is lerakta az aszalra, s külön .porcelán- kancsókban a hideg és meleg tejet, már megtudták, hogy a vendégek is Sydneyben laknak, abban a kerületben, Balmain-ben, ahol Kláriék. Sydney New South Wales államban van, ezenkívül még másik öt állam van, mindegyik önálló kormányzattal, de felettük áll egy szövetségi kormány, hasonlóan, mint Amerikában. Egyébként Ausztrália alkotmányos királyság, államfője az angol királynő, az ötpen- nys bélyegeken az ő képe van, ahogy azt bizonyára észre is vették a család tagjai Klári levelein. Igen, észrevették, de Klárika olyan ritkán ír, s még azt a kis repülőpostai levélpapírt sem írja mindig tele. Parancsolnak tejet? Igen, kérnek tejet a feketébe. Magyarországon nagyon erősre főzik a kávét, a németek viszont átlátszó mosogatólevet adnak, behunyt szemmel meg sem lehetne állapítani, hogy fekete vagy mi akar lenni. Gk ausztrálok valahol a kö- zépúton járnak, bár náluk korántsem olyan nagy divat a íeketeivás, mint például itt. Dohányozni is jóval kevesebben dohányoznak, kevesebben és kevesebbet, itt a nők kezében is cigaretta lóg az utcán, ott ez elképzelhetetlen. Persze, ha ott szívna valaki annyit, mint itt teszik az emberek, dobozszám, megfigyelte, hát az kész tönkremenés lenne, mert igen drága a cigaretta, az ital viszonylag jóval olcsóbb. (Folytatjuk) i i