Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-29 / 178. szám
SfcLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? , Néwisöa AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAP. XXVII. évfolyam, 178. szám ARA: 80 FILLER 1976. július 29., csütörtök Montrealból jelentjük Vlvás VB-bronz után olimpiai A magyar lányok bronz bronzérmesek! Kádár János lengyel vendége TANÁCSI TERVEZÉS A z elmúlt esztendőkben több olyan határozat látott napvilágot, amely a tanácsoknak a korábbiaknál nagyobb önállóságot adott. A megyei, városi, községi tanácsok mindinkább gazdái területüknek — s ez a közép- és hosz- 6zú távú terveikben is tükröződik. A tanács egyszersmind hivatott a népgazdaság és a lakosság érdekeit képviselni — ém aligha kell külön hangsúlyozni: az esetek többségében a kettő elválaszthatatlan. Mi indokolja mégis, hogy a tanácsi tervezésről szólván é kettős feladatra kitérjünk? Az elmúlt hónapok tanácselnöki értekezletei is tükrözték: a megyék számára korántsem jelentett könnyű feladatot az ötödik ötéves terv területi előkészítése. Igaz ugyan, hogy a minisztériumok és a helyi szervek konzultációja már korábban megkezdődött, s a népgazdaság egészét érintő elképzelésékről a tanácsi vezetők Időben értesültek. Mégis: már az ötödik ötéves terv első heteit-hónapjait írtuk, amikor megannyi nyitott kérdés volt megválaszolatlan. Ismét nem szorul bizonygatásra: egy-egy terület fejlődését alapvetően meghatározza az ipar fejlesztése. Hiszen ahová jelentősebb üzem, vagy egyéb ipari létesítmény települ, ott az infrastrukturális ellátottságnak is érdemlegesen javulnia kell. Az ipartelepítés a lakások és az utak megépítését, a szolgáltatóhálózat bővítését is feltételezi; s ha a lakásépítésekből a vállalatok mind hatékonyabban részt kérnek is, a terület előkészítése (de maga a lakásépítés is) elsődlegesen tanácsi feladat. A tanácsok viszont nemritkán késve értesültek az ipari tárcák elképzeléseiről, nehezítette továbbá a területi tervező munkát a vállalati szabályozók késése, illetve az ugyancsak késedelmes és pontatlan vállalati adatszolgáltatás. Mindennek szerepe volt abban; hogy a megyei ötéves tervek csak a közelmúltban öltöttek végleges formát. így aztán csak az év derekán került sor a Parlamentben ama tanácselnöki értekezletre, amelyen — a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi vezetők, továbbá az Országos Tervhivatal képviselőinek részvételével — a tanácsok jóváhagyott ötödik ötéves tervének tapasztalatait vitatták meg. Ami a tanácsi tervező munkában kifogásolható, az a feladatok nem megfelelő rangsorolása és a megalapozatlanság. A lakásépítés társadalompolitikai tennivalóink élén áll, ám épp e területen gyakori a kapkodás, a bizonytalanság. Jobbára a tanácsok, vagy a felügyeletükkel működő beruházási szervek felelnek azért, ha az építők a területelőkészítés hiánya miatt nem — vagy csak késedelmesen — láthatnak munkához. Emellett túlzottnak tűnnek a társasházépítésekre vonatkozó előirányzatok is. Nem veszik kellően figyelembe, hogy a vállalatok inkább a magánlakásépítési akciót támogatják — vagyis a rendelkezésre álló pénzeszközeiket több dolgozó között kívánják megosztani. ^ A tervekben számos olyan elképzelés is rögzítődött, amely pénzügyileg csak látszólag megalapozott. Sok a formális és elfogadhatatlan mértékű gazdálkodási tartalék. Túlzottnak tűnik a befejezésre tervezett létesítmények száma; az anyagi eszközökhöz és a folyamatos fejlesztés feltételeihez képest kevés összeg marad az átmenetet szolgáló létesítményekre. A beruházási költségek tervezése sem mindenütt megalapozott (különösen az oktatásnál szembetűnő ez). Általában jellemző, hogy a kulturális ágazatban nem érvényesülnek a tervtörvényben kiemelt fejlesztési prioritások: az oktatási alágazatok ellátottsági színvonala alig javul. A tervtörvény kimondja: a közművelődési feladatok ellátását elsősorban az intézményhálózat korszerűsítésével, a meglevő létesítmények többcélú hasznosításával kell elérni. Ezzel szemben a megyei terveket elsősorban az új művelődési intézmények iránti igény jellemzi; 13 művelődési központ, 7 nagyobb művelődési ház építése fejeződik be, s további 8 művelődési központ és 3 megyei könyvtár építése kezdődne meg... A helyi érdekek és a népgazdasági lehetőségek egyeztetése továbbra is alapvető feladat. A tervkészítést megelőző konzultációknak a későbbiekben is folytatódniuk kell; az igények és a lehetőségek közötti eltéréseket az éves tervekben kell korrigálni. Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta a hazánkban tartózkodó Jerzy Lukaszewiczet, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagját, a Központi Bizottság titkárát, A képen: Jerzy Lukaszewicz (jobboldalt), Kádár János, Győri Imre, a KB titkára és Grósz Károly, a KB agitáci- ós és propagandaosztályá. nak vezetője. ★ Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ugyancsak szerdán fogadta az Országos Béketanács vendégeként hazánkban tartózkodó Romesh Chandrát, a Béke-világta- nács főtitkárát. A megbeszélésen Romesh Chandra tájékoztatást adott a Béke-világtanács tevékenységéről, terveiről, közöttük a fejlődési világkonferencia előkészületeiről, amelyre ez év őszén kerül sor Budapesten. (Népújság telefotő —MTI—KS) Érdekesen alakult — jól ( lezdődött s aztán kellemet», énül folytatódott — női tőr- vívóink mérkőzése a franciák ellen a döntőbe jutásért. A magyar lányok 4:l:_re, aztán 5:2-re vezettek, s mikor már úgy hittük, hogy minden simán megy, a franciák felzárkóztak. 6:5, aztán 7:5, majd 7:6 és 7:7 volt a folytatás. Kovács Edit 5:l-es győzelmével ismét vezetéshez juttatta csapatunkat, de a franciák egyenlítettek, a végeredmény 8:8. Következett a találatok számítgatá- sa, s az összesítés sajnos nem nekünk kedvezett. Mindösz. sze két találaton múlott — ennyivel értek el többet a franciák —, hogy Magyar- ország nem az aranyéremért vívhatott. A magyar lányok az NSZK-t 9:4 arányban legyőzték, és ezzel bronzérmesek! Párbajtőrvívőink a szerdai akadályokat mondhatni könnyedén vették. Először Finnországot verték meg ll:5-re, majd Lengyelországnál bizonyultak jobbnak 11:4 arányban, végül pedig — mintegy visszavágásként a női tőrben elszenvedett vereségért — a franciákat győzték le, 8:2+re. Magyarország női kézilabda-együttese szerdán játszotta utolsó mérkőzését az először kiírt olimpiai tornán. Az ellenfél Románia együttese volt, a tét pedig a bronzérem, mivel az NDK-nak lényegesen jobb gólkülönbsége, a Szovjetuniónak pedig befoghatatlan pontelőnye volt a magyar lányok eddigi eredményeihez viszonyítva. Válogatottunk a várakozásnak megfelelően 10:6-os félidő után 20:15 arányban legyőzte Románia együttesét. A győzelemmel sikerült megismételni azt az eredményt, amit a múlt év decemberében Kijevben megrendezett világbajnokságon elértek a lányok. A csapatból nemcsak ezen a mérkőzésen, hanem a korábbiakon is a kapus, Bujdosó nyújtotta a legjobb teljesítményt. Az első két helyet eldöntő Szovjetunió—NDK összecsapásra lapzárta után került sor. Felvételünkön a bronzérmes magyar kézilabda-válogatott (Fotó: Petrovits László) Kis híján százszázalékos sikerrel rajtoltak a magyarok a kajak-kenu verseny első napján az előfutamokban. A férfiak közül a C—2 500 m-en a Budai—Frey kettős futamgyőztesként, a K—1 500 m-en Sztanity Zoltán és a C—1 500 m-en Szegedi Károly 2. helyen jutott a középdöntőbe. A női mezőnyben ugyancsak 2. helyen végzett K—2 500 m-en a Rajnai—Pfeffer kettős, K—1 500 m-en pedig Rajnai mint 3. helyezett került a középdöntőbe. A K—2 500 m-en a Deme—Rátkai kettős a reményfutam győzteseként a középdöntőbe jutott, úr Szabadfogású birkózóink mérlege két győzelem és három vereség a szerdai Esti körkép második fordulóban. A 48 kg-osok között Gyulai Mihály a szovjet Dmitrijevtől szenvedett vereséget tussal, pülőgépen a kötöttfogású birkózók — Réczi kivételével —, a férfi kézilabda-válogatott, a teljes úszócsapat, az ökölvívók, a súlyemelők — Kőszegi György kivételével —, a sportlövők, a női Boldogi határjárás Nemcsak paprikát, zöldségei, de kukoricát, búzát is sok száz hektáron termel a boldogi termelőszövetkezet, amelyet ugyancsak megcsigázott a hosszú aszály. A kukorica jó része mégis becsületes termést ígér — ezt mutatja megelégedetten Lukács Dezső, a szövetkezet elnöke — és abban igyekszik a szövetkezet, hogy az egyéb termékek is a fogyasztó és a tagság közös szolgálatára megadják, ami megadható. Hogyan? Érről szól képes riportunk, lapunk 3. oldalár-. „ (Fotó; Gyurkó Géza) Egyedül Gál Henrik az a magyar szabadfogású birkózók közül, aki az első két fordulóban egyetlen hibapontot sem gyűjtött össze. Az első mérkőzésén az NSZK-beli Nieb- Ier (felvételünkön fejjel a földön) ellen aratott kétvállas győzelmet. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) és kiesett a további küzdelemből. 52 kg-ban Gál Henrik folytatta jó szereplését, most egy franciát fektetett kétvállra, s így változatlanul nulla hibapontos. Az 57 kg-os súlycsoportban az NDK-beli Bruckhardtól szenvedett vereséget, kétvállra fektették, de négy hibapontjával továbbra is versenyben van. 62 kg-ban Fodor a súlycsoport klasszisával, a mongol Ojdowal szemben leléptették, s ezzel a magyar fiú befejezte montreali szereplését. A 68 kg-ban Kocsis nagyon nehezen kerekedett felül pontozással egy névtelen kanadai versenyzővel szemben, s így még ő is szőnyegre léphet. Atlétikában Lázár Magdolna képviselte színeinket az 1500 méteres síkfutásban, az előfutamból azonban nem tudott továbbjutni. A női magasugrás döntőjében Mátay Andrea 187 centiméteres új magyar csúccsal lapzártakor még versenyben volt. ■úOrosz Imre a magyar olimpiai küldöttség „szállásmestere” közölte, hogy a magyar sportolók első csoportja július 30-án, pénteken 12 órakor érkezik a Farihegyi repülőtérre. A reevezősök, az atléták egy cso^ portja — Németh Miklós és a még versenyben levők kivételével —, a cselgáncso- zók közül Ipacs és Pét-' rovszki, a tornászok —Magyar, Egervári, valamint Vígh edző kivételével —, a vívók közül pedig a férfi tőrözők és a kardozók foglalnak helyet. Ignatyij Novikov, a Szovjetunió miniszterelnök-helyettese az 1930. évi moszkvai olimpia szervező bizottságának elnöke nyilatkozott a Szovjetszkij Szportban. Elmondta, hogy mindent el fog követni, hogy műszakilag, technikailag és egyéb téren kifogástalan olimpiát rendezzenek Moszkvában, de nem céljuk a túlméretezett építkezés. A moszkvai olimpiát a szerénység, a célszerűség és a gazdaságosság fogja jellemezni, és a legfontosabbnak tartják, hogy tovább erősítsék az olimpiai mozgalom szellemét. Örömmel adják át az olimpiai stafétát és tapasztalataikat a montreali rendezők a moszkvai olimpia szervezőinek —.■ jelentette ki Roger Rousseau, a montreali szervező bizottság elnöke. A kezdet nehéz volt, de végül is úgy érzi, emlékezetes olimpiát rendeztek.
