Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-03 / 156. szám
A cselekvési program nyomában A Mátravidéki Fémművek üzemi pártbizottsága az év elején elkészítette és elfogadta a pártbizottság cselekvési programját. Ezt követően az alapszervezetek is meghatározták saját tennivalóikat. Sulyok Zoltánnal, a pártbizottság titkárával, Csárdái Jánossal, a láncüzem alapszervezetének szervező titkárával és Oroszt Lászlóval, az üzemfenntartási főosztály alapszervezetének titkárával arról beszélgettünk, hogy mi valósult meg idáig az elképzelésekből. Sulyok Zoltán arról beszél, hogy — érthetően — a cselekvési programban kiemelt helyet kaptak a gazdaságpolitikai kérdések. A cselekvési program nyomán aztán elkészült a vállalat komplex’ intézkedési terve is — és ez a két dokumentum tartalmazza mindazokat a teendőket, melyeket az év folyamán el kell végezni. —j • Programunkban —* mondja — igen nagy figyelmet . fordítottunk a gyártmány- és gyártásfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekre. Az általunk előállított láncok eladása 1974 óta ugyanis eléggé nehéz, jelentős piaci problémák merültek fel. Gondunk van a dobozgyártással is, dobozokból nem tudjuk a megnövekedett igényeket kielégíteni. Mindkét területen szükségessé vált a rekonstrukció. A láncgyártás területén hozzá is kezdtünk a munkához, viszont a dobozgyártás rekonstrukciós programjának valóra váltósához mintegy 76 millió forintos központi fejlesztési összegre is szükségünk lenne. Ha ezt az ösz- szeget megkapjuk — most folynak a tárgyalások —, akkor a dobozüzemünk a füzesabonyi gyárunkba költözne, és többszörösére növekedne a termelés.' Bízunk benne, hogy ezt a tervünket -is sikerül megvalósítani. Aztán, hogy folytassam a sort, a programban helyet kapott az a célkitűzésünk, hogy takarékoskodjunk az importanyagokkal. Itt csak részben értünk , el eredményt, az eredeti elképzelést sajnos, nem tudjuk végrehajtani. Bizonyos mértéiig hasonló a helyzet az automatizálással is. Létszámhiánnyal küzdünk, s ezért ebben az évben kilenc új, célautomata sort szerettünk volna üzembe helyezni. Mivel azonban ezek nyugati importból származnak, valószínű, hogy csak hat gépsort tudunk beszerezni. De ez is jelentős munkaerő-megtakarítást eredményez. Nagyon fontosnak tartottuk továbbá, hogy több korszerű terméket állítsunk elő, ezzel kapcsolatban azt mondhatom el, hogy az aerosolos palackokból jóval többet exportálunk a tőkés piacokra, mint korábban. — Sikerül-e a meglevő kapacitásokat jobban kihasználni? — Igen. A műszakok kihasználtsága például a tavalyihoz képest lényegesen jobb az idén, különösen a termelő üzemeknél. Javult a termelékenység, növekedett a teljesítménybérben dolgozók aránya, felszámoltuk az úgynevezett bújtatott létszámokat —. hogy csak néhányat említsek. Persze, továbbra is sok gondunk van. Például még mindig nem kielégítő egy-két helyen a munkafegyelem, sajnos, nőtt az igazolatlan hiányzók létszáma, s a műszaki fejlesztés, a beruházások kérdéseiben nem nagyon haladtunk előre. — Az év eltelt időszakát — a cselekvési program tükrében — miként összegezné? — A félévre jutó 600 millió forintos termelési tervünket túlteljesítettük és hasonlóképpen az eredmény- tervünket is. örülünk ennek, hiszen egyrészt jól kezdtük az ötödik ötéves terv első évét, másrészt jövőre ünnepeljük gyárunk születésének 25. évfordulóját. S szeretnénk méltóképpen ünnepelni. Az eredmények elérésében, azt hiszem, nem kis része van a kommunistáknak és a megvalósított cselekvési programnak. Csárdái János egy kisebb kollektíva, a láncüzem kommunistáinak munkájáról beszél. — Alapszervezetünk cselekvési programja összhangban van a pártbizottságéval, de természetesen alkalmazkodik a sajátos láncüzemi körülményekhez. Nehéz lenne részletesen felsorolni, hogy mit tartalmaz, csak néhány lényegesebb kérdést emelek ki belőle. Mi ipari, kerékpár, és motorláncók előállításával foglalkozunk. Programunkban helyet kapott a minőség emelése, a műszaki fejlesztés állandó figyelemmel való kísérése, a munkakörülmények javítása, a gazdálkodás tartalékainak feltárása, így például a se- lejt csökkentése, vagy az, hogy az úgynevezett javítható selejteket nagyobb százalékban javítsuk ki, mint korábban. Aztán szerepel még a termelékenység emelése, a munkafegyelem további szilárdítása. Nagyon jelentős feladatunk az önköltség csökkentése, vagy legalábbis szinten tartása. Aztán, hogy konkrét számokat is mondjak, például a villamos energiánál 1, míg az alapanyagoknál 0,2 százalékos megtakarítást terveztünk. A célkitűzésekről taggyűlésen tájékoztattuk alapszervezetünk tagjait, s mindenki egyetértett a programban foglaltakkal. Természetesen menet közben rendszeresen tájékoztatjuk párttagjainkat, hogy miképpen állunk a végrehajtással. — S miképpen sikerült a célkitűzéseket valóra váltani? — Az év első négy hónapjának munkáját éppen a közelmúltban értékeltük a kommunisták előtt. Termelési tervünket a vállalt 101 százalék helyett 103,5 százalékra teljesítettük úgy, hogy minőségi reklamáció egyáltalán nem érkezett hozzánk. Nagyon jó dolog, hqgyamig tavaly anyaghiány miatt bizony sokat akadozott a munka, az idén folyamatos az ellátásunk és így a munka is. A munkafegyelem lényegesen javult, bár meg kell mondani őszintén, hogy néhány munkatársunkkal azért még mindig akad problémánk. Sikerült teljesíteni célkitűzéseinket az anyag- és energiatakarékossággal kapcsolatban is. A továbbiakban arra igyekszünk nagy gondot fordítani, hogy a munkaidőt valóban mindenki használja jól ki, mert ezen a téren van még javítani valónk. Végezetül pedig azt emelném ki, hogy időben és pontosan sikerült a feladatokat a kommunistákkal, de minden dolgozóval megismertetni, és mindenki igyekszik is, hogy a féladat ráeső részét teljesítse. Oroszi László először is arról beszél, hogy az ő feladatukat képezi a rendszeres, megelőző karbantartás — az egész gyár területén —, az esetenkénti sürgős javítások, aztán az energia- ellátás, a vízellátás biztosítása, és még sorolhatnánk tovább bőven. Nem könnyű munka ez, hiszen a termelés feltételeit az üzemfenntartási főosztály dolgozóinak kell biztosítaniuk. — Cselekvési programunk egyik része meghatározza tennivalóinkat, másik része pedig tartalmazza azokat, mozgalmi, politikai módszereket, amelyek elősegítik a feladatok megvalósítását. A mi alapszervezetünkben megértették a párttagok, hogy mi a feladatuk, és túlzás nélkül állíthatom, hogy cselekvőén, lelkesen végzik munkájukat. Munkánk jellegéből adódik, hogy nálunk dolgoznak műszerészek, asztalosok, kőművesek, villanyszerelők, ezért hirtelen nehéz lenne összefoglalni cselekvési programunkat, hiszen szinte egyénekre kellett lebontani mindent. Mégis talán úgy összegezhetném, hogy úgy kell dolgozni mindannyiunknak, hogy minél kisebb kiesések adódjanak a termelésben. Éppen ezért igyekszünk a lehető leggyorsabban elvégezni a javításokat, s ha valahol baj van, igyekszünk a hibát elhárítani. Hiszen elképzelhető, hogy mit jelent az, ha valahol nincs áram, vagy nincs víz. Mégis, hogy mondjak valami konkrét dolgot is, például az első negyedévben — vállalásunkhoz híven •— mintegy 557 ezer forint értékű energiát takarítottunk meg. Például úgy, hogy , csupán valóban annyi energiát, fordítunk a villa- • mos kemencék felfűtésére, amennyi szükséges. Vagy egy másik példa: jobban ta- karékoskpdunk a • vízzel, vagy az úgynevezett préslevegővel, mint korábban. Látszatra apró dolgok ezek, de vállalati szinten mégis jelentős megtakarítást eredményeznek. A cselekvési programban meghatározott feladatunkat eddig teljesítettük, s meg kell mondani, hogy ezt főként az alapos politikai előkészítésnek, a hathatós propagandának köszönhetjük. Sikerült elérnünk, hogy mindenki tudja személy szerint a feladatát, és cselekvőén dolgozik a közös célokért. Kaposi Levente Népi ellenőrök vizsgálták Állategészségügy állattenyésztés A hústermelés fokozása népgazdasági érdek. Ennek megvalósítását segítik elő a Minisztertanács által meghirdetett szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztési programok. A siker azonban alapvetően a termelőüzemeken múlik. Azon, hogy milyen körülmények között dolgoznak. Vajon megtesz- nek-e mindent a termelés feltételeinek javítására? Nos, az állattenyésztés érdeke a megfelelő egészség- ügyi feltételek biztosítása. Hogy milyenek ezek a feltételek állattartó telepeinken, erre mutatott rá a közelmúltban tartott vizsgálat alapján a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Elkerítetten telepek, fokozott fertőzésveszély.» Megyénk 22 termelőszövetkezetében, két állami gazdaságában és a Heves megyei Állategészségügyi Állomáson vizsgálták, milyen tényezők akadályozzák az egészségügyi ellátást, és miként javítható annak színvonala. Megállapították — és ezt az 1973—1975 között szerzett tapasztalatok' is igazolják —, hogy a szakosított szarvasmarha-telepek nagy részét megyénkben olyan helyre építették, melyek a lakott településekhez közel vannak. A növekvő jármű- forgalom miatt viszont fokozott a fertőző betegségek terjedése, ugyanakkor akadályoztatott a legeltetés. A telepek nagy része még évek után nincs elkerítve, bent peáig nincs kellően megoldva a fertőtlenítés.. A vizsgálat alapján kiderült, hogy az utóbbi három esztendőben a telepek rossz szellőztetése miatt az állatok 18,6 százaléka kapott légzőszervi betegséget. A Heves megyei Állategészségügyi Állomás ugyan szaktanácsot nyújtott a betegség leküzdéséhez, ezt azonban az üzemek nem minden esetben tartották be. A tejházakat, illetve a tejátvevő helyeket, főleg a majorok belső részében létesítették. Gyöngyöshalászon és Ecséden például az istállóval egy épületben. Így a tejipari vállalat szállítókocsija naponta fertőtlenítés nélkül jár a telepre, amely komoly veszélyt jelent az állatokra. Elöregedett gondozók Baj van a sertéstelepeken is. A vizsgálat szerint a szakosított telepeken a padozat helytelen tervezése és megépítése miatt az utóbbi időben nagy volt az elhullás. A hatvani SERKÖV-nél például technológiai hiba miatt ma sem tudják biztosítani a megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat. A vizsgált nagyüzemekben az állatok egészségét öt főfoglalkozású üzemi és 20 körzeti állatorvos védi. Tizenhárom gazdaságban viszont egyáltalán nincs állategészségügyi szakképesítéssel rendelkező dolgozó. A telepek vezetését az állatállomány nagyságától függően egyetemet és főiskolát végzett szakemberek látják el. A brigádvezetők 80 százaléka azonban szakképzetlen. A szakosított telepeken ugyan igyekeznek a közös gazdaságok saját szervezésű tanfolyamokon betanított munkásokat képezni. Az állatgondozók nagy része viszont elöregedett, így képzésük nehézségekbe ütközik. A tarnaleleszi Egyetértésben például az állatgondozók 90 százaléka nyugdíjas. Sok helyen állandó feladatot jelent a megfelelő állatgondozói létszám utánpótlása, mivel a fiatalok magasabb fizetésért máshol helyezkednek el. A népi ellenőrök tapasztalatai szerint az elmúlt három évben a báromfiállo- mány 80 százalékának pusztulását a tartási hiányosságok okozták, melyek főleg a szakszerűtlen takarmányozásból fakadnak. A szálas takarmányok betakarítását és tárolását ugyanis a közös Orvosok és betegek MEGBECSÜLJÜK-E orvosainkat? És megbecsülnek-e bennünket orvosaink, akiknél több — valóban életbe vágó — titkot egyetlen hivatás képviselői sem tudnak a társadalomról ? A kiemelkedő orvosi munka ünnepélyes méltánylása szükséges és indokolt. Többet tudunk egyes angyal csinálok fekete jövedelméről, mint azokról a terhekről, melyek a 27 ezer magyar orvosra nehezülnek. Vajon 100 beteg közül hány ismeri a következő tényeket: a legújabb statisztikai adatok szerint egy év alatt a szakorvosi rendeléseken 61 millió ’ beteg fordult meg. A mentő- szolgálat több mint 1 millió 600 ezer esetben vonult ki beteghez: A munka megfeszített ütemet • sejteti, hogy a sebészeti szakrendeléseken mindössze 7,3 perc, a nőgyógyászaton 10 perc, a belgyógyászaton 11,5 perc jutott átlagosán egy betegre. Emiatt — de egyéb okok következtében is — nem kevés a koccanás az egészség- ügyi hálózat emberei és a hozzájuk fordulók között. Részint a kapcsolat jellegéből ered az ilyesmi, mert ki ne óhajtana rögtön meggyógyulni * ki ne „hallott volna” ilyen és ilyen gyógyszerről, ami hatékonyabb, mint amit az orvos a gyógykezeléshez előírt!? De nem ritkák a jogos panaszok sem. Azok, amelyek a taposómalomban elfáradt orvos modorát kifogásolják, vagy az olyanok, aminők azt teszik szóvá, hogy a mindenki számára ingyenes gyógykezelésért . rejtetten, vagy nyíltan anyagi juttatást vár el az orvos. ELLENTMONDÁSOK szövevénye bonyolítja az orvos és a beteg kapcsolatát. Csaknem 300 körzeti orvosi állás betöltetlen, ez az érem egyik oldala. Évről évre növekszik a táppénzesek aránya — ez sem csekély gond, hisz az esetek egy részében kétségkívül inkább a lógás, semmint a betegség a magyarázat á munkából váló távolmaradásra. Az egymással pörlekedő tények sem fedik' el a tárgyilagos szemlélő elöl, hogy a magyar orvostársadalom hatalmas munkát végez és hivatásának általában kiválóan megfelel. Méltó arra a — semmi máshoz nem hasonlítható — bizalomra, amellyel beavatjuk az orvost testi-lelki fájdalmainkba. Ez a föltétien kitárulkozás bizonyos értelemben még a szülő és gyermek kapcsolatánál is nyíltabb, őszintébb és voltaképpen nincs semmiféle föltétele. Orvosnak lenni éppen ezért nem csupán egy mesterség a szakmák regimentjében. Az emberi tevékenységek fölé emeli az a körülmény, hogy a beteg a lét vagy nemiét válaszútján orvoshoz fordul. Átadja magát az orvos általa többnyire nem ellenőrizhető szaktudásának, bízik a humánumában, a gyógyulás reményét éleszti föl benne a fehér köpenyes nő vagy férfi már akkor' is, ha csak odaáll a betegágya mellé. Orvosra bízzuk a világra - kívánkozó gyermekünket, orvoshoz fordulunk testi megpróbáltatásainkkal, s azt reméljük, hogy orvos áll majd mellettünk a léttől való bűcsúzás nehéz pillanataiban. Érthető ebből: ezért várjuk-az orvostól, hogy tegye még az emberért az ember- felettit is. Ezért fordulunk feléje a szokásosnál is nagyobb tisztelettel és megbecsüléssel. Ezért olyan ropr pant vállalkozás a gyógyítás tudományával lépést tartó, a jóságban soha el nem lankadt orvosnak lenni. büszkék lehetünk árrá, hogy a magyar orvosok többsége ilyen ember. B. N.E. gazdaságok nagy részében úgy végzik, hogy -azok bél- tartalmi értéke mindig csökken-. Emellett például Ver- peléten, Tarnaleleszen, Bo- donyban nem tudnak egész évben megfelelő mennyiségű és minőségű tömegtakarmányt biztosítani az állatoknak. Nem csoda tehát, hogy gyenge kondícióban vannak és fogékonyak a betegségekre. Erőfeszítések a brucellózis megszűntek' ;ére A vizsgált szövetkezeteknek csaknem 10 százaléka megyei laboratórium hiányában nem végeztet1 takar- mány-beltartalmi vizsgálatokat, így nem is tudják meg- . oldani az okszerű . takarmányozást. Közös gazdaságaink az elmúlt három évben jelentős erőfeszítéseket tettek a szarvasmarha-brucellózis megfékezésére, a szövetkezetek közül azonban hétben továbbra is fertőzött az állomány. A betegség elterjedésének oka, az ellető-elkü- lönítő istállók és fertőtlenítő gépek hiánya. Gondot okoz az is, hogy a nagyüzemekben nem mindig veszik figyelembe a Heves megyei Állategészségügyi Állomás orvosainak tanácsait, noha az állomás felszereltsége kedvező a felalatok maradéktalan ellátására. Munkájukat segíti az egri és a gyöngyösi állatkórház is, ahol tavaly több mint háromezer állatot gyógykezeltek. Az üzemi állatorvosok műszerekkel való ellátása hiányos- és körszérutleri/nem biztosítja a modern állategészségügyi követelményeket. Az orvosok leterheltsége is egyenetlen, főleg a tavaszi és őszi munkacsúcsok idején nagy. Tegyék kötelezővé a járványvédelmet! I A vizsgálat nyomán szerzett tapasztalatokat összegezve, az állategészségügyi hiányosságok felszámolására és az egészségvédelmi feladatok megoldására a Heves, megyei Népi Ellenőrzési Bizottság javasolja, hogy az újonnan épülő, vagy átalakításra kerülő állattartó telepeken tegyék kötelezővé a járványvédelmet. Indokolt lenne a szakosított telepek zavartalan működését segítő országos szervizhálózat kiépítése is. Ez folyamatosan szervezné a gépi berendezések felújítását és alkatrész- ellátását. Javasolják továbbá azt is, hogy a megyében mielőbb hozzanak létre takarmányvizsgáló laboratóriumot, amely szaktanácsokkal is segíti a nagyüzemeket, takarmánytermelési, tárolási és felhasználási tevékenységükben. A gyógyszergyárak pedig vegyék figyelembe a megyei állategészségügyi állomások igényeit, mert csak így javulhat a gyógyszerellátás. Az állatelhullásokból eredő károk csökkentésére Füzesabonyban, Hevesen és Gyöngyösön létesítsenek kényszéf vágóhidakat. Az üzemi állatorvosok hatósági felügyeletének zavartalan biztosítására pedig a járási főállatorvos rendszeresen ellenőrizze azok munkáját — hívja fel a figyelmet a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata. Mentusz Károly Awűiség Q 1976. július 3., szombat
